Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-14 / 62. szám
"SWS. ssXrrftos fa 6* «gUtt-MA&TAm&SEÄ® A tulajdonviszonyok fejlődése HAZÁNY SZOCIALISTA ÄTALAKULÄ- SANAK ÉS FEJLŐDÉSÉNEK folyamatában — a munkáshatalom győzelmét, a tőkés magántulajdon állami kisajátítását és a gazdasági-kulturális építőmunka kibontakozását követően — a mezőgazdaság kollektivizálása tetőzte be a szocializmus alapjainak lerakását. Ezzel a népgazdaság egészében uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok és lényegesen megváltozott a társadalom szociális struktúrája. Társadalmunk építésének adott fokán — hazánkban csakúgy, mint más szocialista országokban — a tulajdon rendszere és általában a tulajdonviszonyok szerkezete szükségképpen differenciált. Ennek okai egyrészt tör. téneimi körülményekből (az állami szektor és a szövetkezeti szektor kiépülése), másrészt azokból az eltérő adottságokból és feltételekből következnek, amelyek a termelőtevékenység jellegét technikai és szervezeti értelemben meghatározzák. Mindezek alapján a magyar társadalomban jelenleg a szocialista tulajdon két formája — állami tulajdon és szövetkezeti tulajdon — létezik. Megkülönböztetjük továbbá az állampolgárok személyi tulajdonát, és a kisméretű magántulajdon meglehetősen szűk területre korlátozódó szektorát. Népgazdaságunkban és társadalmunk szociális szerkezetében a legnagyobb súlya és szerepe az állami tulajdonnak van. Az állami tulajdon elsősorban az alapvető termelési eszközökre és a népgazdaság számára döntően fontos más vagyontárgyakra terjed ki. Ezek elidegenítése nem lehetséges! Az állami tulajdon egységes és oszthatatlan. Meg kell azonban jegyeznünk,‘hogy — megjelenési formáit és a tulajdonosi funkciók tényleges gyakorlását tekintve — az állami tulajdon maga is többszörösen differenciált. A kifejezetten központi (kormány-, illetve minisztériumi-főhatósági) irányítás alá tartozó ágazatok mellett olyan formák is léteznek, (kommunális, tulajdon, tanácsi tulajdon és egyéb közületi és társulati tulajdonok), amelyek az állami tulajdon változatainak tekinthetők. i Ily módon az állami tulajdonra vonatkozó centrális irányítás rendszerén belül az elkülönült termelő ágazatok és munkaszervezeti egységek decentralizált szervezeti együttműködéséről is beszélhetünk. (Ez az együttműködés természetesen a nem állami tulajdonon alapuló termelő tevékenység egészét is átfogja, igazolva, hogy az állami tulajdon strukturálisan meghatározó szerepet tölt be a szó. cialista társadalomban.) A SZÖVETKEZETI TULAJDON JELENTI a szocialista tulajdon másik fő formáját. Ez a tulajdonforma a társadalmi termelés, az elosztás, vagy a szükségletek közös kielégítésére önként társult állampolgárok csoportjának oszthatatlan tulajdona. A szövetkezeti tulajdon körébe tartoznak a szövetkezetek egymás közötti társulásai, és az általuk alapított vállalatok is. A szövetkezeti tulajdon más formáival egyenrangú és azonos védelemben részesül. A szövetkezeti ágazatok (mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ipari szövetkezetek, fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, stb.) a dolgozó lakosság közel egyharmadát foglal, koztatják, a nemzeti jövedelem egyötödét állítják elő, és a kiskereskedelmi forgalom egyharmadát bonyolítják. Tevékenységüktől jelentős mértékben függ az egész népgazdaság fejlődése és az életszínvonal általános emelkedése. A szövetkezetek fejlődésének ösztönzése ezért egyaránt érdeke az államnak és mindazoknak, akik nem a szövetkezeti szektorban dolgoznak. Az állami és a szövetkezeti tulajdonformák szerves összetevői a szocialista tulajdon- viszonyoknak és a szocialista tervgazdálkodás rendszerének. Fennállásuk és tevékenységük objektív társadalmi-gazdasági szükségszerűség. Az MSZMlf kongresszusi és KB-határo- zatai ezért hangsúlyozták, az állami és a szövetkezeti tulajdon megítélése szempontjából nem^ indokolt elvi-eszmei és politikai természetű megkülönböztetéseket tenni. Ugyanakkor megállapítható, hogy a két tulajdonforma keretei között folyó gazdasági tevékenység gyakorlati fejlődését kettős tendencia jellemzi. az Állami és a szövetkezeti GAZDÁLKODÁS bizonyos fokig közeledik egymáshoz. Erősödik az állami vállalat gazdasági önállósága és tevékenységével összefüggő csoportérdekeltsége, növekszik a dolgozó kollektíva anyagi érdekeltsége és részvételi igénye — az üzemi demokrácia szerepe — a vállalat irányításában, miközben kibontakozik a szövetkezetek vállalatszerű gazdálkodása, amely a szövetkezeti demokrácia érvényesülését illetően is új követelményeket támaszt. Az állami vállalat és szövetkezet azonban (a tevékenység méreteit és jellegét tekintve) továbbra is egymástól gyakorlati-, lag különböző gazdasági formákat jelentenek, amelyek gyaránt alkalmasak az egyéhi és a közösségi érdek konkrét egybekapcsolására. Személyi tulajdonban vannak az állampolgároknak személyes és családi szükségleteik kielégítését szolgáló, vagy előmozdító javai — családi házak, berendezési és használati tárgyak, továbbá a háztáji gazdaság körébe tartozó vagyontárgyak. Az alkotmány elismeri és védi a munkával szerzett személyi tulajdont. Az állampolgár személyi tulajdonjogával személyes szükségleteinek kielégítése érdekében szabadon élhet; értve ezen a dologi és szellemi javak közvetlen elsajátítását, a felettük való közvetlen rendelkezést, — így a törvényes kereteknek megfelelő elidegenítés és az öröklés lehetőségét is. A szükségképpen létező jövedelemkülönbségeket figyelembe véve a személyi tulaj, dón csak abban az esetben'válhat antiszocia- lista, közösségellenes jelenségek forrásává, ha bizonyos javak és szolgáltatások túlságosan hosszú ideig maradnak a luxus jellegű fogyasztás tárgyai. A szocialista társadalom nem változtathat a munka szerinti elosztás elvén, viszont szociálpolitikai eszközökkel kiegyenlítheti a belőle fakadó családi és egyéb természetű jövedelemkülönbségeket. Ugyanakkor érdekelt abban, hogy a lakosság, a társadalom bővülő fogyasztásra legyen képes, -hiszen a belső piac maga is lényeges feltétele a modem gazdasági fejlődésnek és az ésszerű társadalmi tervezésnek. Azok a termelési eszközök, amelyeket a törvény nem nyilvánít kizárólag az állam tulajdonának, korlátozott mértékben magántulajdonban is lehetnek. Az egyénileg dolgozó parasztok, kisiparosok és kiskereskedők magántulajdona — mint munkával szerzett tulajdon — az állam támogatását élvezi. De ez a magántulajdon a köz érdekét nem sértheti. A nem munkából származó jövedelmeket feltáró, hatékonyan funkcionáló és méltányos adórendszer ezt biztosíthatja. Más szabályozó-korlátozó rendszabályra belátható időn belül nem kerül sor a magánszektor ügyében. A JELENLEGI TULAJDONVISSONYOX DIFFERENCIÁLTSÁGA tehát nem akadályozza a szocialista társadalom teljes felépítésével járó gazdasági és kulturális célok elérését. Sőt, ez a differenciáltság és a hozzá kapcsolódó érdekviszonyok hatékony működtetése fontos eszköze annak, hogy társadalmi összfejlődésünk szocialista céljai megvalósuljanak. IRÁNY AZ EGYETEM.! Szakmunkásból mérnök? Válhat-e szakmunkásból mérnök? Képes-e egy ember pótolni a középiskolai négy év tananyagát egy év alatt? A válasz: a gyakorlat igazolta, lehet Három fiú esete ezt bebizonyította. Nyolcán jelentkeztek egyetemi továbbtanulásra, a szűrő, vizsga után hárman maradtak. Felvételt nyertek, illetve, hogy pontosak legyünk, egy vizsgán már megállták helyüket. Augusztusban matematikából és fizikából is illene jól szerepelni. Utána irány az egyetem.« Nem feltűnésből Mindhárman harmincéven aluliak. Közöttük csak Zink Mihály családos ember. Két gyermekével, ifjú feleségével Jósavárosban laknak. A múlt év áprilisában kapták meg a lakást. — Tulajdonképpen a lakás jelentette azt nekem, hogy végül is a HAFE-nál dolgozhatom. Ami előtte volt, hosszú lenne elmondani. Ipariianuló-initézet, szakmám szerint marós, köszörűs vagyok, utána jött a Ganz Villamossági Művek, katonaság, három év NDK-ban, Ganz és végül itt Nyíregyházán. A feleségemet is itt ismertem meg. — Nem találja nehéznek a vállalkozást? — Ä lehetőség adott volt, gondoltam, ki kell használnom. De nem feltűnési visz- ketegségből, vagy próba-szerencse alapon. Gondolatilag elszántam magam, azt hiszem nagyon akartam, hogy sikerüljön. A tavaly július 17-i vizsga óta egyfolytában készülünk. Korrepetálás, bentlakásos tanfolyam váltogatja egymást. Januárban a főiskolán voltunk egy kéthetes tanfolyamon. A vállalat a tanulásra fordított napokat nemcsak biztosítja a három fiúnak, hanem az átlagkereset egy napra jutó részét is megtéríti. Még a tanfelszerelést sem kell saját zsebből venni. Zink Mihály a gyár Rákóczi úti üzemegységében dolgozik. Ugyanitt Hegyes Pista, ö hőkezelő. Vieszapilfanfé tükör zikai munka minden szépségét, de nyűgét is. Érezze,’ milyen az, amikor átjárja a* embert az olajszag. Után* megtanulja becsülni munka» társait, Sikif m munkapadnál összetett foglalkozás. Munkájába beletartozik az edzés, nemesítés, lágyítás és fesztelenítés művelete. Szakszavak, csak a szakmában jártas ember képes eligazodni benne. Meleg foglalkozás. A hőkezelő üzemrészben három óriás kemence ontja, tó- dítja a levegőbe tűzpiros forróságát. Benne 900 fokon izzik egy konveyortartozék. — Ez a munkám —• mondja, miközben egy hosz- szú vasrúddal kihalássza az izzó fémtömböt. — Ritka foglalkozás. — Annak idején, mikor választanom kellett, talán nem tudatosan, de ez volt számomra szimpatikus huszonöt szakma közül. Aztán az elméletet megerősítette a gyakorlat. Miskolcon a mezőgazdasági gépjavítónál dolgoztam, öreg szakik vettek körül, akiktől sokat lehetett tanulni. Mégis pár évvel később hazajöttem, gondoltam nekem itt a hazám. Keme- cséről járok be minden nap. Ez jellemző Pistára, de mindhármójukra. Csendes emberek. Olyanok, akiknek inkább csak a tettük beszél. Jó volt a kiválasztás, hiszen a gyárnak is főleg a munkához lelkiismeretes, jól dolgozó, fegyelmezett emberekre van szüksége. Ilyen legyen vezető korában is. Erről beszélt a gyár személyzetise, Hernádi Pétemé: — Ha valaki jó vezető akar lenni, ott kell kezdenie a munkapadok mellett Szükséges, hogy átélje a fiErdős Lajos a halk szavú« ak között is a leghalkabb. Tisztán kivetődik a leendő mérnök. Gépgyártás-technológusnak készül. A HAFE központi gyártelepén lakatos; Ahogy ő nevezi: az elektromos fonetikai berendezéseknél dolgozik. Mit készítenek? Különböző festőberendezése«; két, főleg szovjet megrendelésre. ö is végigjárta társai' életútját, talán úgy nevezhetnénk, ez volt eddig a® útkeresés időszaka. — Már szakmunkástanuld koromban valami újat, többet akartam. Persze, ezt nem kísérte egetrengető elhatározás, csak valamiféle vonzódás a pálya okosabb, tágabis művelésére. Különös szeretettel foglalkoztam a szakrajzokkal, sután, égy kicsit félszegen elkezdtem tervezni a papíron és számolni. Akkor éreztem, sokat kellene még tanulnom. Miskolcon a tanárom sokszor bevont munkájába, én meg örömmel segítettem neki. Talán minden csak álom marad, ha nem jön ez a lehetőség. Persze, most sem lehetek) biztos a dolgomban, hiszen egy felvételi vizsga még előttem van. De teljes erőmmel azon igyekszem, hogy sikerüljön. A három szakmunkás júliusban—augusztusban kéthónapos előkészítő tanfolyamon vesz részt. Aztán kö-j vetkezik az utolsó nekirugaszkodás, a nagy próbatétel.’ És reméljük, nem az utolsó; A hétköznapoknak is vannak hőstettei. Elkövetőik pedig itt élnek közöttünk. Naponta bizonyítják szorgalmukat, elhivatottságukat. Most, hogy közeledik pártunk XI. kongresszusa, egyre több ilyen emberrel ismerkedünk meg. Közülük való Fodor Istvánná is. Munkahelye a baktalóránt- házi Dózsa Termelőszövetkezet. Iskolai végzettsége nyolc általános. Növénytermesztő munkacsapat-vezető. Huszonnégy éves. Tízhónapos kislányukkal gyermek- gondozási segélyen van. Most jár középiskolába, elsős gimnazista. Ez eddig szokvány asszonysors is lehetne. Korosztályának tagja közül számosán járják ezt az utat. Mivel tudott Fodor Istvánná, ez a törékenynek látszó fiatalasszony kitűnni ? Életkoránál fogva még tíz évet sem dolgozott. Fáradhatatlan tenni akarását, kitartó fegyelmét, munkatársainak, meg a termelőszövetkezet pártvezetőségének a szavaiból és szerény vallomásából állíthatjuk össze. — A szüleim a községhez tartozó Flóratanyán hét gyereket neveltek fel. Az Kongresszusi küldöttünk A muakacsapstí-Tezet^ édesapám kommunista. Minket a munka szeretetére neveltek. A megélhetés a sivó homokon nehéz volt. Nevelésünk sok gonddal járt. Aki felcseperedett, az ment dolgozni. Ezt az utat jártam én is. Az általános iskola elvégzése után családtagként a szövetkezet egyik munkacsapatába helyezik. Alig telik el egy év, már felfigyelnek szorgalmára, munkájára. Akár a dohányban, akár a gyümölcsösben dolgozott az ifjúsági női munkacsapat, a magánál jóval erősebb testi alkatú társait a munkában maga mögé utasította. Szorgalmáért, őszinteségéért mindenki tiszteli és szereti. Megválasztják a munkacsapat vezetőjének. Ezen a poszton is becsülettel helyt áll. Erőssége nem a parancsolgatás, ha- inem a példamutatás. ,. Ahogy telnek az évek, egyre többet vállal magára. Hat évig KISZ-titkár szülőhelyén, Fióratanyán. Munkacsapata a dohánytermesztésben egyre jobb eredményeket ér eL Közéleti tevékenységére, okos javaslataira, munkaszeretetére a szövetkezet pártvezetősége is felfigyel. Tudatosan készítik fel a fiatal növénytermesztő nőt a párttagságra, melynek kelte 1971. A következő évben a szövetkezetben is felveszik tagnak. 1973-ban férfiakat is megelőzve 253 tíz órás munkanapot teljesít. Otthonában kerestük feL Miközben kislánya alszik, azokról a gondolatokról beszél, amelyek mint pártunk XI. kongresszusának küldöttét foglalkoztatják; — Amióta a kislányunk megszületett, nem járok a határba dolgozni. A párt- alapszervezeí életében, ahol nőfelelős vagyok, ha kisebb aktivitással is, de részt veszek, Nagyon m& séget éreztem, amikor megválasztottak a járási párt- bizottság tagjának, majd küldöttnek a megyei pártértekezletre. A járási pártértekezleten azokról a gondokról beszéltem, amelyekkel könnyíteni lehetne a termelőszövetkezetekben dolgozó asszonyok élet- és munkakörülményein. — Ezt elmondaná a kongresszuson is? — Még ma is nehéz elhinnem, hogy a megye kommunistái engem is küldöttnek választottak. Érzem, ez mekkora felelősséget ró rám. Éppen ezért nagy izgalommal készülök a kongresszusra. Üres tarisznyával nem indulhatok. Rá kellene irányítani még jobban a figyelmet a mezőgazdaságban dolgozó nők általános és szakmai műveltségének az emelésére. A szövetkezeteken belül kell megtalálni — főként a téli idő jobb kihasználásával — megoldás helyi lehetőségeit. Ebbe be kellene vonni a gyermekgondozási segélyen lévőket is. Miközben saját tapasztalatait összegezi, nem feledkezik meg azokról a teendőkről sem, amelyekre közvetlen környezete — idősebbek ét, fiatalok — hívják fel a fi» gyeimet Gondosan fogalmazva még a következőket! mondja: — Minél nagyobb méretekben és minél hamarább meg kell valósítani az iparszerű termelést valamennyi termelőszövetkezetben. Igaz, ehhez nagy gazdaságok kellenek. A nők helyzetén, élet- és munkakörülményeim a hagyományos módszerekkel gazdálkodva nehéz változtatni. A falun élő nők helyzetét nehezíti még a falusi üzletek áruválasztékának szegénysége is. Nekünk az esetek többségében a megyeszékhelyre keli utazni. Nem óráink, de szabadnapjaink mennek rá a cipők, gyermekholmik vásárlására. Fodor Istvánná várakozással tékint a kongresszus elé. Érdeklődéssel várja, hogy mit hall majd a termelőszövetkezeti tagság, különösen a nők — életkörülményeinek a változásáról, az ország előtt álló feladatok megoldásából, melyekre nemcsak szavazni akar, hanens hazatérve munkálkodni is megvalósításukon. i