Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

XXXSS fiVFOLTAM. <9. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR I®?5. FEBRÜÄR 21, CSÜTÖRTÖK Elutazott az osztrák külügyminiszter Az osztrák külügyminiszter és felesége a Ferihegyi repülőtéren. (Kelet-Magyarország teleíotó) KÖZLEMÉNY az MSZMP Központi Bizottságának és Központi Ellenőrző Bizottságának együttes üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és Központi Ellenőrző Bizott­sága 1975. február 26-án együttes ülést tartolt. Az ülés kegyelettel emlékezett meg dr. Háy László elvtársról, a Központi Bizottság közelmúltban elhunyt tagjáról, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosáról. Az együttes ülés Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első titkárának előter­jesztésében megtárgyalta a Központi Bizottság kongresszusi beszámolóját és a kongresszusi okmányokat. 1 A Központi Bizottság és a Központi El- ® lenőrző Bizottság tájékoztatást kapott a kongresszusra való felkészülésről. A kongresszusi előkészületek a szervezeti szabályzat előírásai és a Központi Bizottság határozatai alapján folynak: január 20-ig ered_ ményesen lezajlottak a beszámoló és vezető­ségválasztó alapszervezeti taggyűlések, febru­ár 20-ig az üzemi, intézményi, községi, városi, járási és kerületi pártértekezletek. Megfelelő előkészítés után megkezdődtek és március 9-ig befejeződnek a budapesti, a megyei és a me­gyei jogú pártértekezletek. 2 Az együttes ülés nagyra értékeli, hogy • párttagságunk jó légkörben, széles körű, alkotó, elvi, politikai vitában kifejezte egyet­értését a kongresszusi irányelvekkel a szerve­zeti szabályzat nódosításával, és számos iiasz. nos kiegészítő javaslatot tett. 3 Az együttes ülés örömmel állapította • meg, hogy a Központi Bizottság 1974 decemberében közzétett kongresszusi irányel­vei, valamint a gazdasági munkára vonatkozó határozatai és az 1975. évi népgazdasági terv és állami költségvetés kedvező fogadtatásra ta­lált a dolgozó nép körében. A párt- és társa­dalmi szervezetek, a kormány, a vállalatok, « szövetkezetek, az intézmények munkája nyo­mán, s a lendületes kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny hatására az 1975. évi népgazdasági terv teljesítése jól indult. 4, A Központi Bizottság elfogadta és a XL » kongresszus elé terjeszti: — a Központi Bizottság beszámolóját, — a Központi Bizottság határozati javas­latát, — a szervezeti szabályzat módosításársa vonatkozó javaslatokat, — a Magyar Szocialista Munkáspárt progá ramnyilatkozatának tervezetét. A Központi Bizottság a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának megnyitáság március 17-ére tűzte ki. (MTI) Félmilliárdos gyár épül Újfehérlon 1978-ra Munkaalkalom újabb ezer embernek Kommunista műszak Bár telexen, s utólag ér­kezett á hír árról, milyen sikérrel járt a kommunis­ta műszak az ISG máté­szalkai gyárában, most mégis illik csak néhány pillanatra is visszapergetni az eseményeket. Ténysze­rűen szólni arról, hogy amikor február 15-én, szombaton Mátészalkán a városi pártértekezleten be­jelentették, a gyár kom­munista és pártonkívüli dolgozói, a pártérte­kezlet, a XI kong­resszus tiszteletére — ép­pen a tanácskozás napján! — kommunista műszakot tartanak, ' felcsattant a taps. Volt ebben valami jelké­pe kimondatlanul is a párt politikájával való egyet­értésnek, azonosulásnak, szavazásnak az MSZMP politikája mellett. S most olvasom a hírt: „A kom- | munista műszakban részt­vevők felajánlást tettek arra, hogy e napon kere­sett pénzüket a város is­koláinak, óvodáinak, böl­csődéinek félszerelésére és fejlesztésére adják.” Egyetlen napról volt szó, g az összeg sem sok, 21 ezer forint. E kommunista műszak mégis sokakat mozgatott meg. E gyárban ezen a napon 356 munkás dolgozott a nemes ügyért, s közülük 44-en tettek plusz­vállalást. S ha csak meg­említjük: bekapcsolódott e munkába 20 Ipari tanuló is, akkor örömmel tölthet el bennünket a tudat: van kikre számítanunk. Gondo­lom nemcsak az ISG m\m- íásai, kommunistái, páríon- kívüli dolgozói köszöntöt­ték így e napokban a váro­si, járási pártértekezlete­ket, azokat a fontos pártfó­rumokat, amelyek nem­csak azt vonták meg, mit tettek a X- kongresszus ha­tározatainak a sikeréért, hanem azt is, milyen szép és nemes, de egyben mi­lyen nagy feladatok meg­oldása vár ránk a XI. kongresszus határozatai­nak a megvalósításával, örvendetes, hogy erre a politikára voksukat adják a pártonkívüliek, munká­sok, szövetkezeti parasztok, műszaki értelmiségiek, építők, egészségügyiek stb. A kommunista műsza­kok valóban a munkapa­dok mellett születtek, ott „találták” ki az emberek az esztergapadoknál, a gé­nek mellett, a rajzasztalok­nál, s folyammá dagadt. Felesleges lenne belebo­csátkozni abba, vajon mennyit hoznak a népgaz­daság, a vállalat „konyhá­iéra” pénzben. Biztos so­kat, s megkönnyítik majd, hogy a tervek megvalósul­janak, a beruházások elké­szüljenek, az óvodákba, bölcsődékbe minél több apróságot fogadhassanak. Egy mondatban megem­líteni fontos: valami belül­ről is megmozdult az em­berekben, s ez a gondolko- lásukban. cselekedeteik­ben is kifejezésre jut. Va- 'ami nemes a szocialista mkölcg pormáiból. S ezt értékelni kell és Illik, mert ió társadalmi-politikai köz­érzetet teremt „• Farkas Kálmán Dr Erich Bielka, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi külügyminisztere, aki Púja Frigyes külügyminiszter meg- • hívására hivatalos látogatást • tett Magyarországon, szerdán ■ — feleségével és kíséretének- tagjaival együtt elutazott Bu­dapestről. . ­Elutazás előtt közös közle- - ményt hoztak nyilvánosság, ra. Megállapították: a kül­ügyminiszterek tárgyalásait az őszinte és szívélyes légkör A szocialista országok fel- szabadulásának 30. évfordu­lója alkalmából szerdán kút. napos tudományos ülés kez­dődött a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az Akadémia elnökségének ja­vaslatára a Szovjetunió és a többi szocialista ország tudo_ mányos akadémiáinak képvi­selő* együttesen emlékeznek meg a közös évfordulókról. A kilenc baráti országból ha­zánkba érkezett tudósok a házigazdákkal együtt a meg­emlékezésen túl elmondják, miben látják az eltelt 30 év i jelentőségét hazájuk szem. pontjából, hova jutottak az egyes szocialista országok fejlődésükben. A magyar—szovjet együtt­működési és kölcsönös se­gélynyújtási szerződés meg. kötésének 27. évfordulója al­kalmából béke és barátsági nagygyűlést és kiállítást ren­deztek Szabolcs-Szatmárban. Február 26-án este az ibrányi községi művelődési ház nagy­termében megtartott nagy. gyűlésen Bodnár Vladimír jellemezte. Az osztrák szö­vetségi külügyminiszter láto_ gatása jelentősen hozzájárult a két ország és a két nép jó­szomszédi kapcsolatainak szé­lesítéséhez. Dr Erich Bielka hivatalos ausztriai látogatásra hívta meg Púja Frigyest, aki a meghívást köszönettel elfo­gadta. Az osztrák külügyminiszter látogatásáról kommentárunk a lap 2. oldalán. Az ülésszakot Erdey-Grúi Tibor, a Magyar Tudományor Akadémia elnöke nyitott.' meg, majd Szabó Imre, a: Akadémia alelnöke bevezető előadásában összefoglalta a korszakos jelentőségű sors. forduló hatását tudományos életünk fejlődésére. Számot adott a kutatómunkában és a tudományos közéletben a Szovjetunió tudományos aka­démiája és a szovjet tudomá­nyos élet segítségével végbe ment fejlődésről, a szocialista országok közötti tudományos kapcsolatok és együitműkö. dés jelentőségéről. A bevezető előadás után a vendégtudósok felszólalásai­val folytatódott az ülésszak. Lavrentyevics, a budapesti Szovjet Kultúra Házának igazgatóhelyettese mondott besz 'd.'t. Ekk r nyit .ták meg a művelődési ház előcsarno­kában a „Békéért, barátsá­gért és együttműködésért'Vh. mű kiállítását a Szovjet Kul­túra Házának anyagából. A népfront megyei bizott­sága. x munkásőrség és a Minden szempontból ha­talmas méretű textilipari be­ruházás kezdődik meg ebben az évben Üjfehértón, ahol már termel az Újpesti Gyapjúszövőgyár új üzeme. Állami támogatásból és hi­telből, valamint a, vállalati erőforrások igénybevételével az idén elkészülő épületek mellé egy újabb, ettől jóval nagyobb üzemet építenek fel, melynek az elkészülte 1978- ra várható. Csak az építés mintegy százmillió forintba kerül, a gépek értéke pedig 340 millió forint lesz. En­nek a révén Üjfehértón úiabb ezer embernek, java­részt nőknek, teremtenek munkaalkalmat. Az űjfehértói gyár, vala­mint az újpesti — az anya- gyárban lévő — rekonstruk­ció és üzembővítés lehetővé teszi, hogy egy évente 1200 tonna kapacitású fésűs fo­noda épüljön fel, s egy fé­sűs szövődé, amely 500 ezer négyzetméter szövetet állít elő egy évben. A Könnyű­ipari Tervező Intézet ter­vei alapján a megyei építő­ipari vállalat december ele­jén kezd hozzá a kivitele­zéshez. Hogy a munkákat meggyorsítsák, ezért szaka­szos építéssel két csarnok előbb készül el, mint a vég­leges 1977. december 31-i be. feiézás, így ezekben a csar­nokokban az új gépekkel megindulhat a termelés. Az újfehértói gyárban helyet kap a termelő csarnokok mellett egy ebédlő, konyha, öltözők, irodaépület, még or­vosi rendelő is. A beépített alapterület mintegy 11 ezer négyzetméter lesz. ' A gyár építéséhez, 8 a munkásgárda betanításához Közalkalmazottak Szakszer, vezete megyei bizottságának rendezvénye február 27-én Nyíregyházán folytatódik. A népfront megyei klubjában baráti találkozóra kerül sor a szovjet vendégekkel, ahová több Szovjetunióban végzett magyar szakembert is meg­hívnak. már most megtették az első lépéseket. Egyrészt a már próbaüzemelő mostani üzem — amelynek az építése 13 millió forintba került — ad lehetőséget a betanulásra, másrészt Újpesten fogják kiképezni a munkások má­sik részét. A helybeli lehető­ségeket is figyelembe ve­szik, így az általános iskolai politechnikai oktatást a gyár vállalja, a gimnáziumban pedig szeretnének indítani egv osztályt fonó-szövő tago­zattal. A kétéves iparita- nuló-képzést szintén szor­galmazzák szövő, kivarró és fonó szakmákban. Itt az el­méleti oktatás Nyíregyházán lenne, a gyakorlati képzés pedig a gyárban történne. Az új gyár gépei a textil­ipar legmodernebb gépei kö­zül kerülnek ki. Több mint hárommillió dollár érték­ben, s másfél millió rubel értékben hoznak be gépe­ket a tőkés és a szocialista országokból. Ezeknek az au­tomata gépeknek a kezelé­sére, a technológiai folya­matok betanítására Buda­pestről fognak küldeni! szakembereket, akiknek 6—8 lakást is vesznek a község­ben. Mivel a termelés há­rom műszakban történik, ezért a vállalat a bölcsődék és óvodák bővítéséhez ia hozzá fog járulni. A gyárban készült szöve­tekből elsősorban a hazai piac ellátását' biztosítják, de az export is igen jelentős lesz, mintegy 30—50 százalé­ka a termelésnek. Az újfe­hértói fonodából több mint 700 tonna fonal közvetlen eladásra is kerül, előrehala­dott tárgyalások folynak a Budapesti Finomkötötáru- gyárral, hogy a Mátészalkán épülő kötszövő üzemben dolgozzák fel azt. A fonodához már többen tanulnak Újpesten, míg a kivarró üzembe most is tudnak Üjfehértón felvenni munkásokat. Mivel a me­gye eddig iparral el nem lá­tott területén folyik a gyár építése, ezért a megyei ta­nács is hozzájárul a költsé­gekhez mintegy tízmillió forinttal. ■ L. B2 A Rakamazi Cipész Szövetkezet munkaszalag !ais> angol megrendelésre vastagtalpú divatszandálok ké­szülnek. A 250 ezer pár utolsó tételét márciusba» sxiUstJák eL A storiaHstn országok fe'ssnhadulá*ánnk 30. évfordulóia a ka!mából Tudományos ülésszak az Akadémián 2 éke és barátsági gyűlés és kiállítás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents