Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-12 / 36. szám

XXXII ÉVFOLYAM. SA. BZAM ARA: 8© FILLÉR S975. FEBRUÁR lí. SZERDA TANULÁS Elmondok két történetet. Mindkettő hőse — asszony. Az egyik középkorú család­anya, hat általánossal. Há­rom évvel ezelőtt a munka­helyén megkérdezték tőle: nem volna-e kedve befejezni az általános iskolát? igent mondott, s tavaly végzett di­cséretes eredménnyel. Jutal­mat és fizetésemelést kapott. Csakhogy evés közben 'ön meg az étvágy! Most már ő kérdezett: hozzájárulnának-e munkáltatói, hogy beiratkoz­zék a dolgozók esti gimnázi­umába? Természetesen, sőt örültek neki. Nem így a férj, aki hallani sem akart róla. „Elég volt a tanulásból' Igaz­gató. vagv miniszter akarsz lenni?! Családod van!” Az asszony azonban megmaka­csolta magát, beiratkozott a levelező tagozatra. Szorgal­masan tanul. S miközben a férj ezt nem is sejti, munka­társai és köa vétlen vezetői „Cinkostársaiul"' szegődtek: ahogy tudják segítik Tanul­jon csak és négy év múlva dörzsölje a férje orra alá az érettségi bizonyítványt— Éppúgy, .miként másik hő­sünk tette az elmúlt eszten­dőben. ó a főnökét .örven­deztette meg”. Azt, aki annak idején ezt mondta neki: ma­cának felesleges tanulnia, ebben a munkakörben nem kelj magasabb végzettség, más beosztást úgysem kap. A fiatalasszony a „csak azért is megmutatom” álláspontjára helyezkedett. S miután fel­vették a közgazdasági techni­kumba. négy éven át titokban tanult, miközben becsülettel dolgozott, soha nem kért könnvítést, egyetlen nap ta­nulmányi szabadságot. Elis­merést se várt, amikor bizo­nyítványát odatette a főnöke asztalára. Két történet. Megható és bosszantó! Bosszantó, ha bár­ki az ember tudásszomját, természetes igényként nem halandó elismerni sőt úgy véli: az iskolapad után tör­vényszerűen az íróasztal kö­TfC-£+«;,&e*+p,1 őri ; q? XS— kola egvik feltétele annak. ho°y v-dakj magasabb beosz­táshoz jusson. u>e csak egyik és nem egyedüli! S az íróasztal sem egyedüli |y,r-—I-n!/ - «-i n Li vinnlr J|^ nők „csak azért is!” ébredése korunk egvik ier'fn eredménye, társndqin-nooli- tikánk lényeges vívmánya. Az „önzetlen tudásvágy” — társadalmilag hasznos törek­vés. akár a munka, akár a család szempontjából. A gyer­mek nevelése — tekintsünk el a kivételektől ■— nem a család és az iskola, hanem az anya és az iskola között osz­lik meg. E kettőnek, mint a nemzedéknevelés két fontos társadalmi tényezőjének szinkronban kell lennie. Ez a harmónia akkor igazi, ha az anya az otthon keretei között is biztonsággal gyarapíthatja gyermeke szellemi fejlődését Dicséretes áldozat, ha egy férfi képezi magát, hogy ön­magában — és nem pozíció­jában1 — értékesebb, művel­tebb. széles látókörűbb tagja legyen a társadalomnak. De kétszeresen az, ha ugyanezt a Slő teszi! (CaJ A Szov'e*unló Legfelsőbb Tanácsé: Ratifikálták a baktérium­fegyverek tilalmáról szóló egyezményt A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöksége ked­den a Kremlben tartott ülé­sén rendeletileg ratifikálta a baktériumfegyverek é6 mér­gező anyagok kifejlesztésének, gyártásának és felhalmozásá­nak tilalmáról, valamint azok megsemmisítéséről szóló egyezményt Nyikolaj Podgoraij, a Leg­felsőbb Tanács elnökségének elnöke az ülésen hangoztatta, hogy a Szovjetunió a jövőben