Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

*9W8. ffifiiSfspiáfo® ®

f*te»-*)^ARÖ!fcg8JW

«Folytatás m %, «MataS©

vetkezményei; a világszocia- iizmus mai sikerei, a forradalmi erők töretlen növekedése, a földünk szilárd békéjéért vívott harcban elért nagy eredményeink.

A győzelem 30. évfordulójának nagy ünnepére a népek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdításának jegyében készülődnek. Mi, kommunisták, teljes meggyőződéssel jelentjük ki: a népek által oly forrón és szenvedélyesen óhajtott béke nemcsak fenntartható, hanem meg is szilárdítható.

A Szovjetunió Kommunista Pártjának küldöttsége élve az alkalommal, forrón üdvözli a kongresszus küldötteit, az egész dolgozó Magyarországot a közelgő ünnep, a felszabadulás 30. évfordulója, a szabadság 30. születésnapja alkalmából.

Éljen a szocialista Magyar- ország és nagyszerű élcsapata, a Magyar Szocialista Munkáspárt!

Éljen és erősödjék a szovjet—magyar barátság!

Éljen a béke!

Éljen a kommunizmus!

Fock Jenő:

Leonyíd Hjics Brezsnyev

beszédét a kongresszus hosz- szan tartó tapssal fogadta. Az SZKP KB főtitkára ezt követően átnyújtotta a szovjet testvérpárt Központi Bizottságának a XI. kongresz- szushoz küldött üdvözlő levelét.

Gáspár Sándor a kongresszus nevében megköszönte Leonyid Brezsnyev felszólalását, elvtársi, baráti szavait, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett jókívánságait.

— Kérjük — mondotta —, hogy tolmácsolja a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a kommunizmust építő szovjet népnek a magyar kommunisták és népünk forró, elvtársi, baráti üdvözletét. Kívánjuk, hogy érjenek el további kimagasló sikereket az S7XP XXIV. kongresszusán elfogadott nagyszerű program megvalósításában.

A következő felszólaló Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának első titkára volt, majd Do- mán László, az Egri Dohánygyár igazgatója mondta el felszólalását

Ebédszünet következett, majd dr. Pál Lénárd Kossuthdíjas akadémikusnak, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatójának elnökletével folytatódott a tanácskozás Dr. Pál Lénárd bejelentette, nogy a kongresszushoz számos testvérpárt és szervezet intézett üdvözletét. Levélben, illetve táviratban köszöntötte az MSZMP XI. kongresszusát a Chilei Kommunista Párt, az Indiai Kommunista Párt, az Argentin Kommunista Párt, az Iraki Kommunista Párt, a Szíriái Kommunista Párt. Írország Kommunista Pártja, az Egyesült Államok Kommunista Pártja, a Libanoni Kommunista Párt, az Uruguayi Kommunista Párt, a Mexikói Kommunista Párt, a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítá- si Front, Jordánia Kommunista Pártja, az Izraeli Kommunista Párt, a Venezuelai Kommunista Párt és a Nepáli Kommunista Párt.

A jókívánságokért az elnök, a kongresszus nevében köszönetét fejezte ki. Ezután Focié Jenő, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szólalt íeL

Fejlődésük elválaszthatatlan a szocialista országok együttműködésétől

A kormány elnöke hangsúlyozta: munkánkban alap. vető segítséget nyújtottak a Központi Bizottság ülései, amelyek időről időre értékel, ték és elemezték a X. kongresszus határozatai végrehajt fásának menetét. Útmutatást adtak ahhoz, hogy mire kell még nagyobb figyelmet fordítanunk, mit kell kiigazítanunk. így a Központi Bízott. Ság és a kormány 1971 augusztusában tartott együttes tanácskozása úgy ítélte meg, hogy 1970—1971-ben -a termelőágazatok fejlődése összességében megfelel a tér. vezettnek, az életszínvonal az előirányzott mértékben emelkedik; viszont megállapította, hogy népgazdaságunk egyensúlyát zavaró tényezők léptek fel a beruházási tevékenységben és elsősorban ennek hatására a külkereskedelmi forgalom alakulásában.

— A tanulságokat és a

szükséges tennivalókat az 1971 októberében tartott or. szágos gazdasági aktíva is megvitatta. A tanácskozás nyomatékosan rámutatott, hogy bár a gazdaság irányításában fontos szerepet játszanak a szabályozók, megengedhetetlen, hogy központi irányító szervek a szabályozóktól várjanak mindent, tétlenkedjenek, amikor intézkedniük kellene.

— Az országos gazdasági aktíva és az utána hozott Mi. tiisztertanácsi határozatok hiányosságaink kijavítása mellett azt a célt szolgálták, hogy egységes szemlélet alakuljon ki és egységes cselekvés valósuljon meg a gazdasági élet egész területén. A hiányosságok, a feltárt feszültségek megszüntetésében értünk is el nem lebecsülendő eredményeket. Ami azon. ban az egységes szemléletet illeti, a javulás csak átmenetinek mutatkozott. Ennek következtében a gazdasági életben bekövetkezett kedvező változások tartósságáról ma sem lehetünk meggyőződve.

— Újra és újra azt tapasz, táljuk, hogy több beruházást kezdenek el, mint amennyit határidőre, az anyagi eszközök hiánya vagy a kivitelező kapacitás elégtelensége miatt be lehet fejezni.

— A termelői árak változtatásának már a hírére is az üzemek jó előre készleteket gyűjtenek. Ez történt a múlt év végén is, és ezzel sok területen zavart okoznak a tér. melés folyamatosságában. És sorolhatnék még jó néhány mindenki által ismert negatív jelenséget, amelyeket e lehetne kerülni, ha a minisztériumok vezetői összkor. mányzati fejjel gondolkodná. nak és ebben a szellemben Irányítanák, ellenőriznék Vállalataikat.

A Minisztertanács elnöke ezután a kormányzat munkáját elemezte. Részletesen foglalkozott a határozatok végrehajtásával, a kormány ellenőrző tevékenységével, ■'’önkritikusan hangsúlyozta, hogy ezen még sok a javítani való.

— A kormány munkájában alapvetően két hiba van. Az

egyik elcsépelt frázisnak hang_ zik, de sajnos ma is igaz: ta. pasztaiható bizonyos tárcasovinizmus, és ennek következménye az igen fontos kérdésekben nem mindig igazol, ható kompromisszum.

— A másik hiba, hogy ha a kormány minden tagja jól vé_ gezné is a munkáját — a Mi. nisztertanács mint egységes vezető testület nem áll feladata magaslatán. Ezen mindenekelőtt azt értem, hogy általában jó határozatokat hozunk, végrehajtásuk azon. ban késedelmes.

— Legfőbb oka ennek, hogy bár a kormány tagjai is tisztában vannak a vezetés leni. ii meghatározásával amely szerint a vezető tevékenysé ’ének jelentős részét az ellen, őrzés teszi ki, a Minisztertanácsnak mint testületnek munkája e téren nem volt kielégítő. Holott az ellenőrzés a határozat fontos része, úgy is mondhatnám, hogy a végrehajtás biztosítéka és sohasem a bizalmatlanság jele.

— A kormány tagjai közé természetesen magam is beleértem. Megjegyzéseim a kormány testületi felelősségéről szólnak, az általam fel. vetett hiányosságok tehát rám ugyanúgy vonatkoznak, mint a kormány bármely tagjára. Tárcaszemlélet — beosztásomból adódóan — ugyan nincs bennem, de ez nem enyhíti a felelősséget, hogy 8 év alatt, amióta miniszterelnök vagyok, nem tudtunk jelentős előrehaladást elérni abban, hogy min. denkit elsősorban a népgazdasági összérdekekért érzett felelősség hasson át.

— A Központi Bizottság 1972 novemberi ülése összefüggéseiben, teljes mélységé, ben elemezte a helyzetet és mindenekelőtt politikai szem. pontból vizsgálta a feladatokat. A Központi Bizottság határozatában feltárt fogyatékosságok rámutattak a kor. mányzati munka gyengeségeire, tevékenysége követke. zetlenségeire. Ezután a kormány — bár véleményem szerint tevékenységében az említett hiányosságok továbbra is fennmaradtak — igyekezett erőfeszítéseit a ha. tározatok hiánytalan végrehajtására összpontosítani. A munka jobb összehangolása és a tervszerűség erősítése érdekében létrehoztuk az Állami Tervbizottságot A köz- művelődés fejlesztésén belül

előtérbe helyeztük a tsákmaS

műveltség színvonalának emelését, a munkások továbbképzési rendszerét és a vezetőképzést. Konkrét lépéseket tettünk a jövedelemelosztásban tapasztalt aránytalanságok csökkentésére, illetve fokozatos megszüntetésére.

— A munkások bérének növekedése mind az előirány. zathoz, mind az ipari eredményekhez képest elmaradt és ezért kiigazgatásra szorult.

— A kormány fontos feladatának tekintette a nők helyzetének megjavításáról szóló párthatározatok végre, hajtásának elősegítését. Értékelte a gyermekgondozási segély, a gyermekintézmény, fejlesztés és egészében véve a demográfiai helyzet alakú, lását, a lakásépítés helyzetét. A tények, a számszerű eredmények az bizonyítják — úgy vélem, nem szerénytelenség, ha ezt megállapítom —, hogy mindezeknek a kérdéseknek a vizsgálatát megfelelő intézkedések követték, amelyek mind a párt elvi útmutatásának, mind a lakosság jogos várakozásainak megfeleltek.

— Intézkedéseket tettünk egyes zavaró társadalmi feszültségek megszüntetésére. Ide sorolhatók a magas jőve. delmek fokozott megadóztatása, a telek- és üdülőtulajdon korlátozása, a tisztesség, télén haszonról, a gazdasági bírságról intézkedő jogszabályok, a büntetőeljárásban a vagyoni hátránnyal járó büntetések széles körű alkalmazásáról, valamint a fokozott árellenőrzésről szóló intézkedéseket. Határozatot hoztunk továbbá a munkás- lakás-építés fokozottabb segítésére, bérügyi és más szociális kedvezmények bevezetésére, valamint az alacsony nyugdíjak emelésére.

— A gazdasági szerkezet folyamatos átalakítására törekedve, döntést hoztunk a központi fejlesztési progra. mok jobb műszaki-gazdasági előkészítéséről, a gazdaság, irányítás szabályozó rendszerének továbbfejlesztéséről is. Vizsgáltuk a vállalati termékszerkezet gazdaságossá. ,gát javító lehetőségeket.

Ezután a kormányzati mun. ka fejlesztésének további feli adatairól szólott, majd rátért az érdekviszonyok prob, lémáira:

— Pártunk felismerte, ele. mezte és meghatározta az egyéni, a csoport- és a nép- gazdasági érdekek egymáshoz való viszonyát, világosan megjelölte az ezzel kapcsola. tos konkrét teendőket.

— E három érdek létezésével és egyidejű hatásával továbbra is számolnunk kell, ezért arra törekszünk, hogy közöttük megfelelő összhangot tartsunk fenn. Ez nem egyszerű feladat. Voltak és számolnunk kell vele, hogy a jövőben is lesznek olyan esetek, amikor a helyi, a csoportérdekek ütköznek az össztársadalmi érdekekkel. Ilyen esetekben nem elegendő hangoztatni a társadalmi érdekek elsődlegességét, hanem cselekedni kell érvényesítéséért.

— Az állami szerveknek mind’s köt*i1os*?’ofiv rn«*- vizsgálni, hogy az adott esetben miért ütköztek össze az érdekek és a kiváltó okokat kell megszüntetni. A párt- és a társadalmi szerveknek minden szinten olyan légkört kell kialakítaniuk, amelyben helyileg is eredményesen érvényesíteni lehet a népgazdasági, az össztársa. dalmi érdekeket. Azok ellen, akik a törvényes rendelkezé. seket — csoportérdekekre hivatkozva — tudatosan megsértik, természetesen továbbra is a törvények szigorával kell eljárni. Nem kevésbé szigorúan kell fellépni persze azok ellen, akik a konkrét ügyek kellő elemzése nélkül, az össztársadalmi érdekekre hivatkozva el- nvom’ék a- egész +érs.»a;»inrn érdekét jól szolgáló helyi, üzemi, vállalati, szövetkezeti kezdeményezéseket. Az egész társadalom javára biztosítanunk kell az egyéni, a csoport- és a társadalmi érdek összhangját

A továbbiakban a IV. ötéves terv eddigi teljesítésének eredményeit ismertette, és kifejezte azt a meggyőződését, hogy a kijelölt célokat sikerrel megvalósítjuk, majd részletesen elemezte energia- gazdálkodásunk helyzetéi

Kádár János elvtárs Hunya Istvánnal, a munkás« mozgalom veteránjával beszélget,

— A tőkés világban tapasztalható energiaválság, az ener. giahordozók emelkedő világpiaci ára nálunk is a figyelem középpontjába állította egész energiagazdálkodásunkat.

— A magyar energetikai rendszer ez év végén 4460 megawatt villamos energia előállítására lesz képes. A jövő évben befejeződik Százhalombattán a Dunamenti Hőerőmű bővítése. 1978-ban elkészül Leninvárosban a Tiszai Hőerőmű 860 megawattos fejlesztése. Mind a két erőművet szénhidrogénre terveztük.

— Űj fejezetet nyitunk a magyar energiatermelés történetében, amikor 1980-ban üzembe helyezzük a paksi atomerőmű első 440 megawattos gépegységét. Atomerőmű-kapacitásunkat 1990-ig ennek mintegy tízszeresére kívánjuk emelni.

— Az erőműépítés és -fejlesztés mellett továbbra is fontos szerepe van energia- gazdálkodásunkban az importált energiának. 1974-ben például 750 megawatt villa- mosenergia-teljesítményt vet. tünk igénybe a Szovjetuniótól.

— 1978 őszén az érdekelt

országok részvételével üzembe helyezzük a KGST egyesített energetikai rendszerének 750 kilovoltos vezetékét, Vinyica—Albertirsa között.

Ezen a vezetéken újabb 600 megawatt villamos energia áll majd rendelkezésünkre.

— A földgáztermelés az 1970. évi 3,5 milliárd köbméterrel szemben ez évben megközelíti a 6 milliárd köbmétert. A közeli hetekben üzembe helyezendő Tetsvériség gázvezetéken ebben az évben már 600 millió köbméter szovjet földgáz is érkezik ha. zánkba.

— A hazai gáztermelés a következő évtizedben is kb. évi 6 milliárd köbmétert fog kitenni. Javítja energiaellá. tásunkat a KGST-országok közös erőfeszítésével épülő orenburgi gázvezeték, amelyen — az ötödik ötéves terv végén — a Szovjetunióból évente csaknem 4 milliárd köbméter földgázt importálhatunk.

— Mindemellett arra van szükség, hogy a hazai energiahordozók, közöttük a szén fokozottabb felhasználására is ráirányítsuk a figyelmet.

— A hazai széntermelés növelése az igényeket figyelembe véve mindenképpen indokolt és lehetséges Meglevő bányáink egy része fejleszthető, s a még szabad szénvagyonra új bányák telepíthetők. A szénbányászatnak van jövője, feladatunknak tartjuk tehát, hogy a bányászok munkáját ezután is kellő figyelemben részesít sük.

— Az új bányák megnyitó sa és néhány meglévő bá nya rekonstrukciója lehetővé teszi további nagy teljesítő képességű széntüzeléses erőművek létesítését. Döntés van már arról, hogy Bükkábrány térségében új külszíni fejté- ses bányát nyitunk és 2000 megawattos erőművet létesítünk. Ennek előkészítése, tér. wezése megkezdődött

— Űj mélyműveléses bányák telepítésére alkalmas szénmezők is vannak az észak-dunántúli szénmedencében. A becslések szerint több mint 200 millió tonna kitermelhető szénvagyon húzódik meg a területen a föld alatt. 1500—2000 megawattos gyűjtőerőmű létesítését tervezzük erre a szénvagyonra.

— Figyelembe kell venni, hogy a íöldgáz és az olaj túl drága és túl értékes nyersanyag ahhoz, hogy azt erőműveinkben eltüzeljük. Az a véleményem, hogy a folyamatban levő erőműépítés oe. fejezése után a következő két évtizedben egyetlen erőművet sem szabad olaj- vagy gáztüzelésre alapozni. Az atomerőművek létesítése és a gabcsikovo—nagymarosi vi_ zi erőmű felépítése mellett kizárólag szénnel fűtött hőerőművet szabad tervezni és építeni.

— Ha e gazdasági megfon. tolásoknak következetesen érvényt szerzünk, még akkor is állandóan növekedni fog olaj- és gázfelhasználásunk. De relatív értelemben csökkenthetjük behozatalunkat, ha növeljük a nyersolajból lepárolt, úgynevezett fehéráruk — benzinfélék, fűtőolaj, gázolaj stb. — mennyiségét.

Népgazdaságunk helyzetéről szólva kijelentette:

— Figyelembe véve a kapitalista világban végbemenő válságjelenségeket, aligha becsülhetjük túl annak jelentőségét, hogy országunk a legdinamikusabban és tervszerűen fejlődő országcsoportnak, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa közösségének tagja. Eredményeink és jövő fejlődésünk egyaránt elválaszthatatlan a KGST- tagországokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval kiala-. kított gazdasági együtUnűkö„ déstől.

A Minisztertanács elnöke a továbbiakban hangsúlyoz, ta, hogy a szocialista integráció népgazdaságunk számán ra létfontosságú, majd így folytatta:

— Ami a jövőt illeti elhatározott szándékunk, hogy nagy erőfeszítéseket teszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakozásának meggyorsításáért, mert ez fontos feltétele annak, hogy tovább szélesíthessük és mélyíthessük mind a sokoldalú, mind pedig a kétoldalú együttműködést, annak tervszerűségét és hatékonyságát. Világosan kell látnunk, hogy a szocialista országok összefogott ere. je nem az egyes országok erejének egyszerű matematikai összegével, hanem annak sokszorosával egyenlő.

— Népköztársaságunk kor. mánya nemzetközi tevékeny, ségében is érvényesítette' pártunk X. kongresszusának ha. tározatait. A Magyar Nép- köztársaság aktívan és sike- résén működött közre a szocialista országok közös feladatának megvalósításában, a szocializmus, a kommuniz. mus építése számára kedvé, ző nemzetközi feltételek biztosításában.

(Folytatás m «. oldata^