Kelet-Magyarország, 1975. március (32. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-14 / 62. szám
4 RBLBT-iaAOirARORSZAÖ Í975. március Újdonságok tudományos kutatások *$• 1 apaszt ólat csere a mező gazdaságban A Solánum Burgonyatermesztés! Rendszer 1971-es eredmény ei A „Solánum Burgonyatermesztési Rendszer” 1974. évben négy állami gazdaságot és 12 termelőszövetkezetet foglalt magába. 1474,5 hektár területen foglalkozott mintegy 7 intenzív fajta burgonya termesztésével. A 12 tér. melőszövetkezet 3 állami gazdasághoz, — mint gesztorgazdasághoz — tartozott. A terület és átlagtermés alakulását 1974. évben a következő táblázat szemlélteti. Állami gazdaságok A Nyírmadai Állami Gazdaság naményi üzemegységében 450 mázsa istállótrágyát szórnak szét he-Varonként. A száz hektáros területen iparszer úeu termelik a burgonyát. Szap. foka Fajta Terület hektár összes termés q Átlagtermés q/ha Carina 4 840 210 Import Jaerla 58 17 293 298 Ostara 87 20 252 302 ' Desireé 198 61 751 312 összesen: 327 100 136 306 Ostara 30 6 807 227 üt. Desireé 163 39 903 245 term. Marike 10 1 587 158 Radóza 9,5 1 368 144 Resi 10 1 850 185 Magyart. 12 2 482 207 összesen: 234,5 53 997 230 Mind összesen; 561,5 154133 275 7 ermelőszövetkezetek Szap. foka Fajta Terület hektár összes termés q. Átlagtermés q/ha Ostara 163 31260 192 Ut. term. Jaerla 51 10 778 211 Desireé1 632 119 997 190 Resi 10 2 072 207 Marike 69 5 479 79 Mind összesen! 925 169 574 183 Állami gazdaságok, terme, íőszövetkezetek, mindössz: 1486,5 hektár, 323 707 mázsa össztermés, 218 átlagtermés q/hektár. Az „SBR” rendszeren kívül termelt burgonyaterület 21958 hektár, az összes termés 2 788 666 mázsa, az átlag 127 mázsa/hek- tár. A táblázatból kitűnik, hogy rendszeren belül az átlagtermés 218 q/ha, szemben a rendszeren kívüli üzemek 127 q/ha termésével. A i betakarított termés- mennyiségek nem tükrözik teljes mértékben a termés- eredményeket, hisz a rendkívüli őszi időjárás miatt az átlagosnál lényegesen nagyobbak voltak a betakarítási veszteségek. A korábbi évek tapasztalatai alapján 1975 évben egy sor olyan változás történik, ami a rendszer jobb üzemeltetését, a biztonságosabb áruértékesítést hivatott szolgálni. Korábban az Állami Gazdaságok Országos Központja látta el a „rendszerközpont” feladatát, mely funkciót január 1-től a Szentlőrinci Állami Gazdaság lát el. Megyén belül a három gesztorgazdaság helyett, egy területi gesztorgazda van a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdasága. A gazdaságon belül létre, jött 5 fővel egy burgonyatermesztési csoport, melynek feladata a rendszer működtetése, feltételeinek biztosítása, szaktanácsadási szolgáltatás, és mindazoknak a feladatoknak az ellátása, melyek az összehangoltabb termesztést szolgálják. A tavalyi 12 termelőszövetkezettel szemben 1975- ben 16 tagszövetkezettel és 3 taggazdasággal indul a „SBR” megyénkben. A korábbi négy állami gazdaságból három gazdaság a termelőszövetkezetekhez hasonlóan taggazdaságként folytatja munkáját. Továbbra is rájuk hárul azonban az a feladat, hogy ellássák megfelelő minőségű vetőburgonyával a rendszeren belüli üzemekot-.'*Az-'1975. > évi vetőgumó-szükséglet 80%-át jelenleg is az állami gazdaságok tárolják, korszerű nagyhalmos tárolókban, amit a tavasz folyamán fognak átadni a mezőgazdasági üzemeknek, mivel még nem minden üzem tudott megfelelően felkészülni a korszerű téli tárolásra. 1975. évtől a tavalyi kedvező termesztési tapasztalatok és termésátlagok hatására a gazdaságok és a termelőszövetkezetek lényegesen növelni kívánják az intenzív burgonyaterületüket. A tavalyi 1486,5 ha-val szemben ebben az évben várhatóan 2300 ha körül fog alakulni a „SBR”-terület megyénkben. A szervezeti, valamint a termesztés feltételeinek jobb megszervezését célzó intézkedések hatására — az előző érdnél kedvezőbb időjárási körülményeket feltételezve — minden reményünk megvan arra, hogy az étkezési burgonyatermesztés növelésével, közös összefogással eleget tudunk tenni a rendszerrel szembeni elvárásoknak. Lettner István term, ágazatvez. Szakkönyvtárunk: A biológiai ipar — a jövő mezőgazdasága Ez a mű a szerző — dr. Sárkány Pál — 1968-ban megjelent „A harmadik évezred küszöbén” c. könyvének második átdolgozott és bővített kiadása. Napjainkban a műszaki és gazdasági fejlődés várható eredményei élénken foglalkoztatják nemcsak a szakembereket, de még az utca emberét is. A mezógazdasag az egész világon messze elmaradt az előreterve- zés, futurológiái, és a prognosztika terén a többi termelési ágtól, ezért vált szükségessé és időszerűvé a mű ismételt lényegesen bővített és átdolgozott kiadá- sab Ez a második kiadás Igen nagy mértékben kiegészül a prognózis és a futurológia elvi szempontjaival. A jövő élelmiszer-gazdaságának technológiájában a tudomány és a technika eredményei minőségi változást hoznak létre, amelynek következményeként — a szerző szerint — kialakul a biológiai ipar. A mű a J#vŐ tényezőit igyekszik felderíteni, amelyekből az élelmiszer-gazdaság fejlődésével kapcsolatos általánosításokat, ha óvatosan is, dé megkockáztathatjuk, Érdekes része az anyagnak az élő munkáról szóló fejezet, amely annak várható fejlődését, a szakismeretszerzés módozatait és az emberrel szemben támasztott újabb követelményeket tárgyalja. A munka feldolgozza az egyre iparszerűbbé váló mezőgazdasággal foglalkozó szakirodalmat, és egy részletes bibliográfiával lehetőséget nyújt az elmélyült tájékozódásra. Röviden A’ Pét! Nitrogénművek valamint az ausztriai Rohm és Haas-cég közösen új ösz- szetett hatású gombaölő szert fejlesztett ki. A szintetikus hatóanyag és a hagyományos gombaölő anyag a réz sajátos kémiai kötésével olyan űj szer keletkezett, amely felszívódva a növények szárába, levelébe biztonságosan gyógyítja a gombabetegségeket Ugyanakkor segíti a növény fejlődését és növeli a termés-' hozamot is. A kísérletek szerint a DitHáh cuprQchelát nevű új gombaölő szer 10— 15 százalékkal növelte a terméshozamot a szőlőskertekben. Az új gombaölő szer gyártását közösen tervezi a két vállalat & világhírű Tokai-hegyaljai borvidék rekonstrukciójával kapcsolatos kérdések kidolgozására alakult meg öt évvel ezelőtt országos hírű és a borvidékei jól ismerő szakemberekből a Tokaj-hegyaljai rekonstrukciós bizottság. Fél évtizedes működése se. ár. a társadalmi testület elkészítette többek között a történelmi borvidék kilenc területegység telepítési tervét, állást foglalt — a helyszíni vizsgálatok alapján — a telepítendő borszőlőfajták kérdésében, megvitatta és javaslata alapján szabványba foglalták a Tokaj-hegyaljai borok minősítésére vonatkozó előírást. Napirenden tartotta a nagyüzemi szőlőművelés korszerű metszésmódjainak elterjesztését, kidolgozta a dombok aljában levő, úgynevezett szoknyaterületek ültetvényeinek telepítési módszereit. A Tokaj-hegyaljai rekonstrukciós bizottság csütörtökön Szerencsen tartott ülésén összegezte eddigi munkásságát. A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári agrártudományi karán az országban elsőnek vezették be a környezetvédelmi szakmérnökképzést. A képzésben részt vevő általános agrártudományi mérnökhallgatók két és fél éven át 500 elnieieti és gyakorlati órán foglalkoznak az új szaktantárggyal, diploma- dolgozataikban is fontos környezetvédelmi témákat dolgoznak fel. A hallgatók az általános agrármérnöki diploma mellé a tanév végén környezetvédelmi szak- képesítést is kapnak. Kertbarátok tanácsadója Hogyan metszők szőlőinket? A szőlőtőkéket évről évre rendszereseit megmetszük. Ennek 3 munkának elvégzésére szükség van a tőke kezelhetőségének, a termés mennyiségének, minőségének szabályozása és az évenkénti kiegyenlített termésmeny- nyiség biztosítása céljából. A szőlő kúszónövény voltának egyik jellemző vonása, hogy hosszú vesszőket fejleszt és ezek felső rügyei fakadnak ki tavasszal, az alsó helyzetű rügyek alva maradnak. A művelés'mödok és metszésmódok egyik fontos célja az előbbi jélenség, a polaritás elleni küzdelem. A polaritás elleni védekezésnek a gyakorlatban a következő változatai alakultak ki: rövidre metszés, váltó metszés, fejre metszés és a vesszők le- ívelése. A tőkeművelésmódok megválasztásánál figyelembe vesszük a termesztett fajta tulajdonságait, a környezeti adottságokat és a talajviszonyokat. A töke- művelésmód, a tenyészterület és a támrendszer is szorosan összefüggő egyéget alkotnak, melyet az ültetvény kialakítása előtt az adottságok figyelembevételével kell eldöntenünk. Közép-európai viszonyok között síkvidéki szőlőink tőke- művelésmódjára az alacsony tőkeformák jellemzők. A közvetlenül talajfelszín fölött kialakított tőkéket a téli fagyok ellen fedéssel megvédhetjük. A hagyományos tőkeművelésmódok- kal művelt ültetvényekre jellemző a kis tenyészterület 0,2— 0,5 négyzetméter), a keskeny sortávolság és a sok kézi munkaerőigény, a karós támrend* szer, esetleg a támrendszer nélküliség (gyalogművelés). A tőkék metszését tapasztalatok során kialakult módszerek alapján végezzük. Fiatal korukban, 1—i évig a tőkeformát, s tőkeművelésmódot alakítjuk ki, később az évenkénti metszés célja a kedvező termőegyensúly és a tőkeforma fenntartása. A továbbiakban néhány olyan hagyományos tőkeművelésmód- dal foglalkozunk, melyek házikertjeinkben ma is gyakran megtalálhatók. Rmomn A ff J művelés előnye, hogy bármely fajtánál alkalmazható ■és -V talajközelben kialakított termöfelület hőtöbblete Jobb minőséget eredményez. A csapos fejművelés, a bakmüvelés és a fej- és bakművelés közti átmeneti tőkeforma kialakítása egyezik. Alakító metszésük a kővetkezőt — az első évben (telepítés éve) 1 vesszőt 1 rügyre (világos), — a második év tavaszán 1 vesszőt 2 rügyre, — a harmadik év tavaszán S vesszőt 2—2 rügyre, — a negyedik év tavaszán a 4 vesszőt 2—2 rügyre metszük. A termőre metszést csapos fejművelésű tőkénél az alábbiak szerint végezhetjük. — az ötödik év tavaszán 8 dít cseren nőtt vessző van a tökén (1—1 cseren 2—2) és néhány fattyúvessző. A cseren nőtt vesszők rügyei termékenyebbek, mint a faty- tyúvesszők rügyei, ezért mindig az előbbiből metszünk termőasapot, szálvesz- szőt, félszálvesszőt. A cser kétéves fás rész. Cserenként 1—1 középerős <7—í mm vastag) vesszőt meghagyunk, a többi négyet lemetszük. A két szemben álló vesszőt 3— 5 rügyes hosszú termőcsapra, a másik kettőt 2 rügyes rövid csapra metsszük. A két hosszú csap mellett nőtt 2 fattyúvesz- szőt 2—2 rügyes simacsapra metsszük. A rövid csapok melletti kettőt szintén 2 rügyre. Ezek az ugarcsap szerepét töltik he. (A következő évi metszéshez szükséges vesszők nőnek rajta.) «— A hatodik év tavaszén s „letermett” előző évi termőrészeket a S. éves résszel együtt tőből lemetszük. Az előző évi sima csapokon nőtt két vessző közül a középerőseket ugyanúgy metszük, mint az előző évben, azzal a különbséggel, hogy a rövid csapos termőalapokon az idén hosszú csapot hagyunk és fordítva. A 4. termőalap mellett nőtt faty- tyúvesszokből 4 db sima csapot metszünk. A további években a hosszú és rövid csapok helyét az előbbiéi®- héz hasonlóan változtatjuk. Jpbb kondíciójú tőkéken egy hosszú csap helyett 8— 12 rügyes szálvesszőt la hagyhatunk, de ebben az esetben a többi három cseren csak rövid csapokat hagyunk. Következő cikkünkben a és bakmüvelés közti átmeneti tormáról és néhány egysíkú KH keművelésmódrói lesz szó. Kovács Gábor. Mezőgazdasági ióiektüö Téli alma komplex növényvédelme házikertben A ‘TAVASZI IDŐSZAKBAN VÉGZENDŐ PERMETEZÉSEIÉ A Károsítok áttelelt alakjai lévé ltetvek, sodrómolyok, atkák, levélaknázómolyok — ebben az időszakban jelennek meg. Betegségek közül az alma- falisztharmat és az almafa- varasodás primer tünetei mutatják a fertőzés erősségét. Ha a metszés során az ún. ,.gyertyás” vesszőket nem távolítottuk el vegyi védekezéssel, ezek ellen nem érhetünk el eredményt, csak az újabb fertőzések (szekunderfertőzések) kialakulását korlátozhatjuk. E célra egérfüles és bimbós állapotban kipermetezett kénpótló szerek, a Karathane, Morestan és zöld- bimbós állapottól a fuzikládium ellen is hatásos Fundazol használhatók legjobb eredménnyel. Varasodás veszélyétől el évben csak csapadékos tavaszi (március, április) időjárás esetén kell tartani. A fertőzést a lehullott lombleveleken áttelelt spórák indítják meg. Szóródásuk már március közepén megkezdődik és legerőteljesebb az alma pirosbimbós és virágzó állapotában. Védekezésre egérfüles. vagy korai zöidbimbós állapotban kombinált hatóanyagú rézkészítményeket (ilyenek a Cupro6an Super D, Dtthane-Cupromix, stb.) használjunk. Zöidbimbós állapottól a perzsel és elkerülése végett Dithane M—45-re, vagy Orthocidra kell áttérni (lfszt- harmat-ölőezer hozzáadásával), vagy folyamatosan 5—6 esetben megismételve Fundazolt kell használni. Rovarkártevők közül a levél* tetvek már rügyfakadáskor ká® eogftaro&. EKenfik ezért mér 9Ö be kell avatkozni valamilyen méreggel, ha rügyfakadáskotf nem védekeztünk. Házikertbetfj is használható mérgek: a Méta* tion 50 EC, Safidon 40 WFj Bi—58 EC, stb. A sodrómolyok áttelelt lárvái* nak megjelenése, valamint a le««i vélaknázómolyok első nemzedékének rajzása az alma bimbóa állapotára esik. Pirosbimbós állapotig az egyedek túlnyomó ré* sze már megjelenik. A védekezést ekkor (zöld- és pirosbimből között) célszerű elvégezni, mégpedig gázosodó tulajdonságúi — Unifosz, Nogos — készítmé*? nyék valamelyikével. A takácsatka lárváinak keze*^ lése zöidbimbós állapot végétó kezdődik és sziromhullásig tart« Jó gyérítő hatást érhetünk el % zöld- és pirosbimbóban lisztharmat ellen adott kettőshatásiS szerrel, a Karathane-val, vagy Morestan-nal. A. leghatásosabb speciális atkaölőszerek kijuttat tását nehezíti a pirosbimbót kö*i vető gyors virágzás. Amennyiben a várakozási idő betartását nem tudjuk biztosítani, piros- bimbó helyett sziromhullás jjtán kell speciális atkaölőszerrel be* avatkozni. Virágzásban méreggel permed tezni tilos! Amennyiben lisztharmat ellen virágzásban kell védekeznünk, a Morestánt javasoljuk elsősorban használni^ mert atkagyérítő hatással is rendelkezik. Csapadékos időben el^ húzódó virágzás esetén varaso* dás ellen legalább egyszes? Orthociddal, vagy Fundazók» lal célszerű védekezni. Keresztesi István, megyei növényvédő állomás A Hajdú megyei Állami Építőipari Vállalat felvételre keres asztalos, hegesztő, kőnnyűgépkezelö, vasbeton- szerelő, ács-állványozó, szigetelő, víz-gáz-fű- tesszerelő, betonelemgyártó, lakatos szakmunkasokat, valamint betonozását és segédmunkásokat. Munkásszállás, főétkezés biztosítva. JELENTKEZÉS a munkaerő-gazdálkodáson, Debrecen, Kálvin tér 11. (Db. 257224)
