Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-25 / 47. szám

SXXfl eVFOLTAM. IT gZyU» ARA: 80 FILLER »975. FEBRUÄK 25. KÉR® Befejeződött a megyei pártértekezlet Megválasztották a megyei pártszerveket A szombaton megkezdődött megyei Az új pártbizottság megtartotta első pártértekezleten a pártbizottság beszá- ülését és megválasztotta a megyei párt- mólója, a szóbeli kiegészítés és a doku- bizottság első titkárát, titkárait, a végre- mentumok feletti vitában — lapzárta \ után — még tizenkét küldött fejtette ki véleményét, majd dr. Tar Imre, a me­gyei pártbizottság első titkára foglalta össze a vitát, válaszolt a felvetett kérdé­sekre. Vasárnap a megyei pártértekezlet küldöttei megválasztották, a 65 tagú me­gyei pártbizottságot és azt a huszon­nyolc küldöttet, akik megyénk kommu-/ hajtó bizottság további tagjait, a fegyel­mi bizottság tagjait; létrehozta a pártbi­zottság különböző munkabizottságait, majd kinevezte a megyei pártbizottság osztályvezetőit, a megyei oktatási igaz­gatóság vezetőjét és a Kelet-Magyaror- szág főszerkesztőjét. Alább közöljük a felszólalásokat, dr. nistáit képviselik a XI. pártkongresszu- Tar Imre vitazáróját és a pártszervekbe soh* , megválasztottak névsorát. Dr. Tar Imre vitazárója A vitában 24 elvtárs szó­lalt fel — kezdte vitazáróját dr. Tar Imre — de nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a pártértekezlet min­den résztvevője aktív része­se volt a végzett munkánák, a munka értékelésének, a feladatok és állásfoglalások kialakításának. A . felszólalók mindegyike kifejezte azt a nagy változást, fejlődést, amely pártéletben az elmúlt bégy év alatt végbement. A vita reálisan tükrözte azt a kedvező politikai hangulatot és optimizmust, amely a tag­gyűléseket és a pártértekez­leteket is jellemezte. A megyei pártértekezlet jónak tartja a párt eddig kö­vetett politikai vonalát, megerősítette a megyei párt- bizottság értékelését az el­telt négy évben végzett mun­káról, a feladatokról és a dokumentumokkal kapcso’a- íos állásfoglalásról. A vitá­ban felszólalók egyetértettek a nártbizottságnak azzal a véleményével, hogy pártunk Központi Bizottsága eredmé­nyesen dolgozott a X. kong­resszus határozatainak vég­rehajtásában és a XI. kongresszusra kiadott irány­elvek helyesen jelölik meg a következő évek legfontosabb feladatait. A vita összefoglalójában többek között hangsúlyozta Tar elvtárs: Szabolcs-Szat- már . megye kommunistái szívügyüknek tartották eddig is és tartják ezután is a párt politikájának következetes megvalósítását. Majd a kö­vetkezőket mondta: — Teljesen egyetértünk az­zal, amiről Biszku Béla elv­társ is részletesen szólt, hogy a párt fő politikai irányvo­nala nem változik, pártunk alkotó módon megoldja a társadalmi fejlődés során ke­letkezett új kérdéseket, a jelentkező újabb ellentmon­dásokat. A vita reálisan fel­színre hozta meglévő gond­jainkat és munkánk egyes fogyatékosságait. Ezekre a kérdésekre a jövőben job­ban oda kell figyelni, a gon­dokat, problémákat időben meg kell oldani. Egyetértünk azzal, hog-»- a felszólalók elvileg és 'politi­kai1 ag is foglalkoztak a szo­cializmus építése során fel­vetődő kérdésekkel. Különö­sen megszívlelendő, amit Biszku elvtárs mondott er­ről, amely alanvető a szo­cializmus fejlődése szem­pontjából. Ilyen kérdés a hatalom jellegének egyértel­mű, viiőgos meghatározása: nálunk proletárdiktatúra van. A párt politikailag állást foglalt mind az állami, mind a szövetkezeti tulajdon kér- dásébsn^ kimondja: mind a kettő szocialista tulajdon. Az állami tulaidon azonban a társadalmasítás 'szintié tekin­tetében magasabb foki! és ebben az irányban kell to­vább fejleszteni a szövet­kezeti tulajdont is. Tar elvtárs szólt arról, hogy a vitában 'résztvevők helyesen és sokoldalúan megvilágították a munkás­osztály helyzetének, vezető szerepének, a munkássá vá­lás folyamatának legfonto­sabb kérdéseit. Egyöntetűen kifejezték a felszólalók, hogy továbbra is következe­tesen kell dolgozni a mun­kásosztály vezető szerepé­nek fokozása .