Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-20 / 67. szám

t "SELET-MÁGYARÖftSZAfl (Folytatás ms í. oldalról) kafegyelemben k van javíta. ni való. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968 és 1973 között a nép­gazdaságban a termelés faj­lagos költsége 2,5 százalék­kal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forin' megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de mégis­csak szerény eredmény ez.. A? a feladat, hogy takaré­koskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több r - jobb terméket, javítsuk a fel- használás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagkölt­ség egyszázalékos csökken lé­ssé 5—6 milliárd forinttal nő. vélné a nemzeti jövedelmet Németh Károly hang­súlyozta, hogy a haté­konyság növelése megkövete­li, az állóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lé­nyeges javítását, majd arról beszélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejleszté­se mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közremű­ködését céljaink meghatáro­zásában és megvalósításuk előmozdításában. — A tudo­mányos és a műszaki ered­mények gyakorlati alkalma­zása, a tudomány termelőerő­vé válásának folyamata las­súbb az indokoltnál és a le­hetségesnél. Erősítjük mezőgazdaságunk szocialista vonásait A Központi Bizottság tit­kára ezután a mezőgazdaság kérdésedről bekzélt, $ hangsú­ly ózta, hogy pártunk agra.- politikáját az élet igazolja. A mezőgazdasági termelés nö­vekedési üteme meggyors”" A második ötéves terv idő­szakában az évj átlagom nö­vekedés 1,2 százalék, a har­madikban 2,8 százalék von a jelenlegi ötéves tervben pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. A mezőgazdasági termelés eredményeiben együtt fejező­dik ki gz allami gazdaságok dolgozóinak, szövetkezeti pa­rasztságának politikai és er­kölcsi fejlődése, áldozatkész munkáig, a míjpkáspsztály és az állam sokoldalú támoga­tása. Agrárpolitikánk érvé­nyesítése hozzájárult a műn. kás.oaraszt szövetség további erősítéséhez, a mezőgazdasá­gi dolgozók, a parasztság élet- és munkakörülményei­nek javulásához. Agrárpolitikánk fő elvein nem kell változtatni. To­vábbra is a mezőgazdaság korszerű nagvüzemi rendsze­rének fejlesztésére, szocialis­ta vonáséinak szüntelen erük sítéoére törekszünk. A mező- gazéasági nagyüzemek mind­két formáiét, az állami gaz­daságokat és a termelőszövet­kezeteket tovább kell fejlesz­teni. Az állami gazdaságok a ’övében is legyenek kezde- ménvezői, bevezetői és ter­jesztői a korszerű techniká­nak és termelési eljárások­nak. a tudományos eredmé­nyek gyakorlati alkalmazásá­nak. A termelőszövetkezete­ket. amelyek a mezőgazdasá­gi termelés döntő többségét adják, úgy kell fejleszteni, hogy még korszerűbb nagy­üzemekké váljanak, gazdál­kodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jel­lemző vonások. Ez összetett, bonyolult és hosszabb időt igénylő folyamat amely ma­gában foglalia, hogy fokoza­tosan szövetkezeti tulajdon­ná váljék a szövetkezetek ál­tal hasznosított egész föld, hogy folytatódjék a gazdasá­gos termelési szerkezet kiala­kítása. a szakosítás, a komp­lex gépesítés, növekedjék a munka szervezettsége, emel­kedjék az irányítás színvona­la. jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás és a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladt a termelőerők koncentrálása. 1970-bep 2400 termelőszövet­kezet átlagosan 2300 hektá­ron gazdálkodott, jelertleg 1620 termelőszövetkezet mű­ködik átlagosan 3500 hektár területen. A jövőben is tá­mogatjuk a termelőszövetke­zetei;. indokolt, ésszerű egye­sülését, de figyelembe kell venru, hogy mar országosan kialakult a szövetkezeti gaz­daságoknak az a mérete, amely mai viszonyaink között megfelelőnek tekinthető. A termelés bővülését, a hatéko­nyabb gazdálkodást a nagy. Üzem által biztosított lehető­ségek maximális kihasználá­sával kell elérni. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szervezetek köpött ériednek az erők ésszerű egyesítését, á gazdaságosabb termelést se­gítő együttműködési formák. A jövőben is támogatjuk a szövetkezetközi, a szövetkeze­tek és az állami gazdaságok, a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok, agráripari egye­sülések létrehozását Az ésszerű szakosítás mel­lett továbbra is fenn kell tar­tanunk mezőgazdaságunk sok­oldalú termelését. A mező­gazdáságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a nép­gazdaság igényeihez. Ennek elismerésre méltó példája, hogy a mezőgazdasági üze­mek a Központi Bizottság felhívására, devizakiadása­ink csökkentése érdekében, ©z évben 30 százalékkal nö­velik a cukorrépa vetésterü­letét és adottságaiknak meg­felelő más ipari növények termelését. A zöldségtermesz­tést is úgy fejlesszék, hogy az mind mennyiségben, mind minőségben jobban elégítse ki az igényeket. A nagyüze­mi mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett, mint ed­dig, ezután is számolunk a háztáji és a kisegítő gazdasá­gok termelésével. Németh Károly a további­akban az ipari szövetkezetek­ről beszélt, elismerve munká­juk eredményeit, hangsúlyoz­ta, hogy állítsák munkájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényeinek ki­elégítését és tekintsék fontos feladatuknak az állami válla­latok termelésének hasznos kiegészítését, az áruválaszték bővítését. Hatékonyabb központi irányítással Németh Károly ezután af­roi szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának színvonala. Gazdaságirányítási rendsze­rünk, a népgazdasági terve­zés, a gazdaságirányítás szer­vezeti rendszere és a jogi szabályozás jól szolgálták gazdaságpolitikánk megva­lósítását; Gazdaságirányítási rendszerünket, gazdaságpoli­tikai céljaink megvalósítá­sának eszközét, mint eddig, ezután is folyamatosan hoz­záigazítjuk az élet változó követelményéihez, hogy egy­re eredményesebben szolgál­ja szocialista gazdaságunk, társadalmunk fejlődését. A népgazdasági tervezés tudo­mányos megalapozásában fontos lépés volt az ötéves tervek szerepének növelése, az éves, a közép- és hosszú távú tervezés együttes alkal­mazása. Ezen az úton kell továbbhaladni, tudományo­san megalapozottabbá tenni a népgazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást. A fejlett szocialista tár­sadalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgoz­zunk nagyobb tervszerűség­gel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocia­lista tervgazdálkodás köve­telményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kap­csolataink további elmélyíté­se a Szovjetunióval és a töb­bi testvéri szocialista or­szággal nélkülözhetetlen fel­tétele népgazdaságunk tö­retlen fejlődésének. A . centralizmus és a de­mokratizmus elvét érvénye­sítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irá­nyítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önálló­ságát és felelősségét. A köz­ponti irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli, hogy tegyük a jelenleginél egyértelműbbé a központi gazdaságirányító és tervező szervek feladatkörét és felelősségét, állítsuk a köz- gazdasági szabályozó eszkö­zökét fokozottabban a nép- gazdasági érdekeli szolgála­tába, alkalmazzuk követke­zetesebben az ellenőrzést, az utasítást és indokolt esetben a felelősségre vonást. Á köz­ponti irányító szervek fejt­senek ki kezdeményezőbb, következetesebb es határo­zottabb tevékenységet a vál­lalatok irányítóiban. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szö­vetkezetek önállóságát — a népgazdasági érdekekkel össz­hangban — növelni kíván­juk. Németh Károly ezután fel­hívta a figyelmet, hogy a gazdaságban Is tovább kel! erősíteni a párt vezető sze­repét, a végrehajtás minden láncszemében következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A kommunisták eszmei, po­litikai- és cselekvési egysége a legfőbb biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek mű­ködési területükön eredmé­nyesen valósítsák meg az el­lenőrzésből. a politikai es szervező munkából rájuk há­ruló feladatokat. Ez minde­nekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét, a he­lyi viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. A pártszervezetek, jogaikkal él­ve, biztosítsák, hogy a hatás­körükbe tartozó vezetők al­kalmasak legyenek felada­taik ellátására. Gondoskodja­nak róla, hogy a végrehajtás­ban éfvény.psqljön a kom­munista példamutatás” amely, a dolgozó tömegek megnye­résének és mozgósításának nélkülözhetetlen feltétele. A pártszervezetek folyamato­san ellenőrizzék a határoza­tok végrehajtását/ A vezetők munkájáról szólva Németh Károly rá­mutatott: nagy többségük be­csülettel, odaadással dolgod zik, akadnak azonban olya­nok is, akik „elkényelmesed- tek”, vagy akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellépés és állásfoglalás, a politikai felelősség érvényesítése. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett javaslatot, a programnyilat­kozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mon­dotta befejezésül Németh Ká­roly. — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlődését, népünk -életszínvonalának rendszeres emelését, a munka- és élet­körülmények javítását. A kommunisták munkájának a jövőben is ez ad igazj értel- njl|t­Németh Károly beszéde; után Tajmei József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergá­lyosa szólalt fel, majd Benke Valérig, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társa­dalmi Szemle szerkesztő bi­zottságának vezetője lépett a mikrofonhoz. Benke Valéria: Növekvő felelősség eszmei törekvéseink megvalósításában Benke galéria, a Politika! Bizottság tagja, a Társadal­mi Szemle szerkesztő bizott­ságának vezetője bevezető­ben arról szólt, hogy népünk túlnyomó többsége magáénak érzi a szocialista Magyaror­szágot. A dolgozó emberek helyesnek tartják pártunk politikáját, elfogadják a muskásosztály vezető szere­pét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társa­dalom céljaival. Helyes­lik és támogatják azt a küzdelmet, amit hazánk kul­turális felemelkedéséért folytatunk. Dolgozó népünkben ma mélyen, r > érzelmeiben is benne éj bos; a ; munkás nemzetköziség szelleme, a szolidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet emberek szeretete és a hála 3 nagy szovjet nép iránt, amely már eddig js annyi ál­dozatot hozott a szocializmus győzelméért, a békéért. A kapitalizmus általános válsága mind jobban elmé- < lyül, a „fogyasztói társada­lom” vonzása ma már azok­nak a szemében Is vesztett erejéből, akik egy társad a-.* lom fejlettségét az autók számán és a kirakatokon szokták mérni. Pártunk, programnyilat­kozatunk meghirdeti: napi­rendre került, konkrét társa­dalmi célunkká lett a fejlett szocializmus felépítése. Már­pedig ez nemcsak falak fel­húzását, gyárak és gépék, termelőeszközök gyarapítá­sát jelenti, hanem a szocia­lista társadalmi viszonyokat is. Nekünk úgy kell halad­nunk, tetteink nyomán azt kell elérnünk, hogy az emberek kapcsolatában, gondolkodásmódjában, élet­vitelében is győzzön a szoci­alizmus. Az embereket kö­zösségivé, a fiatalokat mun­kás, szocialista ifjúsággá el­sősorban saját példánkon nevelhetjük! Tudjuk, hogy nem minden­ki látja a pontos összefüggé­seket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társada­lom egészének érdeke kö­zött. Ezt megváltoztatni az­zal tudjuk, ha növeljük a kollektívák szerepét a mun­ka és az ember minősítésé­ben. Ez a legjobb eszköze a szubjektivizmus leküzdésé­nek és annak is, hogy újabb rétegeket késztessünk együtt­gondolkodásra és vonjunk be a közös cselekvésbe. Az ellenőrzésbe bevont, a bírá­latával. a javaslataival vál­toztatást elérő ember fellé­pése visszahat saját felfogá­sára és magatartására is.' A part vezető szerepe, irá­nyító tevékenysége segítsé­gével a dolgozók társadalom­formáló terveinek és mód­szereink jobb ismeretében tudnak helyesen tájékozód­ni. Így ismerik fel, hogyan alakíthatják ők maguk a vi­szonyaikat. Benke Valéria ezután az oktatásügyünk eredményeit méltatta, és köszönetét mon­dott a pedagógusoknak, akik lelkes munkájukkal segítik a párt oktatáspolitikai hatá­rozatának végrehajtását. Majd így folytatta: — A marxizmus—lenimz- mus elterjesztésében, tovább­fejlesztésében és alkalmazá­sában, a valóságot híven ki­fejező társadalmi önismeret kialakításában közismerten nagy szerepet vállalnak a társadalomtudományok. A kétségtelen tudományos ered­mények elismerése mellett is jogos a megjegy­zés, hogy nem született még elég helyes irányba mutató elméleti válasz a társadalom által feltett kérdésekre. A szocialista demokrácia, a közigazgatás, a vállalati gaz­dálkodás és mindezek tudati hatása, is ilyen kérdéskörök. Még inkább adósak e tudo­mányágak művelői azzal, hogy közérthető formában tegyék ismertté az elméleti­leg már felderített társadal­mi összefüggéseket. Hívei vagyunk a nyílt és szabad közéleti vitáknak, amikor a történelmi cél leg­könnyebb és leggyorsabb út­ját igyekszik feltárni a kuta­tó és vitatkozó értelem. így örültünk neki — mert pozi. tív hatású volt —. amikor az Oktatási lehetőségek egyenlő­ségéről es a társadalmi mo­bilitás ezzel összefüggő kér­déseiről folyt Vita. Ezt az sem kisebbíti, hogy ez a vita sem volt mentes felületes hangulati elemektől. Még a kutatás körében sem jó, ha a viták során nem keresik azt a szintézist, amelybe» érvényesülhetné. nek az egyoldalú álláspontok pozitív elemei. Még rosszabb hatású, ha a publicisztika esz. közeivel folyó, tehát a köz­tudat formálását közvetle­nül'célzó írásoknál történik ugyanez. így elismerésre méltó ku. tatási eredményeket hoztak a nemzeti önismeret és öntudat, a nemzeti érzések témaköré­ben folytatott viták, de saj­nos ezek is egyoldalúságoktól voltak terhesek, mint aho­gyan a szocialista hazafiság- ről és a vele összekapcsolódó internacionalizmusról, vagy a demográfiai helyzetünkről folytatott vitákban még ha­ladó gondolkodású vitapart­nerek is megengedhetetlenül könnyelműen bántak nacio­nalista áthallásokat lehetővé tevő megfogalmazásokkal. A nacionalizmus a legve­szedelmesebb burzsoá eszme. Jelenlétével, arcot változtató képességével, állandóan szá­molnunk kell. írástudóinknak történelmi kötelessége tollú­kat úgy használni, hogy a nemzeti érzéseket segítsenek — megtisztítva minden rossz hordaléktól — a munkásnem­zetköziség eszméivel egység­ben ápolni tovább. Egyik-másik kutató revi­zionista, ultrabalos, vagy más zavaros áramlatok vizeire sodródott. Olyan is akadt köztük, aki megkérdőjelezi egész szocialista fejlődésün­ket. Ezeket az áltudományos teljesítményeket határozot­tan elutasítottuk. De azt is tudjuk: nem orvosság, nem igazi harc az ilyen nézetek és „elméletek” hatása ellen, ha a dogmatikus 6emmitmondás lapos általánosságait, vagy akár „erőteljes” kiáltozó gesz­tusait vetik be ellenük. Meg­győző érvekre és a társadal­mi fejlődést segítő alkotó munkára van szükség. A tudományos és a kultu. rális életben dolgozó kommu­nistákra különösen nagy fe­lelősség hárul eszmei törek­véseink megvalósításában. Nem szabad elfogadniuk a hamis alternatívák egyikét sem Világosan értésére kell adniuk minden vitázónak, hogy ideológiánk alapvető kérdéseiben nem engedünk semmiféle félremagyarázást. A szocialista hazafiságot nem lehet összekeverni o. naciona­lizmus semmiféle változatá­val. A proletár internaciona­lizmus, a szovjet—magyar ba­rátság hazaszeretetünk elvá­laszthatatlan eleme, A mun­kásosztálynak és pártjának vezető szerepét, a munkás- paraszt szövetséget ugyancsak nem engedjük kétségessé vagi' vita tárgyává tenni. 'Szorgalmazzuk, hogy a* oktatásban — az állami ok­tatásban is — a marxista—le­ninista elmélet kipróbált, nemzetközileg érvényes és pártunk gyakorlatába” iga­zolódott eszméit tanítsak, en­nek jegyében neveljék a fia­talokat és a marxizmussal is­merkedő felnőtteket. Pártunk tapasztalata!. • nemzetközi kommunista moz. galomeval egybehangzóan, bizonyítják: az ideológia frontján nincs ea nem is le­het kompromisszum. A hazai és a nemzetközi ideológiai harcot sem lehet szétválaszta­ni. Ezt a harcot nem egyedül vívjuk, hanem a szocialista oszágok közösségében, a nem­zetközi munkásmozgalom ré­szeként Eredményesebbé kí­vánjuk tenni azzal is, hogy ideológiai tevékenységünket összehangoljuk a Szovjet­unióval és más szocialista or. szágokkal. Kongresszusunk megelégedéssel állapíthatja meg, hogy ez az együttműkö­dés — főleg a testvérpártok KB-litkárainak moszkvai ta­nácskozása óta — számotte­vően fejlődött. A közelmúlt­ban Prágában tartott tanács­kozás további lendületet adott a közös munkához. Pártunk a jövőben is min­dent megtesz, hogy az ideoló­giai együttműködésből rá há­ruló feladatokat hiánytalanul végrehajtsa és más- testvér, pártők tapasztalataival' gaz­dagodva még eredményeseb­ben vívja a harcot a békés egymás mellett élés érvénye­süléséért és az ezzel együtí- járó ideológiai harcot az el­lenséges és a marxizmustól idegen nézetek ellen a nacio­nalizmus, a kozmopolitizmus, és a különösen kártékony maoizmus ellen. pártunk ezért a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok erőteljes fej­lesztésével együtt tovább erősíti az ideológiai együtt­működést a Szovjetunó Kommunista Pártjával, a szocialista országok testvér- pártjaival és az egész nem­zetközi kommunista mozga­lommal. / Mi abban látjuk napjaink forradalmárát, aki a szoci­alista eszmeiséget, erkölcsi- séget képviseli környezeté­nek visszahúzó erőivel szem­ben, és egész életének pél­dája fedezet erre. Ennek a harcnak a feltételei ma ked­vezőbbek, mert társadal­munkban a szocialista bázis most sokkal erősebb, mint bármikor ezelőtt. Az emberek ma más ér­tékmérő szerint ítélnek, mint korábban. Tömegeseb­bé — ha nem is általánossá — vált a kispolgárt szellem legyőzésének, visszaszorítá­sának igénye. Sokkal na­gyobb politikai erő van a kezünkben, mint amennyit érzünk és mozgásba hozunk. Ezeknek a jóra kész erők­nek politikai, erkölcsi, szel­lemi koncentriációjára van ma szükség, itt van az ideoló­giai, kulturális intézmények, de a gazdasági, társadalmi szervezetek minden színtű vezetőinek nagy lehetősége, s egyben sürgető feladata is. Még távolról sem tettünk meg mindent, hogy azokat is magunkkal ragadjuk, akikkel — ha nem is értünk mindenben egyet —, de a célokban, a szocialista tudat, erkölcs és közélet erősítésé­nek szándékában sok pon­ton találkozunk. Nekünk az a véleményünk, hogy a gon­dolkodó ember mindig kri­U- olytatas a 3 oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents