Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-23 / 46. szám
KELET-MAGYAHORSZAÖ W5. feíruir SS; Vita a beszámoló felett KiV Mária, a nyírbátori Aurora Cipőgyár minőségi ellenőre Felszólalásában a vidéki ipartelepítéssel, s ezen be- . lül a munka- kollektívákról, a szocialista brigádok szerepéről beszélt. Elmondta, hogy az Aurórában már a letelepülés kezdeti időszakában hozzáláttak a brigádok szervezéséhez. Jelentős fordulat akkor következett be a vállalat — és így a kisebb kollektívák — életében, amikor felépült a szép, korszerű üzem. A javuló munkakörülmény kedvező hatással volt az üzemi légkörre is: egyre több brigád tűzte célul a szocialista cím elnyerését. A KöZDonti Bizottság 1972. no- vemben 14—15-i határozatának megfelelően a gyár pártalapszervezete konkrétan rögzítette a szocialista nvmkaversenv és brigádmozgalom továbbfejlesztésének felndatait. Ekkor a vállalások főként a termelés minőségének javítására irányultak, meghonosították az „Auróra-márka becsületéért” elnevezésű mozgalmat, amelyben főként S'” ifjúsági brigádok jártak az ilen Az Auróra termelése mr már eléri az évi 130 millió forintot, amiben a legnagyobb szerepük az egyre összeforrottabb, szocialista címért küzdő brigádoknak van. Fiatal még ez az üzem, de már is vannak olyan brigádok, amelyek eleget tettek a megtisztelő cím feltételeinek. Nemcsak a termelésben a tanulásban járnak élen ezek a kis kollektívák, hanem szocialista módon is élnek: részt kérnek a gyáron kívüli feladatok elvégzéséből is. Természetesen jócskán akadnak még gondok ebben az üzemben is: fellelhető a 1 formalitás és az, hogy egyesek nem belső meggyőződéstől vezérelve, hanem a remélt anyagi juttatásért vesznek részt a különböző mun- kaverseny-kezdeményezásek- ben. A gyár középvezetői is még csak m^st kezdik felismer" i a brigádok munkáidban rejlő, s a termelést és a tudatformálást jelentősen segítő lehetőségeket. Szólt arról, hogy nehezíti a munkaverseny, a szocialista brigddmozgalom még szélesebb körű kibontakozását a munkaszervezési mulasztás, vagy az anyaghiány, amire már az Aurórában is volt példa. Kérte, hogy a gazdasági vezetők a jövőben még jobban évsének a szocialista címért küzdő brigádok helytállására. líanda Pál, az SZMT vezető titkára Szabolcs-Szat- már több mint 120 ezer szerve, zett dolgozója nevében köszöntötte a megyei pártérte- kezlét , résztvevőit. Felszólaiá- sa elején így szólt: — A szervezett dolgozók nevében ígérjük, hogy cselekvő egyetértésünkkel, mint eddig, a jövőben is támogatjuk pártunk politikáját és minden erőnkkel, a szervezett dolgozók egységes cselekvésével munkálkodunk annak gyakorlati megvalósításán. Ezután a utóbbi négy év eredményeiről szólt. Hangsúlyozta. hogy a párt irányításával és segítségével a szakszervezetek eredményesen oldották meg a feladataikat. A vállalati önállóság szélesedésével növekedett a szakszervezetek részvételének jelentősége a vállalati tervezésben. A szakszervezeti szervek ennek megfelelően vettek részt a tervek kidolgozásában és tettek javaslatot a hosszú távú tervek kialakítására. A dolgozók véleményének, javaslatainak alapján foglaltak állást, s élnek véleményező és egyetértési jogukkal. A szakszervezetek az üzemi demokrácia fejlesztésével öszVarga Gvula, a nyíre»} házi városi yártbizoitság első titkára Felszólalásában elsőként azzal a politikai aktivitással foglalkozott, amely Nyíregyháza lakosságát különösen az elmúlt másfél ' esztendőt jellemzi. Ez megnyilvánult a helyi politika iránti megnövekedett érdeklődésben, cselekvőkészségben is. A pártszervek és pártszervezetek figyelmét több tényező is abba az irányba terelte, hogy egyre többet foglalkozzanak a várospolitikával. — A mi várospolitikánk sajátossága Nyíregyháza gyors növekedésével kapcsolatos. Ez év január elsején a megyeszékhely lakossága elérte a 88 ezer főt. A születések száma meghaladja az országos átlagot. 1974-ben 1600 nyíregyházi állampolgár született. Ez a gyors növekedés bizonyos versenyfutásra készteti a várost, öt év alatt hat-hat- ezer-kettőszáz lakást, és különböző létesítményt építettünk. A versenyfutást azonban még sem bírjuk. Az a tény, hogy tervünk lakáscentrikus és a szükséges létesítményeket is igyekszünk megépíteni azt igazolja, hogy az összes anyagi erőinket ide koncentráljuk. Hangsúlyozta, hogy az eddigi városfejlesztési tapasztalatokat és a közérdekű bejelentéseket' a most készülő ötödik ötéves tervnél hasznosítani kell. A különböző közéleti fórumokon nem csak kívánságok íogalmasódtak meg, hanem kifejezésre jutott a tenniakarás a város fejlődéséért. Bebizonyosodott, hogy az emberek nemcsak akarnak, hanem tesznek is a városért, ha okos, jó célokért mozgósítják őket. Felszólalásában foglalkozott az új városrészek problémáival. Elmondta, itt még sok a tennivaló azért, hogy az emberek még jobban megszeressék a várost és ez tettekben is megnyilvánuljon. Szóvá tette: továbbra is szükséges a lakosság informálása, a gondok megosztása, a nyílt várospolitika, mert csak így számíthatunk arra, hogy a város lakossága részt vesz Nyíregyháza fejlesztésében, építésében. Befejezésül elmondta, hogy sok tennivaló vár a városi pártbizottságra a munkássá válás folyamatának meggyorsításában, a munkások általános és szakmai műveltségének, közéleti aktivitásának kibontakoztatásában. Dr. Botár József, a tanárképző főiskola tanszékvezető docense szefüggő jogaikat döntően arra használták fel, hogy a dolgozók mind szélesebb tömegét vonják be az üzemek vezetésébe. Ennek nyomán tartalmában, "színvonalában és gyakorlati alkalmazásában tovább fejlődött a munkahelyeken az üzemi demokrácia, javult a dolgozók tulajdonosi szemlélete. kezdeményező készsége Mindemellett találkozni még több helyütt formalizmussal, a dolgozók hiányos tájékoztatásával, a gondos elemző munka hiányával. Ezért a szakszervezeteknek még következetesebben kell munkálkodni a termelési tanácskozások és más fórumok tartalmasabb működtetésén. Felszólalása végén méltatta a dolgozók • helytállását a kongresszusi munkaversenyben, hangsúlyozva, hogy a szocialista brigádmozgalom tömegmozgalommá vált. A vállalások teljesítésével javult a gazdaságosság, nőtt a termelékenység, csökkent az önköltség. Felszólalását a szakszervezetek soron következő feladatainak összegezésével zárta, kiemelte, hogy a közelgő szakszervezeti választások újabb jelentős fórumai lesznek a XI. párt- kongresszus és a megyei oárt- értekezlet határozatai következetes végrehajtásának. Felszólalásának első részében azzal a dinamikus fejlődéssel foglalkozott, amely az egész országra, s szűkebb pátriánkra, Sza- bolcs-Szat- márra is jellemző. Ez a fejlődés feladatokat ró a marxista propaganda munkásaira is. A propagandamunkával szemben az elkövetkezendő időszakban mind a nemzetközi kérdések, mind a belpolitika szempontjából minőségileg magasabb igények fogalmazódnak meg. A gyakorlati munka tényei igazolják, milyen bonyolult feladatokat vet fel a fejlett szocializmus építése. A marxista propagandának mindenekelőtt arra kell törekednie, hogy hangsúlyozza a fejlett szocializmus építésének sokoldalú, komplex megközelítését. Az élet által felvetett kérdések alkotó megválaszolása, eszméink, eredményeink agitatív erejű kifejezése a marxista propaganda kiemelt feladata, En-_ nek során az a günk, hogy helyesen és meggyőzően mutassuk be a szocializmus előnyeit. Hangsúlyozta a felszólaló: a marxista propaganda alapvető feladata előkészíteni a politikai döntéseket, illetve magyarázni azok elméleti és osztályalapjait. Mindez megköveteli a megfelelő elméleti , felkészültséget, az újszerű feladatok megközelítését, a jelenségek, feladatok reális elemzését. Utalt többek között arra: a szocialista demokrácia fejlesztése is megkívánja a kellő elméleti felkészültséget, hogy az a valóságban a jogokat és, a kötelességeket is magába foglaló olyan állampolgári magatartássá váljék, amelyben az össztársadalmi érdek jut kifejezésre. Ebből következik, hogy a marxista propagandának fontos feladatai vannak a közösségi morál kifejlesztésével kapcsolatban is. Az utóbbi években a párt több fontos határozatot hozott a szocialista tudat formálására, melyek hosszabb távra jelölik meg a teendőinket. Propagandánknak arra kell törekednie, hogy szintézisbe hozza ezek megvalósulását. Megértesse, hogy azok összességében a mun- ■ kásosztálv vezető szerepének érványesíílérkt, • • ■ egész nőnünk felemelkedését szolgálják.-. Gulyás Emilné dr., a Hazafias Nép fron! megyei titkára Elöljáróban elmondotta, hogy a X. kongresszus óta új formák és keretek honosodtak mag közéletünkben, így a nápfrontmoz- galomban is. Kilakulóban vannak a vitafórumok, a falugyűlések, a munkás-paraszt találkozók új rendszere. Ezek jó lehetőségeket kínálnak a lakosságnak a szocialista demokrácia gyakorlására, a közös vitára, az egvságas cselekvésre. A megyében a napokban lezajlott falugyűléseken — amelyeket kettőszázhatvanhárom községben tartottak, — harmincnégyezren jelentek meg és kétezer-ötszázán szóltak hozzá, tettek javaslatot. Ez röviden a népfront által szervezett társadalmi akciók eredménvess égéről szólt. Évről évre többen vesznek részt a társadalmi munkában, a szülőföld, a lakóhely, a megye fejlesztésében. 1974-ben megyénkben 166 millió forint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság. Ez a szám tükrözi a dolgozók tettrekészsógét, s azt, hogyan készül megyénk Czirják Ferenc, a záhonyi vasiiii álrakókörzet pb-litkára A bevezetőben képet adott a záhonyi átrakókörzet fejlődéséről, ahol jelenleg a magyar vasút exportforgalmának 20 százaléka, az ossz importforgalom több mi it ötv«n &r.izaléka, a tranzitforgalomnak is jelentős része bonyolódik le. A záhonyi vasúti átrakókörzetben több mint hatezren dolgoznak, s ebből csaknem ötezer a fizikai munkás. Ez a körülmény meghatározza az üzemi pártbizottság tevékenységét. Ezt követően utalt arra a fejlődésre, amely az Wt-b :n Záhonyban megtar- í t. 1 jrtyei párt-végrehajtóbizottsági ülés után következett be a záhonyi munkások politikai, gazdasági, szociális, kulturális ellátásában. A hozott intézkedések jelentősen elősegítették a munkafeltételek, a kommunális, szociális és kereskedelmi ellátottság javítását. A negyedik ötéves terv időszakában eddig 1,3 milliárd forint beruházás valósult meg. Köny- nyítették a nehéz fizikai munkát. Jelenleg az átrakás hatvannégy százaléka gépi eszközökkel történik, a munkások részére korszerű, minden igényt kielégítő orvosi rendelő létesült. Gyakorlatilag megoldott a dolgozók tisztálkodási, étkezési, téli időszakban a melegedési lehetősége. — Ügy ítéljük meg, hogy a munkások szemlélete, a politikai légkör jó. Ezt különösen elősegítette a KB 1972. novemberi határozatának végrehajtása, a munkások béré^ nek emelése. Igaz, hogy az át*, rakómunkások rendkívül ne* héz fizikai munkát végeznek^ de keresetükkel elégedettek. Ezután a munkások szakmai és politikai képzésével, továbbképzésével fogl alkozott. Évente mintegy háromezer dolgozó vesz részt a politikai képzésben, továbbképzésben és jelentős azok száma, akik magasabb szinten tanulnak. Az üzemi demokrácia érvényesülését segíti, hogy rendszeresek a termelési tanácskozások, műszaki konfe. renclák, munkásfórumok, ahol a dolgozók nyiltan mondanak véleményt, tesznek javaslatokat. Befejezésül felhívta a figyelmet a záhonyi átrakókor* zet további gépesítésének fontosságára, a munkafeltételek javítására, a munkáslaká. sok építésének meggyorsítáMlinárcsik Júlia, a Y0R nyíregyházi gyáregységének szakmunkása lakossága a párt XI. kongresszusára és felszabadulásunk 30. évfordulójára. — Javaslom a tisztelt pártértekezletnek: — folytatta a népfront megyei titkára — adja feladatul a tömeg- és társadalmi szerveknek, hogy a jövőben is szervezzenek társadalmi munkát, hiszen ez nem nélkülözhető még abban az időszakban sem, amikor lesz elegendő pénzünk mindenre. De ez az idő még távol van. Lakosságunk pedig már ma is szeretné, ha több gyermek járna óvodába, korszerűbbek lennének településeink, több intézmény állna rendelkezésre. Ez csak úgy lehetséges, ha jobb-m feltárjuk tartalékainkat, jelentés társadalmi munkát is végzünk. Befejezésül hangsúlyozta: a néofrontmozgalomban dolgozó aktivisták ezután is arra törekszenek, hogv megyénk lakossága még í-sban megismerje a párt politikáját, s tegye magáévé a szocialista éoítés feladatait. Erre jók a feltételek, hiszen az utóbbi négy évben tovább erősödött a népfrontmozgalom politikai jellege, szélesedett tömegbázisa, terebélyesedett tevékenységi köre. Felszólalását egy olyan gyúr kollektívájának megbízásából tette meg, ahol a dolgozók 85 százaléka nő és csaknem két- h v nada harminc éven aluli fiatal. A gyáregység bővítése sok gonddal, nehézséggel járt, de a bővítést termeléskiesés nélkül valósították meg. A gyáregység szakmunkásnője utalt arra a tényre, hogy munlta- helyíTÍ^'fe j 1 ődé*bt'-tiem '•raj* :Sr berüftSzasők megvalósítása jellemzi, -’'dianem ä politikai és szákrrfaí tudásának gvarapodása. Elmondta: nagv előrehaladást értek eh a szocialista tudatformálás kialakításában, a munkássá válás folyamatában. Mindez kifejezésre jutott abban is, hogy a gyáregvség pártszervezete az elmúlt négy év folyamán jelentősen erősödött. Húsz új párttagot vették fel, amely a jelenlegi taglétszám egyharmadát teszi ki.--- JVJnrfy donítunk a nő- és az ifjúságpolitikai határozat végrehajtásának, mivel e két réteg képviseli dolgozóink nagy részét — folytatta. A gyáregységre nem jellemző az a megkülönböztetés, hogy a nő dolgozók, vagy a fiatalol azonos munkáért keveseb bárt kapjanak. Amíg 1971 ben a kiváló dolgozó címmi kitüntetettek 76 százaiéi- volt női dolgozó, 1974-b< már 04 százaléka, — ez me felel a foglalkoztatotts aránynak. Hangsúlyo hogy az előléptetésnél már egyértelmű a do! nők előtérbe helyezése, nem ilyen arányú a nő gozók bevonása a társa szervezetek funkcióit).' társadalmi munka sok bad időt köt le, amit a <- * Iád- nem szívesen vállal magára. Amíg a, nők a gazdasági munkában helytállnak és becsületesen végzik a rájuk bízott feladatokat, ugyanakkor nincs ilyen súlyuk, szerepük a politikai közéletben. Elmondta: az üzem politikai és gazdasági élete ma már el sem képzelhető a fiatalok nélkül. Arányuk, tekintélyük egyre nő. Azok a fiatalok, akik a legeredményesebben dolgoznak. a KiSZ-szervezet ajánlására felvételt nyernek a pártba. A fiatalok körében végzett pártépítő munka eredményéként évente 3—4 fiatallal gyarapodik a pártszervezet taglétszáma. Malrai László, a,Nyírségi TVz-ek Területi Szövelségének titkára Felszólalásában a szakszö- | vetkezetek helyzetével és fejlődési lehet lsé_ gével foglalkoá Zott. Elmondotta, hogy az 1972-es határozat után meg- | gyorsult a szak_ szövetkezetek fejlődése, eredményeket értek el a gazdálkodás szilárdításában. Dinamikus volt a fejlődés, azonban nem oldódtak meg a gondok, sem emberi, sem gazdasági vonatkozásban. Közismert, hogy a tagságnak több mint 50 százaléka túl van a nyugdíjkorhatáron. Jelentős azoknak a száma, akik megélhetési gondokkal, szociális jellegű problémákkal küzdenek. A továbbiakban utalt arra, hogy a közös gazdálkodásba bevont terület nőtt és ez megköveteli, hogy több gépet kapjanak. Gond azonban a gazdálkodó egységek kialakí_ tása, a termeléshez szükséges legfontosabb eszközök beszerzése is. További gond, hogy a szakszövetkezetekben kevés a szakmunkás. A gazá dasági vezetés ugyan erősödött, de a demokratikus testületek — amelyek a termelőszövetkezetekre jellemzőek — nem működnek kellőképpen. A közgyűléseken sincs olyan lehetőség, hogy a szakszövetkezeti tagok elmondhassák problémáikat, javaslataikat. Ezek után arról szólt, hogy a szakszövetkezeteknek az út. ja a fejlettebb gazdálkodási rendszerre való áttérés, a termelőszövetkezeti út. Ez gondos politikai és gazdasági feltételek megteremtését teszt szükségessé a gazdasági, pártós állami szervek részéről. Befejezésül arról szólt, hogy mindez fokozottabb álla,iái támogatást is igényel. A szak- szövetkezetek helyzetének felmérése Szabolcs-Szatmár- ban megtörtént. A múlt évben megyénkben a szakszóvetkezetek támogatására már huszonnégymillió forintot biztosítottak. Ahhoz azonban, hogy a szakszövetkezetek tovább fejlődjenek a jövőben, még nagyobb támogatásra van szükségük. 6
