Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-20 / 43. szám

* *TTW-r MAGYARON«??*© f9V9. jRt A győzni tudás tudománya és művészete Pínfar István: Grecsko cikke Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere „A győzni tudás tu­dománya és művészete” cí­mű cikkében, a szerdái Prav­dában a következőket írja: — Az a történelmi győze­lem, amelyet a szovjet nép aratott a Nagy Honvédő Há­borúban, ragyogóan tanúsít­ja a szocializmus fölényét a kapitalizmussal szemben. Ka­tonai vonatkozásbán a szov­jet népnek ez a győzelme egyben a szovjet hadtudo­mány és hadművészet győ­zelme is a burzsoá hadtudo­mány és hadművészet felett, amelynek a német fasiszta hadsereg volt a hordozója. — Az SZKP a háború min­den szakaszában lankadatlan figyelmet fordított a szovjet hadtudomány fejlesztésére és a hadtudomány tételeinek a csapatok műveleteiben való gyakorlati alkalmazására. A háború éveiben megmu­„A világ nem lehet érzé­ketlen azzal a tömérdek bűn­nel szemben, amelyet Chilé. ben elkövettek Allende elnök meggyilkolása óta.” A latin­amerikai rádióállamások nagy többsége ezzel a mondatta] kezdte kedd esti híradását, idézve Luis Echeverria me­xikói elnök szavait. Az állam, fő a chilei junta bűntetteit v.osgáló nemzetközi bizottság Mexikóvárosban kedd dél­után megnyílt ülésén beszélt, országa nevében köszöntve a világ 35 országából — köztük hazánkból — összegyűlt ne. vés jogászokat, politikusokat, kö'^leti személyiségeket. Szerdán a nemzetközi bi, zottság második munkanap­ján — a többi között — elő. terjesztették azt a listát, amely egyértelműen bizonyítja, hogy Chilében kik. és milyen jobboldali szervezetek 'meny­nyi pénzt kaptak a ClA-fól a puccs előkészítésére, amely- iie’* konkrét terveit — Pino­chet beismerése szerint — 197“* márciusában dolgozták Jc; Ezzel kapcsolatban Geor­ge Wald, Nobel-díjas ameri. kai professzor, aki a bizottság előtt „brutális agressziónak’’ minősítette az USA szerepét a chile; eseményekben. °han Van Bach, a Vietna- mi Demokratikus Köztársa 36. Egy ismerős óvóhelyre ké- redzkedett be éjszakára, ahol már máskor is szívesen lát­ták. Légiriadó volt aznap éjjel. Bombák robbantak, nem nagyon messzire. Hajnalban már a koránke­lők után kiszökött. De vár­nia kellett még. Csúnya idő volt; fújt a szél, csapkodott az eső. Alig kezdett világo­sodni, fölment a hegyre. Nem bombázták le éjjel a pincét. A láda is a helyén volt, a korhadó ászokfa mögött, az elemek is. „Ez az. hogy .engem is akármi érhet — gondolta eltűnődve a láda fölött. — Mindig közelebb a front, le is bombázhatnak itt. Édes- anvámék meg semmit se tudnak a rejtekhelyről; po­csékba menne az egész. Ha legalább Magdáékat megta­láltam volna .” Ekkoriban már eszébe sem futott Magda nénje. De ha a Pravdában tatkoztak a szovjet hadtudo­mánynak azok a ragyogó vo­násai, amelyek biztosították döntő fölényét a burzsoá ka­tonai elmélettel szemben. Ilyen, vonás a szovjet tudo­mánynak magából a tartal­mából, lényegéből, a szocia­lista államban és fegyveres erőinél betöltött társadalmi szerepéből következő mély pártossága, osztályirányossá- ga. A szovjet katonai elmélet \ és gyakorlat kiemelkedő eredménye volt a frontok ha­dászati támadó műveleteinek kidolgozása és megvalósítása. — A szovjet hadtudomány nagyszerű tulajdonsága — a szigorú objektivitás — hang­súlyozza Grecsko marsall. — A jelenlegi szakaszban a szovjet hadtudomány fejlesz­tésének jellemző vonása: a sokoldalúság és a megoldan­dó feladatok összetettsége, amit a modem háború jelle­ság legfelsőbb taróságának el­nöke, nagyhatású felszólalá­sában azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi bizottságnak nemcsak elítélni kell a fa­siszta junta bűntetteit, ha­nem még kongrétabban a vi­lág elé tárni az USA szere­pét, beavatkozását, azt. hogy ő segítette, pénzelte és báto­rította a Pinochet-juntát. Emilio Rabasa mexikói külügyminiszter kedd este bejelentette, hogy kormánya hajlandó fogadni azt a 150 chilei hazafit, akiket a juhta rövidesen kienged a börtö. nőkből. Ezzel’"a Mexikóba menekült chileiek száma meghaladja az ezret. Szerdán a moszkvai Kreml­ben Alekszej Koszigln szov­jet kormányfő megkezdte tárgyalásait Francisco Men- ! des-sael, a btssau-gvineai ál- ■ lambiztosok tanácsának elnö­R E G E N Y idegen óvóhelyen keresett szállást, és vallatták, csak mondta azt is, mint a jól betanult leckét, hogy a nén­je itt lakik valahol. Egyik este — közvetlenül azután, amikor túlságosan messze elcsavargott a peri­férián, s a szovjet páncélosok hirtelen benyomulása miatt a krumpliverembe szorult — bekéredzkedett egy kaszár­nyaszerű bérház óvóhelyé­re, már biztonságos távol­ságban a lövöldözéstől. Ahogy mondta a szokásos leckét, egy ráncos képű, hu­nyor! öregember fölkelt a priccsről, s közelebb jött. — Parázsó? .. Nofene .. Kiderült, hogy falujabeli az öregember. Azaz csak volt falubeli, mert régesrég a városban lakik- Ismerte Magda nénjé* vagyis inkább Rezső bátyját ismerte, már innen, a városból, a vas­gyárból. És tudta róla, hogy falubelijét vette feleségül, az egyik Parázsó lányt. — Valahol a Győri-kapu­ban Laknak azok — mondta. gének bonyolultsága, méretei, lendülete, dinamikussága és feszültsége, az alkalmazásra kerülő hadviselési eszközök ereje és sokfélesége ír elő. A Szovjetunió honvédelmi minisztere megjegyzi, hogy a szovjet hadtudomány és had­művészet a testvéri szocialis­ta országok hadtudományá­val szoros összhangban fej­lődik. ■— A Szovjetuniónak a test­véri szocialista országokkal szoros együttműködésben megvalósított következetes, céltudatos politikája meghoz­za pozitív eredményeit, áldá­sos befolyást gyakorol a poli­tikai légkörre, elősegíti a nemzetközi feszültség enyhü­lésének elmélyülését a külön­böző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése és együttműködése el­veinek megszilárdítását — ír­ja végezetül Andrej Grecsko. „A chilei ellenállás vezér. kara az országon belül dolgo. zik, szervezi a harcot, és nem a határokon kívül, mint ahogy azt egyes nyugati hírügynök­ségek próbálják feltüntetni” — hangsúlyozta Clodomiro Almeyda. Allende elnök özvegye kedd este a mexikóvárosi állami egyetem ifjúsági nagygyűlé­sén beszédet mondott. Egye­bek között hangsúlyozta, hogy „az a fasizmus, amely meg­gyilkolta Allendét, az ma is lesben áll, támadásra készen a földrész RáTádó kormánya:, elsősorban Peru, Mexikó és Panama ellen. bével, a PAIGC vezetőségének tagjával. A bissau-guineai párt- és kormányküldöttség — mint ismeretes — szerda reg­gel érkezett hivatalos látoga­tásra a szovjet fővárosba. — No, várjál csak. Nem lá­tom mostanában Rezső bá­tyádat, be is vonulhatott ő, az látod, meglehet. De meg- 1 tudom holnap a címét. Meg- keritjük őket, várjál csak... Az utolsó pilanatban talál­kozott Magda nénjével. Egy nappal később már nem ta­lálta volna otthon. Tele a lakás batyukkal, csomagokkal, bőröndökkel. Üresen ásítottak a kitárt aj­tajú szekrények. Egy cseppet sem örült ne­ki Magda. — Éppen te Mányoztál még nekem, ebben a nagy felfordulásban. Mint púp a hátamra, úgy hiányoztál nekem. Meghízott, mióta utoljára látta, kigömbölyödött. De nem túlságosan. És bokáig érő. nagyrózsás köpönyege volt, mint otthon az úriasz- szonyoknak. Rezső bácsi valahol a kö­zelben katonáskodott, és ha­zaengedték néha éjszakára. Egész éjjel pakoltak tegnap is. A menekülés végett. 16, A maquisok A magyar fegyveres el­lenállás egyik sajátos voná­sa volt, hogy a magyarokat Európa szinte minden, a né­metek által lei "ázott, vnoy megszállt országnak anti­fasiszta mozgalmában meg­találjuk. Mi magyarázza ezt? A választ a negyedszázados fasiszta Horthy-rendszer lé­nyegében kell keresni. Az 1919-es magyarországi Ta­nácsköztársaság megdön­tését követő fehérterror, majd a későbbi ül­dözések elől me­nekülve, tízezrek kénysze­rültek emigrációba. A poli­tikai üldözötteken kívül tízezrekre tehető azoknak a száma, akiket a nyomor, a munkanélküliség, a létbi­zonytalanság kergetett kül­földre. Az elüldözött ma­gyarok azonban külföldön sem feledkeztek meg ha­zájukról, bekapcsolódva a haladó mozgalmakba a ha­zától távol is hazájukért, né­pük szabadságáért küzdöt­tek. Közülük több ezren bekapcsolódtak a harmincas évek végén a spanyol nép szabadságáért folyó küz­delembe is. A második világháború kitörése után is többségük tudta hol a helye. Hazafias és internacionalista kötele­zettségüknek tartották, hogy ott} ahol vannak, azonnal be­kapcsolódjanak a nácik elle­ni küzdéléMtíé. A legtávolabbi földrészen, Amerikába szakadt magyar­jaink — köztük Bartók Béla a kiváló zenetudós, Tamás Aladár irodalmár, Vámbéry Rusztem politikus és híres ügyvéd — szervezik az, Észak-Amerika földjén élő magyarok antifasiszta front­ját. E gondolat legfőbb propagálója a kanadai ma­gyarok haladó lapja, a „Ka­nadai Magyar Munkás”, Mexikóban pedig a „Sza­bad Magyarság”. Angliában Károlyi Mihály a polgári demokrata forradalmár kö­ré tömör ü’nek legjobbjaink, akinek erőfeszítése nyomán Főművezető volt a Vas­gyárban az após, es elintéz­te, hogy egy kiürítő íehej- autóra vegyék fel Magdát is. Igaz, csak két bőröndöt vi­het poggyásznak, de a többi holminak, s az értékeknek különben is az apósét adnak asájd helyet — Most mi csinál jak ve­led? Kire hagyjalak?... Anyósomra nem hagyhatlak, bajnak, most is beteges. Meg az igazat megvallva, mit szégyenkezzek veled, nem vagy te a városi élethez szokva .. Elvigyelek Német­országba? •— Én mehetek. Akármi­kor. Az lenne még szüret ki­jutni Németországba Hit­lert is láthatná. Még a szárnyasbombát mindent — Csak az még nem is úgy megy, hogy: akármikor... Kérdés, hogy apa el tudja-e intézni. Az apósát hívta apának. Még sosem voltak náluk, a faluban az apósék. (Mondja is az apjuk: de­rogál ezeknek a szegény ro­kon. Pedig nem igazi urak, csak rázzák a rongyot, mintha urak volnának. — Az anyjuk meg védi Mag­dát: az a fontos, hogy ő már megcsinálta a szeren­cséjét. „Bár a többinek is így sikerülne, hálát adnék a Jóistennek...! Bánom is én a násxékat nem kapaszko­között 1944 áprilisában — a külön­böző magyar pártállású és világnézetű antifasiszta cso­portok egyesülésével — megszületett a Londoni Ma- gvar Tanács. Károlyi Mihály és a tanács minden rendel, kezésére álló eszközt — rá­diót, újságokat, szerteágazó kapcsolatot — felhasználva azon dolgozott, hogy megér­tesse a külföldön a főként itthon élő magyarokkal: nincs_ más választás csak az elszánt küzdelem a nácik és csatlósai ellen. Magyar- ország jövője csak akkor biztosított, ha az a Szovjet­unió és a demokratikus álla­mok barátságára, a Duna- medence népeinek össze­fogására és az ország de­mokratikus megújhodására épül. ’ Franciaországban különö­sen sok — mintegy 25—30 ezer — magyar élt, köztük tekintélyes számban kom­munisták. Közül ők «--—ír harcoltak már spanyol ba­rikádokon és amikor lJxO- ben, Franciaországra rontott a hitleri fen évad három­ezernél is több magyar fo­gott fegyvert és ott küzdött az 1., 2., és 3. „Volontaires Etrangers”, a külföldi Ön­kéntesek menetezredeiben és más kitörni! egys-—kben a francia hazafiak oldalán. Franciaország kapitulá­ciója után sem tették ie a : fé®^rt,.“.':Oei#fssí<Sn*t' ffe'r'1£ Main d’Genoré Immigré, rö­viden MOI irányította a magyar ellenállók munkáját is, amely már 1941-ben csat­lakozott a Franc Tireurs et Partisans Franciás, az; FTP fegyveres csoportjaihoz. 1943 nyarán létrejött a franciaor­szági magyar antifasiszta csoportok közös, egyben ön­álló szervezete a Magyar Függetlenségi Mozgalom. Lapja a Magyar Szemle így írt: „Franciaországi ma­gyar! Egy pillanatig se fe­lejtsd: neked is segítened kell! Ha támogatod a fran­cia nép Hitler-ellenes fel­szabadító harcát, saját ma­dok én. Csak a lányomat boldognak lássam”.) Estére megjött Rezső bá­csi. Rögtön azzal kezdte, hogy most már biztosait nem tart sokáig a háború. Hitler most egyezkedett Churchil- lel: vagy jön ő is harcolni az orosz ellen, vagy be lesz vetve Angliára is a fagyasz­tóbomba Legelőbb kará­csonyig megkötik az egyes- séget, és Olaszország felől jönnek be az angolok. Vagy az amerikaiak, egyre megy. Menekülni is arrafelé volna a legjobb, csak az a baj. nem lehet a front miatt. De majd kitakarodnak az oro­szok, mihelyt elindul a nagy angol—amerikai táma­dás. —Addig meg kibírjuk. Ha fát vágnak a hátunkon, ak­kor is. Két német tiszt beszélge­tett a teherautó farában, azokkal jött a Korona-szál­lóig. És bizalmasan beszél­gettek, mert nem nézték ki belőle, hogy valamicskét ő is ért németül. Két csillagja volt Rezső bátyjának. Csak kaucsuk, de mindent tudott a harci helyzetről. Milyen irányból támadnak az oroszok, ho­gyan akarják a várost be­keríteni. És mit tervez a né­met vezérkar, hogyan fogja felmorzsolni a támadást. (Folytatjuk) gad és hazád szabadságáért függetlenségéért is cselek­szel!” A rendelkezésre álló adatok szerint mintegy ezerre tehető azoknak a ma­gyaroknak a száma, akik szervezett formában vettek részt a francia nép ellenállá­si mozgalmában. Ezen túl sokan voltak olyanok ig, akik illegális feladatokra nem vállalkoztak, de erköl­csileg, anyagilag is támogat­ták a mozgalmat Az MFM 1944 nyara* már 70 csoportot egyesített Párizsban több mint 20 cso­portot készített fel a szerve­zet a fegyveres’ felkelésre- A magyarok ott voltak minde- denütt — Párizsban és kör­nyékén, az észak-franci aor- szági bányavidéken, épp­úgy, mint a déli zónában. A párizsi munkások fegyvere« felkelésében — egyes forrá­sok szerint — 360 magyar vett részt 119 magyar antifa­siszta esett el a franci* maquisok oldalán. Köztülg volt Petit Jean néven is­mert Weisz János, Boczor Jó­zsef, Elek Tamás, Békés Im­re, akiknek sírján Francia- országban ma is mindig friss a Virág. Belgiumban élő magyaróll mindjárt a háború kezde­tén bekapcsolódtak az ellen­állásba. Illegális magya* csoportok alakultak. Brüsz- szelben, Antwerpenben. Il­legális magyar nyelvű lap­juk, a Szabadság jelmonda­ta: „Halál a fasiszta meg­szállókra!” 1941 szeptembe­rében a belga partizánhad­sereg keretében — mintegy 50 főből álló — önálló ma­gyar század alakult, legen­dás hírű parancsnokai a mártírhalált Halt Lőwenwir! Miklós, akit — postnumus — a Lipót-rend tiszti kereszt­jével tüntették ki és Mol­nár István voltak. Számos robbantás, kézi gránátos tá­madás mellett is legismer­tebb akciójuk az 1943. feb- ruár 8-án a Saventhem és a, Sterrebeek közötti pályasza­kaszon haladó német kato­nai szerelvény felrobbantá­sa volt. Ennek során 300 fa­siszta lelte halálát, vagv se­besült meg. A század leg­több tagja — vezetőikhez ha­sonlóan — a fasizmus elle­ni harc hősi halottja lett Rajtuk kívül még mintegy 150 magyar vett részt á bel­ga ellenállás küzdelmeiben. Magyarok harcoltak Al­gírban is, Dániában, Iyllanö! szigetén találkozunk magyár antifasisztákkal, de ott talál­juk őket az olasz ellenállók között is. * Magyarországon, mint cikk­sorozatunk is mutatta, az el­lenállási mozgalom laásart fejlődött és a nácik kétszeri beavatkozása is szerepet ját­szott abban, hogy nem jutott el a fegyveres felkelésig. A Szovjetunió, a Vörös Hadse­reg szerepe ennélfogva ha­zánkban sokkal nagyobb, mint a többi Duna menti országban. A szovjet csapa­tok nem csupán a fasiszta megszállókat űzték ki, ha­nem a magyar fasizmus el­nyomó szerveit is szét kel­kellett zúzni ok, hogy fel­színre hozzák a dólgozó osz­tályok azon forradalmi ener­giáit, amelyek az ellenállá* során nem tudtak teljesen aktivizálódni. A nemzeti el­lenállás kibontakozása, a forradalom belső feltételei­nek megérlelődése egyrész­ről, másrészről a Szovjet­unió felszabadító küldeté­se tette lehetővé az új, népi demokratikus Magyarorszá® megszületését. fvé«« A CIA szerepe Chilében A nemzetközi bizottság ülése Mexikóban Tárgyalások a Kremlben FEKETE GYULA:

Next

/
Thumbnails
Contents