Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-25 / 47. szám
2 t®LfiT-MAG?ARóSSzA<f Felszólalások a megyei pár! értekezleten Dr. Cimbalmos Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese A tanácsoknak az állami feladatok megoldásában be- ||l& töltött szerepé- iMM ről szólt elsőként, majd arról beszélt hogy miftd aktívabb a lakosság részvétele a tanácsok és testüle_ teik munkájában. A továbbiakban a tanácsok tevékenységéről szóivá hangsúlyozta: a mi megyénkben is tapasztalható, hogy helyenként lassú az ügyintézés és nem elég kulturált. A következő időszakban a legfontosabb feladatunk egyike lesz, hogy ezeknek a kövéteimé- nyékriek is megfeleljünk —■ hangsúlyozta a megyei tanács általános elnökhelyettese. — Ezzel együtt meg kell állapítani, hogy szabóiét,, szatmáf megyében as elmúlt négy-öt esztendő éfédfflényés munkája következtében a tanácsok területük gazdáivá váltak. Nagy feladatot kaptak tanácsaink a gazdaságpolitikai célok megvalósításában, amelynek során az összehangolt település- és területfejlesztésben Vélt á legtöbb tennivaló. Utált affá, hogy a megye tanácsi vezetése nagy erőfeszítéseket tett annak ér. dekében, hogy az iparfejlesztés számára kedvező lehetőségeket teremtsen: az élmúlt négy évben ló 300 szakember végzett szakiskoláig a középiskolákat 1400 szakember hagyta el. A felnőtt szakmunkásképzés, szakoktatás terén eddig nem látott fejlődés tapasztalható. ^ Megyénk olyan helyzetbe került, hogy a következő években már nemcsak áz iparfejlésfctés extehzív útját járhatjuk, hanem rátérhetünk az Intenzív fejlesztés útjára. Erre annál is inkább jó lehetőségeink Vannak, mert á termelés struktúráját és á foglalkoztatottság szerkezetét tekintve Viszonylag korszerű ipar alakult ki megyénkben; a gépeket előállító iparbán a hatodik, az élelmiszeriparban a hetedik, a íipőt és bútőrt előállító iparban országosan á negyedik legtöbb munkaerőt foglalkoztató megye Sza- boícs-Szatmáf. Ezekben az eredményekben benne Van a központi támogatás és a tanácsok munkája: az iparfejlesztési és ipárkitélepítési tanácsok arra törekedtek, hogy az összegeket differenciált módon használják fel. tgy jöhetett létre megyénk mai iparszérkezéte, amelyben a legmodernebb technika is gazdaságosan alkalmazásra kerülhet Jakab Miklós, a kisvárdai járási pártbizottság első titkára — Eredményeink elérésé, ben jelentős szerepe van a megyénkben dolgozó párt-, állami, társadalmi, tömeg- szervezeti stb. területen dolgozó kádereknek — kezdte felszólalását. Szólt a káderpolitikái elvek érvényesüléséről. A kádérmunka javulását segítette elő, hogy rendeztük a káderhatásköröket, véleményezési jogköröket. Növeltük a pártszervek, pártvezetőségek, állami, gazdasági vezetők hatáskörét, önállóságát, felelősségét. Érvényesítettük azt az elvet, hogy növeljük a pártszervek', pártszervezetek véleményezési jogkörét, de nagyobb lehetőséget biztosítunk a vezetőknek is, hogy a saját területükön önállóan érvényesítsék káderpolitikánk elvéit. Elmondta, hogy az eddigi tapasztalatok ' kedvezőek, mert a községi üzemi pártszervek, az alapszervezetek vezetőségei jól élnek a hatáskörükkel, véieményezesi jogkörükkel, sióvá tette, akad még hiba is, amikor megsértik a kádermunka demokratizmusát, S a pártvezetőség helyett csak a párttitkár véleményére alapoznák. Ez szubjektív megítélésékhez vezet. Ezt követően a hármas követelméiV érvé. nyesítéséről beszélt, majd hangsúlyozta a politikai képzés fontosságát. A továbbiakban elmondta, a megyéi pártbizottság határozata alapján a járási párt- bizottság káderképzési és továbbképzési tervet dolgozott ki, amelyben meghatározták a vezetők részére a politikai képzettség igényét is. Szólt arról, hogy a KB határozata óta tapasztalható fejlődés, a párt-, állarn^tömegszervéZe. ti, gazdasági szervekben is nagyobb arányban vannak fizikai dolgozók, nők és fiatalok. Hangsúlyozta, ennek érdekében még többet kell tenni, megszüntetni az itt- ott fellelhető helytelen szemléletet, amely a nők és fiatalok vezetőposztokra történő állítását gátolja. Majoros Józsefné, a Nyírteleki Általános Iskola igazgatója Felszólalása elején rámutatott: a közoktatás, a közművelődés eredménye, hatékonysága függ a megye értelmiségé, alapvetően a pedagógusok munkád jától. Elmondta, a megye pedagógusainak munkáját nagyban segítették az elmúlt négy esztendő során életrehívott pedagógus pártszervezetek. E pártalap- szervezeték jó műhelyei / a hévelési munkának, a nevelő munka politikái tartalma Színvonalasabbá tételének. E jiáftireCvezeteknek politikaijáé meghatározó szérépük var az iskolák életében./ A politikailag egységes szakmailag jól képzett tantestületek létrehozása ugyancsak a kommunista pedagó- gvsok feladata. A jó pedagógus kollektívák létrehozása döntő az iskólák, á tanintézetek életében. Lehetőségeink tehát növekedtek, ez a néhány tapasztalat is igazolja a pártalapszervézetek létreho. zásának á fontosságát, jelén, tőségét. Az általános iskolák helyzetével kapcsolatban elmondta, hogy tovább javultak, tej- ‘ lődtek, új iskolák, tantermek épültek, s ennek ellenére mégis vannak égető gondok. Azok a jő kezdeményezések, amelyek megyeszerte kibontakoznak, további támogatást igényelnek. Társadalmi ösz_ széfógással milliós értékek épültek Szabolcsban. Nyírtelekén is 600 ezer forintos társadalmi munkával épült 3 tantermünk S az építők között ott voltak á honvédek, a MEZŐGÉP és á tsz szocialista brigádjai, s benné van ebben a munkában á tanulóifjúság és a nevelőtestület nyári vakációjának egy részé is. Befejezésül a pedagógusok szakmai-politikai továbbképzésének gondjáról szólt, Ja- sokat a párt kulturpolitiká- vasolta, jobban párosítsák a jának kérdéseiről, fontos el- szakmai-politikai anyagokat, méleti-gyakorlati politikai és szívesen hallgatnának előadá- szakmai kérdésekről. t Dr. Szatai Imre, a megyei kórház osztályvezető főorvosa Bevezetőben szólt * arról, hogy az 19^0- es pártértélcez- leten az egészségű gy részére meghatározott feladatokat csaknem teljesén teljesítették. Ezt számokkal bizonyították. Elmondta, hogy azóta 360-nal növekedett a szociális otthonok, 236-tal a bölcsődei helyek száma, s 13- mal gyarapodott a körzeti orvosi hálózat, 55 óráról 101-re. emelkedett az üzemorvosi óraszám, 4 gyógyszertár épült, s négyet korszerűsítettünk. A KÖJÁL új székházba költözött, a megyei kórházban átadásra került a 172 ágyas belgyógyászat és a 42 ágyas szülészeti pavilon, felújítás után megkezdte működését a III. számú belgyógyászat, bővült és korszerűsödött a laboratórium és a röntgen is. A tbc-s megbetegedések további örvendetes csökkenésével 134 ágyát lehetett más célra használni. Még ebben áz évben befejeződik KisVárdán a 332 ágyas kórház építése, g Mátészalkán a 65 ágyás pavilon átadása után további 10Ó ágy épül. A megyei kórházban me-jkezdődött.a bővítés és a rekonstrukcióval 1977-ré kész, 90 milliós első ütemének építése, mely 40 rendelőintézeti munkahelyet és újabb 100 ágyat jelent. Ezt követően a rendelőintézeti szakellátásban tapasztalható gondokról szolt, megemlítette a fejlődést is. Ti- szalökön új rendelőintézet kezdte meg működését, s hasonló készül el hamarosan Nyírbátorban is, de • már most jelentkeznek bizonyos kádergondók. Ezzel bővebben is foglalkozott. Elmondta; az engedélyezett 890 orvosi állásból 156 üres és a 663 or- VöS 733 állást tölt bé. Különösén súlyos a hiány a megyei rendelőintézetben, ahol 56 állásból 40 betöltetlen. Felelősséggel szólt arról, hogy a népesedéspolitikai határozat végrehajtása az egészségügytől nagy erőfeszítéseket követéi. A népesé- désoqlitika örvendetes hatása, hogy míg 197Ó—1973 között ezerről, addig a múlt évben már több mint 1500- zal növekedett ál élVészüle- tések száma. Befejezésül a technikai felszereltséggel és az orvosi etika kérdéseivel foglalkozott Hegymegi István, a Mátészalkai Állami Tangazdaság igazgatója — Megyénk mezőgazdaságában közismert. a sokféle növényszerkezet, a szélsőséges időjárás, s | a sivó homoktól a lápi ta- I lajig számtalan a talaj mi- 1 nősége. Közismertek még mindig az érés belvíz okozta károk. Ezeknek a tényezőknek az ismerete körültekintő munkát kíván a termőtáj kiválasztásánál, a korszerű mezőgazda- sági termelés szerkezetének kialakításánál — kezdte felszólalását. Ezt követően a gépesítés fontosságával, a termőterületi nagyságok kialakításával foglalkozott Szólt arról a hasznos kezdeményezésről, amely a tsz-ek és állami gazdaságok között megindult a területi koncentráció kialakításával, a technikai erő és a pénzeszközök koncentrálásával. Hangsúlyozta a komplex melioráció szükségességét. A városellátó termelés fontosságáról szólt ezután, majd behatóan foglalkozott az iparszerű termelési rendszerek kialakításának szükségességével a mezőgazdaságban. Elmondta, ezen az úton a megyében elindultunk, kialakultak a zárt sertés* és szarvasmarhatelepek, baromfitelepek, később pedig a kukorica, majd a burgonya, cukorrépa, a napraforgó zárt rendszerű termelése van kialakulóban. Elmondta, foglalkoznak a megye egyik legjelentősebb értékét biztosító kultúrájának, a téli Rimának a termelési rendszerben történő termesztésével is. Amikor elismeréssel szólt e rendszerek bevezetésének a kezdeményezőiről, figyelmeztetett is a nagyobb tervszerűségre, a gondosabb szervezésre. A továbbiakban beszámolt a gazdaság eredményeiről, amelyet már á zárt rendszerek kialakításával értek el, s figyelmeztetett: nem szabad szem elől téveszteni a dolgozó embert, mert lehetnek bármilyen korszerű rendszerek, azokat csak a jól képzett dolgozók üzemeltethetik sikeresen. Elmondta, hogy e rendszerekben intenzívebben tevékenykednék a szocialista brigádok is, amelyek a kongresszusi versenyben különösen szép sikereket értek eL Szilágyi József, a KISZ megyei bizottságának első titkára AZ ifjúság, a KlsE-szérve- zétek eredményeiről, terveiről szólt elsőként, majd kiemelté: — A KISZ a párttól elsősorban azt a feladatot kapta, hogy közvetítse az ifjúság széles tömegeihez a párt politikáját, mozgósítsa á fiatalokat annak megvalósítására. A KISZ egyre több fiatalhoz juttatja el pártunk politikáját és ezzel erősíti az ifjúsági mozgalom politikai jellegét is. A továbbiakban elmotidtá: az ifjúsági szövetségnek a jövőben is sokféle feladattal kell foglalkoznia; különböző korú és érdeklődésű fiatalok tízezrei igényeinek kell megfelelni és ilyen körülmények között kell áz Ifjúsági szövetség programjainak, akcióinak, különféle megmozdulásainak erőteljesebb politikai karaktert adni. Az ifjúság közéleti szerepléséről beszélt a továbbiakban, és hangsúlyozta: — A * legutóbbi országgyűlések és tanácsválasztások .eredménye: a korábbinál több fiatal kapott megyénkben lehetőséget, hogy képviselőként, tanácstagként dolgozzon a fiatalok érdekeinek képviseletében. Ugyanilyen jó változás tapasztalható a szak- szervezetek tisztségviselői nek sorában is. A KISZ-nek árrá kell törekednie, hogy a különböző üzemi fórumokon olyan kérdésekben hallássa szavát, miként lehet rendszeresebbé, fegyelmezettebbé tenni a munkát, erősíteni a fiatalokban is a gyárhoz, üzemhez tartozás érzését. Ezt követően a KISZ-ta- ■ gok párttaggá neveléséről szólt. A feladatokról szólva elmondta: f igyelemmel kell kísérni az ifjúság politikai, gazdasági, szociális és kuliul rali« helyzetének alakulását* hogy jelezni tudják a fiatalok reális gondjáit, kezdeményezzék a fiatalokkal kap- ' csolatos intézkedések kidolgozását, az érvényben lévő rendelőtök végrehájtásának ellenőrzését is, amellyel a KISZ legjobban segítheti á párt ifjúságpolitikájának végrehajtását. Hálhonu Erzsébet, a na<ryká!lói cipőipari szövetkezet munkásnője Felszólalásában főképpen a párt nőpolitikái határozatának a végrehajtásával foglalkozott. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta : — A nagykállói Kallux Cipőipari Szövetkezetnél dolgozom 5 évé. Ez áz első munkahelyem. Ebben az üzemben csaknem 400 nő dolgozik, a létszám fele nő. Üzemünk az utóbbi években gyors fejlődésnek indult. Megépült az új üzemház, a legmodernebb gépi berendezésekkel termelünk. Ez nemcsak a termelést segíti, de új munkaalkalmat Is nyújtott s reméljük á dolgozók létszáma közel 60Ó-ra emelkedik hamarosan. A következőkben elismeréssel szólt arról, hogy az üzem ném csak munkalehetőséget biztosított, hanem jelentősen javította a munkakörülményeket is. Szólt a szocialista brigádok munkájáról, elmondta, náluk 8 szocialista brigád működik, melyből 3 az Ifjúsági brigád. — Kedvezően hat üzemünk kollektívájára a Nágvkálló- ban a járásban megkezdődött egészséges iparóSodási folyamat. Újabb százak részére nyílik munkalehetőség azzal, hogy á Magyar Posztógyár nagykállói gyáregysége megkezdte a termelést, ahol most 7t> riő dolgozik. Bővült a bőrdíszmű, a bőrdivatáru és a paplanüzem létszáma is, ahol a bedolgozókkal együtt mintegy 45Ö—5ÓÖ főre nőtt a dolgozók, főleg á nők Száma. Ezéli után á nők általá- nös és szakképzésének a szükségességével foglalkozott, s elmondta, a legnagyobb eredményt elsősorban a szocialista brigádok produkálják. Majd a népesedéspolitikai határozat eredményeiről beszélt, hangsúlyozva, hogy a gyermekintézmények nem arányosan fejlődnek, áz igények nagyobbak. Megemlítette, üzemükben is Szó voH arról, hogy a jelenlegi KISZ- klub helyén üzemi bölcsődét kell kialakítani, dé akkor ml lesz a fiatalokkal? — Mi a bölcsődét te sze^ retnénk, meg a KISZ-klubot i&;-T5e, hogyan lehet ezt egy- helyen megoldani? Most a* egyik szemem sír á másik nevet. Mint KISZ-titkáf, a klubot Szeretném, mint fiatal nő a bölcsődét akaróm. Felszólalása befejező né-' szében a nők vezetésbe való bevonásáról, á kismamák szakképzésének a biztosításáról szólt. ___ Szakács József, a Fehérgyarmati ÁFÉSZ elnöke Felszólalása elején a gazdaságpolitika és a ^ kereskedelem kapcsolatáról szólt, megemlítve, hogy a helyes gazdaságpolitika eredményeként is növekszik az életszínvonal, S a kereskedelem mind jobban betöltheti szerepét. gondoskodik a lakosság jobb, kulturáltabb ellátásáról. — Megyénk kereskedelmi egységei naponta 400—450 ezer embert szolgáljak ki, ennyién fordulnak meg az üzletekben, s vásárlásaik eredményességétől függően mondanak véleményt a termelésről, gazdaságpolitikánkról, a kereskedelem munkájáról. Ezért is mondjuk mi. hogy a kereskedelmi munka nem egyszerűen gazdasági tevékenység, hanem fontos társadalompolitikai munka is —folytatta felszólalását. Szólt ezt követően árról a fejlődésről, mely az állami és a szövetkezeti erők összefogásának eredményeként * kereskedelmi hálózat korszerűségében a megyeszékhelyen következett be áz áruházak megépítésével. Ezek az áruházak 70 millió forintnál* megfelelő plusz áruválasztékot biztosítanak. Ezek után számokkal biJ zonyította: Szabolcs-Szatmar lakosságának 1974. évi vásárlása méghaladta a 8 milliárd forintot. 1969-hez a növekedés 3,3 milliárd forint! Elismeréssel szólt arról a csaknem 21 ezer kereskedelmi dolgozóról, amelynek túlnyomó többségé érti munkáját, érzi a felelősséget, akik nagyon sokszor — ünnepnapok időszakában különösen — fáradtságot nem ismerve állnak helyt a pultok mögött, igyekeznek eleget tenni a Vásárlók igényeinek. Elmondta: a kereskedelmi dolgozók munkakedvére kedvezően hatott ’az életkörülményeiket javító intézkedések, á 44 órás munkahét bevezetése, anyagi körülmények javítása, megbecsülésük. Befejezésül a kereskedelmi dolgozóknak á kongresszusi munkaversenvben elért sikeréiről adott számot. Peiruska Erzsébet tiszadobi pedagógus Elöljáróban arról sióit, hogy jelentős dolognak tártja a párt oktatáspolitikái határozatát, majd így folytatta: — Ez á határozat rnózgó- sította a párt- szervezeteket és a pedagógusokat. A nagyközségi pártbizottság és iskolától pártszérvézété a szakmai vezetéssel együtt feladattervet, együttműködési megállapodást dolgozott ki. a párthatározat végrehajtásává. Ezt kővetően szólt s párthatározat nyomán elért eredményekről. Községünk anyagi erejét meghaladva óvodaépítési akcióba kezdtünk. Erőfeszítések árán, dé sikerült felépíteni egy 75 személyes óvodát, amély később is megfelél majd "az igényeknek(Folytatás a & oldalt®! jfW. feSrutr SS
