Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-22 / 69. szám

1

rblet-magyarorsza«

T975. március W,

Keserű Jánosné;

íz iparnak

ás a kereskedelemnek eg {fittesen kell cseiikedír

Keserű Jánosné könnyűipari miniszter bevezetőjében Kádár Jánosnak, a X. kongresszuson elmondott zárszavából idézte a következőket : „8 magyar téxtüiparnak komoly jövője van. Nagyarányú rekonstrukciót tervezünk és az meg is fog valósulni. A magyar textilipar népgazdaságunk erős, egészséges, a jövőben gyorsan fejlődő ágazata lesz; és szükséges, hogy ennek megfelelő legyen az ott dolgozók helyzete is”. Azóta négy év télt el, s most a miniszter beszámolt a XI. kongresszusnak a könnyűipar} rekonstrukció eredményeiről.

— Az eredmények közé soroljuk — mondotta , hogy a termelést a tervezettnek megfelelően, dinamikusan növeltük, a takósságot több, szebb ruhával, cipővel, bátorral, papír- és nyomdaipari termékkel láttuk el, az exportot majdnem megkétszereztük, korszerűsítettük a gyártmányokat és a gépnark jelentős részét kicseréltük. Javult a vállalatok gazdálkodása, versenyképesebb, gazdaságosabb a gvártmány- struktúra. Javultak a köny. nyűipari dolgozók munkakörülményei. növekedett keresetük. De vannak gvenge pontjaink, vannak tartalékaink, és nem kevés a teendőnk a meglévő eszközök jobb hasznosításában, az V. ötéves terv feladatainak jé megjelölésében.

Miközben megállapítjuk, hegy íobb lett az ellátás, az áruválaszték, iparunk és kereskedelmünk gyorsabban reasál az ájra, a korszerűre, az életkörülniények változá- üáva. tudjuk, hogy nem mindén vásárló elégedett tér. mék^^kkel. mert nem. vagy csak hosszabb utánjárással kan'a meg a számára megfelelő árucikket.

Mindinkább felismert tény, hogy az iparnak és a kereskedelemnek nem külön-kü- lön, hanem együttesen kell tevékenykednie azért, hogy a lakosság minden rétege pénz- tárcáia és igénye szerint megtalálja a keresett árucikket, hogy az export mind hatékonyabb légyen.

A továbbiakban arról beszélt, hogy a rekonstrukció során igen sok régi gépet cserélték ki korszerűre. A gé- p’ek cseréjénél azonban sokkal bonyolultabb feladat — mondotta — a magasabb technológiai követelményekkel összhangban álló szakember- gárda biztosítása, a kellő szakismeret megszerzése Egyértelműen tapasztaljuk, hogy a gyakorlott munkáskezeken, a hozzáértő stabil munkásokon nagymértékben múlik áruink minősége.

Végezetül a minisztérium feladatairól beszélt. A többi között kijelentette: elsődlegesnek tartjuk a párt határozataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekek érvényesítését. De tudjuk azt is, hogy ez csak akkor érhető el, ha összhang van 8 társadalmi, 8 csoport- és az egyéni érdekek között. Ezért minisztériumi irányító munkánk központi kérdésének tartjuk e hármas érdekviszony összhangjának minél jobb megteremtését Végezetül biztosította a kongresszust arról, hogy a köny- nyűipar csaknem másfél millió munkása és vezetője mindent elkövet a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásáért.

Keserű Jánosné könnyűipari miniszter beszédét követően felszólalt Szótő János, á Magyar Hájé- és Darugyár pártbizottságának titkára: 'Szalai Gyula, a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat kőművese; dr. Benedikt Ottó akadémikus, az MTA Számí- MMechmkai Kutató Intézetének tudományos tanácsadója; Csirik Imre, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz elnöke; Gergely István, a Szolnok megyei pártbizottság első titkára; Kuruez Imre, a Budapest V. kerületi pártbizottság első titkára; Kovács Sándor, a Nagykőrösi Konzervgyár igazgatója; Bruno Küster, a Nyugat-berlini Szocialista Egységűért vezetősége irodájának tagja, a Vezetőség titkára ; Ermennildo Gasperoni, a San Marínéi Kommunista Párt elnöke; Juan Gomez, a Snanyol Kommunista Párt Végrehajtó Bizottságának tagja; Franz Dübi, a Svájci Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja; Per Israel- sson, a Svéd Baloldali Bárt — kommunisták Központi

Bizottságának tagja; J. Bile«, a Török Kommunista Párt Központi Bizottságának fótit, kára.

Ezt követően ebédszünet következett.

Az ebédszünet után Mórocz Lajos vezérőrnagy elnökletével folytatta tanácskozását a kongresszus. Mórocz Lajos elmondta, hogy újabb üdvözletek érkeztek: az iráni Tudeh Párttól, a Guadeloupe! Kommunista Párttól, a Mar- Hniquei Kommunista Párttól és a Pakisztáni Szocialista Párttól. Bejelentette: pénteken délelőtt átutazott Budapesten Urho Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke, s baráti üdvözletét, jókívánságait küldte a kongresszusnak, a kongresszus útján a magyar népnek. A jókívánságokért Mórocz Lajos a kongresszus nevében mondott köszönetét, majd folytatódott a vita.

Felszólalt Varga Péter, a Somogy megyei pártbizottság első titkára, Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója. Tóth Imre, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium pártbizottságának titkára, dr. Rózsa Imre sebész adjunktus, Czidur András, a MÁV záhonyi állomás átrakókörzetének főnöke.

kodás színvonala, csökkentek költségeink, 32 százalékkal nőtt dolgozóink átlag- keresete, ezen belül ennél nagyobb arányban a nehéz fizikai munkát végzőké. A bér- és szociálpolitikai intézkedések hatására munkaerőhelyzetünk stabilizálódott.

Záhony átrakókörzet dolgozói a párt vezetésével és irányításával, Szabolcs-Szal- már megyében elsőként csatlakoztak ahhoz a nemes, országszerte kibontakozott munkaversenymozgalomhoz, amely pártunk XI. kongresszusának tiszteletére és hazánk felszabadulásának

30. évfordulójára indult. Szerénytelenség nélkül

mondhatom, hogy vállalásainkat teljesítettük, illetve túlteljesítettük. A gazdaság- politikai célkitűzések túlteljesítésével 5,6 millió forintot takarítottunk* meg a népgazdaságnak. Dolgozóink több mint 60 ezer társadalmi munkaórát végeztek 11 kommunista szombat és öt kommunista vasárnap keretében. A kongresszusi verseny eddig eltelt időszaka alatt 62 családnak sikerült lakásproblémáját megoldani. 1970-ben 230 szocialista brigádba 1800-an dolgoztak, jelenleg 400 szocialista brigádunk versenyez 3000 dolgozóval. A felszabadulási munkaverseny eddig eltelt időszakában áruszállítási feladatainkat 10 százalékkal teljesítettük túl.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1974. december 5-i határozatából a megfelelő következtetéseket levonva, februárban elhatároztuk, hogy a kongresszusi, illetve a felszabadulási munkaversenyt 1975. december 31-ig tovább folytatjuk.

A Szovjetunióhoz való viszony pártunk politikájának alapja- A politika gyakorlati végrehajtása, megvalósítása nálunk a mindennapok munkájában realizálódik. Szovjet elvtársainkGyőri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a szerkesztő bizottság elnöke lépett a mikrofonhoz:

Tisztelt kongresszus!

i

— Engedjék meg, hogy jelentést tegyek a kongresszusi határozattervezet és a szervezeti szabályzat véglegesítésere kiküldött szerkesztő bizottság munkájáról.

A bizottság abban látta feladatát, hogy hasznosítsa a kongresszuson elhangzott, a kongresszusnak eljuttatott, írásban benyújtott, valamint a pártértekezleteken tett javaslatokat.

Munkánkat megkönnyítette, hogy a felszólalásokban, illetve a benyújtott észrevételekben sem a tervezet szövegével, sem annak szellemével lényeges ponton szemben álló vélemény nem volt. Ez azzal is magyarázható, hogy a Központi Bizottság a dokumentumok véglegesítése során messzemenően figyelembe vette és érvényesítette a párttaggyűlések, pártbizottsági ülések és pártértekezletek észrevételeit. A kongresszusi irányelvtervezethez a kongresszust megelőző vitákban több, mint ketéaer, a szervezeti szabályzat tervezetéhez közel ugyanennyi javaslat érkezett. Ezekből a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság több százat hasznosított.

Pártunkban már hagyománnyá vált, hogy nagy fontosságú döntések, határozatok meghozatala előtt kikérjük a párttagság véleményét. Most is támaszkodhattunk erre, és — örömmel mondhatjuk — volt mire támaszkodni. A pártcsoporl- értekezleteken kívül a taggyűléseken közel kétszázezer párttag fejtette ki véleményét a dokumentumokról, pártunk politikájáról.

