Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

2mm ÉVFOLYAM. 89. SZÁM

ÄRA: 80 FILLfR

1975. MÁRCIUS 22» SZOMBAT

A kongresszus ötödik munkanapján

Kádár János zárszavával befejeződött a vita

Jelentés a munkabizottságok tevékenysígérői

Pénteken reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa. Friss István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Állami díjas akadémikus, a tanácskozás soros elnöke üdvözölte a küldötteket és a meghívottakat, majd ünnepélyes szavakkal emlékezett meg a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulójáról.

Frss István i

Megvalósítjuk az első magyar . proletárdiktatúra céljait

Kongresszusunk mai, ötödik napja március 21-ére, a magyar kommunisták nagy ünnepnapjára esik. ötvenhat évvel ezelőtt, 1919. március 21-éri Magyarországon győzött a szocialista forradalom. A kommunista párt és a szociáldemokrata párt egyesülésével megszületett a magyar munkásság forradalmi egysége, a munkásság pártja a proletariátus képviseletében kezébe vette az államhatalmat. Létrejött a proletárdiktatúra.

Egy kis nép hangja a világ népeinek nagy hangversenyében ritkán hallható. A magyar proletárforradalom hírére mégis felfigyelt a világ. Ez az esemény azt mutatta, hogy a világháborút követő forradalmi hullám még nem ült el, a mérhetetlenül sokat szenvedett és szenvedő tömegek mindinkább követik a munkásosztályt, a forradalomtól várják sorsuk jobbra fordulását

Oroszország, ahol már korábban győzött a forradalom, Európa peremén feküdt és a kontinens gazdaságilag és kulturálisan legelmaradottabb országa volt. Most ez a forradalom Európa szívébe nyomult előre, egy gazdaságilag és kulturálisan jóval fejlettebb országban győzött

Nem kisebb jelentősége volt a magyar proletárforradalom győzelmének a nemzetközi munkásmozgalom számára. Mutatta: a magyar munkásosztály az évtizedek óta folytatott osztályharcban megérett arra, hogy az elnyomott és kizsákmányolt nép vezetője legyen. Példája bizonyította, hogy a munkás- osztály egyedül képes és egyúttal hivatott az összes dolgozó tömegek vezetésére egy kevéssé fejlett polgári országban is.

A kommunisták vezette munkásosztály tudott és csak 6 tudott biztató jövőt ígérő utat mutatni a súlyos politikai és gazdasági válsággal küzdő társadalomnak.

Történeti jelentősége volt annak, hogy Magyarországon a proletárság békés úton vette kezébe a hatalmat. A magyar burzsoázia vezetői ráébredtek arra,

Leonyid Brezsnyev visszaérkezett Moszkvába

hogy a kétségbeejtő és re- ménytelen helyzetből polgári hatalom számára nincs kivezető út. Ezért önként lemondtak a hatalomról. Először történt meg, hogy fegyveres felkelés nélkül, polgárháború és vérontás nélkül győzött a szocialista forradalom.

Létrejött a Magyar Tanácsköztársaság és megalakult vezető testületé, a kormányzótanács. Másnap az egyesült párt és a kormányzótanács így fordult az ország népéhez: „Nélkülözések, nyomorgás, szenvedés várakozik ránk ezen az úton, mégis rá merünk lépni, mert bízunk a magyar proletárság hősiességében és áldozatkészségében.”

Joggal bíztak benne. De a proletárságon messze túl is, örömmel és reménykedve üdvözölte a munkáshatalmat a dolgozó nép nagy többsége és jóformán az egész magyar haladó értelmiség. Az írók, művészek színe-java mind ott volt a forradalom táborában.

Az oroszországi kommunista pártot III. kongresszusán érte a hír a Magyar Tanács- köztársaság megalakulásáról. Március 22-én, a kongresz- szus szikratáviratban lelkes jókívánságait küldte. Lenin külön is üdvözölte a Tanács, köztársaságot. De alig akadt olyan ország Európában,

Koszigin, Kirill Mazurov, Arvid Pelse, Nyikolaj Pod. gornij, Dmitri) Poljanszkij, Alekszandr Selepm, Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, Pjotr Gyemicsev, Mihail Szó* lomencev, a PB póttagjai, Vaszilij Dolgih, Ivan Kapita- nov, a KB titkárai, továbbá a kormány több tagja és más hivatalos személyiségek.

