Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
W75. február 99. KSLET-MAGYARÖRSZAÖ 9 Vita a beszámolt felett Uornyacsek László, ml * Biszku Béla: a nyíregyházi papírgyár munkása Bevezetőül elismeréssel szólt arról, hogy a megye iparosítása mind több nőnek teremt munkalehetőséget. A nyíregyházi üzemekben jelenleg a foglalkoztatottak több mint 50 százaléka nő. Ennek ellenére még mindig jelentős azoknak a száma, akik különböző okok miatt nem tudnak elhelyezkedni. Ilyen többek között, hogy az eddig háztartásban dolgozó, gyermekeket nevelő nőknek igen nagy terhet jelent a folyamatos műszak vállalása. Általános gond megyénkben, hogy alacsony a műszakszám, s feladat, hogy csökkentsük a nők éjszakai műszakban történő foglalkoztatását, E feladatok teljesítésében igen sokat köny- nyítene, ha gyermekintézményeink alkalmazkodnának a műszakokhoz. Több nő azért nem tud visszatérni munkahelyére szülés után, mert nincs lehetősége gyermeke elhelyezésére. További problémát okoz a kismamák foglalkoztatása a korszerű gépekkel felszerelt üzemekben. Elismeréssel szólt arról a törekvésről, hogy mind több munkahelyen létesítenek külön üzemet a kismamák foglalkoztatására. Szólt arról, hogy a párt nőpolitikái határozatának megjelenését megyénkben, s a papírgyárban is számos intézkedés követte. Egyebek között sikerült mentesíteni az asszonyokat, a lányokat a nehéz fizikai munka alól; jelentősei léptek előre az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének gyakorlati érvényesítésében, mind több nő került vezető posztra. Az eredmények ellenére változatlan feladat a nők szakmai képzése, hiszen a könnyűipari üzemek korszerű gépei kellően képzett szakmunkásokat igényelnek. Hangsúlyozta: a családok, a fiatalok életkörülményeinek javításához közvetlenül kapcsolódik lakásgondjaik gyorsabb megoldása, az egészségügyi ellátás javítása különösen a gyermekintézményekben, a körzeti rendelőkben. Több szakorvosra van szükség az üzemekben is. Kérte a segítséget, hogy a gyárak, üzemek ilyen irányú erőfeszítései — például üzemi rendelők kialakítása, felszerelése — minél nagyobb eredményeket hozzon a jövőben a munkások, a munkásnők javára. Felszólalása elején elmondotta : mezőgazr daságunk az utóbbi négy évben nagy utat tett meg annak ellenére, hogy több természeti tényezővel — árvíz, belvíz, aszály — kellett szembenézni, Majd arról szőli hogy megyénkben is egyre korszerűbben termelnek a közös gazdaságok. A korszerűség velejárója a technika és a kémia, valamint a bjplőgia szélesebb körű alkalmazása, a hozzáértő, jól képzett szakember jelenléte. Napjaink egyike fő jellemzője a gyorsuló műszaki, technikai haladás, amelynek során a korábbi szervezési elvek is elavulttá válnak, s új módszerek alkalmazását parancsolják. Példaként hozta fel, hogy a hatékonyabb gazdálkodás egyik útja az iparszerű termelési rendszer meghonosodása legyen. Amig 1970-ben még egyáltalán nem. addig tav'plv több mint 12 ezer hektáron, az idén már 35 ;zer hektáron iparszerűen termelnek megyénk mezőgazdaságában A mezőgazdaság fejlesztésében igen nagy szerepe van és marad a jövőben is a szövetkezetek * vállalatszerű gazdálkodásának. Az iparsze- rű termelési rendszerek módot adnak a "ázeilemi és anyagi erőforrások koncentrálására, melyet közvetlenül a termeléshez lehet kapcsolni. E téren is jelentősét léptünk előre az elmúlt négy évben. Majd arról szólt, hogy mezőgazdasági üzemeink egyre több, drága gépet vásárolnak, amit nem mindig a megfelelő módon üzemeltetnek, mert még kevés a korszerűen képzett