Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

siBfti. fcibrulr art'.

>3fa&ET-MAG,FARORSZA®

3

SZEMÉLYZETI MUNKA

Fokozott igényességgel

£ ‘TERMELŐSZÖVETKEZETEK JOGSZABÁLYBA foglalt irányelvek szerint 1968. óta végeznek tervszerű, tudatos személyzeti munkát.

A. személyzeti munka végzéséért a termelőszövetkezetek testületéi, a vezetőség a lelelös. A gyakorlati végrehajtásért a szövetkezet elnöke a felelős, akit a vezetőség által megbízott személyzeti ügyintéző segít ebben a munkában.

,A Központi Bizottság 1973 novemberében megtárgyalta a személyzeti munka helyzetét. Határozata szerint ezt a tevékenységet a politikai munka Szintjére kell emelni. A megyei pártbizottság, majd a járási ezután külön, a sajátos területre szóló határozatban hívta fel a figyelmet a személyzeti munkákat végzőkkel szembeni fokozott igényességre.

A javulás ellenére még mindig van néhány szövetkezet a nyíregyházi járásban, ahol nincs megnyugtató módon megoldva a személyzeti ügyintéző kiválasztása. Éppen ezért valamennyi szövetkezetben felül kell vizsgálni a személyzeti ügyintézést. Célszerű és szükséges olyan emberre bízni a személyzeti munkát, aki megbízható, kipróbált, politikailag képzett, van élettapasztalata és emberismerete, valamint szakmai területen is tájékozott. A jövőben kövekezetesebben kell alkalmazni a vezetők kiválasztásánál a politikai követelményeket.

A járás szövetkezeteiben 280 hektárra esik egy egyetemet, vagy főiskolát végzett szakember, 60 hektárra egv szakmunkás, míg 30 hektárra egy betanított munkás. A járás szövetkezeteinek több mint 55 százalékának az élén egyetemet, vagy főiskolát végzett szakember áll. A járás főagro- nómusaí négy kivételével szintén felsőfokú végzettséggel rendelkező szakemberek.

A SZAKEMBER-UTANPÖTLAS érdekében jelenleg a járás 38 egyetemi, vagy főiskolai hallgatóval kötött tanulmányi ösztöndíjszerződést, évi háromszázezer forint állami támogatással. De segítenek a termelőszövetkezetek is saját erőforrásból.

A termelőszövetkezetek főbb vezetőinek utánpótlására (elnök, főagronómus és főkönyvelő munkakörökrei készítettünk egy úgynevezett tartalékkádertervet. Ennek során felmértük a lehetőségeket aszerint, akik figyelembe vehetők a következő időben e munkakörök betöltésénél. A. tervet egyeztettük a járási pártbizottsággal. így a korábbi gyakori rögtönzéseket ki tudjuk küszöbölni konkrét ajánlásokkal.

SZÖVETKEZETEINK HASONLÓ TERVEKET készítettek a figyelembe vehető vezetői tartalékokról és tudatosan ösztönzik őket a szükséges politikai és szakmai képzettség megszerzésére. A vezetők, a szakmunkások és betanított munkások képzéséről és továbbképzéséről éves tervet készítenek. Idén mintegy 600 betanított munkást képeznek ki üzemi tanfolyamokon a terv szerint.

Itt .kell megemlíteni az anyagi segítséget. Csak a megyei tanács — az elvi segítő munkán kívül — négy és fél milliót (biztosított az elmúlt évben a különböző szakemberek kén- zésére és jövedelem-kiegészítő állami támogatására. Ebből I 3 millió az az összeg, amiből a kezdő szakemberek egv évig (havi 2400 forintot kapnak a diplomaszerzés után állami támogatásként. A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetekben ezt két évvel meg lehet hosszabbítani.

Mindezek jó iránvban hatottak szövetkezeteTnk^ fejlődésére. Mezőgazdaságunk most tér át az ioarszerű termelésre, amiben az anyagi-nrv’szaki bázis ötvöződik egybe a szellemi tofeével és teremt újabbat, gazdagabbat.