A megjelentek között ott volt Tóth József, a Magyar Népköztársaság ideiglenes moszkvai ügyvivője is.

Szabolcs! küldöttek az ülésteremben. (Kelet-Magyarország — telefotó)

ahonnan munkáspártok és munkásszervezetek ne tolmácsolták volna testvéri jókívánságaikat a magyar munkásságnak.

Nem volt viszont olyan polgári ország Európában, amelynek burzsoáziája ne kísérte volna rettegéssel vegyes gyűlölettel a magyarországi eseményeket Mivel Közép- Európában a magyar proletárdiktatúra elszigetelt maradt, a nemzetközi imperializmus megfojtotta. Véres ellenforradalom kezdődött. Az urak hónapokra meg voltak fosztva hatalmuktól és ezt nem bocsátották meg a szegényeknek. Ezrével kínozták halálra, akasztották, lőtték agyon, fojtották vízbe a kommunistákat és kommunista

gyanúsakat. Sokan ezek közül büszkén k-áltották oda hóhéraiknak: „Mi meghalunk, de. az eszme győzni fog!” Munkások és szegényparasztok tízezreit vetették börtönbe, hurc'ták intnrná’ó táborba. Tízezrek kényszerültek emigrációba.

A terror, a kíméletlen elnyomás és kizsákmányolás évtizedei következtek. Az ország urai Európa lesreakció, sabb hatalmaihoz láncolták Magyarországot, majd kiszolgáltattak a náci Németországnak és magyar fiúk százezreit vágóhídra küldték Hitler őrült vilásuralmi * terveinek megvalósítására.

Huszonöt éven át a magyar munkásság legjobbjai, ezrek és ezrek, kegyetlen körűiményék között vállalták a üldöztetést, a megkínzatást és ha kellett, a halált, de nem hagyták abba a harcot a munkásság felszabadításáért, a magyar nép függetlenségéért és szabadságáért. Huszonöt év után a szovjet hadsereg győzelmei, amelyek szét- zúzták Hitler világhódításra indult hadait, hazánk felszabadítását is meghozták. A munkásosztály pedig ismét megteremtette egységes pártját és meghódította a hatal- mat.

Igazuk lett. azoknak, akik 1919-ben és utána is azt hirdették, hogy bár az első magyar proletárdiktatúra elbukott, diadalmasan fel fog támadni.

Kongresszusunk elégedetAz úttörök köszöntik a kongresszust, virággá! kedveskednek az elnökségnek

Pénteken Budapestről visz- szaérkezett Moszkvába Leo* nyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, aki az MSZMP XL kongresszusán részt vevő szovjet pártküldöttséget vezette. Brezsnyevvel együtt érkezett vissza KonSztantym Ruszakov, az SZKP KB tag. ja és Andrej Alekszandroi. az SZKP Központi Ellenőr ő Bizottságának tagja.

Moszkva Kijevi pályaud. varán Leonyid Brezsnyev fogadására megjelentek: And- rej Grecsko, Viktor Grisin, ■ Andrej Gromiko, Alekszej

ten tekintheti át a felszaba. dúlt nép. 30 év alatt elért eredményeit. Indokolt ezért, hogy március 21-én, büszkén és hálával emlékezzen azokra, akik hazánkban először vitték diadalra a proletárdiktatúra ügyét és azokra is, akik az elnyomás nehéz évtizedeiben ezt az ügyet szolgálták.

Munkánkban, küzdelmeinkben az ő folytatóik vagyunk, sikereink az ő dicséretüket is hirdetik.

Ezt követően folytatódott a vita a Központi Bizottság beszámolója és a Központi Ellenőrző Bizottság jelentése felett. Az ötödik munkanap első felszólalója Keserű Jó. nosné könnyűipari miniszter volt.

(Folytatás a 2. oldalon}