A határozattervezet véglegesítéséhez nagy segítsége! adott a kongresszusi beszámoló szövege is. Igazolódott á Központi Bizottságnak az

az elképzelése, hogy az irányelvek vitája alapján már a kongresszus előtt határozattervezetet adhattunk a küldött elvlársak kezébe.

Az előadó ezután kitért a szerkesztő bizottságban folyt viták alkotó jellegére, majd így folytatta:

Néhány hozzászóló a határozattervezet mondanivalójával teljes egyetértésben, egyes kérdések részletezőbb kifejtését igényelte. így egye. bek mellett javasolták, hogy a kongresszus fogalmazza meg: az egészségügy és szociálpolitika fejlesztési koncepcióját; a tudományos területek és a művészeti területek állami irányításának rendszerével kapcsolatos állásfoglalását. A szerkesztő bizottság mindezeket kivétel nélkül fontosnak tartja.

Ügy véli, a határozattervezet tartalmazza a párt ezzel kapcsolatos fő mondanivalóját. Ennél többre a kongresszus jelenleg felelősen nem vállalkozhat. Azt javasolja a bizottság: a kongresszus

ajánlja az új Központi Bizottságnak és testületeknek, az állami területeken dolgozó kommunistáknak, hogy a következő években kiemelten foglalkozzanak az említett témákkal.

Az előadó a továbbiakban megemlített néhány olyan részkérdést, amely a bizottság szerint nem igényel kong. resszusi állásfoglalást.

Figyelembe véve a küldött elvtársak idevágó észrevételeit és a nemzetközi helyzetnek a határozattervezet elkészítése óta bekövetkezett fejleményeit. a szerkesztő bizottság kiegészítette a határozattervezet Chilére vonatkozó pontját. Ebben hangsúlyosabban követeli a fasiszta terror elítélései, a hosszabb ideje embertelen körülmények között fogságban tartott chilei hazafiak, p Chilei Kommunista Párt főtitkárának. harcostásunknak. a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő egyéniségének, Corvaián elvtársinak a szabadon bocsátását.

A kongresszust megelőző napokban fegyveres ellen- forradalmi puccskísérletre került sor a még nem egészen egy esztendeje demokratikus útra lépett Portugáliában. Portugál testvérpártunk, a portugál haladó erők megvédtek vívmányaikat, de változatlanul nehéz harcok előtt állnak. A határozattervezet ezzel foglalkozó pontjában kifejezzük felháborodásunkat az ellenforradalom eme és hasonló kísérletével szemben, biztosítjuk szolidaritásunkról a portugál kommunistákat és Portugália haladó erőit.

Befejezésül Győri Imre a következőket mondotta:

A szerkesztő bizottság úgy látja, hogy a benyújtott és érvényesített javaslatok a beterjesztett okmányok javára váltak. A szerkesztő bizottság a beérkezett megjegyzések zömét jól tudta hasznosítani.

A határozati javaslattal kapcsolatban is elmondhatjuk: pártunk Központi Bizottságának erőfeszítései nyomán, a kongresszus előtti hónapok eszmecseréjének és a kongresszus munkájának eredményeképpen sikerült olyan politikai okmányt alkotni, amely marxista,

leninista: támaszkodik szocializmust építő munkánk eddigi tapasztalataira: merít a testvéri szocialista országok társadalomformáló gazdag tárházából; a szocializmus építésének általános érvényű törvényszerűségeit

magyar viszonyok között

érvényesítve reálisan határozza meg a következő 4- 5 év feladatait pártunk, egész népünk cselekvési programját.

Megköszönöm a tisztelt kongresszusnak a megválasztásunkkal tanúsított bizalmat, és kérem, hogy á szerkesztő bizottság munkájáról szóló jelentésünkét fogadja el.

(Folytatás a 3. oldalon)

Czfdor András:

& szovjet és magyar vasutasok

gyümölcsízé kapcsolata

Engedjék meg, hogy a zátonyi átrakókörzet 900 omrnunistája, több mint 6 zer fős munkáskollektívája s a magam nevében közönetet mondjak azért a negtiszteltetésért, hogy Sza- lolcs-Szatmár megye képzeletében a záhonyi kommunisták küldöttéként részt ■ehetek pártunk nagyje- entőségű XI. kongresszu- án.

Záhony községet a di- sőséges szovjet Vörös ladsereg 1944. október 1-én szabadította fel a asiszta hordák uralma alól. t felszabadulást követő vekben a Magyar Kommu- lista Párt internacionalista útelességéhez híven alap- ető fontosságúnak tartotta Szovjetunióhoz fűződő apcsolatok kiépítését és rősítését. Viszonylag ha- nar megtörtént Záhony álomás újjáépítése, bővült a ■zovjetunióval való minien oldalú kapcsolatunk.

Pártunk X. kongresszusá- ól kezdve üzemünk fejlőlése minden addigit túlszár- lyalt. Teljesen gépesített •asérc-, szén- és kokszátrakó pitit, újabb darupályák jj •8 műtrágyaálrakók kerülők átadásra. 1971. szep- ember 18-tól személy- és .ruszállítási feladatainkat hesel- és Villamos mozdo- íyok bonyolítják le.

Körzetünk politikai és lazdaságpolitikai jelentőséit aláhúzza, hogy a magyar rasút egész, áruszállítási evékenvséeének 12 százalékát mi bonyolítjuk le. Míg 1948. évi áruszállítási teljesítményünk a 200 ezer tonnát sem érte el, addig

1974-ben mar több mint 16 niillió tonna árut raktunk át; és szállítottunk el. A nehéz fizikai munka könnyítése érdekében hozott intézkedéseket mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy míg

1950-ben az áruknak csak 10 százalékát, addig 1974- ben már 70 százalékát gépi berendezéseinkkel raktuk át.

A szociális ellátottság fejlődése is jelentős mértékű volt az elmúlt két évtized alatt: új állomásépületek,

munkásfürdők, üzemi konyhák, ruhaszárító, hőközpont, művelődési ház, orvosi rendelőintézet épült, illetve épülnek és minden igényt kielégítő ,száz fős munkás- szállót adtunk át, már 600 család lakik új, modern lakásokban.

A X. pártkongresszus, az időközben megjelent központi bizottsági és megyei párthatározatokban jelentős helyet foglalt el a munkás- osztály vezető szerepének növelése, helyzetének javítása. A jó politikai légkör kialakítását különösen elősegítette a Központi Bizottság 1972. november 14—15-i határozatának végrehajtása, a 44 órás munkahét bevezetése és a munkások bérének emelése. A két kongresszus közötti időszakban 14 százalékkal javult a munka termelékenvsése. a eazdálLosonczi Pál kongresszusi küldöttekkel beszélget.

kai együtt tervezzük, hajtjuk végre és értékeljük az áru- szállítási munkát. Elvtársaink nagyon sokat segítenek bénnünket és mi is igyekszünk a segítséget viszonozni.

A proletár internacionalista segítségnyújtásnak számtalan formája van: szovjet

barátainktól szereztünk tapasztalatot a guritódombos rendezőpályaudvarok technológiájának elkészítéséhez, a szalagrendszerű vasúti kocsijavításhoz, tőlük kaptunk átrakó körzetünk részére szovjet nyomtávú Diesel-mozdonyokat és a közeljövőben kerül sor két R—30-as típusú számítógép beszerzésére, melyek munkájának elméleti előkészítését is szovjet szakemberekkel együtt végezzük. Mi is több esetben segítettünk testvéreinken nálunk bevált munkamódszerek tapasztalatainak átadásával, a terményátrakás megkönnyítésére mechanikus lapátokkal és meg sok más módon.

ügy érezzük, versenyünk a magyar és szovjet emberek tartalmi munkájával, elvtársi, testvéri barátságával, s egyre javuló kapcsolataival töltött. Véleményünk szerint ennek a versenynek a két népgazdaság a győztese.

A szervezeti szabályzattervezettel, a programnyilatkozattal, a kongresszusi dokumentumokkal és Kádár János elvtárs szóbeli referátumával egyetértek, azt elfogadom és a tisztelt kongresszusnak elfogadásra javaslom.

Szót kért a vitában Já. vorszki József, a Ganz-MÁ. VÁG hegesztője is. Felszólalása után szünetre került sor.

Szünet után Kállai Gyűld, nak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének elnöklétével folytatta munkáját a tanácskozás: a korábban megvá.

laszlott szerkesztő bizottságok elnökei terjesztették a kongresszus elé jelentésüket.

A szerkesztő bizottság jelentése