Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

KBLÄT-MAGYASOR52A«

1975. március SI.

...............................

t Folytatás az 1. oldalról)

ban nemcsak a kormányoknak éa a diplomatáknak vannak tennivalóik, hanem a különböző irányzatú munkásszervezetek képviselőinek is. Érdekeltek vagyunk az együttműködésben, hiszen ez része azoknak az erőfeszítéseknek, melyeknek célja, hogy az enyhülés folyamata visszafordíthatatlanná váljék.

Az MSZMP és hazánk kü_ iönböző társadalmi szervezetei nemcsak készségesen fogadják a kapcsolatok fej. lesztése iránti szociáldemokrata érdeklődést, hanem maguk is kezdeményezik ezeket, s a jövőben is készek további erőfeszítésekre.

Nemes Dezső ezután arról a helyzetről beszélt, amit a kínai párt maoista vezetésének szakadár tevékenysége idézett elő.

Pártunk határozott állásfoglalása, hogy az internacionalista összefogásnak elengedhetetlen követelménye a tapasztalatok rendszeres kicserélése és időnkénti együttes értékelése, a közös kérdések együttes elvtársi vitája, az összehangolt és közös cselekvést biztosító egységes állásfoglalás kialakítása sok fontos kérdésben. Nincs más út az összefogás és a közös küzdelem fejlesztésére, az elkülönülési tendenciák és a szakadár törekvések visszaszorítására.

Európában most földrészünk kommunista és munkáspártjainak regionális értekezlete van napirenden, mely az európai munkásság

összefogásának és az összes haladó erőkkel való szövetkezésének fejlesztését, s egyben az általános antiimperi- alista küzdelem erősítését lesz hivatva szolgálni. Ennek előkészítése folytatódik, s pártunk megtisztelő feladatot teljesítve, más testvérpártokkal együtt kiveszi a részét ebből a munkából. Az MSZMP ott lesz a kommunista és munkáspártok újabb világértekezletén is, amelynek megrendezéséhez érlelődnek a feltételek.

Az MSZMP a Szovjetunió Kommunista Pártjával szoros testveri együttműködésnek, a kommunista világ- mozgalom marxista—^leninista egységének, az összes antiimperialista és békeszerető erők hatékony' együttműködésének szilárd híve és az is marad — mondotta befejezésül Nemes Dezső.

Nemes Dezső beszéde után felszólalt dr. Komócsin Mihály, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára. Maurer Miháíyné, a Szekszárdi Állami Gazdaság munkása, majd Pulin Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára lépett a mikrofonhoz.

A maoizmus aknamunka a békemozgalom ellen

Ami a kínai helyzetet illeti — mondotta —, itt csupán arra utalok, hogy az imperialista hatalmak távolról sem mondtak le arról, hogy ismét kiterjesszék uralmukat erre a nagy országra. A kí- 'nai nép győzelmes forradalmi harcával negyedszázaddal ezelőtt csapást mért az imperializmusra és az 1930-es években jelentősen hozzájárult az antiimpei-ialista küzdelem általános fellendüléséhez. Ekkor még a kínai vezetés az SZKP-val és a Szovjetunióval való barátsá. got hirdette. Az 1950-as évek régén azonban Mao Ce-tung kultusza jegyében felülkerekedett a kispolgári nacionalizmus. Ez rányomta bélyegét a jelenlegi kínai vezetés egész politikájára, s ennek talaján alakult ki a maoista nagyhatalmi' sovinizmus.

Mi rejlik e mögött? — teszik fel a kérdést gyakran. Kína el akarja kerülni a fegyveres összecsapást az imperialista hatalmakkal, ami rendjén is lenne, de a pekin. gj vezetés pá.Ifordulása óta ezt nem a Szovjetunióval való szövetség további erősítésével akarja elérni, hanem nzovjetellenes politikára terve áz imperialisták táborában egy szovjet—kínai háború lehetőségének a reményét keltette fel és táplálta. E remény, az imperialisták bánatára, irreálisnak bizonyult, s úgy vélem, az is marad. Viszont élő valóság a mao- izijuis szovjetellenes propaganda-hadjárata és szakadár tevékenységei :Si iámig «zóna helyzet, addig ;Kíö®ű''írem töltheti be a nemzetközi kommunista mozgalomban az imperializmus ellen küzdő

erők javára azt a szerepet, amit be kellene töltenie.

Ha a kínai vezetés feladja a szovjefellenességet és a szakadár tevékenységet, ha visszatér az összefogás és az együttműködés útjára, amit a kínai nép elemi érdeke is követel — s amire előbb-utóbb sor kerül — akkor új szakasz fog nyílni Kína fejlődésében és gyorsulni fog az imperializmus térvesztésének folyamata is. Ma, azonban a maoista vezetés a szovjet—amerikai háború elkerülhetetlenségét hirdeti, ebben fciza. kodik, s ettől várja hegemon törekvéseinek érvényesülését. Ugyanezen célból egy új európai háborúban is reménykedik, s esztelen propagandát folytat az európai béke intézményes biztosítása ellen. Mint a szovjetellenesség általában, a maoizmus szov- jetellenessége is egyet jelent a nemzetközi békemozgalom elleni aknamunkával. A béke híveinek el kell utasítaniuk az európai népeknek és a világ biztonságának ezt a hátba támadását is.

Szeretném külön kiemelni, hogy az MSZMP és a hazai társadalmi szervezetek nemzetközi tevékenységében rendkívül intenzív a vietnami nép melletti nemzetközi szolidaritásban való szenvedélyes részvétel, az izraeli agrepszorok ellen küzdő arab népek határozott támogatása, a chilei junta vérengzése és terrorrendszere elleni nemzetközi tiltakozó mozgalomban való .erőteljes köz- ’ ipindazpk . se.

gítése, akik a világ különböző térségeiben küzdenek népük szabadságáért.

Tovább növekszenek nemzetközi feladataink

Az MSZMP nemzetközi munkájában növekvő helyet foglal el a fejlődő országokban működő antiimperialista, nemzeti demokratikus pártokkal és mozgalmakkal való kapcsolat. Bár ezeknek az országoknak nem mindegyikében progresszív jellegű a kormányzat, a nemzeti függetlenség védelme és megerősítése megköveteli, hogy a dolgozó nép, s így az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony tényezőjévé, a hatalom részesévé váljék. Természetesen a helyi burzsoázia mindenekelőtt az imperialistáktól függő komprádor burzsoázia, a földesurak, valamint az imperialista hatalmak gátolják, hogy a dolgozó, nép, az erősödő munkásosztály a nemzeti demokratikus fejlődés hatékony té- rJ ezójéve, a hatalom részesévé váljék- Csakhogy a haladó erők hatékony részvétele az országuk függetlenségét és társadalmi haladását célzó erőfeszítésekben objektív követelmény. Mind gyakoribb tehát, hogy a nemzeti demokratikus pártok és kormányzatok törekvéseiben és céljaiban jellemzővé válik a •szeaialísta orientáció, ami magával hozza a növekvő er- aekíödésí a szocialista országok fejlődésének, valamint pártjaink Ó8 társadalmi szervezeteink tevékenységének tapasztalatai iránt. Ez fejeződik ki abban is, hogy az MÖ

2MF kapcsolata eme országok nemzeti demokratikus pártjaival szintén szélesedik & rendszeresebbé válik.

Nemzetközi feladataink a következő években tovább növekszenek. Folytatódik a két világrendszer történelmi versenye és harca, amely érinti az egész emberiség és minden nép sorsát. Döntő jelentőségű a küzdelem a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésért és a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális együttműködés fejlesztéséért, az enyhülési folyamat visszafordíthatatlanná tételéért, valamint kedvezőbb nemzetközi feltételek teremtéséért minden nép szabadsága, nemzeti függetlensége és társadalmi haladása számára.