is mindent megtesz az álta­lános és teljes leszerelésért az összes tömegpusztító fegy­vert ajtak eltiltásáért folyta­tott küzdelemben, mindent megtesz annak érdekében, hogy a tudományos és mű­szaki fejlődés vívmányait ne az emberiség kárára, hanem javára használják feL Az egyezmény — lényeges lépést jelent a leszerelés más fon­tos kérdéseinek megoldása fe­lé. Érvénybe lépése jó felté­teleket teremt ahhoz, hogv tovább haladhassunk a fegy­verkezési hajsza beszüntetése és a fegyverkezés csökkenté­se útján — állapította meg Podgomij. Andrej Gromfke «aovjet külügyminiszter, aki szintén felszólalt az ülésen, rámuta­tott, hogy a Szovjet- j unió a fegyverkezési hajsza beszüntetésének és a ' Leszerelésnek határozott hí­ve. A szovjet külügyminisz­ter kiemelte, hogy a baktéri­umfegyverek és a mérgező anyagok tilalmáról szóló egyezmény, amelyet eddig 109 állam írt alá, rendkívül fontos és időszerű. A bakte­riológiai tilalomról szóló egyezmény — folytatta Gro- mikó — kétségtelenül előmoz. dítja a biológiai tudomány fejlődését és a békés nemzet­közi együttműködés kibonta­kozását a szóban forgó terüle­ten. Ennek eredményeként lehetségessé válik az erők koncentrációja a biológiai tudomány előtt álló humánus feladatok megoldására. Az egyezmény fontos lépés a ve­gyi fegyverek betiltásához ve­zető úton. Borisz Ponomarjov, »szov­jet parlament külügyi bizott­ságának elnöke kijelentette az ülésen, hogy az egyezmény teljesen megfelel a béke és a nemzetköz} biztonság szilár­dítása feladatának, és újabb kedvező lehetőségeket bizto­sít a fegyverkezési hajsza enyhítéséért és a leszerelésért folytatott harc további fej­lesztéséhez. Küldöttségek érkezése Budapest felszabadulásának 30. évfordulójának ünnepsé­geire kedden hazánkba érke­zett a moszkvai pártbizottság és a városi tanács küldöttsé­ge. amelyet V. F. Promtszlov, az SZKP KB tagja, a moszk­vai városi tanács vb-elnbke vezeti. Ugyancsak Budapestre érkezett a varsói tanács de­legációja Jerzy Majewski. a LÉMP KB tagja, Varsó fő­polgármestere vezetésével. Megérkezett Belgrád küldött­sége is Milun Tadics v&asié- sévesL A IAP TARTALMÁBÓL» Vélemények az irányelvekről Fényújság Nyíregyházán ? j Mátészalka és a városi követelmények o Olvasóink Írják Lehet egymillió palántával több ? @ Sport* jelentések II SZOT távirata a Perui Dolgozók Szövetségéhez A SZOT a következő táv­iratot küldte a perui dolgo­zók általános szövetségének, a CGTP-nek:a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa a ma­gyar szervezett dolgozók ne­vében erélyesen elítéli a pe­rui reakciós erők lázadását. Teljes szolidaritásunkról biz­tosítjuk a perui dolgozókat és » perui kormányt a reakciós erők ellen, haladó forradalmi célkitűzéseikért folytatott bá­tor harcukban. Kívánjuk, hogy a perui munkásosztály a fegyveres erőkkel együtt si­keresen folytassa áldozatos harcát az imperializmus el­len a perui dolgozók a perui nép érdekében. Gépesítő«, szakosítás, IparszerO termelés A mezőgazdaság fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács vb A megyei tanács végrehaj­tó bizottsága keddi ülésén jelentést tárgyalt meg a me­zőgazdaság korszerű fejlesz­téséről, az ezzel kapcsolatos további feladatokról. Többek között megállapították, a mezőgazdasági termelés kor­szerű fejlesztésének lehető­ségét megyénkben alapve­tően a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése, a nagy­üzemek létrejötte teremtette meg. A korszerű termelés­fejlesztés üzemi lehetőségei párosulva az egyéb külső feltételekkel, csak 1968-tól kezdtek kialakulni. Ekkorra teremtődtek meg a fejlet­tebb gazdálkodás anyagi, személyi feltételei. A vitában és az előterjesz­tésben hangsúlyozták, hogy a korábbihoz képest az üze­mi feltételek kedvezőbben alakulnak. A termelőszövet­kezetekben dolgozó felsőfokú végzettségű szakemberek szá­ma ma 1045 fő, az 1935. évi 254 fővel szemben. A pénz­ügyi anyagi feltételek is mind több termelőszövetke­zetben lehetővé teszik a bő­Külföldi vendéaekkel Tudományos diákköri konferencia a mezőgazdasági főiskolán Február 11-én délután két­napos tudományos diákköri konferencia kezdődött a Nyír­egyházi Mezőgazdasági Főis­kolán. Az intézet megalaku­lása óta már két alkalommal került sor hasonló rendez­vényre, s míg az elsőn csak a nyíregyházi főiskolai hallga­tók vettek részt, a másodikon pedig a díjat nyert ioigoza- tokat a tanárképző főiskolá­val közösen rendezett ifjúsá­gi napokon is bemutatták, ez­úttal a harmadik tudományos liákköri konferenciára társ-' intézeteket, valamint külföl­di vendégeket is meghívtak. A kétnapos program ple­náris üléssel kezdődött, majd a tudományos diákköri, Alkotó ifjúság elnevezésű pá­lyázat dolgozatainak és a kül­földi pályamunkák fel »vasá­éval folytatódott. Az NDK­ból, Lengyelországból és a Szovjetunióból a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolával rendszeres kapcsolatban lévő felsőoktatási intézményekből hívtak meg vendégeket a ki- iinyovi agrártudományi egye­temről, a Werde!-Havel-i me­zőgazdasági mérnökképző fő­iskoláról és a lengyel Prósz- ków mezőgazdasági főiskolá­járól. A külföldi főiskolai hallga­tók dolgozatainak ismertetése után két szekcióülésen ker­tészeti és gépészeti témakö­rökben nyolc, illetve kilenc előadás hangzik el. A nyír­egyházi főiskolások tudomá­nyos jellegű dolgozatai mel­lett a zsámbéki üzemszerve­zési, a mezőtúri gépész és a gyöngyösi szőlőtermesztési és borászati főiskolai ka? hallga­tói számolnak be kutatásaik eredményeiről. A főiskolai tanszékek kutatási munkái­hoz kapcsolódnak azok a pá­lyamunkák is, amelyek az Alkotó ifjúság pályázat ke­retében készültek. Ezekkel együtt összesen huszonkilenc előadás hangzik el a két nap alatt A konferencia vendégei a szakmai programok szüneté­ben a főiskolával, Nyíregy­háza mezőgazdasági üzemei­vel is megismerkednek, majd a rendezvény eredményhirde­téssel zárul. A legjobban si­került pályamunkákat első, második és harmadik díjjal jutalmazzák, a javasolt dol­gozatok pedig legközelebb az országos tudományos diák­köri konferencián Sopronban hangzanak aaajd aL viteti újratermelés megvaló­sítását. A harmadik ötéves terv időszakában a termelő- szövetkezetek átlagos éves fejlesztési alapja 288 millió forint volt, a negyedik öt­éves terv eddigi négy éve alatt pedig 346 millió forint. A korszerűsödést lassító tényező, hogy az országos átlagtól még mindig elma­rad a megye szövetkezetei­nek üzemnagysága. A jelen­legi egyesüléseket is figye­lembe véve a megyei átlag 2115 hektár, az országos át­lag 3500 hektár. A megye mezőgazdasági nagyüzemei­nek több mint 70 százaléka kedvezőtlen termőhelyi és közgazdasági adottságok mellett gazdálkodik. A nagy összegű állami támogatás mellett sem képesek egyes szövetkezetek kellő fedeze­tet biztosítani a termelés korszerűbb bővítésére. Megállapították: az üze­men kívüli feltételek kedve­zőek a korszerű termesztés és állattenyésztés megvaló­sítására. Bár évről évre javult a termelés korszerűsítéséhez szükséges anyagi, technikai ellátottság, az igényektől megyei szinten elmaradtunk. Gépesítésben megközelítet­tük az országos átlagot, azonban műtrágya-felhasz­nálásban jelentős az elma­radás. Az egy hektár terü­letre felhasznált műtrágya­hatóanyag megyénkben 153 kilogramm, országosan 216 kilogramm. A nagyüzemek a kalászos növényeket teljesen, a kuko­ricatermesztést 70 százalék­ban, a burgonyát 45 száza­lékban, a cukorrépát 50 szá­zalékban, a napraforgót 50 százalékban gépesítették. A két éve elkezdett ipari ter­melési rendszerek szép ered­ményeket hoztak, egyre na­gyobb területen terjednek el. A kukorica vetésterületé­nek több mint egyharmadát a burgonya kétharmadát, a cukorrépa egynegyedét ipa:- szerűen termesztik a nagy­üzemekben. Előkészítés alatt van mintegy 8 ezer hektá napraforgó intenzív termesz­tése. Ugyancsak a kidolgo­zás stádiumában van a téli alma iparszerű termesztése is. A negyedik ötéves terv so­rfa lényeges előrelépés tör­tént a szakosított áüatto» nyésztési telepek építésében^ üzemeltetésében. A 15 sza­kosított sertéstelepből tizen- liárom eredményesen meg­kezdte működését. A telepek üzemelése 1974-ben a megyé­ben már nem volt vesztesé­ges. A megépült 30 szakosí­tott tehenészeti telep még eddig nem váltotta be a megfelelő várakozást. A te­hénférőhelyek kihasználása mindössze 84 százalékos. Nem megfelelő a minőségi összetétel, gond van a takar­mányozással, a dolgozók szakképzettsége sem üti meg a kívánt mértéket. A feladatok megfogalma­zásánál hangsúlyozta a vég­rehajtó bizottság, hogy a kö­zeljövőben készülő közép- és hosszú távú üzemfejlesztés! tervekbe épüljenek be a Korszerűsítési elképzelések. Az eddiginél nagyobb gon­dot kell fordítani a megyé­ben lévő szakemberek ké­pességének hasznosítására. Jobb együttműködés meg­valósítása szükséges a me­zőgazdasági főiskolával és a kutatóintézettel. Indokolt, hogy a felvásáiv 16- és feldolgozószervek lép­jenek társulásba a termelő- szövetkezettel, mert a ter­melés fejlesztése nekik is érdekük. Dicséretes a nyír­bátori növényolajipari vál­lalat kezdeményezése, amely a napraforgó ioarszerű ter­melésének kíván a rendszer gazdája lenni. Az eddiginél jobban számításba lehet venni a Tisza II. adta ön­tözési lehetőségeket is. A gyorsabb előrehaladáshoz szükséges, hogy műtráeva- felhasználásban elérjük az országos átlagot, ehhez azon­ban az eddiginél nagyobb keretet kell juttatni me­gyénknek. Végül megállapí­tották, a célok maradékta- 'an megvalósítása érdekében továbbra is a hosszú távú tervkoncepcióban foglaltak szerint kell végezni a mun­kát. A végrehajtó bizottság a továbbiakban beszámolót vd- tatott meg a művelódé,; ^S2~ tály ievékepvségéről Meg_ tárgvalta a végrehajtó bi­zottság a kisiparosok és Ws- kereskedők adózásának ta­pasztottéit maid személv! kérdések és egvéb bejelen­tések következtek.

Next

/
Thumbnails
Contents