Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-28 / 50. szám
«79. ftfroftr 28. KET-KT MAOYARORSZA« 8 Falugyűlések A falugyűlés ma már is- n mert színtere a közéletnek, sök jó Javaslat, a falvak gondjainak megosztása — ez lehet az első összegezett tapasztalata a megyénkben egy hete véget ért falugyűléseknek. Szabolcs Szatmár 226 közrégében kétszázhatvanöt falu- gvülésen csaknem harminc- ötezren vettek részt és ismerkedtek meg a tanácsi a gi választások idején tett közérdekű bejelentések megvalósításának eredményéivel gondjaival. Áttekintették az 1974- es esztendő főbb eseményeit, mivel gazdálkodott a település, mi nehezítette a gyorsabb fejlődést és választ kanták arra is, hogy mire futja a községek pénzéből 1975- ben. Csaknem minden falugyűlésen Szóba került a társadalmi munka, sok hasznos felajánlás történt. Szinte mindenütt nagy volt az érdeklődés, növekedett az aktivitás. Érdemes megjegyezni, hogy a résztvevők száma az elmúlt évi falugyűléseken megjelentekhez képest némiképp csökkent, Ugyanakkor a hozzászólások száma jelentősen emelkedett, csaknem kétezer-nyolcszá- zan mondták el véleményüket. A részvételi arány a fehérgyarmati és a nyíregyházi járásban volt a legmagasabb. Figyelemre méltó, hogy a szervező népfrontbizottságok és a tanácsok megfelelően éltek a különböző formákkal. sok helyen rész- falugyűléseket rétegtalálko- zókat szerveztek, ahol ez volt a célravezető megoldás. s futotta az erőből a tanyagyűlések megtartására U. A résztvevők száma és az aktivitás egyben azt is jelzi, hogy a tanácstörvény által megteremtett és intézményesített falugyűlések rendszere a község! tanácsok és a lakosság közötti kapcsolat egyik Jelentős fórumává fejlődött. Kialakulnak a formák is: a falugyűlések előadói a legtöbb helyen a tanácsok elnökei voltak, s az üléseket a népfront községi elnökei vezették le. A tavalyi jó tapasztalatokat felhasználva lényegesen több helyen hívták meg az országgyűlési képviselőket, a megyei tanács tagjait is. A lcisvárdai és a vásárosnamé- nyi járásban meghívták a helyi gazdasági és kereskedelmi Szervek vezetőit, akik az esetek többségében részt is vették a falugyűlésen, és közvetlenül válaszoltak a területükét érintő kérdésekre. Főleg az egészségügyi, kulturális Intézmények vezetői és a községek ellátásában közreműködő szövetkezetek képviselői kaptak sók kérdést. A tapasztaltak alapjáo a megvéi tanács elnöke — a falugyűlések szervezésével kapcsolatos — több más teendő mellett felhívta a községi tanácsok elnökeinek figyelmét, hogy a következő falugyűlésekre már mindenütt hívják meg azokat a gazdasági és más vezetőket, akik a lakosság jobb tájékoztatásához segítségét tudnak nyújtani. Rendkívül kedvező, hogy az előző évi falugyűlésekhez hasonlítva most sokkal több helyen foglalkoztak a társadalmi munkával. A nem tanácsi szervek ilyen jellegű felajánlásai mellett egyre több azoknak a száma is, akik a településrendezési, -szépítér.i munkához ajánlották fel segítségükét. Vasmegyeren például a falugyűlés résztvevő: vállalták, hogy aktívabban vésznek részt a község szé- oítésében, a közságfejlesztés- ben és felajánlották, hogy családonként 15Ö forinttal járulnak hozzá egyes — a kevés pénz miatt — régebben húzódó községi feladatok megvalós'tásához. Nvír- bogdánvbán felajánlást tettek iíiúsági píork létrehozására is. Viszonylag kevés problémáról szóltak az alapellátás hiányosságai miatt. A falugyűléseken elhangzott hozzászólásokból arra lehet következtetni, hogy főleg a kisvárdaí és a mátészalkai járásban okoz sok gondot az utak minősége, a gázcseretelepek hiánya, az autóbusz- közlekedés, a közvilágítás lassú iavítása. Az elhangzott közérdekű javaslatokat a tanácsok mindenütt nyilvántartásba vették és azok feldolgozása, megvalósítása folyamatosan történik. A lakosság, a . választók Igényességét Jelzi, hogy például a kisvárdai járásban több falugyűlésen kifogásolták és bírálták egyes tanácstagok tevékenységét: többet várnak tőlük, mert sok testületi ülésen nem vettek részt, és nem továbbították megfelelőén a választók kéréseit, felvetéséit. Jékén, Sza- bolcsbákán, Tuzséron és Tornyospálcán konkrét javaslatot is tettek a tanácstagok visszahívására. Jó néhány, a falugyűlések Szervezésével kapcsolatos célszerű . tapasztalatot máris hasznosítanak a tanácsi és népfrontvezetők. Számos tennivaló van ugyanis az előkészítésben, hogy a lakosság minél Szélesebb körben tudjon a közéleti eseményről és vegyen is reszt rajta. J7 zentűi a tanácsok * elnökei rendszeresen beszámolnak a tanácsnak is a falugyűléseken elhangzott közérdekű bejelentések intézéséről. Keresik a módját annak is, hogy a tanácstagokat az eddiginél nagyobb mértékben tudják bevonni a falugyűlések előkészítésébe, a lakosság mozgósításába. Gondoskodnak arról, hogy az előző falugyűlésén elhangzott javaslatok, felvetések sorsáról minden alkalommal konkrét tájékoztatást adjanak a falugyűlések előadói. Az idei kétszázhatvanöt falugyűlés is bizőnyí- tötta: mindegyik falugyűlést egyedi és fontos községoo- litikaí ügynek kell tekinteni és ehhez méltó tartalommal megtölteni. A lakosság most tapasztalt aktivitása erre megfelelő alapot is ad. Marik Sándor Miniszteri utasítás a rajztanári képzésről A kulturális miniszter utasításban módosította az egye« pedagógusok középiskolai rajztanári képzéséről szóló rendelkezését. A miniszteri utasítás értelmében a Képzőművészeti főiskolán három és fél éves levelező oktatás keretében sikeres államvizsgával művészi rajz, szerkesztő és ábrázoló geometria, valamint művészettörténet oktatására jogosító középiskolai rajztanári oklevelét szerezhetnek azok. akik pedagógus munkakört töltenek be. általános iskolai rajztanári oklevéllel rendelkeznek, vagy a Képzőművészeti Főiskolán, illetve áz Iparművészeti Főiskolán legalább négy félévet végeztek, a felvételkor 45. életévüket még nem töltötték be. s Az utasítás hatályba lépett, rendelkezéséit első ízben az 1975. tanévben az első évfolyam hallgatóira, azt követően pedig fokozatosan a magasabb évfolyamok hallgatóira kell alkalmazni. Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat az 1971 év elótt kezdték meg, azt változatlan tanulmányi renddel ioly tátják és fejezik be. Kisvárdán megkezdték az űj baromfifeldolgozó üzem munkálatait. (Elek Emii felvétele) Kamatozó befektetés Nyírbátorban Felavatták a megye első alkotóházát Nagy dolog, hogy egy szabolcsi város Olyan áldozatra képes a művelődésért, mint Nyírbátor. Országos, megyei és helyi erőforrások hívták életre több évvel ezelőtt ideális műemléki környezetben a Báthori István Múzeumot. Hasonló anyagi és erkölcsi alapokkal honosították meg a komolyzene legkiemelkedőbb szabolcsi rendezvénysorozatát, a Nyírbátori Zenei Napokat. A legújabb bátori kulturális „szenzáció” az , alkotóház. Február 25-én nyitották meg a Bajcsy-Zsiliríszky utca 91. szám ai-’t a városi művelődési köz. .thoz tartozó képzőművészeti alko- tóházat. Mit akár ezzel a létesítménnyel Nyírbátor? Röviden azt mondhatnánk: újabb művelődési pontot rajzoltak az Ország térképére. Ennek a jelentősége éppen az, hogy Nyírbátorban van ez a pont, sőda fogja vonzani a festőművészeket, szobrászokat, a felfedezés és az alkotó pihenés sokszínű lehetőségeit nyújtva számukra. Az alkotóház ötlete a valóságból nőtt ki, hisz évek óta tartalmasán és jól dölgó* zó képzőművészeti szakköre és stúdiója van Nyírbátornak. A rajzpédagógUbok stúdiójának, - melynek vezetője Tenk László debreceni képzőművész, nemcsak járás és megyebeli tagjai vannak, Sárospatakról, Isaszegről és Debrecenből la jönnek stú- diótagoK. övék a megye legnagyobb, 110 négyzetméteres műterme. A stúdió és az alkotóház egy fedél alatt van. Ez kölcsönösen jó kapcsolatot kínál a vendég alkotóknak és a stúdió tágjainak. Mivel alapot, tartalmi és tárgyi adottságokat kínált az eddigi helyzet, i megyei és az országos művelődési szervek is támogatták az erőfeszítéseket. Kóhcsek László, a városi művelődési központ igazgatója és munkatársa. Makrai Zsuzsa, a képzőművészeti szakkör vezetője, főelőadó koordinálta a helyi és a megyei, országos szervek együttműködését. Intéző bizottság is alakult, hogy a létrejövő anyagi forrásokat a legcélszerűbben használják fel és kiilakítsák az alkotóház tartalmi, tematikai rendjét f A megyei tanács 1001 ;zer forinttal járult hozzá I íz alkotóház létesítéséhez, j \ Magyar Képzőművészek I Országos Szövetsége pe- i lig 50 ezer forintot adott lerendezés; tárgyakra. A két megye, Szabolcs és Hajdú f képzőművészei 43 zsűrizett > alkotásukat ajándékozták | Nyírbátornak. Az összefogás szép példáját adta a nyírbátori alkotó- ház létrehozása, melynek alapjait helyben teremtették meg és a helyi szervek — a művelődési központ — gondoskodik a fenntartásáról is. Az álkótóház folyamatosan fogadja a hazai és külföldi vendégművészeket Március 3-án Huszár István nyíregyházi festőművész nyitja a sort majd érkeznek á szovjet a lengyel és a magyar művészek. Teljes ellátásukról az alkotóház gazdái, a várősi művelődési központ gondoskodik. A vendégek az itt töltött idő fejében egy alkotásukat ajándékozzák a városnak Minden évben megrendezik majd az itt készült művek kiállítását. Az évek során az ajándékrnűvekből létrehozzák a városi galériát, egy állandó képtárlatot, amely folyton gyarapodni fog az alkotóház „életkorával” arányosán. Így kamatozik majd gazdagon — pénzben nem is mérhetően — a nyírbátori lépés, mélynek eredménye a megye első alkotó házának megnyitása... V. Ö. A tárgyalóteremből Elitélték a Szeptember 2*. volt és késő este. Az asszony tíz óráig dolgozott munkahelyén, majd a 8-as busszal ment az erdei kitérőig. Innen gyalog Indult el a Gárdonyi Géza utca felé, de nem jutott messzire. Az erdőből ugyanis kiugrott egy férfi, hátulról megtámadta és a földre teperte. Az asszony segítségért kiabált, de a férfi megfenyegette: ha kiabálni mer, megfojtja! A kiabálást sokan meghallották, de mire a környék lakóházaiból a helyszínre siettek, már csak az asszonyt találták ott. A támadó az erdőbe menekült A férfiak nem hagyták annyiban a dolgot, utánamentek, közben értesítették a rendőrséget ts. Fél óra sem telt el és a férfit. Zsíros Géza lö éves nyírszőlősi segédmunkást elfogták. Zsíros Géza 1974 áprilisiban szabadult a börtönből, ahová még fiatalkorúként szemérem elleni erőszak és garázdaság miatt jutott. Amikor kiszabadult, munkát vállalt de korábbi, nők elleni támadásairól nem monJub'lcuni aranyul fi'J tsz-elnököknek Az elmúlt esztendő elején a Szatmár-beregi Terma) lőszövetkezetek Területi Szövetséginek elnöksége határozatot hozott a legrégibb tsz-elnökök kitüntető meg- jutalmazásárá jubileumi aranygyűrűvel. A határozat szerint meg kell Jutalmazni minden olyan termelőszövetkezeti elnököt és elnökhelyettest, aki legalább 15 évé megszakítás nélkül szolgálja a termelőszövetkezeti mozgalmat, Irányít termélő- szövetkezetet. Ezek részére 15-ös számmal jelzett arany pecsétgyűrű adományozandó. De értékben nagvobb, és 25- ös számmal jelzett arány pecsétgyűrű adományozandó azoknak, akik 25 évnél régebben tsz-elnökök, vagy jelenleg elnökhelyettesek. Az adományozás feltétele még, hogy a jubiláló tsz-elnök, vagy tsz-elnök- helyettes '1974. január l*éft beosztásában legyen. A tsz-élhökhélyetteseknék a fenti követelmények szerint azért adtak jubileumi aranygyűrűt, mert azok hosszú időn át elnökök voltak, csak az utóbbi cgy-két évbéft, az egyesülések során lettek elnökhelyettesek. A határozat azt is kimondta, hogy a jubileumi aranygyűrűket 1975-ben, a zárszámadó közgyűléseken, hazánk felszabadulásának SÖ. évfordulója alkalmából ünnepélyesen, a tsz-tagok jelenlétében kell átadni. A Wrszámadó közgyűlések befejeződtek. Szatmár- Beregben a területi szövetség vezetői és képviselői átadták a jubileumi aranygyűrűket. A termelőszövetkezeti mozgalomban vezető beosztásban eltöltött 25 évi idő után kitüntető aranygyűrűt kapott Katona Gyula, a esengerúj- falui üj Élet Tsz elnöke, Radies Sándor, a kölesei Kos. suth Tsz elnökhelyettese, Simon Péter, a csengeri Lenin Tsz volt elnöke ét Tóth József, a csegőldi Bajcsy-Zsi- linszky Tsz elnökhelyettese. A termelőszövetkezeti mozgalomban vezető beosztásban eltöltött 15 évi idő után kitüntető aranygyűrűt kapott: Balázs Andris, a barabási Béke, Battha Jenő, a magos- ligeti Keleti Zöld Mező, Berki Zoltán, a nagyszekere- si Egyesült Erő, Bódi Sándor, a szamostatárfalvi Ady Eni- ré, Csohány Gábor, a jándi Előre, Csűrös János, a vállají Rákóczi, Párizs1Miklós, , a tisztaberek! Petőfi, GrÓzinge9 Lajos, a méhtelek! Uj Élet, Jócsák László, a csegőldi Bajesy-Zsilinszky, Rápolti Ignác, a szamosbecsi Dózsa Siket GyUla, a vásárosnam' nyi Vörös Csillag, Szí Sándor, á beregdaróci Bar ság. Szűcs József, a nagyv sányí Tisza és Varga Isti a jánkmajtisi Dózsa Teri lőszövetkezet elnöke. összesen 18 szatmári és regi tsz-alnök, illetve közt két elnökhelyettes kapott i hát jubileumi aranygyűr 25, vagy 15 év; munka utál Ha azt vesszük alapul, hogy Szatmár-Beregben jelenleg 70 termelőszövetkezét van —« .megállapíthatjuk, hogy a régi, a kezdettől választott elnökök száma nem is kevés. Egyben azt is el kell mondani a kitüntetett elnökökről, hogy nemcsak a sok időt töltötték el a meglehetősen nehéz munkában és beosztásban, hanem kivétel nélkül, valá_ mennyien becsülettel .álltak és állnak a helyükön. A juhi-, láló tsz-vezetők nemcsak időben dolgoztak sokat, hanem minőségben is jól teljesítették feladataikat. Ezért nyerték el a választó tsz-tagok bizalmát hosszú időn át újra és újra. Az aranygyűrű® szatmár-beregi tsz-elnökök közül 16 ma is beosztásában dolgozik, ketten mentek nyugdíjba a közelmúltban. Az aranygyűrűt azonban ők is megkapták, hiszen 1974. elején még elnökök voltak. Szatmár-Beregben azonba» már készül az újabb névsor» mert a tsz-szövetség elnökségi határozata szerint az arra jogosultaknak ezután min., den évben megadják a jubileumi aranygyűrűt. A mezőgazdaság átszervezésé 19őÖ„ ban fejeződött be, sók termelőszövetkezet akkor alakult, illetve: az idén lesz 15 éves. Sz egyben azt is jelenti, hogy 1976. elején legalább annyian kapják meg a jubileumi aranygyűrűt, mint amennyien az idén. És azok közt, akik most 15 év után kaptak gyűrűt — vannak olyanok, akik jövőre megkapják a 25-ös feliratú gyűrűt is. A szépmívű gyűrűk pecsétjén két hajlítva vésett búza- kalász koszorúja közt látható a 15-ös, illetve a 25-ös szám. Az aranygyűrűvel jutalma-«- zótt, jubiláló tsz-elnököket a tsz-tagság is mindenütt köszöntötte. mert valamennyien köztiszteletben álló emberek. (sz. pokrócos útonáKót dóit le. Szeptember 17-én Nyírteleken támadott meg egy lányt, beráncigálta egy fasorba, de a segítségkiabálásra érkező elő! elfutott. Szeptember 28-án este a stadion háta mögött lévő garázsok mellett bújt el. Tudta, hogy a főiskolások nagy része, ha az északi alközponti ABC-be megy vásárolni, rendszerint Itt, a rövidebb úton közlekedik. Nem sokat kellett várnia, jött egy lány a boltból. Zsíros egy pokrócot dobott a fejére’ ieteperte, de egy kocsi éppen akkor érkezett vissza a garázsba és Zsíros elmenekült. Nem ment messzire, csak megvárta, amíg tisztul a levegő. Egy óra múlva egy másik főiskolát lány jött a boltból, és az ő fejére is pokróc került. Hogy a lány ne tudjon segítségért kiabálni, Zsíros homokot szórt a szájába. Ekkor azonban két férfi közeledett és Zsírosnak ismét menekülnie kellett. Negyedik áldozata szintén egy főiskolás lány volt, neki barátnője sietett segítségére, de Zsíros ót is megtámadta. Kettejük segítségért kiabálása meghátrálásra kényszerítette az útonállót Ugyanezen a napon este nyolc óra körül a főiskola kapujában megtámadott egy lányt, majd a barátnőjét is» áki segítségére ment. Ekkor Is az arra közlekedő emberek miatt hagyta abba á támadást. Zsíros nemcsak a város északi részén garázdálkodott, hanem a Toldi utcán Is megtámadott két nőt. Zsíros Gézát a nyíregyház járásbíróság öt rendbeli szemérem elleni erőszakban és négy rendbeli garázdaságban mondta ki bűnösnek és két év börtönbüntetésre ítélte. Mellékbüntetésként két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Fellebbezés folytán került az ügy a megye“ bíróság dr. Margitics Imre tanácsa elé, ahol Zsíros büntetését három év hat hónap börtönbüntf résre emelték és öt évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. A büntetést szigorított börtönben kell letölteni. Az ítélet jogerős. ObaloghJ
