Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

ÍZ MSZMP SZABOLCS SZU MAR MEGYEI ÓIZüflSACí ES A MEGTEI TANACS tAPJA XXXÍB. ÉVFOLYAM. «S. g2SÁB8 ARA: 8© FILLÉR MW. FEBRUÁR 2®, CSÜTÖRTÖK CIPRUS Aphrodité sziget« rővl- desen a Biztonsági Ta­nács vitájának közép­pontjába kerül. Tulaj­donképpen már szerda este összeült volna a vi­lágszervezet e fontos fó­ruma, hogy az önálló ciprusi török állam ki­kiáltásával kapcsolatos nicosiai és athéni panasz ügyében igazságot szol­gáltasson, de módosult a program, miután Kurt Waldheim, az ENSZ fő­titkára — útban a K5­I zel-Keletről New York­ba Athénben és Ankará­ban rövid látogatást tesz az állásoontok személyes kifürkészésére, ? Bármiként is alakul a BT előreláthatólag csü­törtök esti vitája, ahhoz kétség sem férhet, hogy a ciprusi török kisebbség egyoldalú lépése ismét felkorbácsolta a szigetor. srág szunnyadó szenve­délyeit A világszervezet nem először foglalkozik Cip­russal, mint a Szovjet­unió vezető körei nyo­matékkai hangsúlyozták, „a Cipruson kialakult helyzet megköveteli az ENSZ ciprusi határoza­tainak azonnali és ma­radéktalan végrehajtá­sát”. Csakugyan tűrhe­tetlen az a nyilvánvaló­an Ankara felbiztatásá- J ra nyilvánított elhatáro­zás, hogy a parányi szi­geten török szövetségi áUam alakuljon. Etnikai­lag éppúgy abszurd az ötlet — miután a sziget- ország lakosságának kb 18 százaléka vallja ma­gát töröknek —, mint földrajzilag. Ciprus egy és oszthatatlan, a szige­ten a török és a görög ciprióták meg kell hogy találják a politikai ren­dezés közös nyelvét Ma összeül a Biztonsági Tanács Ae ENSZ Biztonsági Tanácsa csütörtökön, közép- enrőpai idő szerint 21,00 órakor öl ősze a cip usi probléma megvitatására. A tizenöttagú testü’et meg- haliga §! Glavkosz Klerideszt és Vcdat Celiket, a cip­rusi görög, illetve a török közösség i tét, vala­mint Görögország és Törökország delegátusát, Faltmi a szovief-epiptomi kapcsolatokról Az egyiptomi nemzetgyű­lés külügyi bizottságának ked­di ülésén elhangzott beszédé­ben Iszmail Fahmi külügymi­niszter az egyiptomi—szovjet kaocsolatokkal foglalkozott, A külügyminiszter minde­nekelőtt rámutatott, hogy 1974-ben az egyiptomi és szovjet vezetők a legfontosabb és a kölcsönös érdeklődésre számottartó kérdésekben ál­landó kontaktust tartottak. — Háromszor voltam a Szovjetunióban és mind a háromszor találkoztam Leo- nyid Brezsnyevvel. Ezeken a találkozókon minden alka. lommal éreztem, hogy a fő­titkár törődik az egyiptomi- szovjet kapcsolatok alakulá­sával. A két ország közötti érintkezések bebizonyították, hogy aT egyiptomi—szovjet kapcsolatokban a teljes őszinteség és a kölcsönös tisz­telet alapján, valamint abban a kölcsönös meggyőződés­ben, hogy fenn kell tartani a lehető legjobb kapcsolatokat, kétségtelen haladást értünkéi ■— mondta Fahmi, majd így folytatta: — Köztünk és a Szovjetunió között a nemzet­közi problémák megítélésé­ben nincs ellentét. Elvi poli­tikát folytatnak, s ez egyesí­ti nézeteinket és álláspontja­inkat. Kölcsönös kötelessé, günknek tartjuk, hogy előse­gítsük a népek felszabadulá­sát, harcoljunk a kolonializ- mus és az imperializmus el­len. Hangsúlyozva, hogy a két­oldalú kapcsolatok jól fejlőd­nek, a külügyminiszter a kö­vetkezőket mondotta: — Tévedés lenne azt gon­dolni, hogy Egyiptom, mint fegyverszállítóra tekint a Szovjetunióra. Véleményünk, hogy a fegyverszállítás és a támogatás az ellenünk irá­nyuló agresszióval szemben csupán egyik megnyilvánulá­sa az Egyiptom és a Szovjet­unió közötti széles alapokon nyugvó együttműködésnek és szolidaritásnak. Ez a politi­kán kívül magában foglalja a gazdasági, kereskedelmi, a tu­dományos, a kulturális és a technikai együttműködést is. A külügyminiszter hangsú­lyozta, hogy a Szovjetunió ha­tékony szerepre hivatott a közel-keleti probléma rende­zésében. — Mi ezt nem csak azért akarjuk, mert a Szov­jetunió külön felelős a béke és a nemzetközi biztonság fenn­tartásáért, hanem azért is, mert barátunknak tekintjük és erre büszkék vagyunk. Az arabok és az izraeliek közötti hadiállapot megszün­tetésének kérdését érintve, iszmail Fxahmi megjegyezte: ez csakis a genfi békekonfe­rencián létrejövő teljes és végleges rendezés kereté­ben mehet végbe. A genfi konferencián — fűzte hozzá végezetül — megoldható a palesztin arabok problémája is. Túlteljesítés. megtakarítás, társadalmi marin Kongresszusi verseny megyénk vegyiparában A kongresszus! és feSsas­badulásd munkavensenyről megyénk nagyobb ipari és mezőgazdasági üzemeinek igazgatói, párt-, szakszerve­zeti és KISZ-titkárai rendsze­resen tájékoztatják a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak vezetőit A napokban az Alkaloida Vegyészeti Gyár (Tiszavasvári) és a Nyírbog. dányi Kőolajipari Vállalat múlt évi eredményéről és az 1975-ös feladatokról hangzott el tájékoztató. A verseny első szakaszának az értékeléséről az Alkaloida Vegyészeti Gyár képviselői elmondták, hogy a terv és a felaiánlások teljesítését az év első háromnegyed évében igen súlyos anyagellátási gondok hátráltatták. Az utol­só negyedévben a javuló anvagellátást csak úgy tudták kellően kihasználni, hogy minden vonatkozásban maxi­mális erőkifejtésbe ké-íék a dolgozókat. A gyári kollektíva erőfeszítésének az lett az eredménye, hogy tervüket végül 92 százalékra teljesítet­ték. A kongresszusi munka- versenvben tett vállalásaikkal pedig több, mint 29 múlió fo­rintos eredményt értek el. gök a teendő az Alkaloidá­ban bérpolitikai vonatkozá­sokban is. A múlt évi 12 szá­zalékos bérfejlesztés ellenére is csak közelítettek a gyógy­szeripari dolgozók kereseté­nek az átlagszintjáhez. A helyzeten úgy is próbáltak enyhíteni, hogy a termelőüze­mek létszámhiányából adódó bértételek 80 százalékát moz­góbér formájában kifizették. Ezzel párhuzamosan két üzemrészben különösen jelen­tősen javították a dolgozók munkahelyi körülményeit is. Január elsején Indították a gyárban a verseny második szakaszát. A versenyvállalá­sokat most beszélik meg a brigádok, a különböző színtű kollektívák. Az eddig beér­kezett információk alapján több, mint 15 millió forintos versenyvállalásra lehet szá­mítani, melyhez kulturális és társada'mi munkavállalások is iárulnak. A Nyírbogdányi Kőolajipari Váúalat munkáskollektívái 3 és fél millió forintos kong- ressz”si és felszabadulási fel. ajánlást tettek. Vállalásukat kö’’«! a^vmUlid frvmttal tel­jesítették túl. Mindezt a zö­mében elhasználódott gépeik. kel és berendezési tárgyaSc. kai érték el. Ezért is van nagy jelentősége annak a 150 ez«r forintnak, melyet a munka­verseny anyagi elismerésére, t dolgozók jutalmazására fordí­tottak. A múlt évben a válla­lat negyven munkása végez, te el a nyolcadik osztályt, ét ezzel minden vállalati doL gozónak megvan az általán«* iskolai végbizonyítványa. A kongresszusi és jubálesa. mi verseny keretében 1975. ben a tervek teljesítése meL lett az energia-takarékosság, ban, a dolgozók szakmai ék politikai továbbképző* az üzem- és munkaszervezés ben szeretnének jelentős»! előbbre lépni. . A két üzem vezetői egyb®. hangzóan elismerték, hogs mind Tiszavasvári, mind pe­dig Nyírbogdány, Kemerse, meg Kék — ahonnan a doL gozók zöme verbuválódik — szociális, kommunális vonat­kozásban igen gyengén ellá- tr>+í-sk. így a hn^vmérvO tár­sadalmi munkára szükség van. A dolgozók szíveset: végzik — hangsúlyozták a ve zetők —. hiszen gyerekeinek családtagjainak a javát szol­gálja. i S3 Egységes bértáblázat Sajtótájékoztató A Munkaügy! MSnSsztérttiws illetékes vezetői szerdán tá­jékoztatták az újságírókat az országos szakmai bértáblázat alkalmazásának tapasztalatai­ról. .Mint ismeretes, a Minisz­tertanács határozata alapján 1975. január 1-én lépett élet­be az országos szakmai bér­táblázat, amely a teljesít­ményhez, képzettséghez és a munkakörülményekhez job­ban igazodó munkásbérek ki­alakítására orientálja az ipa. ri. építőipari vállalatokat. E táblázat lényegében kiegészí. ti az alapbérrendszert, mely nem szakmánként, hanem a munka jellege szerint írja elő a bérhatárokat, s így azonos szakmákban dolgozók számá­ra is túlzottan nagy — 69—79 százalékos — alaobér-különb- ségeket tesz lehetővé. Az új bértáblázat a főbb szakmák alsó és felső bérhatárair^k megszabásával csökkenti az indokolatlan különbségeket, mégpedig olymódon, hegy a bérek alsó határainak íei­mz alkalmazásról «melfe*t JswaaníSa ® yfflsto- toknak. Ennék realizálása termész*. tesen csak a vállalati erőfor­rások növekedésével össz­hangban lehetséges, g ezért hosszabb időt vesz igénybe. Valamennyi ipari és építő­ipari vállalat számára köte­lező azonban, hogy felmér­je a bérezés helyzetét, a szakmai bértáblázatban fog­laltaktól tapasztalható eltéré­seket, tervet dolgozzon ki az alsó határ mielőbbi elérésére, s az elhatározott intézkedé­seket a kollektív szerződés­ben is rögzítse. Mint ismere­tes, a kollektív szerződésben foglaltak végrehajtása a vál­lalatok számára kötelező. Azt is megkövetelik a vál­lalatoktól, hogy az évenkénti bérfejlesztésből átlagon felüli összeget fordítsanak el nem térók bérének emelésére. Ugyanakkor természetesen mód van a táblázat felső ha­tárán lévő, s kiválóan dolgo­zó munkások fokozott jutal­mazására, nagyobb anyagi el­I femerésére, tehát a béreséi differenciálására. A Munkaügyi Minisztértur. tíz nagy vállalatnál megvi® gálta, s egész sor tanácskozá son tájékozódott a szakma bértáblázat bevezetéséne' menetéről. A tapasztalától szerint a 4—5 százalékos vái. lalati bérfejlesztésből áltálé ban 1—2 százalékot igénye az alsó határt el nem ér dolgozók bérének megfelel szintre emelése. Ez csak töb' év alatt megoldható felada annál is inkább, mivel szakmai bértáblázat haté* összegeit az általános bérié; lesztéssel párhuzamosan mii. den évben emelik. Természetesen továbbra ív érvényes az alapbérek rent' szere, itt az alsó határok ál­talában alacsonyabbal ugvan. mint a szakmai bér­táblázatban. de ezek érvénye-, sítése mindenütt kötelezd Ugyanakkor a vállalatokat av ra ösztönzik, hoev a srakm: bértáblázat alsó M’-’hate’-»!* i> fokozatosan közelítsék, illetve érjék eL Ezt hangsúlyozza a Magyar Népköztársaság kormányának állásfog­lalása is, amely rámu­tat: „A ciprusi kérdés tartós igazságos megol­dására az ENSZ égisze alatt összehívandó, az államok szélesebb körét képviselő konferencia lenne a legalkalmasabb fórum, ahol lehetővé válna a Ciprusi Köztár­saság szuverenitását, * függetlenségét és területi I épségét biztosító garan- / ciális rendszer kidolgo­zása.” Figyelemre méltó, hogy Andrej Gromiko és Henry Kissinger közel­múltban tartott genfi eszmecseréjén mindkét politikus Ciprus függet­lensége. szuverenitása és területi integritása mel­lett foglalt állást. Ez fel­jogosít annak feltétele- i zésére, hogy a Szovjetu­nió és az Egyesült Álla­mok véleménye a ciprusi kérdésben közel áll egy­máshoz. Ennek értelmé­ben arra is megvan a remény, hogy a Bizton- I sági Tanács közelgő ülé­sén a jogos nieosai és athéni panaszokat fi­gyelembe véve a ciprusi nép valós érdekeit szol­gáló döntés születik. Ford !©v©!@ ' Gerald Ford, az Egyesült Államok elnöke levelet in­tézett a kongresszus két házá­nak vezetőihez a fegyverzet­ellenőrzési és leszerelési hi­vatalnak szánt megajánlások jóváhagyásával kapcsolatban. A levél megállapítja, hogy az Egyesült Államok kormá­nyának egyik legfontosabb feladata azoknak a tárgyalá­soknak a megtartása, amelyek a fegyverzetek, különösen a stratégiai fegyverzetek korlá­tozásáról szóló megállapodá­sok létrehozására irányulnak. Genfben — állapítja meg a levél — folytatódnak a vlagyivosztoki megállapodás végrehajtására, valamint a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a támadó ha­dászati fegyverek korlátozá­sáról kötendő új egyezmény elérésére irányuló, stratégiai fegyverkorlátozási tárgyadá­sok. Ford továbbá kijelentette, hogy újabb erőfeszítéseket tesznek a békés célú földalat­ti nukleáris robbantásokkal kapcsolatos tárgyalásokon, az , aíorasorompó problémája nemzetközileg elfogadható megközelítésének kimunká- ■ liáné-tál.. 1 Megérkezett az 100000. Zsiguli Záhonyba Megnyilt az új öthónapos pártiskols A záhonyi átrakó állomás­ra szerdán személygépko­csikat szállító szerelvény ér­kezett a Szovjetunióból. Az egyik Zsiguli szélvédő ab­lakán, vörös drapérián, aranyszínű betűkkel az alábbi magyar és orosz nyelvű felirat volt: „a 100 000. Zsiguli magyar ba­rátainknak”. Merő véletlen, hogy a 100 000. Zsigulit is, sok más társával együtt ugyanaz a brigád — Józsi János szocialista brigádja — rakta át a szélesnyomtá­vú szovjet vagonokból a magyar vasúti kocsiba, amely öt évvel ezelőtt az el­ső Zsiguli-szállítmányt. A 100 000. Zsigulit továbbító szerelvényt irányvonatként szerdán az esti órákban in­dították el Záhonyból Bu­dapestre. A* MSZMP Sassbo!es~Szste már megyei Oktatási Igazga­tóságán február 17.-én hétfőn megnyilt az új öthónapos pártiskola, amelyen a hallga­tókat Markovics Miklós, az oktatási igazgatóság vezetője köszöntötte. Üzemek, vállala­tok, intézmények, termelő- szövetkezetek párttitkárai, pártvezetőségi tagok — több mint 60 hallgató — ismer­' BERLINS Kommunista és munkáspártok értekezletének előkészítése 1975. február 17—19. kö­zött Berlinben megtartotta első üléséi az európai kom­munista és munkáspártok konferenciáját előkészítő szerkesztő bizottság mum- kacsoporijaL A ísramkacsopeerí ®ísé* 16 európai kommunista és munkáspárt képviselőé «res­tek részt. A tanácskozás tcísatvwv® sészletes és kmstoakMy wá­leménycserét folytattak a konferencia által majd elfo­gadásra kerülő záródoku­mentum jellegéről és tartal­máról, és kitűzték az érte- j kezletet előkészítő munka J ItoSwsikaaő szakaszát. kedlk a párttsfcola fdőszerd kérdéseivel, a marxizmus— leninizmus tudományával. Ez idő alatt foglalkozna: hazánk társadalmi gazdaság-1 viszonyainak fejlődésével, u szocializmus teljes felépítésé­nek társadalompolitikai kér­déseivel. Ennek keretében u pártépítés elvi-gyakorla... kérdéseit is tanulmányozzál.. Fontos tantárgy a pártiskolá. a gazdasági építőmunka, s a. ezzel összefüggő kérdései feladatok. A hallgatókkal fel­dolgozzák a XI. pártkongrea ezus határozatait. Segítsége; kapnak gyakorlati munki jukhoz a pártmunkások t& szocialista tudat fejlődéséve. és a kultúrpolitika időszerűi kérdéseivel kapcsolatban. Is­merkednek szocialista építő munkánk nemzetközi feltét« leivel, sok fontos elméleti gyakorlati, módszertani két déssel, amelyet a pártmurtki- ban, pártvezetésben hesssag-

Next

/
Thumbnails
Contents