NEM VOLNA OBJEKTÍV ez a beszámoló, ha nem szólna gondjainkról is. Szövetkezeteink vezetőinek zöme most és a jövőben alkalmas feladatának ellátásé ca, képes felismerni és meglátni a társadalmi, gazdasági összefüggéseket. De vannak még néhányan, akik csak a termelés szüntelen fokozását tartják szem előtt, közben nem törődnek az emberi tényezők alakulásával Kizárólag jogi paragrafusokra építve intézkednek mellőzik a nevelés, a meggyőzés, a közösség em- berfonmáló erejének igénybevételét, igyekeznek minden hatalmat összpontosítani a kezükben. Itt van a közösségek, a testületek és mindenekelőtt a pártalapszervezetek alapvető felelőssége. ílven torzulás csak ott fordulhat elő, ahol hiányzik a pártirányítás, mindenekelőtt a személyzeti munka demokratizmusa.

ÁTFOGÓ KERESZTMETSZETET kívántunk adni dióhéjban az eredmények és hibák őszinte feltárásával a nyíregyházi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben folyó személyzeti tevékenységről, sok még a tennivaló és ez kitűnt a decemberi és januári vezetőségi üléseken is, ahol erről volt szó. Úgy érezzük megvan a garancia arra, hogy a jövőben töretlenül haladjunk azon az úton. amelyen a mezőgazdaság szocialista átszervezésével elindultunk.

, Bácskái Imre

Ajándékba kapott forintok

„Pénzt csinált66 az enyhe tél

Nehéz lenne pontos statisztikát készíteni arról, hogy milyen értékű megtakarítást jelent az idei, szokatlanul enyhe tél Szabolcs-Szatmár megyében. Annyi azonban bizonyos: jól jött a százéves átlagot is sok esetben túlszárnyaló enyhe napi középhőmérséklet, mert lényegesen kevesebb fogyott az amúgy is megdrágult fűtőanyagokból. Bár a tél mögött még nem tettük be véglegesen az ajtót, néhány példa máris bizonyítja: az enyhe időjárás jócskán enyhítette az ellátási gondokat, s jelentős összegek maradtak meg a fogyasztók zsebében.

A (ülés számlája

Ha nem is teljes mértékben az enyhe tél az oka, de ez is jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy csökkent az elmúlt négy hónap alatt Szabolcs-Szatmár megyében a szilárd tüzelőanyagok iránti igény. A Kelct-magyarorszá- gi TÜZÉP Vállalatnál ez idő alatt mindössze 12 400 vagon szenet, brikettet adott el a megyében, ezer vagonnal kevesebbet, mint az előző téli időszak alatt. Igaz, ezzel szemben több tüzelőolajat vásároltak tőlük, de ez arányos az árusítóhelyek növekedésével.

Az enyhe tél hatása lemérhető Nyíregyháza „fűtésszámláján” is, hiszen kevesebb földgáz és távhő fogyott. A távhőszolgáltatásnál

például az Ingatíánkezelöés' Szolgáltató Vállalat igénye; decemberre és januárra formán 32—32 millió kalória volt Ezzel szemben alig több, mint 20—20 millió kalóriát használt fel a távhőszolgáltatásba bekapcsolt lakások fűtésére. Természetesen ennek megfelelően csökkent a TITÁSZ nyíregyházi hőerőművében is az átalakításra fordított fűtőenergia elhasználása.

Érdekesen alakult a város földgázhasználási grafikonja, amely a fogyasztók számának növekedését is követve, folyamatoson felfelé ível. Például 1972-ben még egymillió' köbméteren alul volt a januári fogyasztás, a következő év első hónapjában már 1 376 000, és 1974. januárjában már több mint két és félmillió köbméter földgáz fogyott. Ennek megfelelően ez év januárjában

már mintegy 3 millió köbméter igénnyel számoltak, de még a 2 millió 200 ezret sem érték eL

Előnyt szereztek

A kedvező időjárást az építőiparban is kihasználták. A Kelet-magyarországi Közmű- és Mélyépítő Vállalatnál nemcsak kevesebb fűtőenergiát igényelt az enyhe idő, hanem a télre tervezett munkáknál is nagy előnyt szereztek. Januárra például 25 millió forint értékű munka elvégzését vállalták, ezzel szemben több, mint 27 millió a teljesítés. Ehhez hasonló eredmény várható februárban is.

A téli útkarbantartásit évente átlagosan 6,5 millió forintot fordít Szabolcs-Szatmár megyében a KPM Köz- Úti Igazgatósága. Ezt az ösz- szeget — ha több, ha kevesebb — az egész évre kapott útfenntartási pénzből kell elvenni, amely 1975-re történetesen 70 miUió forint. Egyetlen hófúvás például elvihet több, mint egymillió forintot is. Az idei Dél szerencsésen alakult. Ezen a télen eddig csak ötmillió forintot költöttek el.

Nem panaszkodhatnak v az idei télre a Volán 5-ös számú Vállalatánál sem. A jó útviszonyok is hozzájárultak, hogy a vállalat januári teljesítése meghaladta a kétmillió tonna áru elszállítását. Ez 240 ezer tonnával több, mint az előző év azonos időszakának eredménye. Az enyhe idő következtében, a nagyobb tömegű szállítás ellenére is, kevesebb üzemanyagot használtak fel. Gázolajból januárban 35 ezer liter, benzinből pedig 15. ezer liter a megtakarítás.

Akarva, akaratlanul is, | „pénzt csinált” az idei enyhe tél. Az ajándékba kapott forintok ugyan nem növelik a kereskedelem nyereségét. Nem is ez á cél. A megmaradt energiát másutt lehet és kell hasznosítani. Olyan célokra, amelyek a népgazdaság, a vállalat és végső soron az ■ egyén érdekeit szolgálják újabb lakások, több áru, jobb szolgáltatás...

T, A.

A nyíregyházi betongyárban készítik az állami építőipari vállalat környező építkezéseihez szükséges betonkeveréket. A keverés és adagolás automatikus vezérléssel történik. Képen; Jeles András a vezérlőpultnál,

Zökkenők nélkül '

Válaszként három le- , vél Is érkezett arra a cikkre, amelyben megírtuk, hogy néhány árucikk azért kerül késve a kiskereskedelmi boltokba a vevőkhöz, mert

— mint a Pol-Akrttox növényvédő szer esetében is — megállapított

ár hiányában nem ke- i rülhet forgalomba. Vagy

— mint a gázcsőnél — a számla érkezik késve. Mindez tény, amelyet mind az AGRO- KER, mind az iparcikk kisker is nyugtáz, elismer és megmagyaráz.

Valóban jó dolog az, hogy az AGROKER jo- előrc, már a felhasználási csúcsidőszak előtt közel egy évvel beszerez olyan növényvédő szert, amely — minden valószínűség szerint — keresett áru, szükség van rá a gazdaságokban. Mégsem kerülhet ;

forgalomba, hiszen

nincs még ára. Marad- j

hat a raktárban, hiszen meg olyan messze van a felhasználási csúcs. A kora! megvásárlás — mint írják ■— munka- ,

egészségügyi szempontok miatt sem kívánatos, jobban tudják tárolni és így tovább™, jj

A cső kevés. Tudjuk.

S ha van, nem olyan egyszerű az. A vasúti fuvarlevél súlyra szól, a kiskereskedelmi forgalomban méterszám értékesítik. Meg kell várni, amíg elrendezik. Valahogy így: „A

számla kiállítására a !

teljesítést igazoló fuvarokmány, szállítóhoz történt visszaérkezése után kerül sor, így az ;

egyhetes idő reális.”1 Vagyis egy hétig még nem vásárolhat a vevő a boltban lévő áruból...

Egyszóval meg lehet indokolni. Ezzel azonban vajmi keveset ju- " I

tunk előre.. Kénytelenek j

vágyunk azzal a válasz- szal érteni egyét, ame- |j

lyet ezzel kapcsolatosan a Szabolcs-Szatmár . 1;

Megyei Tanács VB. ke- í!

reskedclmi osztályáról érkezett, s amelyben a következőket al vashatjuk: „A vállalatok és szövetkezetek fogyasz- .1

tói árkiaíakitása és az árközlések időbeni kiadása tárgyában körlevelet adtunk ki... külön ráirányítottuk a figyelmet az ámytlván- tartásokkal és árközlésekkel szemben támasztott követelményekre.™, az áruk értékesítését ilyen körülmények ne akadályozzák.”

Vagyis: ha bm9 legyen, s ne a raktárakban álljon.

(tőthl

„A fíamat <<r

' . fi eleg nyári nap volt. A vén . gesztenyeíák hűs árnyékot vetettek az intézet udvaráj ra. Közelgett a tanév vége, csend volt a gyermekotthonban. A növendékek a tantermekben tartózkodtak — nem nagy örömmel — a tan. év utolsó napjait töltötték. Szokásos munkámat végeztem irodámban. amikor kopogtattak az ajtón.

Egy jól öltözött. 45 év körüli nő lépett be az irodába.

— A fiamhoz jöttem. Tudomásom szerint itt van Berkeszen a gyermekotthonban. Szeretném hazavinni, bár már nagyon régen láttam, talán meg sem ismerem.

Nagyon fáradtnak látszott az arca. mégis izgalmat árult el. Leültettem és megkérdeztem gyermekének a nevét. Meglepődtem, amikor a gyermek nevét kimondta, mert addig úgy tudtuk, hogy V. La. cinak nincs senkije, édesanyjára nem emlékszik, családjáról nem tud semmit.

, Nehezen tudtam palástolni meg- !enőd*s“met ás izgatottan gondoltam ' az anya és gyermekének ta- lá’k'O'ősárn Sj^m'ríi tinqs7talata- irr voltak az ilven t’lőlkoTások-óI, amikor valamelyik állami gondozott, gyermekünknek az anyia vagy az apja egyszer csak előbújik a semmiből.

Elmondtam az anyának, hogy tudomásunk szerint Lacinak nincs ■senkije. Kezdtem faggatni — mint

minden ilyen esetben — hogy hol volt eddig, miért nem adott élet- jelt magáról. Pedig gyermekének minden kincsnél nagyobb boldogságot jelentett volna, ha tudja, hogy él és neki is van édesanyja. Laci 15 éves, jól fejlett, szép fiú volt. Értelmes gyermek, akit nem esak intézeti társai, de nevelői is nagyon szerettek. Éreztem, hogy %z anya és gyermekének találkozója nem fog sirpán lezajlani. Közöltem is véleményemet az anyával, de 6/ kikelve magából kijelentette, hogy ezzel én ne törődjek, ő nem prédi- kálást akar hallgatni, hanem azon. na! vezessem a fiához.

Igyekeztem lecsillapítani, hogy üliön csak nyugodtan, előkerítem a fiát. de előbb fel kell készítenem őt a találkozóra. Macára hagvtam és íizen+örn Laciért Trióié peA^tem és

** xr&Y^rV'Zo'e* V3n.

Látogatóig érkezett. mégnerlig

olyan valaki, akire még gondolni sem mert

— Lacikám' — szóltam hozzá — nagy dolgot kell ve'cd kiölnöm. Itt van édesanyád, eüött meglátogatni téged, és alig várja, hogy láthasson.

A gvermek megdöbbent a hírre, elsápadt és megmeredve tekintett

rám. Látszott, hogy értetlenül áll előttem és síiig tudja felfognia hallottakat. Egyszer csak megszólalt és izgatottan mondta:

— Igazgató bácsi! Nekem nincs anyukám. Éh nem megyek be az irodába — s ezzel már el is akart szaladni. Minden ékesszólásomra szükség volt, hogy a Laci fiút visz- szatarthassam. Nem valami nagy lelkesedéssel követett az irodába.

Kinyílt az ajtó. Az anya mikor meglátta a fiát, izgatottan felugrott, majd eszelősen feljajdult és rohant gyermeke felé. Laci x megrettent anyja kitörésétől, hátrált az ajtó felé. karjait védekezőén maga elé lökte és megszólalt.

— Ha az anyám lenne, nem hagyott volna el — ezzel sarkon fordult. kirohant az irodából, becsapta maga után az ajtót.

Az élet már sok mindenhez hozzászoktatott különösen mióta a gyermek- és ifjúságvédelemben dolgozom, de most magam is megrendültem. A? anya megmerevedve mint egy cövek állt és eszelősen bámult a becsapódó ajtóra, mely mögött a fia eltűnt. Rosszul lett, alig tudtam felfogni hogv össze ne essen. Zokogni kezdett és egyre

esak azt hajtogatta, kifiam, kisfiam. Hagytam, hogy sírja ki magát és közben azon gondolkoztam, hogy vajon ez az asszony színész- kedik-e vagy pedig őszinte a kétségbeesése. Mikor valamennyire megnyugodott, megpróbáltam kifaggatni életéről. A hangja lejjebb szállt, összetörve, hosszú hallgatás után a következőket mondta el.

— Árva, elhagyott gyermek voltam. Szüleim korán elhaltak. Lelencbe adtak, idegenek neveltek, mindig más cselédje voltam. Sokat éheztem, sokszor megvertek. Anyai, szülői szere te tét soha senkitől nem kaptam. Nagyon fiatalon gyári munkás lettem: lakásom nem volt, soha senki nem támogatott. Ágyra- járó voltam és a gyári műhely volt az otthonom, de az keserves otthon volt. Fiatalon megismerkedtem c-gy férfival, aki házasságot ígért. Hittem neki, de becsapott, emlékbe hagyott egy gyermeket, a Lacit. Kétségbe voltam esve, öngyilkos akartam lenni, de nem sikerült. Fiamat kénytelen voltam állami gondozásba adni. A csecsemőotthonból nevelőszülőkhöz került.

— Később újra megismerkedtem egy férfjval, megszerettük egymást, feleségül vett. Nem mertem megmondani neki, hogy van már egy gyermekem, mert féltem, hogy ez is elhagy. Házasságunkból három nagyon szép gyermekünk született. Az uram nagyon jó ember„

becsületes és nagyon szeret engem és a gyerekeket. Az élet végre kárpótolt a sok szenvedésért. Azonban szenvedésem nem szűnt meg. Laci fiamról egyéves kora óta nem tudok semmit. Gyermekeim meleg családi fészekben nőttek fel és egy„ re azon gondolkodtam, hqgy a fiam vajon merre van. Ki neveli, biztosan ütik-verik1, mint engem annak idején. De rettegtem attól a gondolattól is, hogy mi lesz velem, ha az uram megtudja gyermekem létezését. Ha megtudja biztosan elhagy. hiszen becsaptam.

— Tessék megmondani, most mié tegyek. Szeretném hazavinni a fiamat, az uram talán megbocsátja nekem és befogad minket. Most mindennek vége.

Nem tudtam segíteni rajta, pedig nagyon szerettem volna visszaadni gyermekét. Talán minden máskép, pen alakult volna, ha annak idején őszintén bevallja, hogy van egy gyermeke, aki nélkül nem hallandó férjhez menni. Férje, aki elbeszélése szerint rendes ember lehet, biztosan masához vette volna La- ett is. Hát ilyen az élet. Szegény asszony összetörve hasvta el az intézetet. Laci még az évben elment tőlünk, jnarí tanuló lett. Később úgy értesültem, hogy a gyermek és az édesanya csak összekerültek.

Zalatnay Károly a Berkeszi Gyermekotthon nyugalmazott igazgatója