Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-20 / 67. szám
t "SELET-MÁGYARÖftSZAfl (Folytatás ms í. oldalról) kafegyelemben k van javíta. ni való. A gazdasági hatékonyság növelésének fontos feltétele az önköltség csökkentése. 1968 és 1973 között a népgazdaságban a termelés fajlagos költsége 2,5 százalékkal csökkent. Ez öt év alatt mintegy 18 milliárd forin' megtakarítást eredményezett. Nem lebecsülendő, de mégiscsak szerény eredmény ez.. A? a feladat, hogy takarékoskodjunk az energiával, állítsunk elő a rendelkezésre álló anyagokból több r - jobb terméket, javítsuk a fel- használás fajlagos mutatóit. Például ma az anyagköltség egyszázalékos csökken léssé 5—6 milliárd forinttal nő. vélné a nemzeti jövedelmet Németh Károly hangsúlyozta, hogy a hatékonyság növelése megköveteli, az állóeszközök eddiginél jobb kihasználását, valamint a beruházási tevékenység lényeges javítását, majd arról beszélt, hogy népgazdaságunk további lendületes fejlesztése mind sürgetőbben igényli a tudomány aktív közreműködését céljaink meghatározásában és megvalósításuk előmozdításában. — A tudományos és a műszaki eredmények gyakorlati alkalmazása, a tudomány termelőerővé válásának folyamata lassúbb az indokoltnál és a lehetségesnél. Erősítjük mezőgazdaságunk szocialista vonásait A Központi Bizottság titkára ezután a mezőgazdaság kérdésedről bekzélt, $ hangsúly ózta, hogy pártunk agra.- politikáját az élet igazolja. A mezőgazdasági termelés növekedési üteme meggyors”" A második ötéves terv időszakában az évj átlagom növekedés 1,2 százalék, a harmadikban 2,8 százalék von a jelenlegi ötéves tervben pedig várhatóan 3,5 százalék lesz. A mezőgazdasági termelés eredményeiben együtt fejeződik ki gz allami gazdaságok dolgozóinak, szövetkezeti parasztságának politikai és erkölcsi fejlődése, áldozatkész munkáig, a míjpkáspsztály és az állam sokoldalú támogatása. Agrárpolitikánk érvényesítése hozzájárult a műn. kás.oaraszt szövetség további erősítéséhez, a mezőgazdasági dolgozók, a parasztság élet- és munkakörülményeinek javulásához. Agrárpolitikánk fő elvein nem kell változtatni. Továbbra is a mezőgazdaság korszerű nagvüzemi rendszerének fejlesztésére, szocialista vonáséinak szüntelen erük sítéoére törekszünk. A mező- gazéasági nagyüzemek mindkét formáiét, az állami gazdaságokat és a termelőszövetkezeteket tovább kell fejleszteni. Az állami gazdaságok a ’övében is legyenek kezde- ménvezői, bevezetői és terjesztői a korszerű technikának és termelési eljárásoknak. a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazásának. A termelőszövetkezeteket. amelyek a mezőgazdasági termelés döntő többségét adják, úgy kell fejleszteni, hogy még korszerűbb nagyüzemekké váljanak, gazdálkodásukban erősödjenek a szocialista nagyüzemekre jellemző vonások. Ez összetett, bonyolult és hosszabb időt igénylő folyamat amely magában foglalia, hogy fokozatosan szövetkezeti tulajdonná váljék a szövetkezetek által hasznosított egész föld, hogy folytatódjék a gazdaságos termelési szerkezet kialakítása. a szakosítás, a komplex gépesítés, növekedjék a munka szervezettsége, emelkedjék az irányítás színvonala. jobban érvényesüljön a munka szerinti elosztás és a szövetkezeti demokrácia. A termelőszövetkezetek egyesülésével előrehaladt a termelőerők koncentrálása. 1970-bep 2400 termelőszövetkezet átlagosan 2300 hektáron gazdálkodott, jelertleg 1620 termelőszövetkezet működik átlagosan 3500 hektár területen. A jövőben is támogatjuk a termelőszövetkezetei;. indokolt, ésszerű egyesülését, de figyelembe kell venru, hogy mar országosan kialakult a szövetkezeti gazdaságoknak az a mérete, amely mai viszonyaink között megfelelőnek tekinthető. A termelés bővülését, a hatékonyabb gazdálkodást a nagy. Üzem által biztosított lehetőségek maximális kihasználásával kell elérni. A mezőgazdasági üzemek és a feldolgozó, forgalmazó szervezetek köpött ériednek az erők ésszerű egyesítését, á gazdaságosabb termelést segítő együttműködési formák. A jövőben is támogatjuk a szövetkezetközi, a szövetkezetek és az állami gazdaságok, a szövetkezetek és az állami vállalatok közötti társulások, közös vállalkozások, közös vállalatok, agráripari egyesülések létrehozását Az ésszerű szakosítás mellett továbbra is fenn kell tartanunk mezőgazdaságunk sokoldalú termelését. A mezőgazdáságnak is rugalmasan kell alkalmazkodnia a népgazdaság igényeihez. Ennek elismerésre méltó példája, hogy a mezőgazdasági üzemek a Központi Bizottság felhívására, devizakiadásaink csökkentése érdekében, ©z évben 30 százalékkal növelik a cukorrépa vetésterületét és adottságaiknak megfelelő más ipari növények termelését. A zöldségtermesztést is úgy fejlesszék, hogy az mind mennyiségben, mind minőségben jobban elégítse ki az igényeket. A nagyüzemi mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett, mint eddig, ezután is számolunk a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésével. Németh Károly a továbbiakban az ipari szövetkezetekről beszélt, elismerve munkájuk eredményeit, hangsúlyozta, hogy állítsák munkájuk előterébe a lakosság növekvő szolgáltatási igényeinek kielégítését és tekintsék fontos feladatuknak az állami vállalatok termelésének hasznos kiegészítését, az áruválaszték bővítését. Hatékonyabb központi irányítással Németh Károly ezután afroi szólt, hogy az elmúlt években — a X. kongresszus határozatainak megfelelően — emelkedett a gazdaság irányításának színvonala. Gazdaságirányítási rendszerünk, a népgazdasági tervezés, a gazdaságirányítás szervezeti rendszere és a jogi szabályozás jól szolgálták gazdaságpolitikánk megvalósítását; Gazdaságirányítási rendszerünket, gazdaságpolitikai céljaink megvalósításának eszközét, mint eddig, ezután is folyamatosan hozzáigazítjuk az élet változó követelményéihez, hogy egyre eredményesebben szolgálja szocialista gazdaságunk, társadalmunk fejlődését. A népgazdasági tervezés tudományos megalapozásában fontos lépés volt az ötéves tervek szerepének növelése, az éves, a közép- és hosszú távú tervezés együttes alkalmazása. Ezen az úton kell továbbhaladni, tudományosan megalapozottabbá tenni a népgazdasági tervezést és biztosítani a hatékonyabb központi irányítást. A fejlett szocialista társadalom építésének feladatai azt követelik, hogy dolgozzunk nagyobb tervszerűséggel, erősítsük és fejlesszük a tervgazdálkodást. A szocialista tervgazdálkodás követelményeinek érvényesítése, nemzetközi gazdasági kapcsolataink további elmélyítése a Szovjetunióval és a többi testvéri szocialista országgal nélkülözhetetlen feltétele népgazdaságunk töretlen fejlődésének. A . centralizmus és a demokratizmus elvét érvényesítve, a gazdasági életben is erősíteni kell a központi irányítást és növelni a termelő, a gazdálkodó szervek önállóságát és felelősségét. A központi irányítás és ellenőrzés hatékonyságának növelése megköveteli, hogy tegyük a jelenleginél egyértelműbbé a központi gazdaságirányító és tervező szervek feladatkörét és felelősségét, állítsuk a köz- gazdasági szabályozó eszközökét fokozottabban a nép- gazdasági érdekeli szolgálatába, alkalmazzuk következetesebben az ellenőrzést, az utasítást és indokolt esetben a felelősségre vonást. Á központi irányító szervek fejtsenek ki kezdeményezőbb, következetesebb es határozottabb tevékenységet a vállalatok irányítóiban. Ez nem mond ellent annak, hogy a vállalatok és a szövetkezetek önállóságát — a népgazdasági érdekekkel összhangban — növelni kívánjuk. Németh Károly ezután felhívta a figyelmet, hogy a gazdaságban Is tovább kel! erősíteni a párt vezető szerepét, a végrehajtás minden láncszemében következetesen meg kell valósítani a párt gazdaságpolitikáját. A kommunisták eszmei, politikai- és cselekvési egysége a legfőbb biztosítéka annak, hogy a pártszervezetek működési területükön eredményesen valósítsák meg az ellenőrzésből. a politikai es szervező munkából rájuk háruló feladatokat. Ez mindenekelőtt a párt politikájának határozott képviseletét, a helyi viszonyoknak megfelelő érvényesítését jelenti. A pártszervezetek, jogaikkal élve, biztosítsák, hogy a hatáskörükbe tartozó vezetők alkalmasak legyenek feladataik ellátására. Gondoskodjanak róla, hogy a végrehajtásban éfvény.psqljön a kommunista példamutatás” amely, a dolgozó tömegek megnyerésének és mozgósításának nélkülözhetetlen feltétele. A pártszervezetek folyamatosan ellenőrizzék a határozatok végrehajtását/ A vezetők munkájáról szólva Németh Károly rámutatott: nagy többségük becsülettel, odaadással dolgod zik, akadnak azonban olyanok is, akik „elkényelmesed- tek”, vagy akik megsértik a párt- és állami fegyelmet. A pártszervezetek kötelessége a mulasztásokkal, a hibákkal szemben a határozott fellépés és állásfoglalás, a politikai felelősség érvényesítése. Kongresszusunk abban a meggyőződésben fogadhatja el az ötödik ötéves terv fő előirányzataira előterjesztett javaslatot, a programnyilatkozatban foglalt célokat, hogy azok reálisak — mondotta befejezésül Németh Károly. — Végrehajtásuk pedig biztosítja népgazdaságunk töretlen fejlődését, népünk -életszínvonalának rendszeres emelését, a munka- és életkörülmények javítását. A kommunisták munkájának a jövőben is ez ad igazj értel- njl|tNémeth Károly beszéde; után Tajmei József, a Csepel Vas- és Fémművek esztergályosa szólalt fel, majd Benke Valérig, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője lépett a mikrofonhoz. Benke Valéria: Növekvő felelősség eszmei törekvéseink megvalósításában Benke galéria, a Politika! Bizottság tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának vezetője bevezetőben arról szólt, hogy népünk túlnyomó többsége magáénak érzi a szocialista Magyarországot. A dolgozó emberek helyesnek tartják pártunk politikáját, elfogadják a muskásosztály vezető szerepét, megértik, hogy céljai egybeesnek az egész társadalom céljaival. Helyeslik és támogatják azt a küzdelmet, amit hazánk kulturális felemelkedéséért folytatunk. Dolgozó népünkben ma mélyen, r > érzelmeiben is benne éj bos; a ; munkás nemzetköziség szelleme, a szolidaritás a szabadságukért küzdő népekkel, a szovjet emberek szeretete és a hála 3 nagy szovjet nép iránt, amely már eddig js annyi áldozatot hozott a szocializmus győzelméért, a békéért. A kapitalizmus általános válsága mind jobban elmé- < lyül, a „fogyasztói társadalom” vonzása ma már azoknak a szemében Is vesztett erejéből, akik egy társad a-.* lom fejlettségét az autók számán és a kirakatokon szokták mérni. Pártunk, programnyilatkozatunk meghirdeti: napirendre került, konkrét társadalmi célunkká lett a fejlett szocializmus felépítése. Márpedig ez nemcsak falak felhúzását, gyárak és gépék, termelőeszközök gyarapítását jelenti, hanem a szocialista társadalmi viszonyokat is. Nekünk úgy kell haladnunk, tetteink nyomán azt kell elérnünk, hogy az emberek kapcsolatában, gondolkodásmódjában, életvitelében is győzzön a szocializmus. Az embereket közösségivé, a fiatalokat munkás, szocialista ifjúsággá elsősorban saját példánkon nevelhetjük! Tudjuk, hogy nem mindenki látja a pontos összefüggéseket a maga részcselekvése és a népgazdaság, a társadalom egészének érdeke között. Ezt megváltoztatni azzal tudjuk, ha növeljük a kollektívák szerepét a munka és az ember minősítésében. Ez a legjobb eszköze a szubjektivizmus leküzdésének és annak is, hogy újabb rétegeket késztessünk együttgondolkodásra és vonjunk be a közös cselekvésbe. Az ellenőrzésbe bevont, a bírálatával. a javaslataival változtatást elérő ember fellépése visszahat saját felfogására és magatartására is.' A part vezető szerepe, irányító tevékenysége segítségével a dolgozók társadalomformáló terveinek és módszereink jobb ismeretében tudnak helyesen tájékozódni. Így ismerik fel, hogyan alakíthatják ők maguk a viszonyaikat. Benke Valéria ezután az oktatásügyünk eredményeit méltatta, és köszönetét mondott a pedagógusoknak, akik lelkes munkájukkal segítik a párt oktatáspolitikai határozatának végrehajtását. Majd így folytatta: — A marxizmus—lenimz- mus elterjesztésében, továbbfejlesztésében és alkalmazásában, a valóságot híven kifejező társadalmi önismeret kialakításában közismerten nagy szerepet vállalnak a társadalomtudományok. A kétségtelen tudományos eredmények elismerése mellett is jogos a megjegyzés, hogy nem született még elég helyes irányba mutató elméleti válasz a társadalom által feltett kérdésekre. A szocialista demokrácia, a közigazgatás, a vállalati gazdálkodás és mindezek tudati hatása, is ilyen kérdéskörök. Még inkább adósak e tudományágak művelői azzal, hogy közérthető formában tegyék ismertté az elméletileg már felderített társadalmi összefüggéseket. Hívei vagyunk a nyílt és szabad közéleti vitáknak, amikor a történelmi cél legkönnyebb és leggyorsabb útját igyekszik feltárni a kutató és vitatkozó értelem. így örültünk neki — mert pozi. tív hatású volt —. amikor az Oktatási lehetőségek egyenlőségéről es a társadalmi mobilitás ezzel összefüggő kérdéseiről folyt Vita. Ezt az sem kisebbíti, hogy ez a vita sem volt mentes felületes hangulati elemektől. Még a kutatás körében sem jó, ha a viták során nem keresik azt a szintézist, amelybe» érvényesülhetné. nek az egyoldalú álláspontok pozitív elemei. Még rosszabb hatású, ha a publicisztika esz. közeivel folyó, tehát a köztudat formálását közvetlenül'célzó írásoknál történik ugyanez. így elismerésre méltó ku. tatási eredményeket hoztak a nemzeti önismeret és öntudat, a nemzeti érzések témakörében folytatott viták, de sajnos ezek is egyoldalúságoktól voltak terhesek, mint ahogyan a szocialista hazafiság- ről és a vele összekapcsolódó internacionalizmusról, vagy a demográfiai helyzetünkről folytatott vitákban még haladó gondolkodású vitapartnerek is megengedhetetlenül könnyelműen bántak nacionalista áthallásokat lehetővé tevő megfogalmazásokkal. A nacionalizmus a legveszedelmesebb burzsoá eszme. Jelenlétével, arcot változtató képességével, állandóan számolnunk kell. írástudóinknak történelmi kötelessége tollúkat úgy használni, hogy a nemzeti érzéseket segítsenek — megtisztítva minden rossz hordaléktól — a munkásnemzetköziség eszméivel egységben ápolni tovább. Egyik-másik kutató revizionista, ultrabalos, vagy más zavaros áramlatok vizeire sodródott. Olyan is akadt köztük, aki megkérdőjelezi egész szocialista fejlődésünket. Ezeket az áltudományos teljesítményeket határozottan elutasítottuk. De azt is tudjuk: nem orvosság, nem igazi harc az ilyen nézetek és „elméletek” hatása ellen, ha a dogmatikus 6emmitmondás lapos általánosságait, vagy akár „erőteljes” kiáltozó gesztusait vetik be ellenük. Meggyőző érvekre és a társadalmi fejlődést segítő alkotó munkára van szükség. A tudományos és a kultu. rális életben dolgozó kommunistákra különösen nagy felelősség hárul eszmei törekvéseink megvalósításában. Nem szabad elfogadniuk a hamis alternatívák egyikét sem Világosan értésére kell adniuk minden vitázónak, hogy ideológiánk alapvető kérdéseiben nem engedünk semmiféle félremagyarázást. A szocialista hazafiságot nem lehet összekeverni o. nacionalizmus semmiféle változatával. A proletár internacionalizmus, a szovjet—magyar barátság hazaszeretetünk elválaszthatatlan eleme, A munkásosztálynak és pártjának vezető szerepét, a munkás- paraszt szövetséget ugyancsak nem engedjük kétségessé vagi' vita tárgyává tenni. 'Szorgalmazzuk, hogy a* oktatásban — az állami oktatásban is — a marxista—leninista elmélet kipróbált, nemzetközileg érvényes és pártunk gyakorlatába” igazolódott eszméit tanítsak, ennek jegyében neveljék a fiatalokat és a marxizmussal ismerkedő felnőtteket. Pártunk tapasztalata!. • nemzetközi kommunista moz. galomeval egybehangzóan, bizonyítják: az ideológia frontján nincs ea nem is lehet kompromisszum. A hazai és a nemzetközi ideológiai harcot sem lehet szétválasztani. Ezt a harcot nem egyedül vívjuk, hanem a szocialista oszágok közösségében, a nemzetközi munkásmozgalom részeként Eredményesebbé kívánjuk tenni azzal is, hogy ideológiai tevékenységünket összehangoljuk a Szovjetunióval és más szocialista or. szágokkal. Kongresszusunk megelégedéssel állapíthatja meg, hogy ez az együttműködés — főleg a testvérpártok KB-litkárainak moszkvai tanácskozása óta — számottevően fejlődött. A közelmúltban Prágában tartott tanácskozás további lendületet adott a közös munkához. Pártunk a jövőben is mindent megtesz, hogy az ideológiai együttműködésből rá háruló feladatokat hiánytalanul végrehajtsa és más- testvér, pártők tapasztalataival' gazdagodva még eredményesebben vívja a harcot a békés egymás mellett élés érvényesüléséért és az ezzel együtí- járó ideológiai harcot az ellenséges és a marxizmustól idegen nézetek ellen a nacionalizmus, a kozmopolitizmus, és a különösen kártékony maoizmus ellen. pártunk ezért a politikai, a gazdasági és a kulturális kapcsolatok erőteljes fejlesztésével együtt tovább erősíti az ideológiai együttműködést a Szovjetunó Kommunista Pártjával, a szocialista országok testvér- pártjaival és az egész nemzetközi kommunista mozgalommal. / Mi abban látjuk napjaink forradalmárát, aki a szocialista eszmeiséget, erkölcsi- séget képviseli környezetének visszahúzó erőivel szemben, és egész életének példája fedezet erre. Ennek a harcnak a feltételei ma kedvezőbbek, mert társadalmunkban a szocialista bázis most sokkal erősebb, mint bármikor ezelőtt. Az emberek ma más értékmérő szerint ítélnek, mint korábban. Tömegesebbé — ha nem is általánossá — vált a kispolgárt szellem legyőzésének, visszaszorításának igénye. Sokkal nagyobb politikai erő van a kezünkben, mint amennyit érzünk és mozgásba hozunk. Ezeknek a jóra kész erőknek politikai, erkölcsi, szellemi koncentriációjára van ma szükség, itt van az ideológiai, kulturális intézmények, de a gazdasági, társadalmi szervezetek minden színtű vezetőinek nagy lehetősége, s egyben sürgető feladata is. Még távolról sem tettünk meg mindent, hogy azokat is magunkkal ragadjuk, akikkel — ha nem is értünk mindenben egyet —, de a célokban, a szocialista tudat, erkölcs és közélet erősítésének szándékában sok ponton találkozunk. Nekünk az a véleményünk, hogy a gondolkodó ember mindig kriU- olytatas a 3 oldalon)
