Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-27 / 73. szám

XXXII. EVFOLTAM. 78. SZÁM ARA: 30 FILLER 1915. MÁRCIUS 27. CSÜTÖRTÖK Ülést tartott a T ermelőszö vetkezetek Országos Tanácsának Igazgatói beszámolók Az igazgatók beszámolói alapján ezekben a napok­ban csaknem háromezer vállalatnál vitatják meg a kollektív szerződés végre­hajtásának múlt évi tapasz­talatait. A jogszabályok szerint a vállalatok igazga. tóinak e tapasztalatokról minden év első negyedében írásban be kell számolniok, s ez időszerűvé vált módo­sításokat április 30-ig kell végrehajtani. Az igazgatói beszámolót először a vállalati szakszer, vezeti tanács tárgyalja meg, állásfoglalását közli az igazgatóval, majd a beszá­molót a szakszervezeti ál­lásfoglalással együtt legké­sőbb március 31-ig megvi­tatásra a dolgozók elé kell terjeszteni. A dolgozik vé­leményét, helyes és idősze­rű javaslatait is figyelembe veszik a kollektív szerző­dések módosításakor. A vál. lalatok számára az idén le­hetővé tették, hogy az igaz­gatói beszámolót és a mó­dosításokat egvüttesen vi­tassák meg a dolgozók, eb­ben az esetben azonban a módosításokat is március 3t-ig kell átvezetni az 1971—75-re kötött kollektív szerződőseken. A vitában különös fi­gyelmet fordítanak az el­múlt évben és a közelmúlt, ban megjelent különböző jogszabályokra, amelyek a kollektív szerződések bizo­nyos módosítását is szüksé. gessé teszik. Ezek közé tar. tozik az országos szakmai bértáblázat bevezetése, amely indokolja, hogy már az idei kollektív szerződé­sekben intézkedmnek a vál­lalatok a bértáblázatban foglalt alsó határok közelí­téséről. Figyelembe veszik a to­vábbtanuló dolgozóknak nyújtandó kedvezmények, ről szóló munkaügyi mi­niszteri rendeletét is, amely lehetővé teszi, hogy a kötelezően előírt tanul­mányi kedvezménynek két. szeresét is nyújthatják a vállalatok. Sokhelyütt már­is úgv határoztak, hogy a rendeletben megszabott minimumnál nagyobb ked­vezményt nyúitanak a to­vábbtanulóknak. s e dönté­süket a kollektív szerződős, ben vállalati jogszabállyá emeltek. Hasonlókénpen sokh°lvtitt élnek azzal az úi lehetőséggel, hogy a gyermekgondozási szabad, ságon lévőket a vállalat természetbeni vagy nem »•endszeres póozheni jutta- ‘ésban részesítheti. l*zár György Moszkvába utazott Lázár Györgynek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének az Országos Tervhiva. tál elnökének vezetésével szerdán küldöttség utazott Moszkvába, a KGST terve­zési együttműködési bizott­ság IX. ülésére. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. He- tényi István tervhivatali ál­lamtitkár. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió buda­pesti nagykövete is. Szerdán Szabó István el­nökletével ülést tartott a TOT elnöksége; az ülésen ott volt dr. Soós Gábor me­zőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár. A TOT elnöksége a ter­melésfejlesztés időszerű kér­déseit vitatta meg. Megál­lapította, hogy a téeszek gondosan gazdálkodnak a termelés alapvető eszközé­vel, a termőfölddel; előre­haladt a talajjavítás és a melioráció és racionálisabbá vált a földhasználat. A ter­mőterület egvharmadáról készültek már komplett ta­lajtérkének. Arra van szük­ség, hogy a még hátralevő térkénészeti munkákkal is mielőbb elkészüljenek, a ta­lajtérképek segítségével ugyanis még szakszerűbben lehetne alkalmazni az agro­technikai eljárásokat. A közös