szakember. Felhívta a figyelmet: a legkorszerűbb termelési eljárásoknál is a legnagyobb szerepe az embernek lesz. Szólt arról, hogy az újszerű technikához illő üzem- és munkaszervezési eljárások meghonosítására is szükség van. Szükséges emelni a vezetés színvonalát, s kialakítani a termelési módszerek ellenőrzésének legcélszerűbb formáját. A továbbiakban a szövetkezeti tulajdon gyarapodásáról, s arról beszélt, hogy megyénk szövetkezeti parasztsága egyre jobban érzi és érti, hogy ez a tulajdon jelentős munka árán jött létre, s éppen ezért mindinkább óvja, védi és gyarapítja azt. Bizalom Biszku Béla elvtárs felszólalása elején átadta a megyei pártértekezlet résztvevőinek, Szabolcs-Szatmár megye kommunistáinak, egész lakosságú^ nak a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs üdvözletét, legjobb kívánságait. — A pártbizottság beszámolójával és a kiegészítésekkel, a kongresszusi irányelvekkel és a szervezeti szabályzat tervezetével kapcsolatos állásfoglalásokkal egyetértve, — hangsúlyozta. — Aki ismeri a megyének az eddig megtett útját, tudja, hogy ezek a beszámolók jól tükrözik Szabolcs-Szatmár elmúlt négy évben végbe ment fejlődését. Az .itteni sikerek alko- tóan járulnak hozzá az ország eredményeihez. Jól határozzák meg további tennivalóikat is, jól méltatják, minősítik állásfoglalásukban irányelveinket. Egyetértek az észrevételekkel is. Úgy vélem, hogy partszerveinknek ezeket hasznosítani kell a gyakorlati munkában. A XI. kongresszus irányelvei minősítették a párt politikáját és a X. kongresz- szus határozatainak végrehajt tását. Ennek summázata az, — s így van ez az önök megyéjében is —, hogy megvalósultak elhatározásaink, eredményeink jelentősek. — Egyetértek beszámolóiknak azokkal a megállapításaival is, hogy egész párttagságunk jó légkörben készül a XI. kongresszusra. Ezt mutatja az nagyszabású vita, amely ebben a megyében, de az egész országban is alkotó módon folyt lé az elmúlt hetekben és tovább folytatódik a . következő^ hetekben' ®' Nagy jelentőségűnek tartjuk a párt elmúlt négyéves munkájává] kapcsolatban a vita során megnyilvánult politikai érettséget. Ha csak arról beszélünk, amit szóbeli kiegészítő, jében Tar elvtárs elmondott, hogy ebben a megyében több mint tízezer párttag nyilvánított véleményt az elmúlt hetekben pártcsaport-értekez- leteken, az alapszervezetek taggyűlésein és a pártbizottsági üléseken, már ennek is nagy értéke van. hiszen a megye párttagságának csaknem fele mondta el véleményét és foglalt állást a párt politikájával kapcsolatban. A párttagság azonosult ezzel a politikával, javaslatokat tett, bírál, dolgozik és mozgósít. Ezt bizonyítja a munkaverseny, amely itt is és országosan is kibontakozott, terebélyessé vált a pártkongresszus és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére. — Nagyon fontos, hogy a szerzett tapasztalatokat a munkában hasznosítsuk. A vitában is és a pártfórumok so. kaságán is megfogalmazódott az a visszatérő, erősödő követelmény, hogy legyünk követpóriunk politikájában kezetesebbek politikánk megvalósításában és végrehajtásában, hogy gyorsabban reagáljunk a gyakorlat során jelentkező ellentmondásokra és a különböző hibákra. Tudjuk, aki dolgozik, hibát is követ el. De az is igaz, hogy a hibák kijavítását jobban is lehetne szorgalmazni. Azt is tudjuk, hogy politikánk megvalósul és ellentmondások megoldása útján fejlődik. A munkásosztály, a dolgozó parasztság építi- „társadalmunkat. de az új ellentmondások keletkezése törvényszerű, azokkal szembe kell nézni, azokat meg kell oldani. A párt XI. kongresszusa előtt felpezsdült a politikai élet, és ez természetes. Ezt akartuk, amikor a párttagság véleményét és javaslatait kértük. Pártunk munkamódszere, hogy keresi a hibák okait, és az azokra adandó választ. De a politikát emberek valósítják meg, s nem mindig találják meg azonnal a válaszok közül a leghelyesebbeket. Néhány — a megyében is felvetődött problémával a megyei pártértekezlet is foglalkozott. Nem egyszerű dolog hosz- szú távra meghatározni s szocialista fejlődés útját s választ adni fejlődésünk bizonyos ellentmondásaira — folytatta a Központi Bizottság titkára. — Történelmi jelentőségű feladatokat oldottunk meg, de közben újak keletkeznek. Ahogy az itteni vitában is szóltak erről, még nem tudjuk például az élet minden területén kielégíteni a társadalmi igényeket. mert vagy nem értek meg ehhez a feltételek, Vagy anyagi lehetőségeink korlátozottak. Társadalmunkban egyidejűleg van jelen és hat két tendencia. Az egyik az uralkodó — ez a meghatározó — tendencia: erősödnek a szocialista rendszer pozíciói. Növekszik a tömegek, a munkások, a termelőszövetkezeti tagok tudatossága és az ennek nyomán tett erőfeszítés a szocialista építőmunkában. Ezeknek kézzelfogható eredményei vannak. Ez a fő áramlat. Ugyanakkor vannak nem szocialista tendenciák is bizonyos területeken, mint például az önzés, a harácsolás, a kispolgári szemlélet, a közösség rovására történő egyéni boldogulás. A Központi Bizottság határozatai már elemezték ezeket a jelenségeket, kimondták, hogy mi nem akarunk megállni, mi a dolgozó emberek társadalmát építjük, mi munkástársadalmat, szocializmust építünk és így akarunk előre haladni. Biszku Béla elvtárs a továbbiakban a kongresszusi felkészüléssel kapcsolatos egyéb feladatokról szólt. Elmondta a többi között, hogy pártunk fő politikai vonala nem változik, de $zt a párt kongresszusain mindig tovább fejlesztjük, megerősítjük. Ez nem jelenti azt, hogy a társadalom bizonyos területein ne javítsuk a munkát, hiszen a munkások, a parasztok, a tömegek ezt igénylik. Majd így folytatta: — Ehhez a tevékenységhez nagyon gazdag forrás a párttagság véleménye, javaslata. Ezt követően olyan országos és megyei példákról szólt, amelyeket a gazdasági életben jelenleg tapasztalhatunk. Beszélt a csoport- és társadalmi érdek viszonyáról, az ipar és a mezőgazdaság kapcsolatáról. Megyei tapasztalatok alapján elmondta, hogy Szabolcsban több nehéz feladatot egyszerre kell megoldani. Munkát kell adni az embereknek, ugyanakkor korszerű termelési eljárásokat is be kell vezetni a mezőgazdaságban. — Szabolcs-Szatmárban figyelembe kell venni a sajátos körülményeket Itt néhány területen még azon kell gondolkodnunk, hogyan lehet növelni az ipari foglalkoztatottságot, illetve, hogy a mezőgazdaságban miként tudjuk bővíteni a megtermelt termékek feldolgozását. Szabolcs-Szatmár mezőgazdaságában is minőségi változás megy végbe. Napi feladat a gépesítés, a kemizálás, s ezeket a feladatokat is meg kell oldani. A Politikai Bizottság tagja ezt követően arról szólt, hogy a XI. kongresszus új lendületet fog adni a munkának, közelebb jutunk a fejlett szocialista társadalom megteremtéséhez. Elmondhatjuk, hogy a munkásosztály szilád, a parasztságot a saját színvonalára emeli, magasabb szinten fejlődik és erősödik a szocialista nemzeti egység. Történelmi jelentősége van annak, hogy egész társadalmunkban uralkodóvá vált a szocialista tulajdon. Ennek fejlesztésével és erősítésével kapcsolatban is vannak országos és megyei feladataink. A megoldáshoz közös összefogásra van, szükség és a végrehajtást mindannyiunknak elő kell segíteni. Fejlesztenünk kell a szocialista tulajdont, a mezőgazdasági, az ipari és kereskedelmi szövetkezetekben is. — Nagyon lényeges — folytatta Biszku Béla elvtárs, hogy az elkövetkező években a legfontosabb kérdések megoldására fordítsuk a figyelmet és ennek érdekében erősítsük a párt vezető szerepét, hiszen ettől függ további előrehaladásunk. Az a pártvita, amely lezajlott, feljogosít arra, hogy kimondjuk: a párt nágy optimizmussal készülhet XI. kongresszusára. A kongresszusi felkészülés belső é* külső feltételei egyaránt jók. A tijjnegek támogatják a pártot, valóra váltják törekvéseit. A szocialista világ részesei, szövetségesei vagyunk és ennek a világnak megnőtt a tekintélye, befolyása a világ- politikára. A KGST keretein belül biztosított a mi hazánk gazdasági fejlődése is. — A párt érett, a nép felnőtt. A XI. kongresszus által kitűzött feladatokat meg fogjuk oldani. Emelt fővel állhat a párt a kongresszus elé, készülhetünk felszabadulásunk 30. évfordulójára. A pártban kibontakozott eszmecsere erősítette egységünket A pártdemokrácia nagy erő, amellyel a jövőben is élnünk kelL Biszku Béla elvtárs felszólalása végén a következőket mondta: — A Központi Bizottság nevében jó munkát, sok sikert kívánok a megye dolgozóinak. A párt a jövőben is épít munkájukra és közős erővel közelebb jutunk a szocializmus megteremtéséhez. (Folytatás a 6. oldalon) Wovics Gvula, a liszavasvári Alkaloida Vegyészeti Gyár iaazratója — Negyedik ötéves tervünk a rrtezőgazda- ság fokozódó kemizálása, a vegyipari termékek iránt gyorsan növekvő igények kielégítése érdekében a gyógvszeripari termelés gyorsabb fejlődését irányozta elő — mondta bevezetőül. majd arról szólt hogv gvárunk ennek megfe lelőeb fejlődött az elmúl1 években készítette el sajá1 ötéves tervét. Tiszavasvár ban v elmúlt időszakban a' iparié által is elismert mű szaki színvonalon valósitól ták mee a bővítéseket, amei’ g védi nagvberuházás volt Bekapcsolódtak a növényvédő szer gyártási programba: négy év alatt 3675 tonna növényvédő szert készítettek a mezőgazdaságnak 450 millió forint értékben. Az idén tovább bővítik ezt a profilt, s 1975-ben már fél- milliárd forint értékben acj- nak növényvédő szert a mezőgazdaságnak, hogy ezzel is segítsék az iparszerű termelési rendsze ek elterjedését. Ebben a gyárban négy év alatt 49 új terméket kezdtek gyártani, amivel nemcsak az igényeket sikerült jobban kielégíteni, hanem javították a termelő berendezések kapacitását. Az Alkaloida termelésének két és félszeres bővítését 44 százalékos létszámnövekedéssel érték el Eközben jelentősen emelkedett a gyár exporttermelése- annak ellenére, hegy alap- anyaghiány nehezítette a munkát. Szép eredményeket értek el a munkakörülmények javításban : munkásszállót építettek, s könnyítették a dolgozók lakásgondjait. A tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár ma már évi egy milliárd Ft értékű terméket állít elő, ami azt jelenti: innen származik a megye ipari termelésének tíz százaléka. Az utóbbi évek során az egykori kis gyógyszerüzem 2200 főt foglalkoztató közép- vállalattá fejlődött, ahol nemcsak keresett termékeket állítanak elő, hanem egyré többen válnak a szó igazi értelmében nagyüzemi munkásokká. Az Alkaloida jövőbeni fejlődése jelentősen hozzájárul Szabolcs-Szatmár megye további iparosodásához, a megye társadalmi és gazdasági fejlődéséhez. Úttörők tisztelgése a pártértekezleten, kíódi László, vajai Béke Tsz elnöke
