Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
W!9. mSrefus 18. KELET-MAGYARORSZÄO Jelentés a kongresszusnak A tegnapi Népszabadságban került nyilvánosságra az MSZMP Központi Bizottságának írásos jelentese, amelyet a XI. kongresszus küldöttei előzetesen megkaptak. Holnap pedig a rádió, illetve a televízió élő, egyenes adásban közvetíti a kongresszusi megnyitót, a szóbeli beszámolót. E nagyfokú nyilvánosság jelzi, példázza, hogy a magyar társadalom vezető, szervező ereje együtt él, gondolkodik és dolgozik az ország népével, megosztja vele örömeit és gondjait. Az előzetes jelentés a két kongresszus között eltelt négy és fél év eredményeit ösz- szegezi, tanúsítva azt, hogy előrehaladtunk a fejlett szocialista társadalom felépítésének útján. Megállapítja, hogy örvendetesen gyarapodott országunk lélekszámban és tapasztalatban, anyagilag és szellemileg egyaránt. Társadalmunk egységesebbé vált, erősödtek szocialista vonásai. Az élet minden területén sikeresen végrehajtottuk a X. pártkongresz- szus határozatait. A magyar nemzeti jövedelemnek csupán a növekménye most három év alatt akkora, mint teljes értéke volt 1938-ban. Iparunk jelenleg alig több mint egy hónap alatt termel annyit, mint a második világháborút megelőzően egy teljes esztendő alatt. A villamosenergia-fel- használás pedig az elmúlt évben annyival növekedett 1973-hoz képest, mint amennyi a tel. ges termelés volt a háborút megelőző utolsó békeévben.- - äsm' I z előzetes ádatok, a számítások szerint ahogyan erről a jelentés részletesen beszámol — a IV. ötéves terv vala- .. mennyi előirányzatát teljesítjük, sőt túlteljesítjük. A X. kongresszus határozatának megfelelően jobban, hatékonyabban dolgoztunk. A nemzeti jövedelem például a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik öt esztendő alatt. S a hatékonyság javulását jelzi, hogy e növeke- tíessrek várhatóan mintegy 95 százaléka termelékenység emelkedéséből származik. Az ipari termelés növekedése az előirányzott 32— 34 százalék helyett előreláthatóan eléri a 37 39 százalékot az 1971—73-ös tervidőszakban. Az ipari termelés szerkezete, összetétele pedig — részben a központi fejlesztési prog ramok, részben a vállalati kollektívák erőfeszítéseinek eredményeként — korszerűbbé vált, . , A mezőgazdaságban mind szélesebb teret hódítanak az iparszerű termelési rendszerek, a komplex gépesítést az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokkal egyesítve. Részben ennek hatására csupán az elmúlt négy esztendőben a búza hektáronkénti termésátlagé az 1970. évi 21,3 mázsáról 1974-ig 37,5 mázsára, a kukoricáé 33,8 mázsáról 42,5 mázsára emelkedett. Bár a kialakult világgazdasági helyzetből, főként a nyersanyag- és energiaárak emelkedéséből hazánk számára is bizonyos veszteségek, károk keletkeznek, népgazdaságunk mégis töretlen dinamizmussal fejlődik tovább. Erősödött szocialista tervgazdálkodásunk és a szocialista országok gazdasági közösségének, a KGST-nek szervezettsége, öszezefogása, tömörülése leghatalmasabb tagálla. ma, a Szovjetunió köré. E|| tőkés és a szocialista világgazdaság IIlg eltérő törvényszerűségében, fejlődési ff irányában — fennállásuk párhuzamos s egymásra is ható létük sorén — még soha nem voltak olyan élesek a kontrasztok mint éppen napjainkban. Most újból megbizonyosodhatunk, hogy a KGST-országok 350 millió lakosú közössége stabil. A szocialista tervezés által szabályozott gazdaságuk, a tőkés spekulációs és konjukturális elemektől megtisztított átlagáraik, az elvtársi segítség- nyújtáson, a kölcsönös előnyökön, az egyenjogúságon alapuló kapcsolatok megóvják szocialista gazdasági közösségünket a tőkés világ anarchiájától, a nagy fökú visszaeséstől. (Egyebek közt ennek tulajdonítható, hogy az átlagos fogyasztói árszínvonal mindössze 10,5 százalékkal növekedett hazánkban a legutóbbi négy év során, kisebb mértékben mint a fejlett tőkésországokban, egyetlen esztendőben 1974-ben.) Érdemes tehát minden eszközjel munkálkodnunk a KGST-országokhöz fűződő sokoldalú kapcsolataink fejlesztésén, az integrációs folyamatok meggyorsításán. A népgazdaság fejlődésével együtt gyarapodhatott népünk jóléte, műveltsége is. Aligha van olyan család az országban, amfely életkörülményeinek alakulásában ne érzékelné a X. kongresszus határozati végrehajtásának kedvező hatását. A havi átlagkeresetek például — a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nélkül — 1970—1974 között 2291,— fo- rihtról 2874,— forintra növekedtek. Az ipari munkások havi keresete 2803,— ä téesztagok közösből származó jövedelme 2540 forint volt 1974-ben. A kiskereskedelmi forgalom 34—35 százalékkal lesz magasabb 1975-ben az 1970. évinél. A száz háztartásra jutó hűtőszekrények szálba 32-ről 60-ra, a mosógépeké 55-ről 70-re, a tv-készülékeké 53-ról 68-ra, a személygépkocsiké 7-ről 15-re növekedett a legutóbbi négy esztendőben. S a IV. ötéves tervben előirányzott négyszázezer helyett kb 430 ezer lakás épül az év végéig. Hosszan idézhetnénk az MSZMP Központi Bizottságának részletes jelentéséből a számokat, a tényeket. Például azt, hogy az orvosok száma 11,8 százalékkal nőtt a legutóbbi négy évben, az óvodába járó gyermekek aránya pedig 54,3-ről 71,8 százalékra emelkedett Az általános iskolát befejező fiatalok 83,7 százaléka tanul tovább 1970-ben, s jelenleg több mint 90 százalék a továbbtanu. lók aránya. A középiskolákban 49,8-ről 56,6 százalékra nőtt a fizikai dolgozók gyermekéinek részaránya. T ekinthetjük az élet bártnéfy területét, az eredmények, a fejlődés tényei elvi- tathatatlanok. Országunk, népünk kö. vetkezetesen halad a fejlett szocialista társadalom felépítése útján. „A szocialista világrendszer fejlődésének, abba a szakaszába ért — olvashatjuk az MSZMP egy hete ugyancsak a Népszabadságban közzétett programnyilatkozat-tervezetében —, amikor mind teljesebben érvényesülnek az új társadalmi rendben rejlő hatalmas lehetőségek.” S e lehetőségek' kiaknázásához ad erőt és önbizalmat népünknek a tegnap közétett jelentés és a holnap kezdődő XI. pártkongresszus. A kubiko Éppen ötveri évvel ezelőtt, 1925 tavaszán született Kál- lösemj énbén Szecskő János, akivel a mátészalkai tejporgyár építkezésén beszélgetünk égy napos délután. Játékosan belemarkol a száraz homokba, majd ujjait lassan széténgedi: tetszik neki, hogy a fürge tavaszi szél elkapja a hullni készülő homokot és viszi, viszi a magasba. Ebben a homokban veti meg lábát a később talán Európában is híres gyár. S a hatalmas épület lábát, vagyis * alapját január közepétől az a kubikosbrigád készíti, amelynek tágja ő is. Zömök, ember, feltűnően nagy kezekkel. Majdnem akkora a keze, mint a harmincéves munkaeszköze: a lapát. Három évtizeddel ezelőtt lett kubikos és talán a negyedik évtizedet is a lapát mellett tölti él. Képzeleté vásznán peregni kezdenek harminc év eseményei. A felszabadulás után lapáttá! és csákánnyal részt vett Nyíregyházán a romok eltakarításában. „Olyan volt ez, mint egy tavaszi nagytakarítás, a szemét elégetésével.” Több gazdája, megbízója is volt, míg a kordélyos vállalathoz került. Mozgatta a földet ásóval, lapáttal. Olyan töltést épített a Tisza mellé, hogy azt a folyó sem átlépni, sem átugorni nefn tudja. Számos helyen a kdr- délyős lovak nem tudtak mozogni. ezeken a helyeken még kellett markolnia kéményen a vándorló földmozgatók régi jelképét: a talicskát. Imbolygó deszkapálló- kon is tolta a földet, akkor egészségére, Biittönsägära öem vigyázott még szigorú munkavédelmi szabályzat. Záhony és Mátészalka között az új vasút alá a földből töltés és padka formálódott munkája nyomán. Több árok és csatorna ásásánál dagasztotta a sarat, és egy kisebb üzem építésében is részt Vett. Keményen dolgozott azokban äz években is, amikor csak engedélyre lehetett disznót vágni, s ezekben az években táskájában mndig nagyobb volt a hagyma, mint a szalonna. -Később fogyott a kubikosok munkája, a téeszbe pedig nem lépett be, mert kételkedett a közösség jövőjében. Hogyne kételkedett volna, amikor idegesítő pletykák terjedtek a faluban — azóta kiderültek, alaptalanok voltak. Be ő akkor csatlakozott azokhoz, akik vállalták az ingázás fáradalmait és egy pesti vállalatnál állt munkába. A lakótelepek alapozási munkáin dolgozott, majd Szolnokra vezényelték őket, aztán ismét a fővárosba került, ahol részt vett a metró építésében is. Nem tudná még csak megközelítően sem , kiszámolni, hogy hány köbméter földet tnózgatott meg életében. De hogy a számok Világában jobban él tudjon igázodhi, a munkásszállón engedett az agitálóknak. Beiratkozott az általános iskola hatodik osztályának esti tagozatára. Hetente két esté ült bé az iskolapadba és göcsörtös uj- iaínák viszonylag könnyen engedelmeskedett a ceruza, meg a toÓ. Esténként nenn is annyira a tudásszomj, inkább az akarata tartottá ébren a figyelmét. A lényeg az, hogy sikeresen elvégezte a hatodikat, s így már jobban el tudott igazodni äz újságolvasásban, a brigádnaplókban, a teljesítmény- jegyzékben és ä bérjegyzékben is. Azt iS kiszámította, hogy miként és meddig kell takarékoskodnia, hogy alacsony ablakú, két végű házát kicserélhesse égy tömblakásra. Az építkezés megszakításokkal egy nyáron át tartott. De az új és saját házában csak vendégeskedett, Sokáig csak szombat esté ért haza a családjához, aztán vasárnap délután az ingajárat már lendítette is vissza, a fővárosba. Később minden szombatjuk szabaddá vált és pénteken jöhetett haza. Belekerült a nagyvárosi élet sodrásába is. A falujából és a szomszéd faluból éppen tizenketten „verődtek össze” a vállalatnál. Brigádot alapítottak az ő vezetésével; aztán különböző elmekkel és jutalmakkal ismerték el munkájukat. A jutalmak között színházjegy és különböző intézmények meglátogatása is szerepelt — így került az említett Sodrásba. Volt és van fiatal, nőtlen a brigádban, de valamennyien kifogástalanul viselkedtek a munkásszállón. Legkésőbb fél tizenegykor mindenkinek ágyban kellett lenni, józanuL Aki másnap A Balkányi Állam! Gazdaság A'tizenhetedik kiváló címért Takarékosság ma és holnap „Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka, termelékenységének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása... Gyorsabb haladást kell elérni az üzem- és munkaszervezésben, amelyet a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának szerves részévé kell tenni. Átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén. (Az MSZMP KB irányelvei a párt XI. kongresszusára.) Túlzás lenné azt állítani, hogy csupán a jó idő hatására népesült be Balkányban az állami gazdaság határa, vagy a jó idő tette sürgőssé a gépműhely dolgozóinak a munka- és erőgépek javítását. Mert a jó idő csak fokozta az iramot, de míg hideg volt, addig is metszették a gyümölcsöst, addig is végezték az őszi vetések fejtrágyázását, ami pedig a gépek javítását illeti, a legintenzívebb munka télen folyt, hogy a tavasz kezdetére minden készen álljon. Ez minden évben alapvető követelmény volt, de az idén még fontosabbnak tartják a gazdaság dolgozói. Teljesíteni a vállalási Teljesíteni akarják; amit a kongresszusi munkaversenyben vállaltak és mert az 1975-ös esztendőt az irányelvekben meghatározottak szellemében akarják végigdolgozni. Egyik legfontosabb teendőnek éppen ezért a takarékosságot tartják. Mi is erre kerestünk választ több üzemágban, egyetlen kérdésünk -volt: van itt pazarlás? Erről beszélt Visnyai József termelési igazgatóhelyettes, Baksa Elemér főmérnök. Fekete Antal műhelyvezető és Takács Gusztáv kertész, a gazdaság párttitkára. — Ahogy vesszük. Ha azt nézzük, hogy a gazdaságban álmatlanul A lapátnyélre támaszkodott, annak a lapátnyelét egy hirtelen ütéssel eldöntötték, Ügy, hdgy áz illető orra bukhatdtt... A vonaton a brigád tagjainak nem volt szabad boros vagy pálinkás üveget tenni a fülke polcára. Az „öreg” gyakran hajtogatta: „Mi ném fogjuk a vonatot béfékétíteni.” Aztán fnégis leszálltak érről a Vonatról. Mert a félesége az utóbbi két évben gyakran hajtogatta: „Gyere háza JáhöS... Híjjad a többiekét is. Van itt égy Új, jó hírű és jól fizető vállalat.. .* Jöttek és most á szabolcsi földét, mozgatják. Egyszér lejött utánuk a régi vállalat személyügyese és munkaügyesé. Ezt mondták: „Jöjjenek vissza elvtársak, háromszáz forinttal több lesz a fizetésük.” Udvariasan visz- szautasííották az ajánlatot. Mert itt is főtt ételt kaDhak ebédre, munka után meg fedett gépkocsi viszi- őket háza a jelképesen és a valóságban is meleg otthonukba. Aztán a lapát mellett Itt van egy modern „döngölő béká”. amelyet egy hosszú haiú fiatalember táncoltat. Itt van a dózer, rneg az á markoló, amelynek karja olyan, mint egy óriás emberé. Ez a markoló a homoktól mélyebbre markol és az alsóbb, az összetettebb földrétegekét is felemeli. Ez az á föld. ametveí János bácsi Janes’' kofában, március közeoén már mezítláb taposott, éz kr a föld. amély friss vágás után különös illatot áraSzt ez az a föld; amelyen szilárdan áll majd a gyár. Nábrádi Lajos szinte a megalakulástól számítva elért jó eredmények feltétlenül takarékosságot is takarnak, akkor azt kell mondanom, hogy nincs. De ha végiggondolom azokat' az intézkedéseket, amelyekét erre az évre a takarékosság jegyében összeállítottunk, akkor mégiscsak azt keli mondanom, hogy van. Mert például eddig is sokat tettünk azért, nogy az erőgépek, tehergépkocsik, autóbuszok, önjáró munkagépek üresjáratait csökkentsük, mégsem értünk el ezen a téren olyan eredményeket, mint amilyeneket szerettünk volna. Minek például egy erőgépnek este bemenni a gazdaság központjába, reggel ismét vissza a munkahelyre, amikor olyan telepeink is varinak, mint az Ordas-, a Balog-tanya vagy éppen a nagykállói üzemegység, ahol éppúgy elláthatjuk őket üzemanyaggal. — Vagy ott van az üzemanyag-fogyasztás, ahol az adagoló tápszivattyú optimális beállításával azt hiszem, jelentős megtakarítást érhetünk el. Ha pedig valamelyik erő- vagy munkagép fogyasztása sorozatosan meghaladja a normális fogyasztást, és a kijavítása sem lenne gazdaságos, akkor ezeket kiselejtezzük. — Egyik legfontosabb teendőnk lesz az idén az energiával való takarékosság. Állattenyésztési főágazatunknál ugyanis ebben az évben jelentős szerkezetbeli változás következett be. Elavult sertéstelepünkön ba- romfihizlaló telepet létesítettünk, amelyik ebben áz évben már több mint félriiilliő húscsirkét ad a népgazdaságnak, de ettől az évtől termel teljes kapacitással a nagykállói Zöld Mező TSz- szel közösen létesített szakosított sertéstelep, amely az idén közel 10 ezer hízott sertést neveL Kevesebb olajjá! Mi közé ennek áz energiához? Az, hogy ezek az állat- tenyésztő telepek, valamint az idén üzembe lépő lucer- nalíszt-kéSzítő és terményszárító üzem több energiát igényéi, de több energiára lesz szükség a nyírgélséi léüzemnél, ahol ebben az évben növelni akarjuk a sűrítmény mennyiségét és a jéggyár termelését. Ha itt eredményeket akarunk elérni, akkor keresnünk kell ezekre megoldásokat is. Pél- dáüi: egy csirkenévelő esetében az első két hét alatt nincs szükség a teljes istálló fűtésére, ha az épület felét elrekeszeljük, akkor fele annyi olajat használunk el a megfelelő hőmérséklet előállításához. Lehet takarékoskodni a malafcnevelésriél is. Ázzál például, hogy elkerüljük a felesleges szellőztetéseket és az ezek miatti többletfűtések jelentősfen csökkentik a fűtőftnyagok költségeit. — Az energiatakarékosságot kívánjuk fokozni azzal is, hogy a gabonafélék és- a kukorica betakarításának megkezdését alacsonyabb víztartalom mellett végezzük majd, így a szárítóüzem kevesebb energiával működtethető. Komoly lehetőségek kínálkoznak a nyírgelsei hűtŐ- tárolóban is: itt a fűtőanyag-megtakarítást a kazánok korszerűbb üzemeltetésével, á kondenzvíz célszerűbb visszavezetésével és a Diesel-rendszerű targoncák üzemanyag-adagolójának pontosabb beállításával, az anyagmozgatás korszerűsítésével akarunk takarS-} kosködni. Van még leendő — Á noyényterrnesztésbea — ha az ÁGROKER a gazdaság által meghatározott tételű műtrágyát szállítja • ■ akkor több mint 300 ez forint értékű megtakaríts étünk el. Negyedmillió 1 riflt értékű megtakarít; tervezünk a fafeldolgi üzemben a tartályládák gy tásánál, elsősorban a- hogy a feldolgozásra ke fa darabolását úgy végét.: hogy a hullndékmennylsé legminimálisabbra csökken jen. A Balkányi Állami Gazdaság tavalyi munkája alapján most — immár tizenhetedszer — pályázza meg a Kiváló vállalat címei. Nyereségük 28 millió forint volt, amit elsősorban jbbb munkaszervezéssel, a költségeit csökkentésével, hatékony gazdálkodással, frigyeimé zétt munkával értek el a do? gőzök. Amikor takarékosa gi tervüket elkészítetté mégis úgy látták: van m mit tenni. Erről beszélt V.s nyai József termelési _ iga: gatóhelyettes, Baksa Élemé főmérnök, Fekete Antal mű helyvezető és Takács Gusz táv kertész, a gazdasáj párttitkára, Balogh Józscl Diczku Zoltánná a Taurus nyíregyházi gumigját szocialiitabrigád-vc-t. - lője. A gyár alapítása óta dolgozik az üzemben, törzsgárdatag. A kongresszusi munkaverseny során brigádjával ismételten elnyerték m aranyjelvényt,
