Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-19 / 66. szám

KSLET-MAGTARORS5AO 1975. március ÍA * «Wytetic m í. oidslrdlt guhkban és a nemzetközi kommunista mozgalomban. Hálásak vagyunk önöknek, kedves elvtársak, országaink együttműködésének nagyra értékeléséért, a pártunkhoz és népünkhöz intézett elisme­rő szavakért Szüntelenül erősödik • szovjet—magyar barátság Pártjaink óriási érdeme, hogy a szovjet—magyar ba­rátságot a szovjet és a ma­gyar dolgozók milliói és mil­liói vallják magukénak. A Magyarországhoz, szomszé­dunkhoz és szövetségesünk­höz fűződő testvéri kapcsola­tok számunkra, szovjet kom tnuAlsták számára elvi kér­dés, meggyőződés és érzelem dolga. Biztosítani akarom önöket, elvtársak: pártunk és egesz népünk nem kíméii erő­feszítéseit azért, hogy barát­ságunk szüntelenül erősödjék és mélyüljön. Örömmel közlöm önökkel, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának elnöksége elhatározta: á Magyar Nép­köztársaság és a Szovjetunió népei kö^-'tti barátság és együttmttködés megszilárdí­tásában és fejlesztésében szerzett nagy érdemeiért a Népek Barátsága érdemrend­del tünteti ki a Magyar— Szovjet Baráti Társaságot. Szivemből üdvözlöm a társa­ság vezetőit és aktivistáit, mindazokat, akik segítik ba­rátságunk megszilárdításának nemes ügyét! A szovjet—magyar kapcso­latok eredményességének, gyümölcsöző voltának jó egy­néhány példája van minden területen — politikai és gaz­dasági, tudományos-műszaki és kulturális téren egyaránt. Úgy gondolom, elmondhat­juk: az együttműködés min­den éve erősebbé tesz ben­nünket politikailag, gazda­gabbá szellemileg, megsok­szorozza országaink gazdasá­gi potenciálját, elősegíti né­peink életének további javu­lását. Gazdaság? kapcsolataink «zéleskörűek és sokrétűek, ée már most nem kevés hasz­not hoznak mindkét ország­nak, az elkövetkező években pedig a szovjet—magyar együttműködés gyakorlati­lag kiterjed majd a gazdaság minden vezétfő ágazatára. Ez természetesen meggyorsítja az országaink előtt álló szá­mos feladat megoldását. Már van tapasztalatunk sok nagy­szabású közös vállalkozás megvalósításában. Amikor Kádár elvtárs a múlt évben Moszkvában járt, arról beszéltünk, hogy milyen hagy jelentőségű lesz a mű- ahyaggyártáshoz szükséges nyersanyag közös termelésé­nek megszervezése, az úgy­nevezett olefinprogram meg­valósítása. Most ez valósággá vált, mindkét irányban sza­kadatlanul áramlik az érté­kes vegyi termék. A napokban újabb örven­detes esemény történt: határ­idő előtt elkészült az új gáz­vezeték első szakasza. Ezen (érkezik majd Magyarországra a Szovjetunióból az önök vegyiparának és energiaipa­rának egyaránt fontos föld­gáz. A szovjet építők kollek­tívája kötelezettséget vállalt rá, hogy az önök kongresszu­sának megnyitására befejezi ennek az objektumnak az építését. A .vállalást teljesí­tették. Úgy gondolom, nem lenne rossz, ha hagyománnyá válna, hogy ilyen munkaaján­dékokkal ünnepeljük a test­vérpártok kongrésszusait! A testvéri szocialista or­szágokban sok pártkongresz- szuson vettem már részt. Én azt mondanám: a szocializ­must és a kommunizmust építő kommunisták minden egyes újabb kongresszusa mind kivehetőbbé, világosab­bá és érzékelhetőbbé teszi e gigászi építőmunka általános képét. Valamennyien magabiz­tosan közeledünk ama alap­vető célokhoz, amelyekért a kommunisták az egész vilá­gon magasra emelik elveik zászlaját, amelyekért szoci­alista forradalmak zajlot­tak és zajlanak le, s ame­lyekért munkálkodnak or­szágaink népei. Ezek: az anyagi és szellemi jólét szavatolása, valamennyi ál­lampolgár számára méltó életfeltételek biztosítása, a kultúra legmagasztosabb értékeinek közkinccsé tétele a nép legszélesebb tömegei számára. Az emberi szemé­lyiség valóban harmonikus fejlődéséhez szükséges fel­tételek megteremtése. Vala­mennyi ország dolgozói­nak szemében eredmé­nyeink meggyőző példái a szocializmus előnyeinek. Mindannyiunk számára nagy szerencse az, elvtársak, hogy ezen a járatlan és nem könnyű történelmi úton nem egyedül, nem külön-külön haladunk. Beszámolójában Kádár elvtárs szólott, róla, hogy a népi Magyarország sikerei és vívmányai sok tekintetben a szocialista országok testvéri együttműködésének köszön­hetők. A barátság és a kölcsönös segítés népeink számára, együttesen és kü­lön-külön, a ténylegesen új történelmi erőforrást tárt fel Gyümölcsözik gazdasági kapcsolatunk M* már a testvéri orszá- együttműködésének jól működő mechanizmusával tevékenykedünk a társadal­mi élet mindest területén. A Vársóí Szerződés szerve­zete immár két évtizede szilárd, megbízható alapja az európai szocialista orszá­gok politikai és védelmi együttműködésének. Vitat­hatatlan tény: a szervezet óriási szérepet játszott a izocialista vívmányok meg­védésében, és továbbra is közös békepolitikánk meg­bízható észkö2e. Mindenna­pé® gyakorlattá válik az együttműködés különböző formái a legkülönbözőbb szinteken, és nagyon fontos az a körülmény, hogy élve mindezekkel a formákkal, megtanultuk hogyan találjuk meg közösen a leghelyesebb megoldását azoknak az új és időnként rendkívül bonyo­lult feladatoknak, amelye­két az élet állít elénk. Világosan megmutatko­zott ez a politikában. Vala­mennyien tudjuk, elvtársak, ménnyire fontos, hogy min­den új történelmi szakasz­ban helyesén határozzuk meg a szocialista társada­lom fejlődésének távlatait. Ebből a szempontból óriási jelentőségű a fejlett szoci­alizmus irányvonalának ki­dolgozása a testvérpártok kollektív erőfeszítései, kö­zös tapasztalatai alapján. E fejlett szocializmus megva­lósítása a szocialista orszá­gok többségében folyik, oly módon, hogy tekintetbe ve­szik minden egyes ország sa­játosságait Pártjaink egysége a szo­cialista és kommunista épí­tés alapvető kérdéseiben le­hetőséget adott arra, hogy biztosan haladjunk előre a helyes marxista—leninista úton. Ez lehetővé tette, hogy kellően visszautasít­suk a marxizmus—leniniz- mus elferdítésére irányuló jobb- és „baloldali” próbál­kozásokat; hogy úrrá le­gyünk az egyes országok­ban időnként kialakuló bonyolult politikai helyze­teken. Politikai egységünk a szocialista közösséget a társadalmi haladás maga­sabb fokára emelte. Az utóbbi időben új fel­adatok jelentkeztek párt­jaink ideológiai tevékeny­ségében. A fejlett szocializ­mus és a kommunizmus épí­tése megköveteli, hogy fo­kozott figyelmet fordít­sunk a tudomány és a kul­túra fejlesztésére, a töme­gek kommunista nevelésé­A pártkongresszus szünetében Brezsnyev, Kádár János, Husák, Honecker és Né­meth Károly. (Kelet-Magyarország — telefoto) re, másrészt olyan feltétele­lek közepette, amikor mind­inkább megszilárdul a kü­lönböző társadalmi rend­szerű országok békés egy­más mellett élése, különle­ges fontosságúvá válik az eszmék harca; fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy a világon elterjesszük az igazságot a szocializmusról, harcolnunk kell a szocialis­ta ideológiával ellenséges nézetek ellen. Meg kell mondani, hogy az e tekintetben közösen vég­zett munkánk eredményei fi­gyelemre méltóak. Gyakori mostanában az időszerű el­méleti problémák közös meg­vitatása. Sok tudományos munka jelenik meg a külön­böző szocialista országbeli szerzők közös munkacsoport­jainak alkotásaként. Mind te­vékenyebb a szocialista or­szágok tudományos akadé­miáinak együttműködése a történelem, a filozófia, a gaz­daság- és a jogtudomány hí­rén, és a tsj’sad^lorptudomá­nyok más ágazataiban. Egyre szélesebbek, gazdagabbak és színesebbek a szocialista or­szágok közötti kulturális kapcsolatok. Gyakorlattá vált a munka olyan formája is, mint a testvérpártok központi bizottság titkárainak tanács­kozása nemzetközi és ideoló­giai kérdésekről, a pártépí­tés problémáiról Eredményesen fejlődik a testvéri országok együttmű­ködése a gazdaságban is. Több mint negyed évszázada összehangoltan munkálkodik a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa. Közös munka eredményeként jött létre a szocialista gazdasági integrá­ció nagy jelentőségű komplex programja, s mi ezt a prog­ramot szilárdan és követke­zetesen valóra is váltjuk, ha nem is mindig olyan gyor­san, mint szeretnénk. Az in­tegráció minden testvéri or­szágban évről évre fontosabb szerepet játszik a népgazda­sági feladatok megoldásában. Jórészt ennek köszönhető, hogy a KGST tagállamai a világ legdinamikusabb ipari övezetét alkotják, és a növe­kedés Ütemét tekintve meg­előznek minden más állam- csoportot. Különösen világosan mutat­koznak meg sokoldalú együtt­működésünk gyümölcsei sál­nak a mély gazdasági válság­nak a tükrében, amely ma * kapitalizmus világát sújtja. Egyfelől a gazdaságnak és a dolgozók anyagi jólétének rendszeres növekedése a szo­cialista országokban, másfe­lől pedig a termelés 30 év óta példátlan méretű csökkené. se, munkanélküliség és inflá­ció a kapitalista országokban — íme, ez ma a két rendszer névjegye. Magától értetődik, hogy a világpiaci helyzet bizonyos mértékben á mi gazdasági ügyeinkre is elkerülhetetle­nül kihat, hiszen a szocialista országok eléggé széles gazda­sági kapcsolatokat tartanak fenn a nem szocialista világ­gal. A szocializmus előnyeire támaszkodva azonban nekünk megfelelő, szocialista módon közeledhetünk az e kapcsola­tokba Jelentkező olyasfajta problémák megoldásához- mint az árak kérdése, vagy a növekvő energia- és nyers- anyagigény kielégítése, s el­érhetjük, hogy a testvéri or­szágok gazdasága maximáli­san védett legyen a kapitalis­ta világban tapasztalható fo­lyamatok következményeitől. Az előrehaladás új problé­mákat vet fel. A specializáló­dás és az együttműködés te­rületének kiszélesedése szük­ségessé teszi az integrációs folyamat pontosabb irányítá­sát, azt a képességet, hogy a termelést a növekvő kül­kereskedelmi kapcsolatok igényeihez igazítsák; szüksé­gessé teszi, hogy sokoldalú alapon új nyersanyag-Mter. melő és -feldolgozó komp­lexumok jöjjenek létre Pártjaink és államaink ve­zetése e kérdésekre megkü­lönböztetett figyelmet for­dít, folyamatosan konzultál.-'--ismer««*», hogy a nagy cfl nagy energiát szül A ma­gasztos cél, a kommunizmus létrehozta a szocialista In- temacionalizmufi hatalmas energiáját. Magabiztosan, együtt menetelünk a haladás útján. Országaink együtt mind nagyobb mértékben já­rulnak hozzá a békéért, a biztonságért, a világ népei­nek szabad fejlődéséért vívott harc ügyéhez. Az államközi kapcsolatok­ban — a társadalmi rancteze. rek különbözőségétől függet­lenül — mind gyakrabban és tartósan jelentkeznek olyan tényezők, mint az erő alkal­mazásáról való lemondás, a határok sérthetetlenségének elismerése, a vitás kérdések tárgyalóasztalnál történő rendezése, az időszerű nem- zetközi kérdésekről folytatott rendszeres konzultációk, az átfogó, hosszú távú gazdasá­gi együttműködés, a tudo­mányos és kulturális ered­mények cseréje Egészében véve elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a Szovjetuniónak és a testvéri szocialista országok többségé­nek a kapitalista világ vezető hatalmaival fennálló kapcso­latai már többé-kevésbé nor­mális mederben alakulnak, a békés egymás mellett élés és a békés, kölcsönösen előnyös együttműködés szellemében. Ebből a szempontból kü­lönleges jelentősége van an­nak, hogy sikeresen végződ­jön az olyan nagy kollektív akció, mint az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet. A Varsói Szerző­dés tagállamai, akcióikat egyeztetve, minden erőfeszí­tést megtesznek ennek érde­kében. Most elmondhatjuk, hogy a tanácskozás más részvevőinek a többsége is hajlik rá, hogy az értekezlet munkáját a közeli hónapok­ban befejezzék, méghozzá a legmagasabb szinten. Ez ter­mészetesen, örvendetes vál­tozás. Annál nagyobb felelős­séget vállalnak magukra azok, akik makacsul igyekeznek akadályokat gördíteni ta nak egymással a legmegfele­lőbb megoldások felkutatá­sára A testvéri országok együtt­működése tehát, elvtársak, egyre szorosabbá és mélyeb­bé válik minden területen. Ez rendkívül fontos, mert a vi­lágban nem kevesen vannak, akik, mint mondani szokás, még álmukban is éberen le­sik, miként gyengíthetnék egységünket. De minden ilyen irányú próbálkozásuk ku­darcra van ítélve. Közössé­günk évről évre erősödik. Nem is lehet ez másként, mert egységünk alapját a leghumánusabb, legigazsá­gosabb eszmék képezik. Szö­vetségre léptünk egymással, mert célunk közös — az, hogy az új élet építése ne­vében szavatoljuk népeink­nek a nyugodt alkotó ráun- kához szükséges valamennyi feltételt összeurópai értekezlet mi­előbbi befejezése elé. Meg vagyunk győződve ró­la, hogy az értekezlet ered­ményei szilárd, jó elvi alapot adnak majd — Vlagyimir II- jics Lenin szavaival élve — az európai népek békés egy­más mellett élésének fejlődé­séhez. Ez már önmagában óriási eredmény lesz a béke és az értelem azon eszmé­nyeinek megvalósításában, amelyekről századokon át a legjobb elmék álmodtak. Er­re a politikai alapra támasz­kodva meg lehet majd oldani olyan, egyre nagyobb felada­tokat, mint az európai álla­mok közötti békés együttmű­ködés és a sokoldalú, kölcsö­nösen előnyös kapcsolatok épületének felépítése. Az ilyen építés konkrét for­máit és irányait majd az élet sugallja. Feltételezhető példá­ul, hogy más kérdések mel­lett előtérbe kerül a katonai enyhülés gyakorlati megvaló­sításának feladata. Ezzel nemcsak az államok fegyve­res erői nagyságának és fegyverzetének korlátozására, hanem fokozatos csökkenté­sére is gondolok. Bár ez ter­mészetesen nem olyan kérdés, amelyet egy csapásra meg le­het oldani. Mint ismeretes azonban, már ma történnek erőfeszítések ebben az irány­ban. Gondolok mind a vla- gyivosztoki szovjet—ámerikai találkozó eredményeire, minő a Genfben és Bécsben folyó tárgyalásokra- Szeretnék ehhez még vala­mit hozzáfűzni. Meg vagyunk győződve róla, hogy a békés európai fejlődés későbbi irá­nyának meghatározásában — akárcsak korábban, a hideg­háborúról az enyhülésre való áttérésért vívott harcban — ismert szerepe lesz a szocia­lizmus országai, a kommunis­ták kezdeményezésének, a béke eszméihez való odaadá­suknak, a néptömegek alap­vető érdekeivel való elszakít­hatatlan kapcsolatának. A kö­zeljövőben sor kerül az euró­pai kommunista és munkás­pártok újabb konferenciájá­ra- ügy gondolom, hogy aa értekezlet képes lesz méltó­képpen hozzájárulni a soros lévő feladatok kidolgozásá­hoz, amelyeket á történelem tűz napirendre földrészünk életében. Magától értetődik, elvtár­sak, hogy az elés t eredmé­nyekkel nem elégedhetünk meg. Az enyhülés folyamata, a béke megszilárdításának folyamata állandó előrehala­dást követelő, szakadatlan folyamat. Ezen az úton meg­állni azt jelentené, hogy ve­szélyeztetjük mindazt, amit már elértünk, Ápnál is in­kább, mivel jelenleg a kapi­talista rendszer éles válságá­nak feltételei között egyre aktívabbá válnak az enyhülés ellenfelei, a fegyvefkfezési hajsza és a hidegháború hí­vei. Ezek, a népek érdekéivel szemben ellenséges érők, ko­rántsem tették le a fegyvert. Makacsul próbálkoznak azzal, hogy visszafordítsák a nem­zetközi fejlődés menetét. Ezért a békeharcosok ébersé­ge nem lankadhat, méltó vá­laszt kell adniuk a béke el- lenségeinék mesterkedéseire, állandóan szem előtt Kell tar­taniuk az új feladatokat, ál­landóan gondoskodniuk kell a béke politikai horizontjá­nak tágításáról. Nem feledhetjük el, hogy a világban még veszélyes gócai vannak a feszültségnek, a konfliktusoknak, a potenciá liS háborús robbanásoknak, a Közel-Keleten, Délkelet ­Ázsiában és a világ más tér ségeiben is. Nem lehet né1 dául tartós, szavatolt békét elképzelni csak Európában, miközben más földrészek fe­lett viharfelhők tornyosulnak, A béke oszthatatlan, és mi. kommunisták, fáradhatatla nul ismételjük ezt az igazsá­got, és ennek megfelelően cselekszünk Ezért, amikor az európai szilárd békéért küzdünk, ugyanakkor a legnagyobb fi­gyelmet szenteljük a békés egymás mellett élés és a köl­csönösen előnyös együttmű­ködésen alapuló kapcsolatok megerősítésének a Szovjet­unió és az Amerikai Egyesült Aljamok .között,.aminek oly 'nagy a jelentősége az általa nos béke szempontjából. Ezért á Szovjetunió és más testvéri országok változatlanul .teljes állhatatossággal és energiá­val fellépnek a valóban tar­tós és valóban igazságos kö­zel-keleti béke megteremte - séért; az ehhez vezető legbiz ­tosabb útért, az erre á célra létrehozott fórum, a geníx ta nácskozás munkájának mi - előbbi felújításáért; az olya» alapvető problémák megoldá sáért, mint az 1967-ben el - foglalt valamennyi arab te­rület felszabadítása; a palesz­tinéi arab nép törvényes jo­ginak érvényesítése, egészen saját államiságának megte remtéséig; valamennyi közel- keleti állam biztonságos, füg­getlen és szabad létének és fejlődésének hatékony bizto­sításáért Ugyanezért tartjuk fontos nak azt a munkát, amely az ázsiai országok kollektív erőfeszítéseivel Ázsia békéjé7 nek és biztonságának meg­szilárdítását célozza. A világban olyan légkört kell teremtenünk, amelyben a potenciális agresszorok a kalandok és a kardesörtetés kedvelői a népek mind hatá­rozottabb és együttes ellen­állásába ütköznek. Á béke, a biztonság és a békés jövőbe vetett meggyőződés valóban mind szélesebb tömegek köz kincsévé válik a Föld külön­böző térségeiben — ime, ez az a cél, amely méltó rá. hogy erejét áldozza érte mindenki, aki szereti népét és szívén viseli az emberiség haladását. Kedves elvtársak! A magyar nép néhány nap múlva országának a fasiszta zsarnokság alóli felszabadu­lása 30. évfordulóját ünnep­li. Erről a dicső dátumról önökkel egytitt emlékeznek meg a Szovjetunió és más testvéri szocialista államok népei, az új Magyarország minden barátja. Azon az 1945-ös tavaszon az új élet hajnala virradt, sok európai népre, A < fasizr mus feletti győzelem törté­nelmi határkő lett az egész emberiség sorsának alakulá­sában. Legmélyrehatóbl kör ^Folytató* m t oldalas»* Erőfeszítések Európa biztonságáért

Next

/
Thumbnails
Contents