érdekében, a munkások szakmai, politikai, általános műveltségének nö­veléséért. Fokozni kell a munkások társadalmi szere­pét. Egyetértéssel és öröm­mel lehet tudomásul venni a felszólalóknak azt a véle­ményét és szándékát, hogy a XI. pártkongresszus, illetve hazánk felszabadulásának 30 évfordulója tiszteletére indí­tott versenymozgalmat nem tekintik lezártnak, tovább küzdenek a vállalások tel­jesítéséért, túlteljesítéséért A szocialista munkaverseny eddig is jelentős forrása volt eredményeinknek. Tar elvtárs egyetértését fe­jezte ki azokkal, akik a szakszövetkezetek tovább­fejlesztését nem csak gazda­sági, hanem társadalomooli- tikai kérdésként jelölték meg. A szakszövetkezetek­ben dolgozó parasztok érde­ke is a továbbfejlesztést kí­vánja, mert az élet egyértel­műen bizonyította: a paraszt­ság felemelkedésének egyet­len járható útja van, ez a termelőszövetkezeti gazdál­kodás.. Egyet lehet ' érteni azokkal a felszólalókkal, akik úgy ítélik meg, hogy az V. ötéves tervben a szakszövet­kezetek termelőszövetkeze­tekké váljanak, illetve1 azok­kal egyesüljenek. Ehhez a feltételek megvannak és meglesznek. Ez a folyamat nagy felvilágosító munkát és jelentős anyagi támogatást igényel. Többen szóltak a vitában az államélet, a szocialista demokratizmus fejlődéséről. Ma már a megye lakossága élni tud a szocialista de­mokrácia adta lehetőségek­kel, ennek új fórumai és formái alakultak ki. Tar elvtárs erről így szólt: — Örömmel hallottuk, hogy Szabolcs-Szatmár lakossága szívesen vállal részt a társa­dalmi munkából, példa erre, •hogy az 1973. évi 69 millió forintról 1974-ben 160 mil­lió forintra emelkedett en­nek értéke. Az üzemi demok­ráciáról szólva hangsúlyozta Tar elvtárs: a XI. kongresz- szust követően ezzel a, kér­déssel az eddiginél behatób­ban kell foglalkozni. Egyet­értünk azokkal a felvetések­kel, hogy elég sok még a formális elem az üzemi de­mokrácia területén, fokozni kell a munkások beleszólá­sát az üzem életébe, a ter­vek kialakításába és megva­lósításába is. A törvényességről szólva elmondta: egyetértünk azok­kal, akik hangsúlyozták, hogy nálunk rend és törvé­nyesség van. Az élet több te­rületén ennek ellenére szük­ség van az ellenőrzés foko­zására, a társadalmi tulaj* dón hatékonyabb védelmére. A vitában többen megerő­sítették, hogy a következő években a gazdasági élet te­rületén törekedni kell a kor­szerűbb eszközök és módsze­rek alkalmazására. Bizonyít­suk sokoldalúan, hogy a kor­szerűséggel növelni lehet a termelés értékét és ez egy­ben biztosítja az ember szo­cialista fejlődését is. A kor-’ szerűség és ember kölcsön­hatásában alapvetőnék min­dig az embert tekintjük, de a korszerűség az embertől magasabb műveltséget és tartalmas szocialista élet­módot igényel — hangsúlyoz­ta Tar. elvtárs. A gazdasági élettel kapcsolatban egyön­tetű volt a véleménye, a párt­értekezletnek, hogy a párt gazdaságpolitikája helyes. Voltak olyan figyelemre méltó észrevételek is, . mint például, hogy az egyes gaz­dasági szabályzókat — a kü­lönböző területek sajátos helyzetét figyelembe véve — differenciáltabban — kel­lene megfogalmazni, kimun­kálni. A közlekedéssel kapcsola­tos gondokat többen szóvá tették. Erre válaszolva Tar elvtárs elmondta: a megye vezetői előtt a kérdés bo­nyodalmaival és gondjaival együtt teljes mértékben is­mert. E területen az objek­tív körülményeken kívül a problémáknak szubjektív ol­dalai is vannak. Lehetne és kell is többet tenni a közle­kedés javítása érdekében. Az egészségügy helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy az orvosok döntő, többsége be­csületesen, tisztességesen és többet dolgozik Szabolcsban, mint más területen. .Ez rész­ben kényszerhelyzet is, mert orvosellátásuhk alacsonyabb az országos szintnél. Ha azt akarjuk, hogy az ellátást ilyen körülmények közöt* biztosítsuk, akkor ez csak úgy lehet, ha az orvosok még többet vállalnak ma­gukra. A döntő többség ezt vállalja. Az ideológiai és kulturális kérdésekre válaszolva a me­gyei pártbizottság első titká­ra elmondta, hogy a jelente: fejlődés ellenére is nagyobb gondot kell fordítani a mun­kásművelődésre. Különösen sok a teendő az üzemeken belül. Egyetértéssel szólt azokról a vitákban elhang­zott megállapításokról, hogy megyénk fiataljainak döntő többsége becsületesen dolgo­zik. Nagyobb figyelmét kell azonban fordítani a jövőben a KISZ kommunista jellegé­nek erősítésére. Javítani szükséges a szervezeti életet, a munkás- és parasztifjúság körében. A párt nőpolitikái határozatával kapcsolatban szólt arról: jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy a párt határozata az üzemek­ben, a termelőszövetkezetek­ben a mindennapi élet so- i án következetesen valósul meg. Jelentős eredményeket értünk el, bár a határozat kö­vetkezetes megvalósításáért meg sokat kell tenni. Végezetül a megvei nárt- bizottság nevében Tar Imre élvtárs megköszönte a fel- szó'alók értékes véleményét javaslatát. Megköszönte mind­azok munkáját. a]kik a párt­értekezlet előkészítésében, le­bonyolításában részt vettek Majd így fejezte be vííazáró- ját: — Meggyőződésem, hogy a megye párttagsága, lakos­sága a következő ötéves terv­ben is eredményesen dolgo­zik a megyei pártértekezlet, d XI. kongresszus határoza­tainak megvalósításáért Magyar—osztrák külügyminiszteri tárgyalások Képünkön: Fock Jen« (középen a tolmács) és dr3 Erich Bielka (balról) a parlamenti fogadáson. (Ke“ let-Magyarország telefoto) Púja Frigyes külügyminisz­ter meghívására vasárnap — a délutáni órákban az osztrák légitársaság menetrend sze­rinti repülőgépével — Buda. pestre érkezett hivatalos láto­gatásra dr. Erich. Bielka, ■ az Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminisztere. Hétfő délelőtt megkezdőd­tek a magyar—osztrák kül­ügyminiszteri hivatalos tár­gyalások. A programban te­repei egyebek között négy kü­lönböző — konzuli, bűnügyi jogsegély, kiadatási és bizo­nyos utaskategóriák vízum, díjának eltörléséről szóló — egyezmény aláírása is a Ma­gyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között. Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke hétfőn az Országházban fogadta dr. Erich Bielkát, az ■ Osztrák Köztársaság szövet­ségi külügyminiszterét. Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke szintén fogadta az osztrák külügyminisztert az Országházban. 1 A szívélyes, baráti 'légkö­rű találkozókon jeien volt Púja Frigyes külügyrnir-is: - ter, dr. Nagy Lajos, a Magyv r Népköztársaság bécsi nagykő. vete, valamint dr. Fcderíc < Fröhlichsthal, az Ősz: rí,.: Köztársaság budapesti nagy­követe. ★ Púja Frigyes fcfttügyrr..- niszter és felesége hétfőn va ­csorát adott dr. Erich Bielk i, az Osztrák Köztársaság sz.. vetsági külügyminisztere < g felesége tiszteletére a Oc - lértszállóban. 1 A vacsorán részt vett c r. Bíró József külkereskedői; i miniszter, dr. Schult ti’-2 Emil egészségügyi miniszter, s a Külügyminisztérium több vezető beosztású munkatársa. Részt vettek a vacsorán' az osztrák külügyminiszter kí­séretének tagjai is. A szívélyes, baráti hangu­latú vacsorán Púja Frigyes és dr. Erich Bielka pohár-, köszöntőt mondott. j A Pénzügyminisztérium és a Magyar Nsmzsfi Bank közlemény® A közelmúltban az érde­kelt KGST-tagországok meg­állapodtak abban, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolásánál al­kalmazott Valuta árfolya­mokat 1975 • március 1. ha­tállyal megváltoztatják. Ez vonatkozik a turizmusra is. Az árfolyamok változásával egyidejűleg március 1-től ezen valuták vásárlásánál az eddig alkalmazott 5 szá­zalék illeték felszámítása megszűnik. Ezek alapján a magyar ál­lampolgárok az egyes szoci­alista valutákért 1975. már­cius 1-től a következő fo­rintösszegeket fogják fizet­ni: 100 bolgár leváért 1676,14 forintot, 100 csehszlovák ko­ronáért 147,50 forintot, 100 lengyel zlotyért 76,92 forin­tot, 100 mongol tugrikért 352,87 forintot, 100 NDK márkáért 460,94, 100 román lejért 157,95, 100 szovjet ru­belért 1475,00 forintot. Az árfolyamok változása és a fenti intézkedés a ma­gyar kiutazók számára azt jelenti, hogy a felsorolt va­luták vásárlásával kapcso­latos forintkiadásaik ej.'es valutáknál csökkennek üt százalékkal, másoknál pádig nőnek, legfeljebb 7 száza­lékkal. A bankjutalék mér­téke nem változik. To­vábbra is érvényben mc rád az a rendelkezés, hogy a Bul­gáriába, Csehszl ováki úba, Lengyelországba, Hongé fiá­ba, az NDK-ba, Róraán-ácu és a Szovjetunióba magán­céllal utazó állampolgárok személyenként évi 8000 fo­rint összegben vásárolhat­nék valutát, azzal a módosí­tással, hogy ezen belül a napi összeg az eddigi 3501 forintról 400 forintra nő. fezen felül az . eddigiekhez hasonlóan lehet vásárolni valutát egyéb meghatáro­zott költségek fedezetem (például gépkocsi-üzem­anyagra.) Az árfolyamok változásá­val kapcsolatos kérdésekre részletes felvilágosítási ’ a valuta-kiszolgáltató helyek nyújtanak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents