Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-28 / 50. szám

KKLET-MAGYARORSZAG 1975. február 59. L'jdttnsáaok 1 udoniányos kutatások 4- 1 apasztalatcsere a mezőgazdaságban I A szakosított telep: Bizonyít a rakamazi tehenészet Debróczkí Ferenc állatgondozó kéthónapos kistarjá­kat levegőztet a tehenészeti telep egyik karámjában Amikor elindultunk, hogy egymásután megnézzünk egy korszerű tehenészeti telepet és egy hagyományos tejter­melő üzemet, még nem gon­dolok, hogy ennyi megle­petés vár ránk. Az ember úgy gondolná, hogy a króni­kásnak ilyenkor csak ..kísé­rőmuzsikát” kell szerkeszte­nie a korszerű dicséretéhez. A valóság nem ilyen egy­szerű. A korszerűségnek is megvannak a kezdeti nehéz­ségei és a hagyományoknak is igen nagy az ereje. Az Itt kővetkező kettős beszámoló­ból mégsem az .csendül ki, hogy legyünk óvatosabbak a korszerű elterjesztésével. El­lenkezőleg: ahal hagyomá­nyokra, szakértelemre épül, bátrabbak is lehetünk az ed­diginél. Pedig mindkét község. Ra- kamaz és Dombrád, ahol jár­tunk, híres állatneveié ha­gyományairól. A kötelező szertartás —- kézíertőtlenítés, cipőfertőt­lenítés, fehér köpeny felvé­tele — a rakamazi Győzelem Termelőszövetkezet híres te­henészeti telepén vagyunk. Az ország egyik legkorsze­rűbb ilyen üzeme. Nemcsak az illetékes minisztérium tartja számon, mint bemuta­tó gazdaságot, hanem az Esésűit Nemzetek élelmi­szer-gazdasági tagozatának, a FAO-nak is nemzetközi bemutató üzeme. Ez utóbbi összefügg azzal, hogy a má­sodik tiszai vízilépcső öntö­zővize ide érkezett először megyénkben. A korszerű rét- és legelőgazdálkodást fog­ják itt megtekinteni, tanul­mányozni, esetleg tanulni külföldiek is, legtöbben a fejlődő harmadik világ leen­dő szakemberei. Ami az öntözést Illett, a rakamazi gazdasági vehetők még most sem tudnak elfoj­tani egy kesernyés szájhú­zást, ha erről esik szó. A te­lep 1972-ben készült ej. Har­minckilencmillió forintos ter­vezett árából megtakarítot­tak másfél miHiót. A követ­kező év a gondos betelepí­tés esztendeje volt. Először éppen tavaly szerettek volna eredményeket felmutatni. Mert mire való az öntözött rét és legelő, ha nem arra, hogy hús és tej legyen belő­le? (Rakamazon elsősorban tej.) Nos: az elmúlt év első öt hónapjában elöntöztek közel kétmillió köbméter vizet. Az­tán öntözni kezdett az ég és a Tisza nem olyan engedel­mes víz lett, mint a csövek­ben folyó. Háromszor öntöt­te el a rakamazi földeket, legelőket, elvitt, amit el vihe­tett. A rakamazi állatok ta­karmány nélkül maradtak Mindeközben nem sikerült elérniök papíron az agy te­hénre eső háromezer literes évi tejhozamot Az^rt kel! így mondani, hogy papíron, mert ha figyelembe vesz- szük, hogy a tej megköve­telt zsírtartalma 3,6 százalék — a felvásárié tulajdonkép­pen ezért fizet ■*? és a ra­kamazi teheneké jóval meg­haladj^ a négy százalékos zsírtartalmat akkor körül­belül itt tartanak. Közben igen jói sikerültek a keresz­tezések az Egyesült Álla­mokból behozott fekete-tarka Holstein-Friz fajtával. Lát­tuk a kisbPfjäkat. Már né­hány hónapos korukban, az első keresztezés után is sok jót ígérnek. Megfelelő kivá­logatás, jó tenyésztés mellett hatezer literen felüli teljesít­ményt tudnak nyújtani. Faggattuk a vezetőket: je­lenleg jövedelmező-e szá­mukra a tejtermelés? Meg­mondták őszintén, hogy most már, az árrendezés után nem veszteséges. Ha a borjúsza­porulat értékesítését és a trágyafelhasználást is hozzá­számítják (és miért ne szá­mítanák hozzá?) most már jövedelmező. A telep teljes bevétele ti­zenötmillió forint volt. Ha- nyik József elnök a legutób­bi FAO-összejövetelen ar­ról számolt be, hogy a ra­kamazi Győzelem jelenlegi 110 milliós értéktermelése 1980-ra megkétszereződik. Ezen belül mennyire nőhet a telep évi bevétele 1980-ban? A válasz: legalább ötven­millióra. De ha minden jól megy, lehet nyolcvan is. Itt tehát a jövő, a legköze­lebbi jövő születésénél jár­tunk. Bár azért a nyolcszáz rakamazi háztáji szarvas- marha sem „ha’ott” múlt. És az is jelen, hogy a telep szak­képzett állatgondozói, akik kalauzoltak bennünket, az állatok között, négy és fél ezer forintot keresnek ha­vonta. Geszrtely! Nagy Zoliin Az erdei fák nemesítése Mindenki számára termé­szetes, hogy kultúrnövé­nyeinket -r PÍ. a búzát, ku­koricát, cukorrépát, vagy éppen a gyümölcsfákat — különböző módszerekkel ne­mesíteni igyekeznek, hogy több és jobb termés kerül­jön az ember asztalára. Er­dőinket szemlélve pedig eszébe sem jutna a kívülál­lóknak, hogy bizony itt is jelentős aemesítési mun­ka folyik, amelynek azon­ban eredménye csak a távol jövőben mutatkozhat meg. Az erdei fák nemesítésé­nek a legfontosabb célja természetesen *a iák na­gyobb termőképességének az elérése. Gyorsabban nö­vekedő és több, jobb minő­ségű faanyagot termelő ra- változatakot igyekeznek ki­nemesíteni, amelyek ered­ményesebbé teszik az erdő- gazdálkodást. Más szem­pontból fontos cél az ún. rezisztencia-nemesítés, vagy­is az ellenáilókcpesség növe­lése, különféle károsító té­nyezők ellen. Nem csupán a rovaroknak vagy gombák­nak ellenálló fafajokra gondol a nemesítő, hanem egyéb ártalmak kiküszöbö­lésére, vagy csökkentésére fs: fontos pl. a fenyőfák „hó- törés”-sel szembeni elíen- állóképessségének a növelé­se. Célja lehet a nemesítés­nek az is, hogy a fák egye­nesebbre és magasabbra nö­vekedjenek, vagy egyéb, kü­lönleges célok elérése is le­het a nemesítők feladata, pl. a gyakoribb magtermés megvalósítása, vagy a na­gyobb gyantahozamú fenyők­nek a kiválasztása­Az erdészetben a nemesí­tést módszerek ugyanazok, mint a növénvnemesítés más területein. A két sarkalatos tevékenység a kiválasztás és a keresztezés. Az erdész is oltással igyekszik új faj­tákat létrehozni és a mes­terséges beporzástól is sokat remélhet. A nemesítői mun­ka alapja a magvizsgálat és általában a maggazdálkodáf megszervezése. A magvizs gálát során megnézik a más tisztaságát esi rázóképességé* is csírázás erejét. wtagFar erdőgazdaság szempontjából különösen azok a kísérletek a haszno­sak, amelyek a tölgyek ne­mesítése terén folynak vi­lágszerte, hiszen hazánk er­dőállományának kétötöde tölgy fél ékből áll. Előreha­ladottak azok a kísérletek is, amelyek az amerikai ár­bocakáchoz hasonló magas termetű akácok kinemesí­tésére irányulnak. Kísérle­teznek tövis nélküli akáctör­zseknek a kitenyésztésével is. A méhhozam növelése és minőségének a javítása ér­dekében próbálkoznak a korán fakadó, és augusztus­ban — szeptemberben újra virágzó akácok elkülönítésé­vel. A nyárak nemesítésének is rendkívül nagy a népgazda­sági jelentősége, mert az amúgy is gyorsan növő nyá­rak mesterséges és természe­tes hibridjeinek a növeke­dési üteme elhagyja a szülő­fajokét. Ma már a myárat lényegében termesztett kul­túrnövénynek kell tekin­tenünk, nem pedig erdei fá­nak, s így többé nem a ter­mészet kegyeire bízott nyá- rasokat telepítünk, hanem belterjesen gondozandó nyárültetvényeket LOMBIK NÖVÉNYEK. Az MTA Szegedi Biológiád Központ­jának Növényélettani és Genetikai Intézetében több munka­csoport kísérletezik izolált növényi sejtekkel és szövetekkel A munkacsoportnak már sikerült ún. mutáns sejtekből bi­zonyos anyagokkal szemben ellenálló dohánynövényeket fel­nevelni. A Klíma-kamrában ellenőrzik a lombikokban nö­vekvő dohánynövényeket. (MTI fotó: Danis Barna felv.—KS) SZAKKÖNYVTÁRUNK Á modern biológia címszavakban Közel egymillió élőszerve­zet-típus — nagyrészűknek több neve is van —, sajátos szerveik, szervrendszereik, azok működésének törvény- szerűségei: ezek (és még sok más fogalom) mind a bioló­gia témájához tartoznak, fejlődik az egyed, a faj és i tudomány is, ugvanakkor ■gyre szélesebb a biológia’ térdések iránti érdeklődés ‘gyre több kérdés merül fe' a magasabb természettudo- mánvos képzettséggel nem rendelkezőkben is. E kérdésekre választ kell adnunk az egyén világnézeti problémái, valamint gyakor­lati kérdések megoldása érdekében. A számukra adott terje­delmen belül nem tudunk minden fogalmat megma­gyarázni, a magyarázatok szintjét is úgy kellett meg­határoznunk. hogy egy átla­gos középiskolai végzett­ségű olvasó az egymással összefüggő címszavak átta­nulmányozása alapján meg­értse a kérdéses fogalmat. Könyvünk az élővilág kü­lönböző szerveződési szint­jeivel eltérő mértékben fog­lalkozik, olvasóink feltéte­lezett igénye a problémák aktualitása szerint. Sejttani és genetikai kérdésekkel például behatóbban tárgya­lunk, mint filogenetikai, rendszertani problémákat. Az anatómiai, a szervek .funkcionálására vonatkozó címszavak elsősorban az emberi szervezetre utalnak. Kertbarátok taaácsadófa A Nagy Sándor-féle metszés (3.) Az előzőekben a szabolcsi metszés (Nagy Sándor-féle) koronaaiakító és koronarit­kító hatásával foglalkoztunk. Az alakító tevékenység ter­mészetesen nem vonatkozott a termő jonatánfa koronájá­nak teljes formálására. Csu­pán a fő és oldalvezérek ki­emelésére és azok visszamet- szésére. A korona ritkítása pedig annyiban volt ritkítás, hogy a fölöslegesen keletke­zett vesszőket még egyéves korban el távoli tottuk, és így a koronát nem engedtük el­sűrűsödni. A szabolcsi metszés legna­gyobb jelentősége a termő? remetszésben van, azért mert ezzel a módszerrel aritkítás- kor meghagyott minden hosz. szú (vegetatív jellegű) vesz? szót visszametszük. A hosz- s?úra metszett (a vessző há­romnegyede,’ illetve négyöté? de megmarad) vesszőből 2r??3 hajtás lesz erőteljesebb. Az utána következők, mind rö- videbbek és rövidebbek, míg a 2 éves gally tövében csak megduzzadnak a rügyek. Ilyenformán a hosszúra ha. gyott vesszőn egy év eltelté­vel hosszúnyárs, rövidnyárs, dárda és egyedül álló termő? rügy fejlődik, ami bőséges termést eredményezhet a kö_ vetkező években. A termóremetszés kivitele, zéséhez némi gyakorlat is kell. A visszametszés előtt el kell tudni bírálni, hogy a vesszőt fejlettségéhez mérten milyen hosszúra kell meg­hagyni, hogy a fenti eredmé­nyeket kapjuk. A visszamet? szés mértékénél azt is vegyük figyelembe, hogy abban az esztendőben milyen mérvű lesz a tápanyagellátás, a trá­gyázás éa vízellátás, valamink hogy a metszés utáni észtén, dobén milyen termés várható,- milyen lesz a ía terhelése. Ha túl hosszúra metszünk gyen? ■ ga lesz a végélló-hajtás, ami, a jövő évi metszést kórlátoz- za és ugyanakkor a vesszők töve nem rakódik be termő* rüggyel, kopaszodás áll be. Túlságosan rövidre metszés esetében a visszametszett vessző valamennyi rügye erő. teljes hajtást hoz. Nyárs, il­letve dárda egyáltalán nem, vagy csak igen kevés fejlő­dik. A sok hosszú hajtás el- sűrűsíti a koronát és termé­ketlenséget okoz. Általában a gyakorlatlan metsző a túlrö- vid metszéssel követi el a hi? bát. A szabolcsi metszés igen nagy segítséget nyújt a jona­tán legveszedelmesebb betege ségének a lisztharmatnak le, küzdésében. A jonatán „szabolcsi met- szés”-e után a vesszőknek csak háromnegyede, vagy négyötöde marad a fán. Sér­tetlenül csak a nyárs és a dárda jellegű vesszőket hagy- . tűk. A visszametszéssel * vesszők nyári vegetáció ide­jében keletkezett részét tá- Vőlítjuk el. Tudjuk azt, hogy a lisztharmat fejlődéséhez és szaporodásához az optimális hőmérséklet 18—25 C°. A fer­tőzés tavaszi és nyári idő­szakra esik. A kedvező hő­mérséklet következtében a nyári, azaz másodlagos fer­tőzés a veszélyesebb. Ez « fertőzés a nyáron növekedett vessző-, illetve, hajtásvégeket károsítja, 'a lisztharmaí gom­ba a vesszők felső részében telel át. Érthető tehát, hogy a szabolcsi metszésben részesí­tett jonatánfák kevésbé ká­rosodnak e betegségtől, keve­sebb vegyszer szükséges a védekezéshez. A lisztharmat , elleni küz­delemben e metszési mód nemcsak a fertőző rész eltá­volításával ad segítsége^, hanem a visszametszések kö_ vetkeztében erősebb növeke^ déssel, gyors hajtásfejlődés­sel,' vastagabb felbór (epider­mis) képzéssel a fiatal fák- -taz hasonló elleEáilókőpesség ,.^ifejlpdésév;el,í^ui4vpzzá a 'kórokozó leküzdéséhez. ' Inántsy 'ÍFeren«_ • • •- *■• ■■ • C. ^^.«»■rrvnrm, , - , , ; - ' s A melegágyak talajfertőtlenítése Megyénk területén kiter­jedten foglalkozunk olyan kultúrák termesztésével (do­hány, paprika, paradicsom, káposztafélék), melyek pa_ lámáit meleg-, illetve hideg! ágyakban nevelik. A termés szempontjából egyáltalán nem közömbös, hogy milyen pa­lánták kerülnek kiültetésre. Csak olyan növények kerül­hetnek ki a paiántaágyból, amelyek életerősek, károsí- tóktól mentesek. A károsítok fő forrása a talaj, ezéri el­engedhetetlen a melegágy! talajok fertőtlenítése. Az egyes kultúráknál, az alábbi növényvédő szerek használ­hatók fel. Paprika és paradicsom ese­tében talajfertőtlenítésre használhatók: TMTD 2 kilo­gramm,^köbméter, Orthocid 1 kilogramm köbméter. Pol- Thiuram 85 1 kilograinm/köb- méter, mennyiségben. Az előbb felsorolt szereknél 1 köbméterre megadott meny- nyiséget' 10-szeres mennyisé, gű száraz homokkal kever­jük, majd ezt elegyítsük a takarófölddel. Az összekeve­rést ajánlatos 1—2 héttel a felhasználás előtt végrehajta­ni. Mindkét kultúra érzékeny a vegyszerekkel szemben, ezért az előírt dózisokat pon. tosan be kell tartani. Káposztafélék talajfertótle- nítésekor számításba vehető készítmények a TMTD 50—6*1 gramm/négyzetméter. TMTD -hLyndán 50—60 gr? mm/négye­zetméter és a Bercema Fer- ban 40—60 gramm/négyzet- méter menny'ségben. Ezeket a vegyszereket a talajra szór­juk és a felső 5—10 centimé­teres talajrétegbe egyenlete­sen bedolgozzuk. Dohány viszonylag nagy területen kerül termesztésre ­megyénkben, ezért a termeié,, si szinttől függetlenül szük­séges a fertőtlenítés végre­hajtása. Hagyományos tér. mesztés esetén taíajlakó gombák ellen jó eredmény- nycl használhatók fel- a Far­ban 50 WP ló gramtii/negy- zetméter, az Antracol 4 gramm-'négyzetméter, és Zi- neb 7 gramm/négyzetméter mennyiségben. Ezeket a sze­reket 1 liter/négyzetméter vízmennyiségben juttassuk ki. Lótetű ellen eredményesen felhasználható a : lótetűirtó Arvalin 20—30 gramm/négy­zetméter dózisban. A szert az esti órákban juttassuk ki. Ki­zárólag nagyüzemben a fel­soroltakon kívül talajlakó gombák, gyomok, rovarkár. tevők ellen jó eredményt ad az Ipám 200—240 mülimé- ter/n’égyzetméter koncentrá­cióban. A védekezést ősszel, vagy magvetés előtt 4—5 héttel hajthatjuk végre. Az előírt mennyiséget 1—2 liter oer- metlében kell kijuttatni. Ez­után a talajt alaposan át­forgatjuk, ma*d fóliával leta. karjuk. Lótücsök ellen fel­használható a Wofatox porozó 40—50 gramm/négyzetméter mennyiségben. Kiadagolás után a szert sekélyen dolgoz­zuk be. Melegágy: keretek, abla­kok. tartozékok fertőtlenítő, sére rézgálic 1.5—S százalé­kos. vagy Formalin 2—4 szá­zalékos oldata használható fel. A szerek előkészítése és ki­juttatása során a szerre elő­írt óvó rendszabályokat és várakozási időket mindenkor tartsuk be. Ladik Miklós megyei növényvédő állomás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents