Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
!SLlT-!»Ae?ÄfiöRS2!ÄÖ Országunkban az öntözhető területek nagysága jelenleg már megközelíti a 450 ezer hektárt. Képünkön: az 1973-ban felavatott Kiskörei Tisza II. vízlépcső duzzasztóművé. Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és pcjütii^ai képzettség, -szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel, akiknek éfej'harmada nő és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét. Többen vagyunk egy nagyvárossal Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele a városokban, fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó élveszü- letések száma 17,8-ra emelkedett, ami több, mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma és elérte az 5 millió-százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy, 45 százalékát. Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma áz összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szakalkalmazottak száma és aránya nőtt; 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973-ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. Nevelik a dolgozókat yédik érdekeiket Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem 4 nillió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak: mozgósítják, szervezik, nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, egyben képviselik, védelmezik a dolgozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. 7573 üzemi, intézményi alapszervezetünkben, szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A szakszervezetek az elmúlt években nagy figyelmet fordítottak a munkavédelmi felKONGRESSZUSTÓL A KISZ-védnökséggel épülő nagylétesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. A tanulóifjúságból 100 ezren munkálkodnak különféle szakkörökben. Az elmúlt öt év alatt közel 200 ezer diák fordította szabad idejének egy részét arra, hogy nyári éoítő- és árvízvédelmi táborokban dolgozzon. Hatékonyabb munka A szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem 1970—1974. között átlagosan 6,5 százalékkal nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alakuláügyelet ellátására; ebben a munkában a kevésszámú függetlenített munkatárs mellett mintegy 120 ezer társadalmi munkavédelmi aktíva vesz részt. Ä közöl ség szolgálatában A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés”. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és településfejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szerveihez évente öt és fél millió beadvány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan másfél millió • ügyben döntenek, és kb 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak. A különböző színtű tanácsok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a terület-átszervezések miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. A tanácsok különböző bizottságaiban a tanácstagok 55 százaléka tevékenykedik. A tanácsok munkáját társadalmi aktivisták serege segíti, akiknek száma eléri a félmilliót. Hazánk népességéből a 14—26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 56 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepeit játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A múlt évben első ízben megrendezett ifjúsági parlamenteken közel egymillió fiatal vett részt, illetve mondta el véleményét. A forradalmi ifjúsági napok programjain évente mintegy 2 millió fiatal vesz részt. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. AZ IPARI TERMELÉS Évi 1970-75 Összesen (7,f növekeuesí ütem(Z) 1970-74 >c kD H «> £ tAz egész növekedés 98 X -a a termelékenység növekedéséből SZÁZ HÁZTARTÁSRA JUTÓ TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKKEK (db) Hűtőgép fvtosoglp TV Személygépkocsi 70 6Ö 55 6$ 53 1965 1974 1970 1965 1974 1970 1965 1970 974 A NEMZETI JÖVEDELEM ALAKULÁSA Évi átlagos növekedés (X) 1970-74 1370-75 összesen; 35 > c-aj H iiL JS (S3 NS <D > u. O 5.5-6 sát előmozdította a termelés technikai színvonalának, a dolgozók műveltségének, szakmai fcépeettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a felszabadulásunk 30. évfordulójára és a •kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. Gazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32—34 százalék helyett várhatóan eléri a 37—39 százalékot Központi iparfejlesztési programok Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Uj gyárak és termelőberendezések üzembe helyezésével — legutóbb például Lenirtvárosban —■ erőteljesen bővül a műanyagok, a szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógépgyártás megszervezésével új termelési ág alapjait teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil- és a textilé , ruházati, valamint a cipőipari rekonstruier ciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar termelése is meghaladja majd a tervezettek Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970—1974. között termelése növekedésének — a tervezett 75—80 száza- 1 lék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából» Kenyér és hús Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött, ’ Termelése eddig átlagosan évente 4 száza- 1 Iákkal haladta, meg az előző ötéves terv évi ’ átlagát. A lakosság ellátása szempontjából! i döntő fontosságú növények terméshozama, * évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul ’ a húsprogram. Amint arról a sajtó már j korábban hirt adott, 1974-ben búzából hek- ;■* táronként átlagosan 37,5 mázsát, kukoricá- 5 ból 42,5 mázsát, cukorrépából több mint j 360 mázsát, burgonyából 126 mázsát tér- * mesztettek a mezőgazdaság dolgozói. 1974- ' ben 36 százalékkal több áru került forga- * lomba a mezőgazdaságból, mint 1970-ben, i Kenyérgabona-szükségletünket több év óta ' hazai termésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk kenyérnekvalót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés bevezetésében, a termelés szakosításában. A TOT legutóbbi ülésén megállapítottak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, péiizügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük szabályozására, a nemkívánatos jelenségek megszüntetésére 1974 júniusában a mezőgazdasági téeszek taglétszáma 964_ ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottaik szama 107 ezer, Ä szocialista Integrá* ció segítségével „ Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szerepe és súlya. Biró József külkereskedelmi miniszter a közelmúltban tartott sajtótájékoztatóján elmondta: külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. öt év alatt a szocialista országokba irányuló kivitelünk 85 90 százalékkal, a tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában. A KGST keretében sok nagyjelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósításában veszünk részt. Két és több oldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellu!ózgyáfc> I
