Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

«TT tt-ma<syarorstA« l9TS. feferulr Ä, ~s. II NGST-tagországok budapesti kereskedelmi tanácsosai a kétoldalú egyitimákSdés fejlődéséről Az 1971—74. évi eredmé­nyek alapján már elmondha­tó, hogy az év végéig telje­sülnek, vagy túlteljesülnek a Magyarország és szocialista partnerei közötti hosszúlejá­ratú megállapodások célkitű­zései. A tervezettnél is gyor­sabban fejlődik az áruforga­lom, bővül á kooperáció, gyorsul a szakosodás folya­mata. A kétoldalú együttműködés eddigi ereményeiről, az Idei feladatokról és az előzetes tervegyeztetésekről nyilat­koztak a KGST-tagországok budapesti kereskedelmi ta­nácsosai áz MTI munkatár­sának. D. Jf. LEVCSBNKO, (SZOV­JETUNIÓ) — A Szovjetunió Ma­gyarországnak már hagyomá­nyosan a legnagyobb keres­kedelmi partnere. A két or­szág közti árucseré-forgalom az idén 11 százalékkal hő. s ígv meghaladjá a két és fél milliárd rubel értéket. A szovjet exportban a legfonto­sabb és legnagyobb tételek á nyersanyagok és az ener­giahordozók. A Szovjetunió az idén 6 millió tonna kő­Qlaiat és 600 ézér olajterméket partnerének. több mint tonna ké­szállít magyar A szovjet hő­er'V'vekből az idén 42 mil­liárd kilowattóra V'llamos- ene-giát továbbítanak a ve­zetékek. A megállanodások értelmében 600 millió köb­méter földgázt, jelentős mennyiségű ipari és mező­gazdasági nyersanvagot. köz­tük nyersvnsat. melegen hen­gerelt árut. mőtrágvát és fa­ipari termékeket is exportál­nák. Tovább bővülnek a géoioari és fogyasztási Cikk- Szál'ítások. A magyar mező­gazdáság részére ebben az évben 6220 traktor és 1400 gaboriakömbáih érkezik a Szovjetunióból. Bővülnek a személvgénkócsi-szállításók. összesen 32 ezer Zsigulit és Zan-M-nzsecet szállítanák a Mfi’KÜR-hak. Először je­lenik meg a Magyar Macon az ül fíh"sú lioo-as Zsiguli, éfeből 2700 érkezik —* A magyar vállálátok elsősorban közlekedési esz­közöket és berendezéseket, így 520Ó Ikárus-áutóbuszt: a Zsiguli-koöperáció kere­tében különböző résiegysége­ket, továbbá a szovjet gyárt­mányú autóbuszokhoz, teher­járművekhez 24 ezer Rába- hátsóhídat szállítanak. Az 1976—80-as évekre szóló ter­vek egyeztetése még folvik a két ország tervhivatala kö­zött, de például a szakosítás alsóján gvártott számítógé­pek kölcsönös szállításában már megállapodtak. HORST JÖR6ÉNS (NDK): *- A két állam közötti köl­csönös áruforgalom értéke 1975-ben a múlt évi több fhiht 700 miiliÓ fubéles for­galmat 10—15 százalékkal túllépi. Várható, hogy az er­re az ötéves tervidőszakra előirányzott árucsere-forgal­mat Is körülbelül 15—20 százalékkal túlszárnyalják. •*=• Az NDK vállálátal a legtöbbet a közúti jármű­vekből és a különböző me­zőgazdasági gépekből szál­lítják. Az utóbbi időben egy­re több automatizált textil­ipari és nyomdaipari beren­dezést is exportálnak az NDK-cégek a magyar re­konstrukciós programok megvalósításához. Az ország nyersanyagokban szegény, fellelhető néhány cikkből igyekeznek mindjobban ki­elégíteni egymás igényéit — igv az NDK a barnaszén­brikettért és káliért magyar bauxitot és egyéb alumí­niumterméket kap. Magyár- öfáaágról az NÓK vállalatai tótéi Ugyancsak közúti jár­művekét, — elsősorban Iká- rus u' ’sz‘>kat- — és mezőgé­pekét. valamint elektronikai befend késeket, műszeréket és a szakosítás keretében számítógépeket vesznék. i— Szó van arról, hogy a jövőben az elektrotechniká­ban — ahol még sok a pár­huzamos gyártás — együtt­működnek a felek. A követ­kező ötéves tervidőszakra komplex programot dol­goznak ki a mezőgazdasági