Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

xxxn. Évfolyam, SS. SZÄM ARA: 80 FILLÉR 1975. MÁRCIUS 2J, PÉNTEK A kongresszus negyedik munkanapja A vitában részt vettek: Nemes Dezső, Puliai Árpád es dr. Maróthy László Csütörtökön reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta tanácskozását a Magyar Szociálista Munkás­párt XI. kongresszusa. A magyar kommunis­ták legmagasabb fóruma negyedik munkanap­ját kezdte meg. s — amint azt a kongresszus­hoz címzett táviratok, üdvözlő levelek gyara­podó sokasága is bizonyítja — a tanácskozást nemzetközi érdeklődés, a társadalom, az egész ország élénk, figyelő együttértése kíséri. Nemes Dezső: A teremben elfoglalták helyüket a kül­döttek és a meghívottak, bevonult az elnök­ség, .majd a kongresszus soros elnöke, tienke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizott­ságának vezetője bejelentette: folytatódik az együttes vita a Központi Bizottság és a Köz­ponti Ellenőrző Bizottság beszámolója felett. Az első hozzászóló Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP Politikai Főiskolájának rektora volt Barátságunk a Szovjetunióval szocialista építésünk garanciája A proletár internacionalizmus érvényesülése nemzeti érdekünk Pártunk nemzetközi tevé­kenységéről szólva először arra mutatott rá, hogy a testvérpártok közös erőfe­szítéseiben való részvétel egyik erőforrása pártunk­nak és országunknak. — Majd beszédét így folytatta: az MSZMP azért tudott ele­get tenni nemzetközi fel­adatainak az utóbbi négy­éves időszakban is, mert Következetes lenini politi­kát folytat, ami rendíthetet­len alapja, szerves része pártunk általános politi­kájának. Az MSZMP irány­adónak tekintette az 1969-es moszkvai nyilatkozatot, melynek kidolgozásából más testvérpártokkal együtt a mi pártunk is aktívan ki­vette a részét, s amelyet az MSZMP X. kongresszusa is magáévá tett. Úgy. értékelte, hogy a moszkvai tanácskozás és annak nyilatkozata nagy­ban elősegíti a kommunis­ta és munkáspártok marxis­ta—leninista egységének ' és összehangolt cselekvésének fejlesztését, egyben a népek szabadságáért és a nemzet­közi békéért harcoló kü­lönböző erők hatékony együttműködését. ■A beszámoló — hangsú­lyozta: Nemes Dezső — nagy fontosságú tények alapján állapítja meg, hogy az utób­Ébben a világot átfogó küz- delémben kiemelkedő szere­pe van a mind erősebbé váló enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná téte­léért vívott küzdelemnek. E küzdelem egyik fő célja ha­tékony biztonsági rendszer teremtése, amelyért a diplo­mácia frontjától a tömeg- mozgalmakig a legkülönbö­zőbb eszközökkel folyik a harc. E nagy fontosságú ügy előharcosai az államközi kapcsolatokban az európai szocialista országok, tömeg- mozgalmi területen pedig a kommunista pártok. . A Varsói Szerződés orszá­gai kezdeményezték a biz­tonsági értekezlet összehí­vását — mondotta, majd utalt arra. hogy a nyugati hatalmak kéoviselőinek fel- léoését. az értekezleten ed­dig huzavona jellemezte. Ez a huzavona minden kö­dösítés! kísérlet ellenére bi években is folytatódott a szocialista országok erőteljes, fejlődése és az imperializ­mus térvesztése, a nemzet­közi erőviszonyok további eltolódása a haladó: erők ja­vára. mind világosabbá tesz! a nemzetközi közvélemény előtt, hogy a nyugati hatal­mak vezető köreiben az eu­rópai biztonság megszi­lárdításával kapcsolatban nincs meg az egyöntetű aka rat. Az enyhülés ellenzői tá­madják azokat a polgári politikusokat is, akik szá­molva a realitásokkal, segí­teni akarják ezt a nagy ügyet. A nyugati hatalmak & szocialista országok által hirdetett békés egymás mel­lett élés politikájának elfo­gadását a szocialista orszá­gok elleni „fellazítás” tak­tikával kombinálták, s ma is nagy erők munkálkod­nak ilyen irányban. Noha a békés egymás mellett élés egyik alapvető követelmé­nye a be nem avatkozás más államok belügyeibe, a nyugati hatalmak reakciós képviselői az „eszmék és emberek” úgynevezett „sza­bad. áramlásának” megté­vesztő jelszavával nem ke­vesebbet követeltek, mint az ellenforradalom export­jának szolgálatában álló „eszmék” és ezek . jegyében munkálkodó különféle em­berek „szabad áramlását”. S hogy az imperialisták és segítőtársaik mit kívánnak „szabadon áramoltatni”, azt a chilei tragédia előkészíté­sében kifejtett tevékenysé­gük, a ciprusi válság ki­robbantása, a portugál de­mokrácia ellen szervezett nemzetközi aknamunka és sok más hasonló tény szem­lélteti Az MSZMP álláspontja az, hogy a mi országunk — a többi szocialista országgal együtt — érdekelt a normá­lis együttműködés fejleszté­sében. s ezen beiül a kulturá­lis és emberi kapcsolatok bő­vítésében. Nemcsak kor­mányzati vonalon, hanem a társadalmi kapcsolatok terü­letén is munkálkodunk eb­ben az irányban, igyekszünk elhárítani minden akadálvt, amelv ennek útiét állja. De minden oly?n kísérlet, amely a béke nasv ügyét Politikai zsarolásra akaria felhasznál­ni és a h’rhedt . fe’lazítási” ievélí»mrsé>*<=t szolgáló po­litikai akoáV teleoftósóhez akar a7»Kad teret hi-zfosítoni. ve«Tíiy«T*et1 f> létrehozandó biztonsági rendszert. Éppen ezért az ilyen zsaroló próbál­kozásokat — mint eddig — a jövőben is határozottan el­utasítjuk. Az MSZMP vallja és hirde­ti, hogy a proletár interna­cionalizmus következetes ér­vényesülésében egybefonódik A nemzetközi összefogás­ról szólva pártunk és népünk köszönettel adózik a Szovjet­unió Kommunista Pártjának azért a hatalmas munkáért, amit a szocialista országok együttműködésének erősíté­sében, valamint a nemzetkö­zi forradalmi munkásmozga­lomnak és a népek általános ant'iTioerialista küzdelmének segítésében végez. Azt a béke­programot ame’yat Rre~snyev elvtárs —z S”KP XXIV. kong. resszusán előterjesztett, nár_ tunk a sajátjának vallja, mert ez korunk általános bé­keprogramja. A mi pártunkban az SZKP iránti tisztelet és bizalom ha­gyományos és megingathatat­lan. *' Ha egy munkáspárt vezeté­sében vagy egy szocialista ország kormányzatában teret nyer az SZKP-től és a Szov­jetuniótól való eltávolodás politikája, a nyílt vagy bur­kolt szjvjetellenessea,. akkor könnyen válik különféle szovjetellenes erők, imperia­lista manőverek játékszeré­vé. Meggyőződésünk, hogy az imperialisták és segítőtársa­ik politikai csapdáinak ha­tástalanításához is az SZKP. vál való szoros együttműkö­dés a legbiztosabb fegyver. 3 ez nemcsak pártunk felfogá­sa: a nép széles tömegeinek a minden szocialista ország nemzeti érdeke,. b szocialista országok közöss-^-nek álta­lános érdeke, valamint a vi­lág proletariátusának és az antiimperialista erők közös nemzetközi frontjának alap. vető érdeke. tudatában is mélyen behatolt a felismerés, hogy a Szovjet­unióval való testvéri szövet­ség döntő garanciája annak, hogy hazánk nem lesz többé senkinek a kiszolgáltatottja, s biztosan halad a maga vá­lasztotta szocialista úton. Ilyen veszély, valóban fenn­áll s csak a demokratikus és szocialista erők együttes har­ca birkózhat meg vele Már­pedig a baloldali erők sikeres harca nemcsak elméleti, ha­nem nagyon is gyakorlati le­hetőség. Ezt tanúsítja a prog­resszív erők küzdelmének ál. talános fejlődése, a portugál fasizmus és gyarmatbiroda­lom bukása, a görög katonai junta letűnése, a béke-világ- mozgalom jelentős megerősö­dése és sok más tény A nemzetközi osztályharc fejlődésének olyan szakaszá­ban vagyunk, amikor a tő­kés világban gátlástalanul folyó antikommunista pro­paganda ellenére, a .munkás- mozgalom- különböző irány­zatainak együttes akciói szé­lesednek és mind erűteljeseb. bé válnak. A kapitalizmus általánog válságának mélyüléséről szil­va Nemes elvtárs rámutatott: a fejlett tőkésországok gaz­dasági konjunktúrája, mint ismeretes, megrekedt és mind súlyosabb zavaroknak adta át a helyét. Ezt ma már azok is kénytelenek elismerni, akik még nem is olyan régen „konzervatív” felfogásnak nyilvánították a tőkés vi’ág­rendszer általános válságá­ra vonatkozó marxista néze­teket. Most viszont olyan felfogással találkozunk — fő. ként ugyanazokban a körök­ben —, mely szerint a tőkés világ válságának további mé­lyülése elkerülhetetlenül jobboldali fordulathoz vezet, ami a nemzetközi enyhülési folyamatot is visszaveti. A testvárpártok nagy fi­gyelmet fordítanak az anti- monopölista összefogás fej. lesztisére, & tőkés oligarchia hatalmának felszámolásáért és a valódi demokratikus néphatalomért folyó harcuk erősítésére. A szociáldemokrata pártok és a szociáldemokrata szak- szervezetek vezető köreiben növekszik az érdeklődés a szocialista országok kommu­nista pártjaival és szakszer­vezeteivel — így az MSZMP- vel és a magyar szakszerve­zetekkel — való kapcsolatok iránt Mi rokonszenvezünk azok­kal, akik mernek dacolni az antikommunista nyomással, és úgy tekintik a békés egy­más mellett élést, hogy ab­(Folytatás a 2. oldalon) A társadalmi, tudományos és művészeti é’et kongresszuson részt vevő személyi­ségeit fogadta Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára {jobbról a második). A kongresszus szünetében sorra került fogadáson jelen voltí Aczél György, a Politikai Bizottság tagja (jobbról az első) és Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára (jobbról a harmadik). (Kelet-Magyarország — tcie- foto) Küzdelem a nemzetközi légkör enyhüléséért Erősödnek a munkásmozgalom együttes akciói

Next

/
Thumbnails
Contents