Ebben a küzdelemben halad előre — új győzelmeket érlelve és új győzelmeket aratva — a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet történelmi folyamata. Ennek útja a békéért és a szocializmusért küzdő erők összefogásának és együttes harcának továbbfejlesztése. A testvérpártok túlnyomó többségét ez vezérli, amikor a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése mellett napirendre tűzik újabb regionális tanácskozások, majd általános nemzetközi értekezletek

megrendezését. A forradalmi pártok szamára nélkülözhetetlen g világ különböző térségeiben, az egyes földrészeken és földünk egészén végbement és folyamatban lévő változások együttes elemzese és a szükséges következtetések közös megvitatása.

Pullai Árpád:

A határozatok értelmezése és végrehaitása a párttagsággal járó kötelezettség

Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára a beszámolóval egyetértve, megállapította: a két kongresszus között erősödött a párt vezető szerepe. Felszólalását így folytatta:

— A kongresszusra készülve, a párton belül és a közvéleményben élénk, alkotó és sok tanulsággal járó eszmecsere, vita zajlott le. Legfőbb mondanivalója volt az a kívánság, hogy a párt folytassa eddigi politikáját, s végrehajtásában legyen meg következetesebb. Ez a népi méretű kívánság egyben elismerése és nagyra becsülése pártunk törekvéseinek; kifejezése annak is, hogy állampolgáraink nagy többsége saját munkája szülöttének érzi a haza és a dolgozó nép javára kivívott eredményeket.

— A párttagság,,,,állásfog- íalasá ,“,§£*

alapjait ? jfozponti Sizotxsag nagy tömég<&,. égyefortését es támogatását élvezi, amikor a tisztelt kongresszusnak azt javasolja, hogy a párt haladjon tovább a kipróbált, sikeres úton, folytassa tovább politikáját. E politika két alappilléren nyugszik: egyfelől a szocializmus olyan általános törvényszerűségein, mint a munkásosztály, a párt vezető szerepe, a proletárdiktatúra, a munkás-paraszt szövetség, a szocialista tervgazdálkodás és az internacionalizmus; másfelől azon, hogy a párt idejében foglalkozik a döntésre érett társadalmi kérdésekkel, szorgalmazza, ösztönzi a haladást, politikája képes a szüntelen megújulásra. A politikában tanúsított következetesség nem jelent változatlanságot, az elviség merevségét, mert ez a politikát sémákba zárná éa eltorzítaná.

— Társadalmi fejlődésünk szempontjából a marxizmus—leninizinus alkotó alkalmazásának mindig is nagy volt a jelentősége. Az epítőmunka során időről időre új jelenségek és ellentmondások is keletkeznek. A pártnak kötelessége, hogy gondosan tanulmányozza az új feladatokat és az ellentmondásokat, s megoldásukra, illetve leküzdésükre a helyes politikai irányvonal alapján helyes válaszokat dolgozzon ki.

—• A párt ezt tette a két kongresszus között is. A Központi Bizottság kiemelkedő jelentőségű 1972. novemberi ülése új lendületet adott a X. kongresszus határozatainak megvalósításához azokon a területeken, ahol a végrehajtás akadozott, helyesbítette az irányt, ahol az nem volt megfelelőA X. kongresszus határozatait teljesítettük mondotta ezután. Mégis —- a? irányelvek vitája alapján jogos igénynek tekintjük és bírálatnak is értjük, hogy a végrehajtásban következetesebbnek kell lennünk, mert ez munkánknak hosszabb ideje Ismert gyengéje. Előfordul agyatlannak a határozassak

H éfiffiinezgsá.. .ez tS- Miségi» fellépést, brzwnytalanságtrt szül,

— A vezetők, a testületek egy része nem teljes szívvel és erővel dolgozik, könnyen tudomásul veszik az elmaradást. Egyesek politikai vezetőkhöz méltatlanul sodrodnak az eseményekkel, nem követelik meg a fegyelmet. Vannak akik nem szeretik a problémák szóvá tevését, mert meg kell őket oldani, ez , pedig töprengést, munkát, harcot kíván. Inkább tompítják, agyonmagyarázzák a problémákat, Esetenként nem kellő időben döntünk. Sok még a határozat is, emiatt nehéz áttekinteni és a végrehajtás folyamatába szervesen beilleszteni őket.

— Talán túl sok energiát fektetünk az elemzésekbe — bár ez könnyebben megbocsátható, mint a felszínesség vétke —, de nem fordítunk ekkora energiát a feladatok megvalósításához szükséges feltételek megteremtésére. Az ellenőrzés nem elég rendszeres, és inkább tényeket állapít meg, mintsem gyakorlatiasan segít. A mulasztókat a kelleténél ritkábban vonják felelősségre. A párt-, állami, a társadalmi szervek munkájában még sok az átfedés. Az okok országosan és helyileg is többfélék iehet- nek. Türelmesen meg kell őket keresni a végrehajtás minden láncszemében. A felsoroltakban is érzékelhetjük, hogy leküzdésük mennyire összetett feladat, mennyire egységes megítélést és cselekvést követel.

—- A párt életében tovább kell szilárdítani és fejleszteni a demokratikus centralizmust — , hangoztatta 3 to vábbiakban. Ez a társadalom minden szervezetere kedvező hatással iesz.

— Az utóbbi négy és fél esztendőbéh pártunkban erőT södött a demokratikus centralizmus. A pártszervezetek- ben fokozódott a kommunisták részvétele a politikai döntésekben, és ezzel a megvalósításukért folyó harcba»

Is. A párttestületekben e v- társi, vitatkozó .légkörben döntenek; a határozatok demokratikusak, mert a több. ség véleményére, épülnek.

—• A demokratikus centralizmus a párt életében és munkájában egyaránt biztosítja az alkotó, szabad vita lehetőségét — benne a tévedés lehetőségét is —, és a fegyelmezett végrehajtás feltételeit. Kifejezi, hogy vita nélkül nincs helyes következtetés és döntés: kommu. nista fegyelem nélkül viszont a legjobb elhatározásból sem születik tett. Erről azért kell szólni, mert egyesek a demokratizmust elválasztják a centralizmustól; aktívak a vitában, felszólalásaik szenvedélyesek, de amikor a cselekvésen a sor, sehol sem látni őket, árnyékba húzódnak.

—- A pártmunkában ktilö- - «ősért.- vemélfféa. ha - valaki -a

elfogadja, de különvéleményét fenntartva, másképpen cselekszik; ha úgy tesz, mintha elfogadná a kollektív vezetést, a testületet azonban tanácsadó szervnek tartja, elárasztja mindenféle .apróbb ügyekkel, és fontos kérdésekben nélküle dönt. A párt normáinak mindezekben még nagyobb súllyal érvényt /kell szereznünk. Amikor a pártban a demokratikus centralizmust erősítjük, az egész társadalom számára ösztönzést és bátorítást adunk a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. '

„A végrehajtásban alapvető szerepe van a politika, a határozatok egységes értelmezésének, az egységnek. Ha egy határozat körül az értelmezésben zavar támad, ez többnyire meg nem értésből vagy jószándékú tévedésből adódik. Találkozunk azonban kimondott vagy ki nem mondott szembenállással. egyet nem értéssel, önkényes értelmezéssel is. Emögött esetenként a közöstől eltérő érdek húzódik meg. Bármelyik esetről legyen is szó, elsősorban pártszerű, elvi álláspont és türelem szükséges. Még akkor is. ha a vitapartnerek a nézeteik bírálóira a hozza nem értés címkéjét próbálják ragasztani vagy más efféle jelzőkkel vagdalkoz- nak. Ez nem csekélység, különösen, ha nem is igaz. Határozatok értelmezése és végrehajtása a párttagsággal járó kötelezettség, nem magánügy. A Központi Bízottá säg beszámolójában Kádár elvtárs mondotta: „A pái-fc- ban megengedhetetlen az egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, ami nemegyszer még felelős beosztású tisztségviselők reszeró. ts előfordult,”

A Központi Bizottság beszámolójában Kádár elvtárs mondotta: a pártban megengedhetetlen egyes határozatok, állásfoglalások önkényes, szubjektív értelmezése, amj nemegyszer még felelős be^. osztású tisztviselők részéről is előfordult:

A vezetők feladatairól szólta Pullai Árpád kiemelte: olyan vezetői szemléletre, magatartásra van szükség, amelyre a megfontolt, határozott intézkedés, az energikus szervezés, a fegyelme- zettseg, a tartalékok mozgósítása a jellemző. Olyan vezetők kellenek, akik emberek ezreit képesek harcba vinni újabb és "nagyobb feladatok megoldására.

Minden vezetővel szemben követelmény, hogy a politi kát. saját területén képviselje, alkalmazza és megvalósítsa. hogy. nagyfokú -öaéHó- ság és bátor, kezdeményezőkészség jellemezze a politika helyi végrehajtásában. Tudjuk, a vezetők többségének nagy érdeme van a X. kongresszus óta elért sikerekben: sokat, és lelkiismeretesen dolgoznak. Ezzel haladásunk megtervezésekor is számolunk. Azt is tudjuk azonban, hogy erre a színvonalra még nem’küzdötte fel magát minden vezető, s .ezért a .gyengébbért dolgozókat jaj, efelé kell segíteni.— ’ A gondos kádérrhúnkat,

a Vezetők felkészítését, szocialista szellemű ■ nevelését .minden pártszervezetben »lég jobban a munka Középpontjába kell állítani. A ve_ zetők kiválasztása - és nevelése folyamatos és nagy felelősséget követető munka. A káderek nevelésének legfontosabb módszere az emberekkel való egyéni és rendszeres foglalkozás. Az egyé ni foglalkozással segítsük tervszerűen, fejlesszük tuda. tosan az emberekben a jót és szorítsuk vissza a rosszat. Ez a kommunista nevelés lényege, . meghatározó vonása. A vezetés iránti politikai bizalom gyarapítása megköveteli, hogy a vezetők mentesek legyenek a párt által elítélt, a szocializmustól idegen jelenségektől, ; ; ,

— Mostanában arról is be . szélnek, hogy több menedzsef típusú, vállalkozó szellemű vezető kellene. Energikusság,

.gő^^úsé^Te ..törekvés, opera- ' tik irányítás. dolgában senki - .'TŰt^feKpifogyeri tarmini.'' A nj'énéazforráf szembep azonban a. mi gazdasági vezető ■ inkben legyen, van is egy alapvető különbség: a szocialista vezető a termelés mennyisége, minősége és ha tékonysága mellett törődik a javak létrehozójával, az eni berrel, a termelő közösséggel, épít munkatársainak véleményére. demokratikus módon vezet. A menedzser tüzön-vizen keresztül a szűk tőkés vállalkozói érdekel képviseli. A mi vezetőink előtt az egész társadalom érdeke áll.

A továbbiakban felhívta a figyelmet: tovább kell javítani a párt-, az állami, a társadalmi szervek együttműködését. Különösen fel keli figyelni arra a jogos bírálatra, hogy égyes párthatározatokból késéssel lesznek állami intézkedések, bizonyos esetekben sok körülöttük huzavona. A vállalati üzern- és munkaszervezés korszerűsítése népgazdasági fontossá, gú feladat. Erről szóló határozatát 1971 decemberében fogadta el a Központi Bizottság. Beszédes példa, hogy a Nehézipari Minisztériumnak, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumnak másfo esztendő kellett ahhoz, hogy csupán utasításaikat, irány, elveiket megjelentessék

— A Központi Bizottság titkára szólt arról, hogy $ pártellenőrzés formái, módszerei a két kongresszus között fejlődtek, s nagy része van abban, hogy politikánk törés nélkül megvalósul. A- továbbiakban úgy kell javítani az ellenőrző, munkát, hogy még jobban a határoza. tok politikai lényegének érvényesítésére irányuljon, a. személyt felelősség erősítésé* eredményezze. Ha 3 téhyél.

1 h egk öve te tik, szeméi y ük r e.

funkciójukra való tekintet nélkül vonják felelősségre a hanyagokat, a köfcelességmu- lasztókat, és teremtsék meg a feltételeit a helyzet meg-. - javításának. .,

Pullai Árpád ezután hagsfo iyozta, hogy a párt társadéi-.

, fPeíytefsés a. 3., «Mal«*#.

2