Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-04 / 29. szám

2 f»!tBT-WÄG?AnORSZÄ<J m. r' Gromiko Kairóba utazott (Folytatás as 1. oldalról) állam megalapításának jogát — hangsúlyozta a külügymi­niszter. A közel-keleti helyzetet Gromiko továbbra is bonyo­lultnak és robbanásveszély es­nek minősítette. A világ e fontos körzetében kialakult feszült helyzet hátterében Izrael kalandorpolitikája áll, Izrael mögött viszont bizo~ nyos imperialista körök sora­koznak fel. Izrael támogatói időről időre a zsarolás politi­káiéhoz folyamodnak. Aligna lehet azonban kételkedni ab­ban, hogy az arab népek a baráti országok segítségére, saját növekvő egységükre tá­maszkodva, senkinek sem en­gedik meg, hogy békefeltéte- leket diktáljon a Közel-Kele­ten a jogos arab érdekek ro­vására. Andrej Gromiko hétfőn találkozott Mahmud al- AjObival, a Szíriái Arab Köztársaság minisztertaná­csának elnökével, a Baath- párt vezetőségi tagjával. Megbeszélés során szó volt a szovjet—Szíriái kétol­dalú kapcsolatok kérdései­ről. valamint más kölcsönös érdeklődésre számottartó problémákról. Hétfőn aláírták a Szovjet­unió és Szíria gazdasági és műszaki együttműködési egyezményét, továbbá azt a kormányközi megállapodást, amelynek értelmében együtt­működnek az egészségvéde­lem és az orvostudomány te­rületén. A dokumentumok aláírása után sor került Andrej Gromiko és Abdel Halim Khaddam Szíriái külügymi­niszter zárómegbeszélésére. Gromiko hétfőn befejez­te baráti látogatását a Szíriái Arab Köztársaság­ban és elutazott Damasz- kuszból. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter IL—62-es különgéne helyi idő szerint 13 óra 10 perckor érkezett meg a kairói repülőtérre. Gromiko megérkezése után rövid nyilatkozatot adott. „A Szovjetuniót és Egvintomot egyesítik a kö­zös célok az imperializmus a reakció elleni harcban, a békéért, a szocialista hala­dásért” — mondta a szov­jet külügyminiszter, maid hozzáfűzte: a mostani tár­gyalások beletartoznak ab­ba a rendszeres konzultáció- sorozatba, amelynek alapja a szovjet—egyiptomi barátsá­gi és együttműködési szer­ződés. Gromiko szólt arról, hogy megbeszéléseinek kö­zéppontjában természetsze­rűleg a közel-keleti rende­zés kérdései állnak majd. Igen gyümölcsözőnek ne­vezte Szíriái tárgyalásait, amelyek megmutatták a törekvést a kölcsönös egyet­értésre és hozzájárultak a szovjet—szíriai baráti kap­csolatok elmélyítéséhez. Nem sokkal a szovjet kül­ügyminiszter megérkezése után Andrej Gromiko és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter megkezdte tárgyalásait. Az első napi megbeszélések eredménye­ként három egyezményt ír­tak alá. Az első egy konzuli szerződés, amely a két or­szágban nyitandó új kon­zulátusokról intézkedik. A másik egyezmény a gazdasá­gi tervezés területén kialakí­tandó együttműködést sza­bályozza, a harmadik kultu­rális megállapodás. Este az egyiptomi külügy­miniszter vacsorát adott szovjet kollégája tiszteleté­re. (Folytatás az 1. oldalról) dését is megfigyelhettük. Ér­dekes beszélgetéseket foly­tattunk Debrecen város egyetemének vezetőivel. Utunk során tapasztaltuk, hogy Magyarországon is na­pirenden vannak az úgy­nevezett urbanizációs kérdé­sek: a levegőszennyeződés elleni harc, a környezetvé­delem. A lakosság életszín­vonalának növelése és jólé­te szempontjából — megíté­lésünk szerint — megfelelő­en foglalkoznak a terület- feilesztési kérdésekkel. Francois le Douarec aj- elnök végül meggyőződé­sét felezte ki, hogy látogatá­suk elősegítette a magyar és a francia parlament közötti kancsolatok további széle­sítését és a személyes kan­csolatok erősítését. Mint mondta, a Francia Köztár­saság nemzetgyűlése kereté­ben működő francia—ma­gyar parlamenti csoport rö­videsen magvnr parlamenti küldöttséget lát vendégül Párizsban. Megnyitották a pedagógiai heteket Az idén hetedik alkalom­mal rendezik meg Szabolcs- Szatmárban á pedagógiai heteket. A február 3-án kez­dődött eseménysorozat újdon­sága, hogy a nevelés időszerű kérdéseit felölelő, a nevelők kulturáltságát elősegítő ren­dezvénysorozat a megye négy városára térjed ki. A pedagó­gusokon kívül a közművelő­dési intézmények vezetői és munkatársai is részt vettek. Nyíregyháza mellett Kisvár- da, Mátészalka, Nyírbátor is változatos pedagógiai előadá­sok, szakmai tanácskozások, bemutatók, ankétok színhe­lye lesz. A megyei megnyitóra feb­ruár 3-án, délelőtt 9 órakor került sor a megyei művelő­dési központ nagytermében. Az elnökségben helyet fog­lalt dr. Kárpáti Imre, a me­gyei pártbizottság osztályve­zető-helyettese. dr. Kuknyó János, a megyei tanács mű­velődési osztályvezetője, Oláh Gábor, a pedagógus­szakszervezet megyei titkára. Fodor Géza, a Nyíregyházi Városi Tanács művelődési osztályvezetője. Dr. Ördögh János, a Nyíregyházi Városi Tanács elnökhelyettese mon­dott megnyitót. Méltatta az immár megyeivé szélesedett pedagógiai hetek jelentősé­gét. melyet 1969-ben a Nyír­egyházi Városi Tanács kez­deményezésére indítottak el. A nevelés iránt megnöveke­dett érdeklődés megkívánta, hogy a megye nagyobb tele­pülésein is megrendezzék a pedagógiai heteket. A megnyitó után Gyúró Imre. a megyei tanács elnök- helyettese tartott előadást az egységes művelődéspolitika megvalósításának néhánv kérdéséről. Elöljáróban utalt az előadó a párt áitaláoer politikája és a művelődéspo­litika szerves kapcsolatára, majd a tudományos-technikai forradalom és a közoktatás­közművelődés kölcsönös kap­csolatával foglalkozott. A megyei feladatokról szólva egyebek között elmondta, hogy sok tennivaló vár a köz­oktatás és közművelődés dol­gozóira a lakosság általános és szakmai műveltségének feilesztésében. Az esvik lép­cső. hogy minél több sza- bolcs-szatmári ember szerez­ze meg a nyolc általános is­kolai végzettséget, ezzel a le­hetőséget a szakmai képzett­ség eléréséhez. Mindez szo­rosan összefügg a megve gaz­dasági fejlődésével. A mű­veltség gyarapítása összessé­gében a szocialista életmód és szemlélet erősítését S7-n’ gálja. Felhívta a figyelmet a megyei tanács elnökhelvette- se a szabolcsi értelmiség fe­lelősségére. aktív részvételre a közművelődésben, a szelle­mi tartalékok kiaknázására Foglalkozott a továbbiak­ban a szabad idő hasznos el­töltésének megszervez igényes kihasználásával, melyben a művelődési Políro­zók sokat tehetnek. Egvik fő feladat a szn-dalista brigá­dok segítése. Részletesen ele­mezte az előadó az egységes műve’ödéspolitikából követ­kező feladatokat a közokta­tási és a közművelődési in-, tézmények munkáiéban, amely egvik kulcskérdése a párt művelődéspolitikája megvalósításának. A megyeszékhelyen szer­dán a nevelőtestületi egység­ről — a nevelés egységéről hangzik el előadás, majd négy hétért át gazdag prog­ramból válogathatnak az ér­deklődők. Mátészalkán feb­ruár 8-án tartiák az első elő­adást a nevelésközpontú is­kola témáiéról. Kievárdár február 5-én. Nyírbátorban február 18-án kezdődik a he­lyi rendezvénysorozat FHBD Pintér fsfvám FEJE2ETEMA mm* nmsm ehe mállás mrÉmríBOL 5. A kommunista párt katonai bizottsága a fegyveres harc megszervezéséért BRÜSSZEL Moszkvába utazott az Eu­rópai Gazdasági Közösségek bizottságának küldöttsége, hogy tárgyalásokat folytasson a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa titkárságának képviselőivel. A delegáció ve­zetője Edmond Wellenstein, az EGK bizottságának nemzet­közi kapcsolatokkal foglal­kozó főigazgatója, tagjai kö­zött a bizottság szakértői vannak. A látogatás célja, hogy előkészítsék Francois- Xavier Ortoli, a bizottság elnöke moszkvai látogatását. Ortolit Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára hívta meg. MOSZKVA Alekszej Gubarev és Geor- gij Grecsko űrhajósok a Szaljut—4 szovjet tudomá­nyos űrállomás fedélzetén a hétfői napot orvosi kísérle­teknek szentelték. Az űrha­jósok spektrométerek segít­ségével mérték a földi légkör átlátszóságát a színkép ibo­lyántúli és infravörös tarto­mányában. Meghatározták az atmoszféra színképi jellem­vonásait abból a célból, hogy mérni lehessen az ózon és a vízpára koncentrációját a Föld felszíne feletti külön­böző magasságokban. E mé­rések adatainak különösen nagy tudományos és gyakor­lati jelentőségük van a Föld légkörében található szeny- nyeződés szerkezetének és dinamikájának tanulmányo­zása, valamint az e szennye­ződés nagyságát ellenőrző módszerek kidolgozása szem­pontjából. VIJAYWADA Vasárnap befejeződött az Indiai Kommunista Párt X. kongresszusa. A kongresz- csus konkrét akcióprogra­mot adott az indiai kommu­nistáiknak a tömegek mozgó­sítására a reakció és az im­perializmus ellen, valameny- nyi baloldali és demokratikus erő egységének kikovácso­lásáért, India és a szocialista országok, valamint a függet­len ázsiai, afrikai és latin­amerikai prszágok közötti ba­ráti és együttműködési kap­csolatok további erősítéséért. BONN Helmut Schmidt nyugatné­met kancellár hétfőn Párizs­ba utazott, hogy Giscard d’Estaing francia elnökkel tárgyaljon. A francia—nyu­gatnémet rendszeres konzul­tációk keretében sorra kerü­lő kétnapos eszmecsere-so­rozaton a feltételezések sze­rint előkelő helyen szerepel majd Nagy-Briíannia közös piaci tagsága újratárgyalásá­nak kérdése. Szó lesz ezen kívül az energia-ellátá- kér­déseiről, a mezőgazdasági árak problémáiról, a közel- keleti helyzetről Magyarország német meg­szállása után a párt Köz­ponti Bizottsága elérkezett­nek látta az időt a fegyve­res harc megszervezésére is. Ezt a gondolatot fejezte ki az a felhívás is, amelyben a párt a legkíméletlenebb har­cot hirdette a megszállók ellen: „Ne legyen Se éjjele, Se nappala hazánk földjén a német megszállóknak! Ne hagyjatok nekik egy nyu­godt pillanatot sem. Gyújt­sátok rájuk a házat, pusztít­sátok őket tűzzel-vassal!” 1944 áprilisában a Köz­ponti Bizottság naoirendre tűzte a Katonai Bizottság felállítását is. Megszervezése azonban néhány hónaoot ké­sett, mert a Központi Bi­zottság sorait letartóztatások tizedelték. Ekkor fogták el Kádár Jánost is, a párt ve­zetőiét, aki útban volt Ju­goszlávia felé, hogy Tito partizánjaival a szorosabb kapcsolatot kiépítsék és konkrét segítséget kérjenek a magyar fegyveres e1 lenál­lás megszervezéséhez is. A letartóztatások, maid a Magvar Front mega1 ak”1 áfá­val megsokszorozódott teen­dők átmenetileg levették na­pirendről a Katonai Bizott­ság megszervezését. Ez azon­ban fiám azt jelentette, homr a párt a fegyveres harc el­készítéséről lemondott volna. Már a nyár folyamán több — bár sikertelen — kísérlet történt fegyveres alakulatok létrehozására. Egyik ilyen szervezőút i a során „leoték” meg a nyomozók Ságvári Endrét, aki a velük vívott tűzharcban mártírhalált halt. A kommunista párt a fegy­veres harc előkészítése mel­lett egyik fontos feladatának tartotta a hadsereg német­ellenes szárnyának megnye­rését. Ezért javaslatára a Magyar Front létrehozta a katonai propaganda bizott­ságát, amelynek vezetője a kommunista Pálffy György, volt vezérkari szízndos lett. Csoportja ' irányításával a röpiratok tömege jutott el — a demokratikus erők ál­tal eddig jórészt elhanyagolt területre a hadsereg köré­be és fejtett ott ki — a ve­zérkar szavaival élve — ve­szélyesen bomlasztó tevé­kenységet. Nem véletlen az sem, hogy a Magyar Front c. illegális újság beköszöntő számában a hadseregre irá­nyította a figyelmet, mond­ván: „a nemzet jó vagy bal­sorsa ma a hadsereg kezé­ben van.” „A magyar hádr sereg előtt két út áll — írta a lap. Az egyik az, amelyen a hadsereg eddig haladt... Ez a hadsereg pusztulását és a nemzet érdekeinek el­árulását jelentené. A másik út: szembefordulni a né­met megszállókkal és kiver­ni őket a magyar földről..." Pálffyék nemcsak propa­gandavonalon értek el sike­reket, ■ hanem komoly kap­csolatokat teremtettek főtisz­tekkel is, összeköttetéseik a vezérkar, sőt Horthy sző­kébb kabinetjéig is eljutot­tak. Ezek jelentős szeredet játszottak a kiugrási előké­születekben, később pedig a Kiss János altábornagy kö­rül gyülekező hazafias tisz­tek szervezésében. 1944 SZeptoíhber végén, ok­tóber elején Páifiyék u fen­ti feladatok mellett újabb megbízást kaptak a kommu­nista párt Központi Bizott­ságától, mégpedig a párt Ka­tonai Bizottságának létreho­zását. A bizottság tagiai kö­zött találjuk Fehér Lajost, aki közvetlenül a budapesti akciógárdákat irányította. Solyom Lászlót, aki pedig a hadsereg és a munkásmili- ciák szervezését kapta. A Katonai Bizottság sokirányú tevékenységére utal Pálffy György összefoglaló jelenté­se is: A következőkben előbb idéznénk részleteket: „Szervezkedésünk kétirányú volt — írja Pálffy: 1. Kis akciócsoportok szervezése, felfegyverzése, anyaggal va­ló ellátása és bevetése né­met- és nyilasellenes ak­ciókra. (A továbbiakban részletezi az akciógárdák munkáját, ml erről külön szólunk.) A második feladat „a fegyveres felkelés céljából tömegszervezés.” Ez a mun­ka három irányú volt. a) Apró Antalon, az építők és Bartha Bertalanon, a vasa­sok párton belüli vezetőin keresztül „a megmozgatható munkástömegek megszerve­zése”. b) „A társadalom kü­lönböző köreiből (egyetemi hallgatók, nemzetőrségek, később kisegítő karhatalmi alakulatok, miniszteri s más hatósági tisztviselők, tartalé­kos tisztek, stb.) különböző ellenállási csoportok meg­szervezése, nyilvántartása, fegyverrel, anyaggal való el­látása.” c) „A honvédség különböző egységeinek be­szervezése, amit mindhár­man csináltunk.” Pálffy György összefogla­lójában képet kapunk arról is, hogy a Katonai Bizottság hogyan találta meg az utat magas rangú horthysta tisztekhez, a párt hogyan tudta nemcsak megnyerni, hanem az aktív harcba be­kapcsolni a vele összekötte­tésbe került katonai egysé­geket. A Katonai Bizottság komoly szerepet játszott a nemcsak a Kiss János altá­bornagy vezette Katonai Ve­zérkar megszervezésében, ha­nem ennek letartóztatása után szétesett katonai cso­portok, különböző fegyveres alakulatok újjászervezésé­ben és a Kommunista Párt által közvetlenül, vagy köz­vetetten vezetett partizán- csoportokhoz, vagy más fegy­veres testületekhez való irá­nyításában. Pálffy említett írásában azt is megemlíti, hogy a Katonai Bizottság munkáját 1944 decemberéig a Központi Bizottság részé­ről Rajk László, majd an­nak letartóztatása után a Németországba irányított transzportból megszökött és a KB munkájába ismét be­kapcsolódó Kádár János irá­nyította. A párt Katonai Bizottság legfőbb célját, a fegyveres felkelést, ha nem is tudta megvalósítani, kiemelkedő szerepet játszott a főváros­ban kibontakozott fegyveres ellenállás szervezésében és irányításában. Érdemei el­évülhetetlenek. (Folytatjuk) 24. Azon sosem töprengett, mi­ért, van ez így, és lehelne-e másképpen. De hogyan is le­hetne másképpen? A hábo­rúban lőnek és mindig is lő­ni fognak. És ha már egyszer lőnek, akkor el is találnak néha valakjt. Sokat beszélnek mostaná­ban arról, hogy béke lesz. Ami azt jelenti, hogy olyan­kor nem lesz háború. Eltűnődött ezen, és meg­próbálta elképzelni, milyen lesz az. ha már sehol sem lőnek többet, és mind civilt húznak, és hazamennek arra az időre a falujukba a kato­nák. És olyankor, amikor bé­ke van, azt sem lehet tudni az emberekről, melyik kato­na, melyik nem. És azt sem, kinek hány csillagja van, mert mindenki civil, fis 1»­REGÉNY hét, hogy a szakaszvezető el­áll cselédnek, a gazdafiú pe­dig, akinek egy 'csillagja sincs, parancsol neki. Amíg a béke tart. A baka esetleg az őrmesternek is parancsol. És ha béke lesz, a tömér­dek katonaruhát, a fegyvere­ket, az ágyúkat, a tankokat, a repülőket, a bombákat mind berakják valami irdatlan nagy raktárba. És ott őrzik, amíg a béke tart. Mert háborúnak akkor is lenni kell, ha valameddig csakugyan béke lesz. Mert mi lenne a rengeteg tankkal is, bombávai, fegyverrel, ha so­ha többé nem lenne háború? Olvasni a történelemkönyv­ben, hogy ezek előtt is min­dig háború volt. És ha békét kötöttek néha, csak azért kö­tötték. hogy kifújják magu­kat, és hozzákészüljenek. És adódó alkalommal egymás­nak estek megint. Az örökös háborúzást könnyen el tudta képzelni. Az örökös békét már sehogyan sem. Voltaképpen még azt sem, hogy sokáig tarthat a béke. Vagyis a szünet két há­ború közt. (Berozsdásodnának a fegyverek is.) Jól van, győz majd vala­melyik. Grisáék azt mondják: meg sem állnak Berlinig — ott lakik Hitler —, és akkor „Gityler kaputt”. Ezék azt mondják: most vetik be a csodafegyvert, és egy hét alatt elfoglalják Moszkvát, és „Sztálin kaputt”. De ha győzne is valame­lyik, hány ország van még a világon, talán száz is. MÜtor győzi azt le mindet, lehet, hogy soha. Nem úgy megy az, folyton csak győzni. Hol egyik győz, hol mega másik. Régebben — beszélik de emlékezhet is rá — inkább a németek győztek, mostaná­ban inkább az oroszok. D« azért szaladnak Grisáék is néha; abból a hegyközi falu­ból is milyen egykettőre ki­zavarták őket... így töprenkedett néha. Azok nélkül a köznapi dolgok nél­kül, amelyeket annyira meg. szokott már, a jövőt sent tudta elképzelni. Katonák nélkül, lövöldözések, bombá­zások, füstölgő romok nél­kül; menekülők, bujkálok; sápadt, nyöszörgő, rosszked­vű sebesültek, az út szélére fektetett, hamuszürke arcú hullák nélküL „Ez a világ tendje” —i gondolta a nagyanyja sza­vaival. Az ember nem férhet egymástól, folyton csak öli egymást. Félt az első időben. Mis­kolcon még különösen félt de megszokta lassacskán, hogy ő elég nagy biztonság­ban van a felnőttek között Mert a felnőtteknek mindnek több a félnivalója. Egymást üldözik a felnőttek, egymást ölik, s ez annyira lefoglalja őket, hogy vele nem igen ér­nek rá törődni. (Folytatjuk! FEKETE GYULA:

Next

/
Thumbnails
Contents