gépgyártásban való együtt­működés fokozására. FRANTISEK hala (CSEHSZLOVÁKIA): — Árucsere-forgalmi meg* állapodásunk erre az evre 30 százalékkal nagyobb for­galmat ír elő, minta hosz- szú lejáratú megállapodás keretszáma. Már az elmúlt évben is jelentősen bővült a forgalom és elérte a 600 mil­lió rubel értéket — Csehszlovákia elsősor­ban erőművi berendezése­ket* szerszámgépeket, textil­gépeket és más beruházási javakat szállít magyar part­nereinek. Bővül a fogyasztási cikkék exportja .ts, így 15 ezéf- Skoda személygépkocsi, sok hűtőgép és híradástech­nikai berendezés érkezik Magyarországra. Ezeken kí­vül fontos nyersanyago­kat, energiahordozókat is szállítanak- például kok­szolható szenet és hengerelt árut, valamint építőipari alapanyagot. A csehszlovák termékekért a magyar ipar és mezőgazdaság többek kö­zött bauxitot és alumínium félkészterméket, műszerekét, hátsóhidakat, élelmiszereket és más fogyasztási cikkeket exportál. , IGNACY KORAL, (LEN­GYELORSZÁG); — Az idén mintegy 8 szá­zalékkal nő á két ország kö­zötti árucsere-forgalom és él­éri a 320 millió rubel érté­ket. Az éddigi eredmények alapján megállapítható, hogy a hosszú lejáratú megállapo­dásban előirányzott forgal­mat több mint 20 százalékkal fogjuk túlteljesíteni, A lengyel vállalatok a magyar népgazdaságnak év­ről évre több nyérsanyagot Szállítanak, így kokszot, kő­szénét, ként. Az utóbbi idő­ben nőtt a lengyel exportban á gépi berendezések részará­nyé, ezenkívül á Személy- és téhérgépkocsikát, közszük­ségleti cikkeket is szállíta­nák. Az idén először jélen­nék még a FIAT 126-p kis­autók. Magyarországról is a gépéfeeh kívül több fontos nyersanyagot vésznek á len­gyel partnerek, például tim­földet, kőolajtermékét. — Az előzetes tervek sze­rint az 1976—80. közötti áru­csere-fogalom mintegy 60 százalékkal nő majd. AT AN ÁSZT VERGIBT, (BULGARIA); — Az idei árucsere-forgalmi megállapodásunk körülbelül 10 százalékos forgalomnö­vekedést iránvoz elő az 1S74. évi 93 millió rubeles ered­ményhez képest. Különösén a bolgár gépek, Béréndézések exportja bővül —■ több mint 18 százalékkal. — Bulgária különböző anyagmozgató gé­pek hagyományos szállítója, továbbá szerszámgépeket, Vasúti kocsikat és építőele­meket is exportál. A magyar ipartól az autóbuszokon, spe­ciális tehergépkocsikon kí­vül egvre több élelmiszerfel- dólgoző-vohalat és véndéglá- tőíoári bérén '•’■'■zést. valamint műszereket szerez be. — A kooperációban és sza­kosításban kés^'Mő evártm**- nyok alig 6 százalékban ré­szeseinek az összforgalomból, ezért mindkét fél a termelési együttműködés elmélyítésére törekszik. ALFIK^taNDERU matcau (ROMANIA); — Az Idén M nagyobb lesz a forgalom á két or­szág között, m'tit á tervezett és.élVI a 1§Ó millió rubelt a hagynmánvos árufn’-gninfn- bsn a román exn^rttét-’eh között személy- és teh“*'»éP- k^cslk sz°’’«zámgéP-*k. élel­miszeripari báréna-VAgéjjt, a M í. V-kncs'r'erit felújításá­hoz vagonok és -moz­donyok szerepelnek. Ez utób­biból az Idén 54 érkezik Ma­gyarországra. Románia to* vábbra is jelentős földgáz* szállítója Magyarországnak, a vezetékek évi 200 millió köbmétert továbbítanak. A magyar vállalatok kohászati berendezéseket, úszódarukat és Rába-motorokát szállíta­nak Romániának. Bővül á tartós és egyéb fogyasztási cikkek cseréje is, jórészt á belkereskedelmi választék­cserében és á klshatármenti áruforgalomban. ZSANCANGIJN SAGZSA (MONGOLIA): •» A Magyarország éfc Mongólia közti forgalom az első, 1937-es fnegállápodáé óta megtízszereződött. Ai idén további 12—13 Száza­lékkal nő majd az árucsere mindkét fél részéről. A mongol partnérek mosott gyapjút, kasmír anyagokat, egyéb állati termékeket, va­lamint újabban bőrkőnfek- ció-árut szállítanak. A ma­gyar ipái- új gépeket, beren­dezéseket exportál és szerel fel a korábban magyar se­gítséggel épült fnongóliai gyárakban, például az Ulán­bátor! ruhagyárban, tbVáb- bá Ázsia legkorszerűbb bio* kombinátjában és a darhani húskombinátban. M agyai közreműködéssel wolfram* érclelőhelyet is felfedeztek Arih-Nurhubban. Egyébként a két fél megállapodott á következő öt évre sZóló ma* gyár műszaki-tudományos segítség bővítésében és a szakemberképzésben. JORGE ZERQUERA (KUBA): Az idén a* Bsszforga* lőni értéke a két távol fekvő baráti ország között már mintegy a háromszorosa az Í 970, évinek. Á' főleg gépipari berendezése* két és alkatrészekét, de táv* közlési berendezéseket, mér* legeket, gyógyszereket és alapanyagokat is vesznek magyar partnereiktől. Már 14 magyar gyártmányú por* táldarú és egy úszódáru iá működik Kubábári, és be* vált ki éddig szállított 70 Diesél-mozáohy. Kuba első* sóiban cukrot és nikkelt szállít Magyarországra. AZ Utóbbi időben nőtt a citrus* félék és á fogyasztási cikkek kubai exportja is. Á két or* szág közötti műszaki együtt* működés keretében tóvábbrr is rendszeresen átlag 70—80 magyar mérnök dolgozik Ku­bában. Utó beszéde a JKSZ KB plénumán A Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bízott, ságának kedden tartott egy­napos ülése — mint jelentet, tűk — Joszip Broz Ti tónak, a párt elnökének zárszavával fejezte be munkáját, Tito elnök zárszavának bevezető részében elismerés* sei szólott a JKSZ X. kong­resszusa óta eltelt nyolc hó* nap jelentős eredményeiről, különösen ami a párt fejlesz, tését és erősítését illeti. „A KB jelenlegi ülésének egyik alapvető feladata — mondot­ta többek között *— annak előmozdítása, hogy a JKSZ szocialista társadalmunk tényleges vezető erejévé vál­jék. Ugyanakkor nem hagy* hatunk figyelmen kívül bizo­nyos negatív jelenségeket, . nemcsak az országban, hanem á pártban ié. Egyes emberek, ről és esóportocskákról van szó, olyanokról, akik külföl­di támogatókkal rendelkeznek és fékezni, zavarni akarják fejlődésünket. Ezek ellen sok­szor liberálisan, nem kellő éráliyel folytatjuk a harcót és e Küzdelemben nem elég­gé támaszkodunk a széles dől* gozó tömegekre. Tito elnök beszéde további részében kijelentette: „szól­ni szeretnék még egy hosz* szabb ideje, immár évek óta tartó, dé áz elmúlt évben és különösen az utóbbi hónapok, ban mind intenzívebbé váló kampányról, amely szerint Jugoszlávia földrajzilag ha- gyon veszélyes helyen fekszik, és ezért nagy veszély fenye­geti a szocialista országok és különösen a Szovjetunió ré­széről. Valójában arról van szó, hogy á reakciós nyugati körök a szocializmus külön­féle ellenségei megpróbálnak ijesztgetni bennünket. Mi vi­szont úgy gondoljuk, hogy a Szovjetuniónak esze ágában sincs megtámadni Jugoszlá­viát. Úgyhogy mi nemesek, hogy éttől nem félünk, hanem azoktól sem, akik nyugaton Jugoszlávia feldarabolásában reménykednek, akik aláva- lóan gondolkoznak orszá­gunkról. Jugoszlávia egyéb, ként erős, szilárd áiapokoh nyugvó orSzág, egymillió- ssázezer kommunistával, ki­váló hadsereggel, amely az elmúlt háborúban bebizonyí­totta, képes megvédeni or­szágát. Jugoszlávia szocialis­ta ország, amely saját rend­szerét építi. Társadalmunk vezeti ereje a munkásosztály, amelynek élén a kommunis­ták szövetsége áll”. A JKSZ elnöke hangsú­lyozta — „erőnket a jövőben méginkább belső fejlődésünk biztosítására és a meglévő hiányosságok kiküszöbölésére kell fordítani”. A Biztonsági Tanács ciprusi vitája A Biztonsági Tanács ked- den immár negyedszer tár­gyalt á ciprusi helyzetről, á vitában éddig valamennyi felszólaló hangsúlyozta, hogy haladéktalanul és teljes mér­tékben végre kell hájtani áz _____ ENSZ határozatait. Sokan Rütoä! ié^gélt arra'isJ ramutafiälc, fiogy a kialakult új helyzetben új­szerűén téli mégközelíteni a probléma megoldását. Kedden Kamerun, Japán és Olaszország képviselője szó­iéit fel. Á kameruni diploma­ta hangsúlyozta, hogy a Cip­rus északi részén létrehozott külön illám korholj; és köz­vetlen veszélyt jelent az ENSZ egyik tagállaménak függetlenségére és területi sérthetetlenségére nézve. Ka­merun határozottan ellenzi, hogy más országok vagy töm­bök bitorolják a ciprusi nép­nek problémái megoldására Vénátkozó jógát. Jápáh és Olaszország kép­viselői szintén védelmükbe vették Ciprus szuvéréhitásá'­nak, függetlenségének és te­rületi‘sérthetetlenségének el­vét, de nem említették, Jiogy ezéket az élveket veszélyez­teti a külön állam kikiáltása ■ és á folytatódó külföldi be* avatkozás. Mindkét ország képviselője szót émélt a gö* rög és a’ török közösség*kö»‘ ' zötti tárgyalások folytatásé mellett.. . ... .... A vitával egyidejűleg meg­kezdődtek a konzultációk egy határozati javaslat kidolgozá­sáról. A delegációk körébői kiszivárgott hírek szerint Franciaország, Nagy-Britan* nia és Olaszország már körö* zött egy félhivatalos szőve* get, amelyet rövidesen meg* vitatnak az EGK-államok kü* lön tanácskozás Irt. A tervezett eajr "kozását fejezné ki a tö­rök ciprusi államalakulat lét­rehozása miatt és újabb erői feszítésekre szólítaná fel a két közösséget a tárgyalások felújítása végett, amihez Waldheim ENSZ-főtitkár se­gítségét is kéri. FEKETE GYULAs 39* REGENT Elől a tuskófejú S azt mondja: — Nem simogatni kell ézt, emberek, hanem így kell ézt Es hozzálát a puskatus­sal. Gyűlik eközben a tömeg, és mondogatják: Ez a gyerek fogta el! Még ilyet! — Nézzék már! A földből ki se látszik... — Fasza gyerek ez, mond­tam én. — S a nyilas pa­rancsnok elviszi magával * pártházba. És választhat a raktárban derékszíját, tőrt, akármit. Pisztolyt nemigen adnák gyereknek.. De kitüntetést lehetséges hogy adnak. Olyat, amit civilek is kívül, a liágylajbibaft szokták Vi­selni .. Elcipeltek égy díványt a Fűtétlen konyhába, s őt oda fektették lé. — té csak áluíd Ki ma­gad, korán lesz holftáp éb­resztő — mondta a nénje.— Öélelőré hajlott már a nap, amikor egy emelkedőre föl­érve megpillantotta a völgy­ben. ígáz, úém haladt úgy, mint tegnap. A kutya foly­ton elkalamolt, hajkurászta a pöckot, meg az ürgét. Sőt égy nyúl után olyan messzi­re eliramodott, az erdőszé- lig utána kellett mennie. So­káig szólogatta, míg a sűrű­ből előkerült. Ma már kevesebben jöt­tek szembe az úton menekü­lők. Gyalogos csoportok alig jöttek, és elég ritkán az autók is. Az ágyúzás észrevehetőén közelebbiről hallatszott, mint réggel. Bár az igaz, réggel óta ő ís sokat háládt. „Ha akkor Magda néné- méket nem találom meg — gondolta — azóta bőven otthon lehetnék.” (Folytatjuk) KOMMENTÁR ii nm iászomszédság példája Ha napjainkban bárhol Európában megkérdezik: me. lyik két különböző társadalmi berendezkedésű államot vá­laszt el igazi, jóértelemben vett békehatár, a példák kö­zött feltétlenül megemlítik a Magyár Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság esetét. Mondhatnák úgy is: a szocia­lista Magyarország és a seih, leges, kapitalista Ausztria között az évek során gyümöl­csöző együttműködés,, kölcső. nősen előnyös jószomszédság alákult ki. Ezt példázta dr, EriCh Bieelká szövetségi külügymi­niszter négynapos magyarod szági látogatása is. Olyan ál­lam képviseletében tárgyalt a magyar politikusokkal, amely hozzánk hasonlóan a békés egymás mellett élés megváló, sitásáárt fáradozik, § ez áz európai kontinens biztonsá­gos jövőjét állítottá külpolí- ■ tikai tevékenysége közép­pontjába. Egymáshoz tehát rendkívül közelálló nézőpont jellemzi a magyar és az oszt­rák államférfiakat, ami a kül­ügyminiszter eszmecseréiről kiadott közleményben is kife­jezésre jut: a külügyminisz­terek real's lehetőséget lát­nak árra, hogy rövid időn bé­lül sikeresen befejeződjék az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet második szakasza, s azt követően * legmagasabb szintén sor ke­rüljön a harmadik Szakasz fnegtartására. Azonos aggodalom csendül ki abból is, hogy a magyar- osztrák tárgyalásokon Euró­pán kívül az enyhülési folya­matot akadályozó két feszüli, séggóö: Ciprus és a Közel­Kelet is napirendre került ^ Az már a két ország kap­csolatainak, hagyományaihoz tartozik, hogy politikusál. "Mindért alkalmát felhasznál- , nak a kölcsönösén figyelmet érdemlő témák megvitatásá­ra. Dr. Erich Bielka látogat tásá a többi között ezt a célt ‘ is szolgálta. Kölcsönös eléget déttság csendül ki a közlet menynek abból a szakasza* ; bői, amely a kétoldalú égyüttV működést méltatja. Qltkak . joggal került a közleménybe ez a megfogalmazas: „A Mat gyár Népköztársáság és aj Osztrák Köztársaság együtt» működése zavartalanul fej* lődik”. öt év alatt árucserét forgalmunk mintegy két éá félszeresére emelkedett, 6 a növekedés dinamikusnak mondható. Számos fonto* kooperációs szérződés jött lét* •' re magyar és osztrák eégek között, figyéimet érdemlően fejlődik kulturális értékeink kölcsönös megismerésé és idegenforgalmunk is. A magyar—osztrák párbe- . széd újabb fordulója alkal­mat adott arra is, hogy fon­tos egyezmények alá kerül­jön óda a két ország állam- férfiainak kézjegye. A kon­zuli és a bűnügyi jogsegély* ről kötött szerződés mellett hagy figyelemre Méltó ai megállapodás, amely a kiada* tűsökről intézkedik. Ez a félj, szabadulás után az első ilyen jellegű szerződés hazánk es; egy tőkés állam között. A negyedik egyezmény értelmé­ben a gazdasági, tudományos, kulturális vagy sportcélú uta­zásokhoz ezentúl a vízumo­kat illeték lerovása nélkül adják ki. Jószomszédi kapcsölataink. újabb fontos állomásaként ér­tékelhetjük az ósztrák kül­ügyminiszter látogatásé' Ha. tása majd nemcsak Buda­pest és Bécs, hanem a köl­csönös'érdekeken alapul*' *u­répái égyüttmflRöaesne? or bátorító példát nyújt. Mi még beszélgetünk Rezső bátyáddal, csak nem tudnál úgy tőlünk aludni. Pedig hagy út éiőtt állunk, te Csák aludd ki magad jól .. éscsa- Vargózzá! be á pakrócba, ki né takarózzál... Alája gyűrte a takarót mindenfelől, és rhagára hagyta a sötétbeii Ez, hogy őt á konyhába deportálták, kíváncsivá tét­té. Megfeledkezett a parti­zánról is. Most búcsúzkodnak ezek? Vagy reggel búcsúzkod­nak Majd? .. Nefh említet­te Rezső bátyja, hogy éj­szakéra vissza kell mennie. Figyelte egy ideig a sut- tógófá íógótt beszédét, rhájd a kitartó neszeket ódaátróí. Aztán rhegüntá a figyelést, megint á partizán­hoz, S á kitüntetéshez ka­landozták á gondolatai. Ait a fálüt, amelyét teg­nap látott, elkerülte a kö- vesút. SZefhrhél tartotta a felhíguló táVőll köldökét, de nem látta a következőt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents