Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-13 / 37. szám

Nyíregyházán megnyílt er ünnepség Budapest felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából XXXII. ÉVFOLYAM. S7. SZÁM ARA: 8© FILLÉR 1975. FEBRUÁR 13, CSÜTÖRTÖK „Munkán!?, eredményeink“ című kiállítás Fiatal! látogatók a kiállításon, ÖFIamme! József feL vételei A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága, a Fővárosi Tanács, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsá­ga, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsa és a KISZ Buda­pesti Bizottsága a főváros felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából szerdán délután ünnepséget rendezett a Vígszín­házban. Az ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt he­lyet Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára; Borbándi János, az MSZMP KB tagja, a kormány elnökhelyettese; Katona Imre, az MSZMP KB tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke. Az ünnepség elnökségében foglalt helyet V. F. Promlsz- lov, az SZKP KB tagja, Moszkva város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke, a szovjet főváros küldöttségének ve­zetője és V. Ny. Jagodkin, a moszkvai pártbizottság titkára: to­vábbá a felszabadulási évforduló alkalmából a többi baráti ország*'ól hazánkba érkezett delegáció vezetője: Gheorghe Cioara, a Román Kommunista Párt KP Politikai Végrehajtó Bizottságának tagja, a bukaresti pártbizottság első titkára, Bukarest főpolgármestere, Antonin Kapek, a CSKP KB el­nökségi tagja, a prágai pártbizottság első titkára, Jerzy Ma- jewski, a LEMP KB tagja, Varsó főpolgármestere, Milan Ta­dics, a belgrádi pártbizottság titkárságának tagja, Kari Heinz Nadler, a berlini pártbizottság titkára és Stefan Docev, a szófiai pártbizottság titkára. Tagja volt az elnökségnek B, P. Ivanov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, F. K. Iscsenko al­tábornagy, továbbá Makarov ezredes, a Budapest nevét viselő szovjet katonai alakulat parancsnokságának képviselője és B. D. Sevikin követtanácsos, a budapesti szovjet nagykövet­ség ideiglenes ügyvivője. A jubileumi ünnepségen jelen voltak a főváros felszaba­dításában részt vett egykori magyar partizánok, a Szocialista hazáért érdemrend számos kitüntetettje, a főváros párt-, ál­lami, társadalmi és tömegszervezeteinck képviselői, a buda­pesti országgyűlési képviselők, a budapesti fegyveres testiile. tek képviselői, kiváló dolgozók, a lakosság minden rétegének képviselői. Jelen voltak a szocialista országok fővárosainak delegációi, a baráti országok diplomáciai képviseleteinek ve­zetői. Katona Imre megnyitó szavai után Szépvölgyi Zoltán mondott ünnepi beszédet. Zoltán ünnepi beszéde Tisztelt nagygyűlés! > Tisztelt vendégeink! Kedves elvtársnők, elv­társak! Holnap lesz 30 esztendeje, hogy a dicsőséges Vörös Had­sereg hat hétig tartó súlyos, hősi harcok árán a fasiszta elnyomás alól felszabadította hazánk fővárosát, Budapes­tet. Ezzel megnyílt előttünk a fejlődés, a társadalmi fel- szabadulás lehetősége, út az emberibb, a gazdagabb és boldogabb társadalom: a szó- ‘ cializmus felépítéséhez 1045. február tuerharma- dika sorsforduló volt Bu­dapest életében, s egvben reménysugár, hogy nincs már assssze az a nap, amikor *»• kát szenvedett hazánk sza­baddá, függetlenné válik. A szabadság vérben fogant, a szovjet hősök vérében. A Vörös Hadsereg hadvezetősé­ge tudta, hogy a bekerített város hosszú ostroma mérhe­tetlen szenvedést zúdítana a békés lakosságra. Tízezrek életének feláldozását követel­né a harc. és romba döntené Euróna esvik legszebb nagy­városát. Ezért akarta elke­rülni a vé-ontást, a rombo­lást. Felszólította a Budapes­tet megszállva tartó fns-'szta csapatok parancsnokait: haaviók abba a reménytelen ellenállást! Soha el nem múló hálát érzünk a szovjet nép iránt Ve ez & felhívás ered­ménytelen maradt. A hitle­rista hadak megsemmisülésre ítélték a várost és lakossá­gát. A hős szovjet harcosok viszont inkább a mérhetetlen áldozatot vállalták hogv a lehető legkisebb rombolás árán. felszabadítsák Mély és soha el nem múló hálát ér­zünk ezért a szovjet nép iránt. Budapest főváros lakossága nevében köszönő szavakkal fordulunk az élőkhöz és ke- gve'ettel. tisztelettel emléke­zünk azokra a sz oviét har­cosokra. akik a legdrágábbat, életüké* áldozták fővárosun­kért népünk fc’eme’ked •lsé­ért Emléküket örökké meg­őrizzük. A szoviet hadsereg oldatán küzdöttek a már fel­szabadult más népek katonái is. Tisztelettel e’nléVeWVnk vrr»«wr £ítsV—q <*J!evn JJT* !jVíV CJ rrxaciG'rA'l'IAe; „ v, Cr ’ -> 1 'i-, Cl V-)-P—Ip — ? c r*1’’''1*’ V^. pl' gp'rpri p -> ?C! ^1­*** V c•»■*1­}«■» JUX „A f(*1­Ősz’níe megbecsüléssel ;ond ólunk a Budai önkéntes !zred katonáira akik a szöv­et hadsereg oldalán ered- nénves küzdelmet folytattak luda íelszabölífásáért A felszabadulást közvetle­nül követő időszak nagyon bonyolult és sokrétű felada­tainak megoldása mindenek­előtt az emberekben a csüg­gedtség megszüntetését, a nép önbizalmának visszaállítását, a tömegek mozgósítását, a közigazgatás helyreállítását, a demokratikus erők összefo­gását kívánta meg. Az élet megindulása — a szó szoros értelmében — a Szovjetuniónak köszönhető. Az akkori Budapest aléltsá- gából és rabságból ébredő né­pét a szovjet emberek segí­tették talpraállni. Ök segítet­tek az új világ építésében: a közigazgatás újjászervezésé­ben, az élelmezés megoldásé, ban, a közlekedés helyreállí­tásában, az ipari termelés megindításában és nyers­anyaggal való ellátásában. Nélkülük a lakosság élelme­zését megoldani, a járvány­veszélyt elhárítani nem lehe­tett volna. Ezt a segítő támo­gatást azóta is érezzük. A Szovjetunióval, a szovjet em­berekkel való barátságunk, a politikai, a gazdasági, a kul­turális és minden irányú együttműködésünk a szocia­lizmus építése során bővült és erősödött meg, vált tartóssá és megbonthatatlanná. Tisztelt elvtársak! Az újjászületés vezetője és lendítő ereje a Magyar Kom­munista Fárt volt, amely az összes hazafias erők tömörí­tését, a társadalom demokra­tikus átalakításának szüksé­gességét hirdette és a legha­ladóbb társadalmi erőre, a fővárosi munkásságra tá­maszkodott. A budapesti kommunista munkások, for­radalmi hagyományaikhoz híven, az elsők között csat­lakoztak az országápítés nagy feladatához. Minden demokratikus és haladó erőt tömörítve, lelkesedéssel és példamutatással szervezték és vezettek a forradalom győ­zelmes kibontakozását. Vál­lalták mindenütt a munka zömét, takarították a romo­kat, építették a fővárost. Élenjártak a demokratikus és szocialista forradalmi cé­lok megvalósításában, a rend, a fegyelem megteremtésében, a munka megindításában és a tervek teljesítésében. Kádár János elvtárs sza­vaival szólva az akkori idők­ről: „Volt már vezető erő, amely az építő munka élére állott, volt már egy nagy és önzetlen barátunk, akire szá­míthattunk az élet újraren­dezésében. Népünk a párt hívó szavára hozzáfogott az ország újjáépítéséhez, az új társadalmi rend felépítésé­hez”. 