Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

4

KELET-MAGYARORSZÄG

1978. Jtt'Ireíus fi.

(Folytatás a t, oldalról!

— Külpolitikai tevékenysé. günk középpontjában a szocialista közösséghez tartozó többi ország barátságának erősítése áll. Erőnkhöz mérten hozzájárulunk országaink kapcsolatainak a proletár-internacionalizmus elve alapján történő fejlesztéséhez, a szocialista közösség egységének, politikai, gazdasági, kulturális és katonai együttműködé. sének erősítéséhez. Ez egyben elősegíti nemzetközi céljaink megvalósítását, a társadalmi haladás, a nemzeti függetlenség és a béke pozícióinak további megszilár dítását.

— Különleges figyelmet fordítunk hazánk és a Szovjetunió testvéri kapcsolatainak erősítésére. A Szovjetunió a szocialista világ és minden békét és haladást szolgáló kezdeményezés fő ereja Felszabadítónk, legfőbb szövetségesünk, igaz barátunk és mindenkor kész segítőnk az élet minden terüle.

Biszku Béla:

tén. A két ország kapcsolatai tovább bővültek és új vo_ násokkal gazdagodtak.

— Kormártyunk arra törekszik, hogy szélesedjenek és sokrétűvé váljanak a Magyar Népköztársaság kapcsolatai a fejlődő és az el nem kötelezett országokkal. A fejlett tőkés országokkal a békés egymás nellett élés elve alapján ípítjük kapcsolatainkat, ilyen irányú tevékenységünk is eredményes volt.

— A szocialista országok

állhatatos és egyeztetett erőfeszítései, mindenekelőtt a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusán elfogadott békeprogram

megvalósítása eredeménye- ként az elmúlt években rendkívül ■ jelentős, alapvetően pozitív változások mentek végbe a nemzetközi helyzetben. Nem feledkezhetünk meg azonban arról, hogy a legreakciósabb imperialista csoportok mesterkedései következtében a világon ma is több válsággóc van. Népköztársaságunk kormánya a Varsói Szerződés tagországához méltóan

a világ minden haladó országával együttműködve arra törekszik, hogy a nemzetközi politikában még meglevő válsággócokat felszámolhassuk, újabbak kialakulását megakadályozzuk és az imperialista körök támadásait visszaverve" az enyhülés folyamatát visszafordíthatatlanná tegyük.

— Meggyőződésem, hogy a XI. kongresszus határozatai és pártunk programja új lendületet adnak majd az állami munka tökéletesítéséhez is, amellyel hozzájárulhatunk a Magyar Nép- köztársaság további sikereihez, a fejlett szocialista társadalom felépítéséhez — fejezte be felszólalását Foek Jenő, a kormány elnöke.

A Minisztertanács elnökének beszéde után Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezér- igazgatója emelkedett szólásra, majd Méhes Lajos, a Vas-, Fém- és Villamosenergia-ipa- ri Dolgozók Szakszervezetének főtitkára kapott szót. Ezután Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára lépett a mikrofonhoz.

A párt és a nép összeforrottsága jövőnk biztos záloga

— Párttagságunk és az egész társadalom fokozott politikai aktivitásával valósultak meg a X. kongresszus határozatai — hangsúlyozta bevezetőjében Bisziku Béla, majd így folytatta: párttagságunk, egész dolgozó népünk nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Központi Bizottságunk állásfoglalásaival, irányító és ellenőrző munkájával az egész beszámolási időszakban biztosította a két évtized gyakorlata által igazolt politikai irányvonal valóra váltását.,

— Politikánk végrehajtásának feltételei állandóan változnak. A szocializmus építésében elért eredmények, a fejlődés új meg új követelményeket támasztanak. Ezeket folyamatosan elemez, ni kell, gyakorlati tevékenységünket hozzájuk kell igazítanunk. Ezt tettük a két kongresszus közötti időszakban is, például 1972 novemberében, amikor a Központi Bizottság megvizsgálta a X. kongresszus határozatainak végrehajtását.

— A Központi Bizottság mindig tudatában volt annak, hogy a fő irányvonal érvényesítése csakis a politika elemeinek szüntelen fejlesztésével, a növekvő követelményekhez való állandó hoz. záigazításával, a tömegek tapasztalatainak figyelembe vételével lehetséges. Belpo - Utikai helyzetünket szövetségi politikánk következetes megvalósulása, népünk erköl- tsi-politikai egységének szüntelen erősödése jellemezte.

— Szövetségi politikánk,

magába foglalja a munkás- osztály társadalmi szerepé, nek fejlesztését, a munkásparaszt szövetség állandó erősítését, a munkásosztály

és a többi dolgozó réteg

társadalmi összefogását, a szocialista nemzeti egységet.

— A szövetségi politika a

munkásosztály tudományos elméletének, a marxizmus— leninizmusnak az alapján fejlődik. Tudatában vagyunk annak, hógy a szocializmus

felépítésére irányuló népi

összefogás elsődleges politikai szövetség és nem jelenti. hogy a munkásosztály világnézetét hazánk minden állampolgára elfogadja. De azt is tudjuk, hogy a szocialista céljaink valóra váltá. sáért folytatott közös munka mind közelebb hozza egymás hoz hazánk dolgozóit. A politikai együttműködés^ az eszméink melletti érvelő kiállást, politikai szövetségeseink türelmes vitában való meggyőzését kívánja Ennek során politikai szövetségeseink világnézetileg, eszmeileg is közelednek a marxizmus—lenlnizmushoz.

— A Központi Bizottság az utóbbi években nagy figyelmet fordított a nagyvállalatok Helyzetére, a nagyüzemi

munkások élet- és munkakörülményeire. Különösen jelentős, hogy 1974 márciusában irányelveket fogadott el a munkásosztály társadalmi vezető szerepének fejlesztésére, helyzetének további javítására —, mondotta Biszku Béla, maid rámutatott: a munkásosztály vezető szerepe a párt számára nem átmeneti jelszó és nem rövid távlatú politika. A munkás- osztály vezető szerepe a fel- szabadulás óta érvényesül hazánkban és mindaddig érvényesülni fcg, amíg társadalmunkban osztályok lesznek, tehát a fejlett szocialista társadalom időszakában is.

— A munkásosztály társa, dalmi szerepének fejlesztését, vezető szerepének erősítését elsősorban azzal szolgáljuk, ha következetesen végrehajt, juk a párt politikáját. Ennek a politikának egyik alapvető törekvése, hogy a munkás- osztály szüntelenül fejlődjön, erősödjön, gyarapodjon.

— A szocializmus építésének, népünk boldogulásának meghatározó feltétele az állami nagyüzemek fejlesztése, a szocialista iparfejlesztés politikájának következetes végrehajtása, úgy, ahogy adottságainknak a legjobban megfelel. A munkásosztályt az állami nagyipar szüli és teremti újra, arculatát a nagyipar formálja. Ezért az állami nagyüzemek fejlesztőse nem csupán gazdasági kérdés, hanem pártpolitikánknak is fontos része.

— Amikor azt tapasztaltuk, hogy különböző okok miatt nem volt megfelelő fontos a nagyüzemek helyzete, akadozctt a nagyüzemi mun. kásság fejlődésé, ezt elsőrangú politikai problémának kellett tekintenünk. A Központi Bizottság és a kormány számos nagyüzemünk fejlesztését napirendre tűzte, mint például a Ganz-MÁ- VAG-ét, a Csepel Autóét, a Magyar Hajó- és Darugyárét és másét.

— Pártunk előmozdítja, hogy a pártélet, az állami és a gazdasági élet különféle irányító posztjaira több, közvetlenül a termelésből jövő fizikai dolgozó kerüljön. Szükséges, hogy a vezetői utánpótlásról azoknak a dol_ gozóknak a köréből is gondoskodjunk, akik kijárták a nagyüzemek nevelő iskoláját, akiknek a közös munka és a közös életmód alapján közvetlen termelői élményük van és járatosak a közügyek, ben. Tapasztaljuk, hogy magukkal hozzák a különféle irányító testületekbe a nagyüzemi munkások legjobb tulajdonságait: a fegyelmet, az állhatatosságot, a szervezettséget, a szolidaritást, a közösségi gondolkodást és magatartást — hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára,

Todor Zsivkov és Apró Antal a kongresszus szünetében.

majd a továbbiakban a munkás-paraszt szövetség jelentőségéről szólott.

Kiemelte: amint a Központi Bizottság beszámolója, a párt programnyilatkozata is hangsúlyozza: népünk a fejlett szocialista társadalom, felépítésén dolgozik. Ezt is szem előtt tartva, támogatnunk kell a mezőgazdaság további korszerűsítését, a parasztság életszínvonalának, kultúrájának emelését, hogy ezzel is szolgáljuk a munkás- osztály és a parasztság közeledését. Mindennek szükséges velejárója, hogy fejlődjenek a falu szocialista viszonyai, erősödjön a termelőszövetkezetek szocialista jellege.

— Társadalmi fejlődésünk egyik jellemző vónása az osz- tálykülönbségek fokozatos csökkenése, a munkásosztály és a parasztság folyamatos közeledése egymáshoz. E folyamat alapja a nagyüzemi termelés elterjedése a mező- gazdaságban, s ennek következtében a munka jellegében, a dolgozók képzettségi színvonalában, az elosztás módjában, az életszínvonalban tapasztalható számottevő közeledés, a szocialista tudat erősödése. A fejlett szocialista társadalom perspektívájában ez meghatározó jelentőségű folyamat.

— Társadalmunkban fontos helyet foglal el az értelmiség, mely részint származása alapján, részint a munkásosztály és a nép ügyével a szocializmussal való azonosulás révén ma már népi értelmiség. Legjobbjai mindig a haladás, a nép ügyének szolgálatát tekintették legszentebb kötelességüknek. A tudományos- techaikai fejlődés következtében növekszik a2 értelmiség szerepe, mind szorosabbá válnak kapcsolatai a munkás- osztállyal és a parasztsággá.. A munkások tevékenységében is egyre jelentékenyebb helyet foglal el a nagy felkészültséget igénylő szellemi munka. A legjobb munkásoknak a vezetésbe történő fokozottabb bevonása elősegíti a munkásosztály és az értelmiség közeledését, szorosabbra fűzi a munkások és az irányító posztokon dolgozó szakemberek kapcsolatát. Társadalmunkban folytatódik a szellemi és a fizikai munka közötti lényeges különbségek csökkenése.

— Mindent egybevetve: szövetségi politikánk sikerét jelzi, hogy szüntelenül erősödik a népünk minden haladó és alkotó erejét — párttagokat és párt.onkívülieket, a különböző nemzedékeket, ateistákat és hívőket — szocialista céljaink megvalósítására tömörítő társadalmi összefogás, a nemzeti egység.

— A szocialista demokrácia fejlettségének fokmérője mindenekelőtt az, mennyire érvényesülnek a társadalom alapvető érdekei, hogyan erősödnek szocialista intézményei, milyen mértékben növekszik a tömegeknek a társadalom ügyeire és fejlődésére kifejtett hatása — mondta a továbbiakban. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy az utóbbi négy és fél év alatt mindezekben jelentősen előrehaladtunk.

— Fel kellett és a jövőben is fel kell lépni az olyan nézetek ellen, amelyek szerint a szocialista demokrácia fejlesztése csupán akarat kérdése, határozatok dolga. Ezek az elképzelések nem veszik figyelembe, hogy kellő feltételek, mint például az információ, a vállalati belső elszámolási rendszer tökéletesítése nélkül csak formális megoldások születhetnek. Akadtak olyan elképzelések is, hogy a szocialista demokrácia csakis az önállóságot, a helyi kezdeményezést jelenti,, és kizár mindenfajta alá* és fölérendeltséget. Fel kellett és a továbbiakban is fel kell lépnünk azok ellen, akik a demokrácia fejlődésétől féltik a munkáshatalmat, a szocializmus vívmányait.

— A szocialista demokrácia fejlesztése érihti a párt-' és társadalmi szervek életét, az állami, a tanácsi szervek munkáját, az ipari, mezőgazdasági vállalatok tevékenységét. A szocialista demokrácia különböző oldalai egységes rendszert alkotnak, s azt is látni kell, hogy a párlde- mokrácia fejlettsége döntő módon meghatározza a szocialista demokrácia általános érvényesülését. >

— A két kongresszus között eltelt években, pártunk kezdeményezésére, sok fontos intézkedés született az állami élet, a tanácsi munka demokratizmusának fejlesztésére. Most további lényeges feladataink vannak, amelyeket a kongresszus útmutatásával el kell végeznünk. A legelső, hogy az állami szervek irányító munkájában fokozottabban gondoskodjunk a demokratikus centralizmus elvének érvényesüléséről. Szocialista viszonyok között a demokratikus centralizmus értelme abban van, hogy ítu tézményesen garantálja a dolgozók véleményének mindenkori figyelembevételét, hasznosítását, egyszersmind a társadalmi érdekeknek megfelelő döntések meghozatalát.

— A munkahelyi demokrácia fejlesztésének körében számunkra különösen fontos az üzemi demokrácia. A munkásnak leginkább az üzemi, a műhely- és a brigádkollektívákban nyílik lehetősége, hogy tapasztalatait elmondhassa, véleményét meghallgassák és figyelembe vegyék. Az üzemi demokrácia formáinak minél hatékonyabb működtetése az egész vállalat ügye. De megkülönböztetett feladatai vannak a pártszervezetnek, a szakszervezetnek és a KISZ-nek, mind a megfelelő politikai légkör megteremtésében, mind a gyakorlati munkában.

— A legfontosabb feladat: a meglévő fórumok jobb kihasználása. Kulcskérdés, hogy minden szinten közvetlenebbé váljon a vezetők és

a választók, illetve a beosztottak kapcsolata, érdemibbé együttműködésük. Ma nem lehetünk elégedettek a helyzettel. A Központi Bizottság ösztönzésére a Szakszervezetek Országos Tanácsa, az ipari szakszervezetek, az illetékes állami szervek a kijelölt nagyüzemben az üzemi demokrácia fórumaként létrehozták a munkásgyűlések, illetve a bizalmigyűlések rendszerét. Az elképzelések szerint e fórumok a pártszervezetek irányításával meghatározott véleményezési és döntési hatáskört kapnának. Ez kiterjedne például a +erv véleményezésére, a szociális és kulturális alapok félhasználására, brigádcímek odaítélésére, a közvetlenebb lehetőséget nyújtana a dolgozóknak a vezetés ügyeibe való beleszólásra. Több nagyüzemben, így a Csepel Vas- és Fémművekben, a Dunai VaSinűberi és másutt évek óta eredményesen dolgoznak e módszerekkel. A tapasztaltokat a párt" egy későbbi időpontban át fogja tekinteni, de megjegyzem, eddig is kedvezőek az eredmények.— A demokratizmus teljesebb kibontakoztatása semmiképpen sem csorbíthatja a vezetők egyszemélyi felelősségét. Pontosan kell körülhatárolni a különböző szervek feladatait. Ez lehetővé teszi a gazdasági vezetésnek, valamint a dolgozók fórumainak hatékony, jól összehangolt működését.

— Az üzemi, illetve a szövetkezeti demokrácia alap vető céljai, problémái, fejlesztésének fő feladatai azonosak. A szövetkezetek gaz. dálkodásábán erősödik a vállalati jelleg, általánossá vált a több telephellyel, több üzemegységgel működő sző. vetkezet. Ezért a szövetkeze, teltnek is keresniük kell azokat a formákát, amelyek az új viszonyok között a sző. Vetkezeti demokráciát új tar. tatommal töltik meg —mondotta Biszku Béla, majd rész- letesebben szólt a munka anyagi és erkölcsi megbecsüléséről.

— Társadalmunkban a vég. zett munka meghatározó je. lentőségű. Nem mondhatjuk azonban el teljes egyértelműséggel, hogy ennek arányában jut mindenkinek az anyagi javakból ég kapják meg a dolgozók az erkölcsi megbecsülést. Látnunk kell, hogy nálunk még nem kevesen, mindenesetre az objektíve még indokolhatónál jóval többen, nem a társadalomnak nyújtott munkával arányosan, hanem azt meghaladó mértékben részesednek a társadalmi javakból. Nem szorult vissza, sőt he. Igenként megerősödött az ügyeskedés, a könnyű pénz. szerzésre való törekvés, nem. egyszer a törvényesség ható. rát súrló mesterkedés. E jelenségeket nem tekinthet, jük elhanyagolhatóknak.

(Folytatás az 5. oldalon)