gazdaságok mö- trágva-felhasználása négy év adatt kétszeresére nőtt. Tavaly már hektáronként több mint 200 mázsa ható­anyag javította a termés- eredmm veket. Az es''♦leges naz-u-l iook megolőzésőfe a lehetősig szerint egvre több hnlvón in born téri ufói vizs­gálatok alaoián kell megál- lanítani a helyes m "trágva- adogokat. Az elnökség meg­állapította, hogy az öntöző Lerendezéseket jobban ki lehetne használni, mert jobb esetben is csak a lehe­tőségek háromnegyed ré­szével élnek a termelők. A Tisza II. vízlépcső megépí­tésével az öntözési lehető­ségek tovább bővülnek, s Szerdán délelőtt ülést tar­tott Nyíregyházán a Haza­fias Népfront megyei elnök­sége. Elsőként megvitatták a fehérgyarmati járás társköz­ségeiben élő lakosság ügyei­nek intézésével kapcsolatos tapasztalatokat. Szkokén Já­nos járási népfronttitkár és Széles Lajos, a járási hiva­tal elnöke adott tájékozta­tást a lakosság ügyeinek in­tézéséről. Elmondták, hogy a járásban 46 községnek van közös tanácsa, a lakosság 77 százaléka a közös tanácsok­hoz tartozó községekben él. A közös tanácsok már az alakulás során biztosították a tanács és a különböző szervekben a társközség ará­nyos képviseletét. A taná­csok és szerveik egyre ered­ményesebben szervezik a társközségek lakosságának részvételét a közös feladatok megoldásában. A falugyűlé­sek megfelelő fórumok a la­kosság véleményének kifeje­zésére, ezek mindenütt rend­szeressé váltak. A társközségek lakosságá­nak leggyakrabban előfor­duló ügyeit igazgatási napo­kon a helyszínen intézik a tanácsi szakigazgatási szer­vek dolgozói. A lakosság megelégedéssel vett* tudo­erre az üzemeknek jó előre fel kell készülniük. Meg kell vizsgálni, hogy a tée­szek mindegyike képes-e fogadni az öntözővizet, .8 ahol nincsenek meg erre az anyagi lehetőségek, ott segí­teni kell a termelőket. Jól fejlődik a gépesítés. A közös gazdaságok a szán­tóföldi növénytermesztés különböző munkafolyama­tainak komplex gépesítésé­re törekednek. Négy év alatt a 100 hektárra jutó motor­teljesítmény 71-ről 102 ló­erőre nőtt. Az egy dolgozóra jutó eszközérték meghalad­ja a 200 000 forintot, de ez az érték csak a fele az álla­mi gazdaságok átlagának. A gépállomány 20 százaléka azonban időközben elavult, és a gazdaságoknak fel keli készülniük az elhasználódott berendezések kicserélésére. A termelőszövetkezetek szívesen csatlakoznak a kü­lönféle termelési rendsze­rekhez. Főleg a kukoricater­melőknek sikerült így jelen­tősen növelniük eredményei­ket. ezt bizonyítja, hogv ta­valy hektáronként 55,5 má­zsás termésátlagát értek el. 10 mázsával többet, mint a téeszek országos átlaga. A közös gazdaságok teljesítet­ték a központi előirányzatot: a tavalyinál 26 000 hektárral nagyobb területre kötöttek cukorrépa-termesztési szer­ződést. Fokozzák a zöldség­termelést is, bár ezt megne­hezíti, hogv még sok helyen nem sikerült a gépesítéssel pótolni a kézi munkaerőhi­ányt. másuj, hogy az anyakönyv ügyek egy része is helyber intézhető: házasságkötés névadás. A járási és a megyei szer­vek arra törekszenek, hogy összhangba hozzák a külön­böző ellátási körzeteket a közös tanácsok működési te- j rületével. Körzeti iskolákat alakítottak, megváltoztatták az orvosi körzeteket, kiter­jesztették a székhelvközség intézményeinek hatáskörét a társközségekre is. Jelentős ! volt e folyamatban a t'z-ek egyesülése is. A lakosság ügyeinek intézését javítaná a jobb autóbusz-közlekedés és egyes községekben az épí­tési hatáskör engedélyezése A népfront megyei elnök sége foglalkozott még a po-1 iitikai vitafórumok tanaszta- [! lataival. Megállapították, hogy ebben az évben 270 he­lyen tartottak népfront-vita­fórumot időszerű helyi é' országos kérdésekről. A fő- [í rumokon 12—15 ezer sza- J bolcsi dolgozó vett részt. Az elnökség iavaslatokat foga- ;i dott el a következőkben ren- : dezenőfl vitafórumok lebo­nyolításáról. Ezután tálé- ' koztafó hangzott el az elnök- j ségi ülésen a megyei kép- j visalócsö-pors munkájáról. “ A Hazafias Népfront megyei elnökségének ülése Özembe helyezték a Magyar Posztégyár aagykálléi gyáregységét Március 26-án, ünnepélyes keretek között került sor a Magyar Posztógyár nagykál- lói gyáregységében, az első termelő üzemcsarnok átadá­sára. A gyáravatáson meg­jelent dr. Bakos Zsigmond könnyűipari miniszterhelyet­tes, Gulácsi Sándor, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, valamint a nem mindennapi gyorsasággal felépült üzem tervezői kivi­telezői, a párt-, társadalmi és gazdasági élet megyei, járási és községi képviselői, az anyavállalat vezető beosztá­sú dolgozói, a gyáregység munkásai. A gyáravatáson Czinege Antal, a Magyar Posztógyár igazgatója mondott beszédet. Hangsúlyozta: a vállalat cél. jai azonosak a megye célki­tűzéseivel. A megye segítsé­get adott az ipartelepítéshez, munkaerőt biztosít, a válla­lat pedig korszerű technikát hozott Szabolcsba és azon munkálkodik, hogy az itt dolgozók a csepeli munká­sokhoz hasonló munkakörül, mények között végezhessék munkájukat. Befejezésül kö­szönetét mondott a tervezők­nek, kivitelezőknek, a len­gyel szerelőknek, hogy meg­gyorsították a kivitelezés fo­lyamatát és rekordidő alatt létre hozhattak egy korszerű üzemet. Ezt követően dr. Pénzes János, a megyei tanács el­nöke átvágta az ünnepélyes átadást jelentő szalagot, majd egy gombnyomással üzembe helyezte az első gépsort és megkezdődött a munka a csarnokban. Ezzel Szabolcs. Szatmár megye egvik leg­nagyobb kapacitású könnyű. ipari létesítményét helyeztek üzembe. A több, mint nyolc­vanmilliós beruházás első üzemcsarnokában máris 260. an dolgoznak és még ebben az évben 600 tonna kártolt terméket gyártanak. A gyár tovább épül, már tető alatt van a második csarnok. Jö­vőre a létszám is megduplá­zódik, mert egy kártolt fo­nalat feldolgozó üzem lép újra a termelésbe. A beru­házás teljes befejeztével Nagvkállóban mintegy 1 mi', lió 300 ezer négyzetméter szövet gvártása válik lehető«, vó évente. ..... A már üzemelő egységben a legkorszerűbb, lengvel gyártmányú gépsorok dol- g znak. A három kártolj gőosort három gyűrűsfoná gépsor, majd a hozzá tartozó csévélő rendszerek egészít'tc ki. Az itt dolgozók nagy többségét Budanesten képez­te ki a vállalat, akik m'-ii szakértelemmel, nagy oda«; a lássál kez°l’k az értékes géneket. A készülő csarook- U'l párhuzamosan meg^e’-ig szociális részekkel is bő-ül ír "d a M"rv>r Posztógyár új, legmodernebb üzeme. >' » T. Ai A felszabadulás 3®. év­fordulója előtt új házakat adtak át Kisvárdán. HÍREK r«ra.nTwm iiniimii ■ L3 KÉPEK­BEN A jó minőség:? szabolcsi dohány érlelését aszta­lokban végzik a dohány­fermentáló nyírbátori üze­mében. Képünkön: Bu­kovenszki Bertalanná cso­portvezető a dohány hőfo­kát ellenőrzi. (Elek Emil felvételek)

Next

/
Thumbnails
Contents