30 év! Közel 11 ezer nap! Nemcsak könyvtári, levéltári dokumentumok őrzik e há­rom évtized történetét, ha­nem az emberi emlékezés is. Mégis: ki tudná felsorolni, hogy mi minden történt 30 év alatt Budapesten? Február 13-tól egy minősé­gében egészen új és nagysze­rű kibontakozás kezdődött a város életében. Olyan magas rendű fizikai és szellemi épít­kezés alapkőletételére, a harc és a munka olyan eredmé­nyeire emlékezünk ma, ame­lyekhez foghatót eddig c száz­éves főváros történelme nem ismert és amely méltán vált­hat ki elismerést. Pártunk és kormányunk útmutatásaival, erkölcsi és anyagi támogatásával, bará­taink segítségével, és a bu­dapesti dolgozók áldozatos munkájának eredményeként valósággá vált a kommunis­ták 30 évvel ezelőtti munkára mozgósító jelszava. Budapest újra szép, szebb, gazdagabb, mint valaha! Kicsit zsúfoltan élünk? Nem csoda! 1050-ben hét me­gyei városnak és 16 nagy­községnek a fővároshoz csa­tolásával alakult ki Nagy- Budapcst, amelynek a felsza­baduláskor alig több mint 800 ezer lakosa volt, ma pe­dig 2 millió G0 ezer ember lakja. Az elmúlt 25 év alatt fő­városunkban a szocialista iparban foglalkoztatottak szá­ma kétszeresére, a termelés hatszorosára nőtt, és itt ál­lítják elő az ország ipari ter­melésének 34 százalékát. Az elmúlt 25 esztendőben 260 ezer lakás épült a fővá­rosban, és mintegy 800 ezer ember költözött új, modern, a mai élet igényeinek megfele­lő egészséges, komfortos la­kásba. A szovjet házgyári ter­mékek felhasználásával a felszabadulás óta 17 új lakó­telep épült. (Folytatás a &, oldalon) Kedden délután Nyíregy­házin, a városi művelődési központ kiállítótermében megnyílt a hazánk elmúlt négy évben elért fejlődését szemléltető reprezentatív ki­állítás. Az MSZMP KB agi- tációs és prooagandaoszlá- lya által összeállított „Mun­kánk. eredményeink az MSZMP X. és XI. kongresz- szusa között” című kiállítást Szemerszki Miklós, a nyír­egyházi városi pártbizottság titkára nyitotta pieg. A meg­nyitóünnepségen részt vett Varga Gyula, a megvei párt- vb tagja, a nyíregyházi váro­si páctb'zottság első t’tkára és dr. Cservenyák László, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A tablósor nagyméretű színes és fekete-fehér fotói, beszédes számadatok érzékel­tetni réiünk eredményes or­szágépítő munkáját, élet- és munkakörülményeink fo Kö­dösét. A szép fotók elénk tárják a soha nem tapasztalt tempójú lakásépítést, az inar és a mezőgazdaság fejlődését, a tudományok és n termelés erősödő kapcsolatát, növekvő termelési eredméoyeioket, továbbá az egészségügyi. a kulturális, a közművelődési munka hatalmas eredmé­nyeit. A k'állítás ké">sorai hűen szemléltetik a békét és biztonságot szolgáló nemzet­közi tevékenységünket, szé­lesedő külkapcsolatainkat. A tárlat meggyőzően dokumer»^ tál,a eredményeinket gazda­ságpolitikai céljaink megva­lósításában, a falu életének fejlődésében. A kiállítás látogatói egy® egy részkérdésről a különbö­ző népgazdasági ágazatokról, a társadalmi életről, stb. is­mertető lapok segítségével kapnak további tájékoztatást a helyszínen. Az építőmunkánk nagysze­rű országos sikereit reprezen­táló tablók mellett megtalál­ják az érdeklődők azokat a képsorokat, amelyek — mint az országos munka eredmé­nyeinek része — szűkebb ha­zánk, Szabolcs-Szatmár me­gye két kongresszus közötti hasonló fejlődését mutatják be. A négy év munkájáról ősz. szoállított színes, képes szám­vetést, a KB agitációs és pro­pagandaosztályának ezt az új kiállítását ezekben a he­tekben, s a következőkben országszerte százezrek tekint­hetik meg. Nyíregyházán február 12 és március 9 kö­zött hat üzemben, intéz­ményben, a megyében ezen­kívül több városban és nagy­községben bemutatják a reo- rezentntív fotók''á’lítást. Ma délután Nyírbélteken nyit. nak meg hasonló kiállítást, melynek anyagát a következő hetekben számos vidéki tele­pülésen láthatják. Tanácskozás a mezőgazdasági szakismeretek ledesztesáifil Három megye — Borsod, Hajdú és Szabolcs —, szak­propagandistái és mezőgazda- sági információs szakemberei tartottak közös tanácskozást szerdán délelőtt Nyíregyhá­zán, az MTESZ Víz utcai székházának nagytermében. A Magyar Agrártudományi Egyesület által rendezett ösz- szejövetelt dr. P. Szabó Gyu­la, a megyei tanács elnökhe­lyettese nyitotta meg. Meg­jelent a megyei pártbizottság és tanács képviselőin kívül dr. Varró József, a MÉM AGROINFO osztályának ve­zetője, és Tüskés László, a MAE információs és szakta­nácsadási szakosztályának titkára. A vitavezető előadást őr. Ecsedi József, a rendező szak­Beféleződött Nyíregyházán m tudományos diákköri konferencia Kétnapos program után befejeződött a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolán rendezett harmadik tudo­mányos diákköri konferen­cia. Az intézet előadótermé­ben plenáris üléssel kez­dődött, majd a kertészeti és üzemszervező karhoz, illet­ve a gépészeti karhoz tarto­zó tudományos diákkörök szekcióüléseivel folytatódott a rendezvény. Az előbbi» nyolc, az utóbbin kilenc pályamunkát olvastak fel, közöttük a társintézetekből, a zsámbéki, a gyöngyösi és a mezőtúri karokról érke­zett hallgatók dolgozatait Ebből az alkalomból hív­ták meg az iskolával kap­csolatban lévő külföldi egyetemek diákjait is, a konferencián három len­gyel és bimm NDK-beli vendég — összesen három dolgozattal — vett részt. Ugyancsak itt mutatták be az Alkotó ifjúság-pályázat­ra készült hat dolgoza­tot is. A konferencia szüne­teiben a vendégek megis­merkedtek a főiskola és a megyeszékhely életével, majd a program ünnepélyes keretek között szerdán este fejeződött be. osztály alelnőke, a Debreceni Agrártudományi Egyetem termelésfejlesztési intézeté­nek igazgatója tartotta. Az előadó kifejtette: elér­kezett az ideje annak, hogy még hatékonyabbá tegyék a mezőgazdasági szakismeretek terjesztésének új módját, a szaktanácsadást, az oda-visz- sza informálás új formáit, mert nem utolsósorban en­nek köszönhetjük, hogy né­hány élelmiszer-gazdasági ágazatban beléptünk a világ legmagasabb szinten termelő országai közé. Ilyen például kenyérgabona-termelésünk, kukoricatermclésünk. barony fihús- és tojástermelésünk. Mindezek nem véletlenül kö­vetkeztek be, hanem tudatos, szervező és tájékoztató infor­mációs munka is van a sike­rek mögött. Ez újabb felada­tot ró a szaktanácsadói há­lózatra, mert éppen a légkor, szerűbb termelési rendszerek igénylik a legtöbb szakmái tanácsot. Hazánkban már hatezer szakember vesz részt a mezőgazdasági információ, adásban. A továbbiban az informá-iós hálózat korszerű­sítéséről, a szaktanácsadás további tennivalóiról beszélt az előadó. Megnyitó előadását élénk vita követte, melynek befejezése után megalakítot­ták a Magyar Agrártudomá­nyi Egyesület Szabol-s-Szat- már megyei információs és szaktanácsadási szakosztá­lyát.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents