Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

WTO. fefeniir I. KELírr-MAGTARORSZAö t Munkások SB \Jzemi demokrácia­nem alapfokon DEMOKRÁCIA ÉS FEGYELEM sokak' képzeletében egymástól távolesó fogalomkén t él. Nem egyszer éppen a de­mokrácia nevében sértődnek meg a főnök számonkérő szavai­tól Mondván:,.csak az jó neki. amitő akar, csak azt követeli, pedig Előfordulhat, hogy a „pedig” után figyelemreméltó érvek következnek. De ezeket az érveket nem a mulasztás igazolására kellett volna használni — akkor már úgysem használnak —, hanem jóval előbb, az utasítás elfogadása előtt kellett volna felsorakoztatni őket. S akkor, a döntésben való részvétel után az is világosabbá válna, hogy a demok­rácia érvényesüléséhez bizony szervesen hozzátartozik a fe­gyelmezett végrehajtás. Divattá vált a demokráciára hivatkozni, egyoldalúan ér­telmezve, felszínesen értelmezve, csak a vitákig, a vélemény- cseréig terjesztve a demokrácia jelentését. Szerintük az üze­mi demokrácia —, hogy szűkítsük mondandónk körét — a szabad véleménynyilvánításból áll. A gazdasági vezető kö­telessége — vélik — a véleményeknek fórumot teremteni, a gazdasági vezető dolga az észre vételek feljegyzése. Aztán, ha mindenki jól kibeszélte magát érvényesülhet a demokrácia. A következő lépcsőfok, tudniill ik a javaslatok, ötletek figye­lembevétele után elkészített program végrehajtása már „más kérdés”. A végrehajtásban mulasztó már nem a demokrá­ciát sérti meg. csupán „lazított, ügyes volt”. A téma napirenden tartásának másik oka az, hogy a XI. pártkongresszusra kiadott központi bizottsági irányelvekben je'entős helyet kapott a demokrácia, az üzemi demokrácia fe:'"sztése is. Mégpedig olyan módon, hogy az új formák keresése mellett, az eddigi fórumok jobb hasznosítását szor­galmazza. Ebbe tartozik a fegyelem megszilárdítása. Több szempontból is. \ A mai gyakorlat szerint a gazdasági vezetők jelentős része megengedi elképzeléseinek megvitatását, biztat is vé­leményezésre. Jóval kevesebben veszik azonban ténylegesen ^gyelembe a javaslatokat, „elfeledkeznek” a válaszadásról, és nemcsak a kritikai megjegyzések után. Arra sem mindig reagálnak, ami jól hangzik, csak éppen nem időszerű, nem reális. A GAZDASÁGI VEZETŐKET a DEMOKRÁCIA fegyel­me arra kötelezi, hogy válaszoljanak, reagáljanak, indokol­janak. Ezt követően pedig következetesen szerezzenek érvényt döntéseiknek. Éppen a demokrácia követeli meg, hogy ne tűrjenek lazítást, lógást, hiszen a közösen kialakított prog­ram. a közösség érdekeit szolgáló elhatározás végrehajtásá­ról van szó. Munka közben persze nem mindig ennyire vi­lágos — pontosabban szólva soha sem ennyire sematikus — £ folyamat. Az a mukás, mérnök vagy szövetkezeti .tag, aki adott pillanatban soknak találja munkáját, „kiszórás­nak’' érzi a kapott feladatot, ritkán gondolja végig, hogy mely döntés részletén dolgozik. Az Egyesült Izzó alapszervezeti párttitkárainak egyik ta­nácskozásán vetődött fel a kérdés úgy, hogy vajon az össze­függésekről, a részletek helyéről ki tájékoztassa az üz?m dolgozóit. Az Izzó alapszervezeti titkárai úgy vélték, hogy nagyrészt rájuk ijárul a tájékoztatásnak ez a szakasza. Hoz­záfűzve, hogy az információban az emberi érzékenységet is figyelembe kell venniük. Nem mindenki reagál egyformán ugyanarra a közlésre. De ezek a beszélgetések sem az en­gedékenységet, a fegyelem lazítását szolgálják, hanem éppen ellenkezőleg, a tökéletesebb végrehajtást segítik. A lógásra ugyanis még a? sem lehet mentség, hogy „engem senki sem kérdezett” Termelőmunkáról lévén szó, az is természetes hogy minden apróságért nem hívják össze a termelési ta­nácskozást, a beleszólás joga nem a szüntelen vitatkozásban érvényesül. ’ A DEMOKRÁCIA FEJLESZTÉSE tehát azt jelenti, hogv Jobban kell dolgoznunk? — kérdezhetik. És egyúttal azt is, hogy ésszerűbben, fegyelmezettebben. E jobb munka felté­teleinek megteremtését segíthetik a közös tanácskozások, a munka közbeni javaslatok, de többet, jobbat csak akkor al­kotunk, ha a nyolc órás munkaidő valóban pyolc órás. Igaz a munkaidő kihasználásának hiányosságai elvezetnek a mun­kaszervezéshez, anyagellátáshoz és egyéb témákhoz. A fent gondolatsor után talán fölösleges is bizonygatni, hogy ezek javításában is van szerepe a fegyelemnek. Az üzemi demokráciát ma már nem alapfokon tanuljuk és gvakoroljuk. Jónéhány hatásos fórumot, életképes formát sikerült megteremteni az elmúlt években. Nem véletlen, hogv ezek működése mind erőteljesebben követeli, hogy a demokrácia érvénvesiilésének egyéb tényezőivel is fokozott figyelemmel törődjünk. M. D. Perlitüzem Be leprád pusztán Kis gyár-világhírű tennék öt-hat év múlva megszű­nik a mai helyén a nyirtelek- belegrádi perlitgyár, s jó pár száz méterrel kijjebb költö­zik, a vasút’mellé. Teljesen új gyár épül majd itt, amely­nek terveit az idén készítik el. A szakaszos építés az V. ötéves terv végén fejeződik be. Addig viszont a végi, kor­szerűnek egyáltalán nem mondható technológiával dol­goznak, igen mostoha körül­mények között. Az, aki hosz- szú idő után ismét erre láto­gat, nem újat fedez fel a gyárban. Mindössze egyetlen raktárral gazdagodtak az in­dulás, 1961 óta. A volt szesz­gyár magas épületeinek nagy része tönkrement, kevés a tárolóhely, az irodákat kinőt­ték, a szociális körülmények rosszak és az udvaron sem könnyű közlekedni esős. ha­vas időben. — Ha nem építenénk új gyárat, ezt kellene sürgősen korszerűsítenünk, hogy nö­velhessük a választékot, a termelést ebből a belföldön és a világpiacon egyaránt kere­sett te-mékből — mondta Dobros Zoltán igazgató. — A perlitnek számtalan felhasz­nálási módja van, elsősorban az építőiparban, de a gyógy­szer-, az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban is. Lehet takarékoskodni Jelenleg a 14 éve kialakí­tott technológiával dolgoznak. Annyi változás történt, hogy a vasúti fuvarozásról áttér­tek a közútira — főleg a fo­lyamatosabb munka és a könnyebb feldolgozás érdeké­ben — és megoldották a ki­bányászott perlit tárolókba öntését. A jó minőségű per- litet Pálházáról szállítják, amely a tárolókból a duzzasz­tó kemencébe kerül. A hen­ger alakú kemencében 1400 Celsius-fokon duzzad a perlit, azaz a benne levő kötött víz- kristályok, a hő hatására úgy „pattantják” szét a perlitet, mintha pattogatott kukorica lenne. Térfogata 12—15-szö- rösére nő, s ez a tulajdonsá­ga teszi hőszigetelővé az anyagot. A csarnokban szépen egy­másra rakva elszállításra várnak az úgynevezett „pap­lanok”. Úgy néznek ki, mint egy felfújt gumimatrac. Eze­ket födémszigeteléseknél használják. Csak leterítik a sima födémre és vékony be­tonréteget vonnak rá. — Finomabbat ugyancsak az építőipar dolgoz fel sok­szor a dúrvább szemcséssel Mátyás Jánosié a készter­méket minősége szerint csomagolja. Hrenkó Jőzsefné a kísérleti laboratóriumban a perlit minőségét ellenőrzi. (Goal Béla felvételei) keverve. Lisztfinomságű a szűrőperlit, amelyet a gyógy­szer- és az élelmiszeripar használ. Az utolsó folyamat a csomagolás. Ez az egyetlen terület, ahol nem tudtak au­tomatizálni, viszont itt lehet a legjobban takarékoskodni. Exportálják i A gyár idei éves terve 150 ezer köbméter duzzasztott perlit, amely értéke 38 mil­lió forint. A termelésnöve­kedés évente 2—3 százalékos. Nagyobb emelkedést a kor­szerűtlen technológia miatt nem terveznek, inkább a minőséget javítják. Pár éve megszüntették a normál mé­retű szigetelőtégla és a cső­héjak gyártását gazdaságta­lan termelése miatt, s ezeket a késztermékeket a Könnyű­A kisfiú, aki elsős, szom­batonként viszi csak haza a táskáját, mert isko­laotthonos oktatásban része­sítik. Jó dolog is ez, hiszen hétfőnként a papa vagy a mama ugyancsak megizzad, amíg az iskolába visszafu­varozza a telt táskát amely­ben annyi kellék rejtőzik mint egy műegyetemist? munkaasztalában. Nos, eze ken a szombatokon kerül sói a heti munka észletes be­mutatására. és a szülők ok­tatására. Amire mondjuk meg előre, szükség is van Mert ugyebár a gyermek komplex matimatikát tanul ami önmagában véve me- gintcsak jó dolog. Csak­hogy ennek q törekvése az, hogy a matematikai logika alakuljon ki és a gyerek a jelen és jövő nagy szüksé­gességét,- a kettes számrend­szert is megismerje. A szülők örülnek is, az olvasást hétközben is mél- ányolják, az írás minőségét is el tudják dönteni, öe-ez- zel a matematikával már gondok adódnak. Vannak olyan trükkös feladatok melyeket a kis hétéves könnyen megold, apuka és i'iyuka viszont csak éppen aifeget Mer» ugyebár h? „a" kettővel nagyobb mint 10, akkor, nos jön egy füg­gőleges, rajta egy vízszintes, jön az „a” és a „b” és a gye­rek már ír is. De nem foly­tatom, hiszen ez valami egé­szen különös, és jó, hasz­nos is. Csak éppen annyi a szépséghiba, hogy a szülők­nek is tanulni kell. Az átté­rést a tizes számrendszerről a kettesre, a logika meg­annyi fortélyára. Apuka vett is egy könyvet és ta­nul. Mert ugye, ha a csillag 8 és a petty 6 plusz csillag, akkor . Apuka és anyuka kezdenek megnyugodni. Amióta így van, a gyerek is kezdi felnőttszámba venni őket. czép szokás az I/A-ban, ^ hogy a gyerekek raj­zot készítenek annak a társuknak, akinek éppen születésnapja van. Mindenki azt csinál, amit akar. így volt ez a minap is. Az egyik srác, aki hétéves lett, ka­ramellával megvendégelte a lányokat és fiúkat, akik az­tán délután rajzolni kezd­tek. Volt. aki hajót. Ké­ménnyel. Mások házat, táj­jal. A lányok virágot. Me­sealakokat. Akadtak akik kis­kacsán és egeret. Még olyan vállalkozó is volt, aki fes­tett. Vagy éppen a filctollai készített valami kedveset. A kis művekre felkerült a készítő neve (állítom, ez töb­beton- és Szigetelő Vállalat — a törzsgyár — más egysé­ge készíti. —• A termelésből 13 ezer köbmétert az NDK-ba expor­tálunk, mintegy 9 milliós ér­tékben. Jelentős konkuren­sünk viszont a pálházi bánya, amely ugyancsak exportál, de az olcsóbb, a feldolgozat­lan alapanyagot. Az alapanyaggyártás mellett késztermékek is ki­kerülnek a nyírtelek-belegrá- di gyárból. Itt kísérletezték ki — helyi újítás — a hidro- fob perlit gyártását, amely szennyvizek szűrésére alkal­mas, fontos a környezetvéde­lem szempontjából. Az 1970- es újítást azóta már eredmé­nyesen alkalmazzák a folyók olajos szénnyeződősének tisz­títására. A kertészeti perlit kedvezően hat a talaj vízgaz­dálkodására, s ezért használ­ják dugványok gyökerezteté- sére. A perlitbe ültetett pa­lánták gyorsabban nőnek, több hajszálgyökeret eresz­tenek és szakadás nélkül szedhetők ki a perli tből. Nagy mennyiséget szállítanak az óbudai kertészeti termelő- szövetkezetnek — amely ko­rábban importálta a kerté­szeti perlitet Meetérülő befektetés A perlitgyáraknak amel­lett, hogy fontos ipari anya­got gyártanak, van még egy nagyon lényeges jellemzőjük: kis beruházásokat igényelnek és gazdaságosak. Bár még csak tervezik az új gyárat, a szakemberek azzal számol­nak, hogy a beruházás 2—3 év alatt megtérül. Ez nem kis dolog, különösen ha figye­lembe vesszük, hogy az ipar néhány területén létesül olyan beruházás, amely 10 éves Ynegtérülése is gazdasá­gos. A nyírtelek-belegrádi gyár állóeszköz-állománya 12 millió forint és a gyári ered­mény 10 millió forint! Ezt az értéket, a meglévő eszközökkel alig több. mint 80 ember termeli, jórészt nyírtelekiek és belegrádpusz- taiak. Magyarországon 1958—1969 között kezdődtek el a perlit- kísérletek, s világviszonylat­ban is jelentősek a magyar szakemberek eredménye; a hazai gyártás területén. Az elkövetkező időben még több feladat hárul az ország hat gyárára, köztük a nyírtelek- belegrádira is, ott, ahol az eredeti vulkáni kőzetből ki­vonják a vizet és fontos szi­getelőanyagot. egyéb készter­mékeket gyártanak. Balogh Júlia bet ér minden tablónál!), az­tán átadták az ünnepeltnek. Nézegettem a harminc kis rajzot, a nagyon ügyeset es a sutácskábbakat, a szépen gondosan készítettet és a maszatosat. amelyekben azonban mindig ott bujkált a szeretet és a kis pajtás kö­szöntése. De volt egy, ame­lyik feledhetetlen volt. Nem a „mű” kapott meg. Nem, hanem az igazi sráclélek, ami egy kusza mondatot íratott a papír szélére Ennyi volt rajta: „légy bol­dog burgi.” Őszinte, igaz kis mondat, s nincs mögötte sem­mi érdek, semmi t forma. Csak egy pulya szive. Azt hiszem, amíg élem, nem fe­lejtem a kis Turcsán nevét. És ismeretlenül is szeretem 1 (borget) B az i«azgatói tanácsban „Az üzemi demokrácia a szocialista demokrácia alap­vető része, amely lehetőségei ad a vállalati gazdálkodás­ban, a helyi és közügyekbe való beleszólásra; növeli * dolgozók felelősségtudatát, fokozza aktivitásukat. Az üzemi demokrácia jelenlegi működése és hatékonysága nem felel meg a követelmé­nyeknek, ezért mind tartal­mában, mind módszereiben tovább kell fejleszteni* — mondják a párt XI. kong­resszusi irányelvei. Ez volt a fő témája Székelyhídi Fe­renccel, az UNIVERSIL szb- titkárával folytatott beszélge­tésünknek. Hogyan valósul meg az üzemi demokrácia m gyárban? — A munkások legfelső szinten eddig még nem vet­tek részt a gyáregység irá­nyításában. Á múlt hetekben lezajlott vezetősegválasztú taggyűléseken eldöntöttük, hogy a munkások képviselői is részt vehetnek az igazga­. tói tanácsban. Ec’ lig is meg­volt a munkások érdekkép­viselete, de úgy éreztük, to­vább kell fejleszteni. A tu­lajdonosi viszonyt szeretnénk erősíteni. Éreztetni, hogy mi munkások vagyunk a gyár gazdái. Rajtunk áll, vagy bukik minden. Közös erővel tudjuk teljesíteni terveinket Gavula Géza, az üvegtech­nikai részleg művezetője. Va­lamikor ő is munkás volt Most 80 ember van a kéz® alatt, akik nyolc műhelyben dolgoznak. — Nem túlzók, ha azt mondom, családias a munka­helyi légkör nálunk. Jó s kapcsolat a vezetőség és a dolgozók között. Sosem sza­bad elfelejteni, bármilyen termelési feladatról is van szó, a célokat mindig csak emberekkel tudjuk elémt Nemrégiben állítottunk be az üvegtechnikai fúvódéba több nyugatnémet gyártmányú fú­vólámpát. Pár napi üzemelte­tés után kiderült, olyan máé gas fényt ad, hogy sok dol­gozónknak abba kellett hagy­ni a munkát különféle szem- bántalmak miatt. Több em­berünk kötőhártya-gyulladási kapott. Rögtön szemüveget rendeltünk a SZOT Tudo­mányos Kutató Intézetétől, Mán meg is érkeztek az első példányok. Naponta érkeznek új dol­gozók a gyárba. Bizalommal fogadják őket. A betanulási idő alatt nemcsak szakmai­lag hanem emberileg is tá­mogatják őket. Gondoskod­nak róluk. Az embernek érez­nie kell, hogy nincs egyedül, hogy számítanak rá. Az em­berek jönnek és men­nek is. Nem a rossz munkahelyi légkör mi­att mennek el — tűnődik a művezető. Talán csak egy ter­mészetes szelekcióról vara szó. Ez a munka kézügyessé­get és nagy figyelmet igé­nyel. Nem mindenki alkal­mas erre a munkára. — Az üzem; demokrácia a* előfeltétele a hamisítatlan jé munkakedvnek — folytatja a művezető. — Amikor biztosí­téka van a munka szeretőié­nek és becsületének. Ebből következnék a saját kezde­ményezések, gondolatok, öt­letek, újítások. A cseppen tőgyártáshos szerkesztett egyik munkásuk egy olyan szerkezetet, amely- lyel fele időre csökkent a gyártás ideje. Jelentős anyag- megtarítást értek el egy csi­szolópor-szelektáló géppel, amit szintén fizikai munkás­kollektíva készített; Tavaly 57-en 63 újítást nyújtot­tak be elfogadásra. Az ebből származó gazdasági ered­mény 860 ezer forint. a m

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents