Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-12 / 36. szám
2 *T MőGYAnrm<?zAö I97S február H. Munkáspárti képvise’ők Wilson moszkvai útjáról KOMMENTAR Portugália Lisszabonból olyan hírt röpítettek világgá a távírógépek és az éter hullámai, amelyet a földkerekség szinte minden, politikával foglalkozó újságja vezető helyen ismertetett. Pedig a hír lényege „csak” egy dátum. Francisco da Costa Gomes, a Portugál Köztársaság elnöke hivatalosan bejelentette, hogy az országban 1975. április 12-én megtartják a nemzetgyűlési választásokat. Csaknem fél évszázad után először vonulhat ügy az urnák elé a portugál nemzet, hogy szavazata nem formális, hogy véleményét nem a fasiszta elnyomó gépezettől való rettegés szabja meg. Milyen volt a bukott rendszer?^ Arra nem csak az jellemző, hogy a titkosrendőrség, a Pide tisztjeit annak idején a Gestapónál képezték ki. Legalább annyira kifejezi a rezsim lényegét, hogy fél évszázad alatt egyetlen olyan ellenelnökjelöltet állítottak — Delgado tengernagy személyében — aki komolyan vette szerepét és ennek az egynek is az életével kellett fizetnie becsületességéért. 1974. április 25-től, a fordulat történelmi napjától a választások napjáig, 1975. április 12-ig nem egészen egy esztendő telik el. S e rendkívül rövid idő alatt megkezdődött a régi sebek be- gyógyitása, az új vezetés Végre levonta az idők változásával járó kérlelhetetlen következtetést és megszüntette a Mundo Portuguese, a . „portugál világ”, vagyis a gyarmatbirodalom roskadozó légvárát. Ez az örökség azt is jelenti. hogy a politikai porondon sok a robbanóanyag és nem vitás, hogy ezt mind a szélsőbal, mind a szélsőjobb meg is próbálja majd fellobban tani. A Portugál Kommunista Párt a fegyveres erők mozgalmával szilárd szövetségben munkálkodik a választások előkészítésén. Igyekszik megértetni a -'-baloldal minden csoportjával — sajnos, ez nem megy mindig könnyen — hogy a jobboldal a haladás táborában keletkező minden résbe „be- leáll”. Alvaro Cunhal. a Portugál KP vezetője Evorában, a mezőgazdasági dolgozók konferenciáján kinyilvánította hógv a kommunisták szerifd a földreform az ország jövőjének egyik kulcskérdése A jelek szerint mind több paraszt érti meg ugyanezt Abban az országban, ahol ege esztendeje kommunistákról és földreformról beszélni is — börtönt jelentett. A brit munkáspárt parlamenti csoportjának szárnya nyilatkozatban üdvözölte Wilson miniszterelnök és Callaghan külügyminiszter küszöbönálló moszkvai látogatását. Mint ismeretes, a brit kormányfő pénteken kezdi meg tárgyalásait a szovjet vezetőkkel. A nyilatkozat a többi között hangsúlyozza, hogy a brit—szovjet keresKedelem kibővítése előtt igen nagy lehetőségek állnak, megvalósításának sok ezer angol munkásnak adhat kenyeret Az angol parlamenti képviselők nyilatkozata a többi között üdvözli a Szovjetuniónak azt a bejelentését is, hogy csökkenti a katonai kiadásokat. A nyilatkozat leszögezi: reméljük Wilson biztosíthatja majd szovjet partnereit arról, hogy Anglia is tervbe vette fegyverkezési költségeinek reális csökkentését Kissinger tárgyalásai Közel-Keleten Henry Kissinger amerikai külügyminiszter kedden Rabin miniszterelnökkel reggelizett, majd a nap folyamán újabb tárgyalásokat folytat az izraeli vezetőkkel. Az amerikai diplomácia vezetője, aki — mint jelentették — hétfőn este érkezett Izraelbe és azonnal kétórás megbeszélést folytatott vendéglátóival, szóvivője, Robert Anderson szerint továbbra is „derűlátó” missziójának kimenetelét illetően. A hétfő esti eszmecsere során „a helyzet általános áttekintését” végezték el. Kissinger az előzetes tervek szerint délelőtt utazik tovább Kairóba. Amennyiben szükséges, elutazása előtt még egy tárgyalási fordulón Vesz részt az izraeli kormány tagjaival. Az amerikai külügyminiszternek —■ az elmúlt 15 hónapHilda Margaret Thatcher az Angol Konzervatív Párt új vezére. A 49 éves volt miniszterasszony nyerte meg az ellenzék vezérválasztásának második fordulóját. Kedden délután jelentették be, hogy Margaret Thatcher megkapta a 276 konzervatív törvényhozó szavazatainak abszolút többségét, s ezzel a párt új házszabályai szerint á vézéri tisztséget is — nő létére először a torypárt és az angol belpolitika történetében. Thatcher asszonyra 146 képviselő szavazott — héttel ban tett útjaival összehasonlítva — ez lesz a legnehezebb kairói látogatása — írja keddi számában az A1 Ahram című félhivatalos egyiptomi lap. Egyiptom álláspontja változatlanul az, hogy a csapatvisszavonást Izraelnek nemcsak az egyiptomi, hanem a szíriai és jordániai fronton is végre kell hajtania. A lap szerint Szadat elnök Kissingerrel folytatandó tárgyalásain a csapatvisszavonás kérdésén kívül fel fogja vetni a genfi békekonferencia előkészítését és a Palesztinái arab küldöttség részvételének ügyét, a békés rendezésre vonatkozó nemzetközi garanciák kérdését, valamint az egyiptomi—amerikai kétoldalú kapcsolatok alakulását is. több a megkívánt aoszolut többségnél. így harmadik választási fordulót nem is rendeznek. Legnagyobb riválisa, a párt szűk körű belső vezetősége által támogatott 54 éves William Whitélaw csak 79 szavazatot szerzett. A többi indulót Személyes bacsvá- gyán kívül az is sarkallta, hogy megossza a szavazatokat és elüsse a győzelemtől Thatcher asszonyt. James Prior csak 19, Síf Geoffrey Howe szintén 19, John Peyton pedig 11 szavazatot kapott. Pintér István« II. Magyar partizánok szovjet és lengyel földön — fejezte ki mélyen inter» nacionalista és egyben látnoki szavait a hős partizán. A Nagy Honvédő Háború megindulása után a Szovjetunióban élő nagyszámú magyar kommunista emigráns egy része azonnal fegyveresen kapcsolódott be a szovjet haza védelméért folyó harcba, míg másik része azon fáradozott, hogy — ha közvetett módon is — minél nagyobb segítséget nyújtson a hazai magyar ellenállási mozgalomnak. 1941 szeptemberében kezdte meg adásait a Kossuth rádió. Hullámhosszán a magyar kommunisták naponta többször is szóltak népünkhöz. Magyarázták: ki az igazi ellenség, mi a teendő és közös harcra mozgósítottak. Az első magyar hadifogoly-szállítmányok megérkezése után megszervezték az antifasiszta hadifogoly-iskolákat, kiadták lapjukat az Igaz Szót. Rendszeresítették a fronton az úgynevezett fronpropa- gandát, hogy minél több — a keleti frontra küldött — magyar katona értse meg, hol a helye, ki az igazi ellenség. Az első eredmények már 1942—43-ban mutatkoztak, amikor már mind több magyar katona akadt, aki hajlandó volt együttműködni a szovjet partizánokkal, s mind többen választották a partizánok nehéz, de annál v"feleWelőbb küldetését. 1943- ban a 2. magyar hadsereg Voronyezsi veresége után egymás után alakultak antifasiszta hadifogoly-iskolák: Krasznogorszk, Juzsa, Talica, ‘Zbarazs, Sztrij, Sztanyislav, Darnyica, Fasztov területén működtek az ismertebbek. Közülük kerültek ki azok a partizánok, akik már a Szovjetunió területein bekapcsolódtak a partizán- harcba. Igen sok olyan magyar is volt, aki a magyar katonai alakulatoktól közvetlenül átállt a partizánokhoz. Ezért találkozunk a magyan partizánok százaival a Brjanszki-erdŐkben és környékén, valamint Ukrajnában. A Kovpak, Sv.bu- rov, Fedorov, Naumvo, Jeml- jutyin. Versigora vezette partizánbrigádok jelentéseiben, naplójegyzeteiben és később Íródott visszaemlékezéseikben nagy elismeréssel szólnak ^ magyarok helytállásáról, bátorságáról Bjel- orusszia területén harcoló szovjet partizánosztagokban is több mint félszáz, a partizánokhoz csatlakozott magyarral találkozunk. A Szovjetunióban harcolt partizánok helytállásáról álljon itt két emlék. Az egyiket a legendás hírű szovjet partizánparancsnok, Kovpak írta magyar partizánjairól: „Felderítő osztagaink 1943 tavaszán Kijev alá jutottak. Felrobbantották a hidakat az ellenség legfontosabb út- és vasútvonalain .. A magyar elvtársak a hadművelet csaknem valamennyi akciójában részt vettek . Bátorságukkal és merészségükkel különösen kitűntek az első század magyar utászai. Az utunkat keresztező folyókon ezek a magyarok nem egyszer kimondhatatlanul nehéz körülmények között, az ellenség heves tüze közepette, műszakilag gyorsan és jól biztosították az átkelést.” A "másik- 'emlék*-'' Tóth-- -József hőst halsüt.-balt tpagyar .partizán jegyzetfüzetei között maradt ránk: „Én büszke vagyok arra, hogy a magyar nép fia vagyok. Az a nagy tisztesség és szerencse jutott osztályrészemül: védelmére kelhetek második hazámnak, Oroszországnak. Az ő ellensége — a mi ellenségünk, Oroszországért harcolva közelebb hozom a magyar nép felszabadulásának napját. Milyen kár, hogy nem minden honfitársam érti ezt meg .. eljön az idő, hogy megértik: Oroszország nélkül Magyarország szabaddá válása lehetetlen” A magyar partizánok egy része szovjet földről eljutott lengyel területekre is. Rácz Gyula csoportja Sata- novszki lengyel ezredes par» tizánjai között harcolt. Köztük töltött nehéz, de felejthetetlen napok emlékét örökítette meg az ezred lapjában a l ásőbb hősi halált halt Szőnyí Márton: „Köszönettel fordulunk felétek, lengyel barátaink, mivél ha- gyon sokat tanultunk tőletek a nehézségek és harcok idején. Hálásak vagyunk nektek azért is, hogy közelieknek éreztetek bennünket nemcsak a nehéz időkben, hanem az öröm perceiben is.” Külön említésre méltó, hogy 1944 augusztusában a varsói felkelés idején e térségben állomásozó magyar katonai alakulatok antifasiszta érzelmű katonái együtt érezve a felkelőkkel, fegyverrel támogatták őket, a menekülőket és üldözötteket oedig elrejtették. A német hadvezetés azért még a felkelés alatt leváltotta és el- szállítattatta a Varsó körül elhelyezett magyar katonai egységeket. 1944 tavaszán és nyarán új szakasz kezdődött a Szovjetunióban harcoló magyar partizánok életében. Egy részüket a kijev-szvjatasinól partizánképző táborba von- viták össze és megkezdődött annak mintegy 300 — részben a partizánharcokban már részt vett, részben az antifasiszta iskolákról közvetlenül érkezett — magyarnak a felkészítése, akik a kiképzés után magyarországi bevetésre indultak: A kiképzés 1944 augusztusára jórészt befejeződött és megkezdődött a vegyes állományú, szovjet és magyar partizánokból álló szervező csoportok magyarországi, illetve vele szomszédos országokba történő bevetése. (Folytatj ik) 30. A két dobozt nem viheti az bizonyos. Bírni sem bírná, így is épp elég pakkja van. Még sok is lesz csak a takarót is cipelni pótlásnak. de azt nem hagyhatja itt, megfagyott volna nélküle. S ki tudja, hol éjszakázna megint Marékkai hányta a kutya elé a kekszet, meg az ostyát. — Nesze, faljál. De úgy faljál nekem, hogy nem kapsz többet máma, azt garantálom Ö is tömte magába a nápolyit Étvágy nélkül, mert éhséget nem érzett, csak a szomjúság kínozta nagyin Sajnálta itt hagyni, kivált a nápolyit: alig volt híja a doboznak. Beerőszakolta a két dobozt a boglyába, éjjel fekhelyére. s mindenfelől ráigazította a szénát Tehát -nég egy rejtekhely ez az ötödik. Semmi értelme Ha csak az nem, hogy a széna gazdája maid nagyot néz. — Mi lehetett ez? — találgatja majd a maradékból, amit meghagynak a környékbeli egerek. Lefelé menet az úthoz mindenütt az éjjeli kódor- gás nyomai: itt is, ott is szétszóródva, földbe taposva a keksz, ahogy a ruhája alól ki pergett. Lehet, végig az autótól így vezet a nyom. Ha kei esték volna az őrzők, könnyen megtalálhatták volna. Gyorsabbra fogta a lépteit. S ahogy az úthoz, az árokpartra ért, levette a leventesankát. Járt a faluba, a (Hangya szövetkezethez, másodnaponként egy teherautó. Hozta az árut, majd kiszaladt utána a vasútállomásra, s ott Is elintézte a feladni meg átvenni valót. A sofőr nem is igen bánta, ha a gyerekek az állomásra menet felkapaszkodnak; befogta őket odakint a pakolásnál. ö is megjárta így sokszor az állomást, ha kedve szoty- tyant egyet kocsiké zni. Azon a borús novemberi napon nem is a kocsikázás végett kapaszkodott fel — hátul, szokás szerint —, amikor a sofőr bebrugatta á motort. Igazában azt remélte: hátha a frontot az állomástól már jobban lehet látni. Napról napra közelebbről hallatszott az ágyúszó. Beszélték, hogy az oroszok már átkeltek a Tiszán. Mire a kisbíró azt mondta: annál rosszabb nekik, ha átkeltek! ö fix helyről tudja: indul a nagy német támadás, és aki átkelt, azt mind belehajtják a folyóba. („Marhák! Épp azért csalogatták át a Tiszán őket, hogy most az egész hadsereget vízbe fojtsák! Ennyi eszük sincs! .. Sok marharépát esznek, attól megy el az eszük ”1 A csendőrök eltűntek a faluból. Németekkel volt tele a csedőrlaktanya. Jobbára az intelligencia is elmenekül, csak a református pap nem, • egy öreg tanító, akiről az a hír járta, hogy kommunista. A főjegyző utoljára kiadta a csordásnak, aki a szomszédjukban lakik, hogy a község bikáját is menekíteni kell. Hajtsa el Egerbe, ilyen meg ilyen parancsnokságon adja át, papír ellenében. Mindenki vá.sárolt, ha volt még pénze. Körös-körül a Hangya boltban üresen ásí- toztak már a polcok. Elfogyott a falvédő, a nyárról maradt légypapír, a lagziba való díszes ostorszíj, a fatalpú szandál. Az árpakávé, a fogpor, még a műrostos cipopertli is. Az anyja előző nap talált még egy tízpengőst, a komódfia mögé lecsúszva. Rögtön szalajtotta Pirost, hogy vásárolja el. Akármit kap érte, többet ér, mint egy darab papír. Csak levesízesítő kockát adott már a hangyás Marci bácsi Pirosnak. Ki is próbálták még az este, de egérízű lett tőle a krumplileves. .. Annyira elgondolkozott a teherautón, egy halom üres zsák tetején heverész- ve, csak későn fogott gyanút : már rég oda kellett volna érniük! Azt is csak most fogta fel, hogy már jó ideje nem ráz az autó: a tope- kán — a betonúton — haladnak. Kilesett a ponyva alól: ismeretlen volt a táj. Most aztán mit csináljon? Ha leugrik, összetörheti magát. Még a szekérről is, ha menet közben lelép az ember, elvágódhát, ha nem vigyáz. Dörömböljön a sofőrnek? De észrevette már a sofőr a mozgolódást hátul. Leállt az út szélén. Kiugrott a fülkéből, s elhúzta a ponyvát. — Hát te?!... A jóistent benned!... Most kirakjalak?... Hosszút káromkodott, aztán elővette a dóznlt, s cigarettát sodort — Hát, édes komám, én már nem fordulok vissza. Hazamész vonaton. Van nálad pénz?... Persze hogy nincs. Nemsokára egy nagy városba értek. Rögtön gondolta, hogy ez csak Miskolc lehet. Volt ő már egyszer Miskolcon. Csak ott van ennyi nagy emletes ház. Irgalmatlan nagy teher- épület előtt állt meg az autó. Már nem haragudott a sofőr, még pénzt is adott. — Nesze, tíz pengő. Ne mondd, hogy én nem becsülöm meg a potyautast .. megette a fene úgyis a pénzt. Váltsál jegyet, és hazamész a legközelebbi vonattal. Hány éves vagy te?.. No, letagadsz egyet-kettőt aztán félárú jegyet kérjél, akkor még az jár. S ami pénzed marad, vegyél rajta Marci bátyádnál egérfogót, azt még láttam nála vagy ötöt... Jó kemény barackot nyomott a fejére, s otthagyta. Akkor neki eszébe sem jutott, nogy az a nagy épület vasútállomás. Ök szekérrel jártak benn a városban, sohasem látta még ezt az épületet, és ha mondják, sem hitte volna, hogy létezik ekkora nagy vasútállomás. Csak később, kódorgásai közben járt arra megint, s hogy sokan jöttek-mentek a szélesre tárt ajtókon, ő is bemerészkedett. Csak akkor latta, hogy állomás, és a túloldalon ott a rengeteg sínpár, és rajta annyi vonat, amennyit egy falkában még elképzelni sem tudott volna. Hiszen éppen ezért tette ki oda a sofőr! Tudhatta azt a sofőr, hogy ez állomásépület! Csakhogy amikor a sofőr egyedül hagyta, neki már Magda nénje járt az eszében. Ha ilyen váratlanul — s méghozzá: ingyen — a városba fölkerült, anélkül már csak nem mehet haza, hogy meg ne látogassa Magda nénjét. Nem lesz könnyű megtalálni, mert borzasztó nagy város, és a házukat sen. tudja. Soha nem volt még náluk; amikor ő a szekéren itt járt, Rezső bácsi még csak udvarolt Magdának. (Folytatjuk^ Thatcher az Angol Konzervatív Párt vezére FEKETE GYULAí' REGÉNY
