Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

* <«LET-MAGYARÖRSZÄÖ 1975. fcfnulr Ä II. Az államélet, a szocialista demokrácia Az alábbiakban rövidítve közöljük a megyei pártbizottság írásban ki­adott beszámolóját, amely az elmúlt négy év munkájáról ad számot a megyei pártértekezlet küldötteinek. I. A társadalmi viszonyok változásai Szabolcs-Szaitmár megyében az elmúlt négy évben sikeresen valósultak meg a X. pártkongresszus és a megyei pártértekezlet ha­tározatai. A megyei pártbizottság következe­tesen érvényesítette a párt politikáját. Ennek megfelelően tovább fejlődött és erősödött a párt, a munkásosztály vezető szerepe, a mun­kás-paraszt szövetség, a megye lakosságának egysége, s újabb jelentős sikereket értünk el a szocializmus építésében. A megye társadalmi átrétegződése meg­gyorsult és minőségi változásokat hozott. Je­lentősen növekedett az ipari munkások száma, társadalmi, politikai hatása és befolyása. A szövetkezeti parasztság szám szerint csökkent, de tudata fejlődött s aktív részese a szocia­lizmus építésének. Jelentősen megnőtt az ér. telmiség száma és szerepe. Tovább erősödtek társadalmunk szocialista vonásai. Emelkedett a dolgozók életszínvonala, javultak élet- és munkafeltételei, fejlődött politikai, szak­mai és általános műveltsége, növekedett akti­vitása és a közösségért érzett felelőssége. Kedvezően és jelentősen változott az állami élet és a szocialista demokratizmus. A beszámolási időszakban dinamikusan fejlődtek a termelőerők, tovább szilárdultak a szocialista termelési viszonyok. A párt gazda­ságpolitikája által biztosított lehetőségeket jól hasznosítottuk. A gazdasági növekedés fel­gyorsult, az ipari termelés értéke meghaladta a mezőgazdaságét. Javult a tervszerűség, az irányító és szervező munka. Korszerűsödött az ipar és a mezőgazdaság, emelkedett a terme­lékenység és a termelési érték. Javult a foglalkoztatottság színvonala és összetétele. Gyarapodott és erősödött a szocia­lista tulajdon. Megyénkben a termelőeszközök döntő többsége társadalmi tulajdonban van. A foglalkoztatottak 93 százaléka szocialista szektorban dolgozik. Az állami tulajdon a meghatározó, de a szövetkezeti tulajdonnak is jelentős szerepe van. Az elért eredmények forrása a párt ki­próbált és bevált marxista—leninista politiká­ja, a megye lakosságának szorgalmas munká­ja. Tisztelet és elismerés illeti a munkásokat, parasztokat, értelmiségieket, alkalmazottakat, s mindazokat, akik munkájukkal hozzájárul­tak a szocializmus építéséhez. A megye párttagsága, lakossága jelentős munkafelajánlásokkal készül a XI. pártkong­resszusra, hazánk felszabadulásának 30. év­fordulójára. A párttagság és a lakosság cselek­vőén támogatja a XI. pártkongresszus irány­elveit. A párt politikáját jónak tartja, bizako­dással tekint a XI. pártkongresszus elé, amelytől a párt politikájának megerősítését, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom sike­res építésének programját várja. A megyei pártbizottság munkájának kö­zéppontjában a párt, a munkásosztály vezető Szerepének további erősítése és kibontakozta­tása áll a társadalmi élet minden területén. A párt politikájának végrehajtása során a mun­kásosztály társadalmi, politikai érdekeit tar­totta meghatározónak. Erősödött a párt mun­káspolitikájával való'egyetértés, s megyénk lakossága egyöntetűen elfogadja a munkásosz­tály -vezető szerepét. A kommunisták és a közvélemény egyet­értésével találkozott a Központi Bizottság 1972 novemberi határozata, amely a X. kongresszus irányvonalának következetes végrehajtására és a munkáspolitika határozottabb képvisele­tére mozgósította a pártszervezeteket. Ennek alapján politikai irányító, szervező, ellenőrző munkájuk hatékonyabbá vált, következeteseb­ben érvényesítik a párt munkáspolitikáját. Jelentős mértékben növekedett a mipV sok közvetlen részvétele a vezetésben. Ará­nyuk javult az állami, gazdasági, a tömeg- és társadalmi szervezetek választott testületéiben. Az újjáválasztott pártvezetőségek tagjainak közel 50 százaléka, a pártszervek tagjainak töbK. mint 30 százaléka fizikai munkás. Négy év során 12 ezerrel nőtt megyénk, lsen a munkások száma. Üzemeink fejlődésé­vel együtt fokozódott a munkások szervezett­sége. Jelentősen fejlődött eszmei-oolitlkai fel- készültségük gyarapodott szakmai és általános műveltségük. A munkások 66 százaléka ren. de'kezik áüo'ános iskolai, vagy annál maga sab>- végzettséggel. A munkásság összlétszáma meghaladja a 70 egret és az eljáró dolgozókkal együtt meg­közelíti a százezret. A számbeli növekedéssel eg Vitt fokozódott a koncentráltság, tovább nö- vek’drif és erősödött a törzsgárda A munkások tökksége a m°’,'5gazdaságbó’ szá-maz’.k, névalakkor az elmúlt négy évben mago övéke tett a szaknvmkásk^nző intézete'’ sze-epe a munkásutánrvrtlá'kan. Növekedett ? 6'akrnunkások száma de aránvuk nem tartott lénóst a foglalkoztatottak számának emelkedő Bével. A munkásosztálvnak a termelésben betö1 több szerepét mutatia hogy az ínarl termeié" megvénkbén az összes termeiért érték többsé gét adja. Az állami gazdaságúk dolgozói — a tnunkásosztálv részeként — ielentös szerepet vállalnak az ioarszerú mezőgazdasági terme lés meghonosításában. Jelentős fejlődés Követ. kezett be a munkások tulajdonosi szemléleté­ben, munkához, üzemhez való viszonyában, amely megnyilvánul a javuló munkafegyelem­ben, az újító., a munkaverseny- és a szocialista brigádmozgalomban is. Az elmúlt időszakban fokozódott a mun­kások anyagi és erkölcsi megbecsülése, javul­tak életkörülményei. Városokban az állami bérlakások mintegy háromnegyedét a munká­sok kapták. Tervszerű intézkedések nyomán magasabb színvonalú a munkások szociális ellátottsága, a munkások napi gondjaival való törődés. Az üzemi demokrácia egyre hatékonyabb eszköze a termelés segítésének, ellenőrzésének 6 a munkásosztály érdekképviseletének. Jelen­legi működése azonban nem felel meg a kö­vetelményeknek. Megyénk pártszervei és alapszervezetei eredményesen dolgoztak a párt agrárpolitiká­jának következetes megvalósításáért. A mező- gazdaság és a szövetkezetek eredményei bizo­nyítják, hogy a parasztság szilárd bázisa pár­tunk politikája végrehajtásának. Tovább erősödött a parasztság szövetke­zeti tulajdonhoz való viszonya, növekedett gazdasági, közéleti aktivitása. Mind tudato- sabbá válik, hogy a párt politikájában meg. valósulnak a parasztság érdekei. Lényeges társadalompolitikai változások következtek be a parasztság életében. Csök­kent a mezőgazdaságban foglalkoztatottak szá­ma. Jelentősen növekedett a mezőgazdasági termelés technikai-műszaki színvonala. Meg­kezdődött a zárt rendszerű termelés térhódítá­sa megyénk mezőgazdasági üzemeiben. Terjed a korszerű üzem- és munkaszervezés, erősödik a termelőszövetkezetek vállalatszerű gazdál­kodása. A szocialista tulajdonviszonyok to­vábbi erősítését szolgálták a mezőgazdasági üzemek koncentrációja, a közös vállalkozások és beruházások. Kedvezően változott a tsz- tagság korösszetétele, a fiatalok mindinkább biztosítottnak látják jövőjüket a termelőszö­vetkezetekben. Mipdezek pozitívan formálták a parasztság élet- és munkakörülményeit, a munkához, a szocialista tulajdonhoz való vi­szonyát, kulturális színvonalát. Növekedett megyénk parasztságának élet- színvonala, nőtt a közösből származó iövede- lem. A kedvezőtlen adottságok, a gazdálkodás eltérő színvonala következtében azonban nem tudtuk kellő mértékben csökkenteni a parasz­ti jövedelmekben jelentkező differenciáltsá­got és a viszonylagos elmaradást. Javult a termelőszövetkezetek szakem­ber-ellátottsága, pptt az irányító munka szín­vonala. Ugyanakkor a követelményekkel nem tartott lépést a vezetők szakmai, politikai kép­zettsége és a mezőgazdasági szakmunkások számának növekedése. Komoly társadalmi gondja megyénknek, hogy a termelőszövetkezetek több, mint 70 szá­zaléka kedvezőtlen feltételek között gazdálko­dik és a mezőgazdaságban foglalkoztatottak­nak 8,8 százaléka szakszövetkezetekben dolgo­zik, 6,7 százaléka pedig még egyénileg gazdái, kodik. A szakszövetkezetek és az egyénileg gaz­dálkodók termelési színvonala, jövedelme, szemlélete és életmódja messze alatta marad a szövetkezeti parasztságénak. A megye dinamikus gazdasági és kulturá­lis fejlődésével növekedett az értelmiség tár­sadalmi szerepe, s összetétele is kedvezően változott. A párt politikájának helyes megva­lósulása következtében mindinkább kibonta­kozik a? értelmiség alkptó munkája. örvendet.es, hogy elsősorban a termeléshez közvetlenül kapcsolódó műszaki-techn\kaj és természettudományos képesítésű értelmiségi­ek száma gyarapodott. A pedagógusok mel­lett jelentős az állami, társadalmi, gazdasági élet területén irányító-vezető funkciót betöltő értelmiség szerepe. A szükségesnél kisebb mértékben emelkedett az orvosok, gyógyszeré­szek, közgazdászok száma. A megyében dolgozó mintegy. 12 ezer ér­telmiségi foglalkozásé többsége a felszabadu­lás után végezte tanulmányait. Nagyobb részt munkás- és parasztszármazásúak, ami jelentős hatással van az értelmiség politikai, világné­zeti magatartására. A gazdasági, kulturális tervezésben, a termelési és kulturális feladatok megoldásá­ban, a szocialista kultúrforradalorn kibonta. kqztatásában, a pártalapszervezetek egyre jobban építenek tevékenységükre. A munkásosztály és a szövetkezeti pa. rasztság közeledése az elmúlt négy évben meg. gyorsult a tulajdon és a munka jellegében, az életmódban, a személyes jövedelemben, a tár. sadalmi juttatásokban, a műveltségben és a kommunális ellátottságban egyaránt. A munkás-paraszt szövetség fejlődését be folyásolja, hogy megyénkben a munkásság fia tál, sok szállal kötődik a faluhoz és a paraszt életmódhoz, amelynek pozitív és negatív ható sával a politikai apunkéban számolni kell. Pa rasztságunk egy része a szövetkezeti gazdái- kodás alacsonyabb formájában dolgozik. a családok többsége vegyes család. Az állami szervekre vonatkozó új törvé­nyéig rendelkezések kedvező feltételeket te, remtettek az államélet, a szocialista demokrá­cia továbbfejlesztésére. Az elmúlt pégy eszten­dőben a központi célok fokozott megvalósítá­sa mellett növekedett az állami szervek, köz­tük jelentős mértékben a tanácsok önállósága, tevékenységi területe. Fokozódott a lakosság részvétele a tanácsok és más állami szervek és testületek munkájában. Jelentősen nőtt azok­nak a száma, akik önzetlenül vállalnak részt a közéleti tevékenységből, kezdeményezők konk­rét állami feladatok végrehajtásában és bí­rálói a munkában jelentkező visszásságoknak, torzulásoknak. Egyre inkább kibontakozóban van az ál­lampolgári jogok és kötelességek egységének tudatosítása, érvényesülése mind az állami szervek, mind az állampolgárok részéről. A lakosság aktivitásának kibontakozá­sát jelzi az egyre növekvő társadalmi munka értéke is. Hozzájárult ehhez a tanácstagok, népfrontaktivisták szervező, segitő tevékenysé­ge az új tanácstörvény adta lehetőségek kibon­takoztatásában — a falugyűlések, a tanácsta­gi csoportok, stb. —, amelyek kedvező felté­teleket teremtettek a közéleti demokrácia fej­lesztéséhez. Jól szolgálják a különböző állami felada­tok megvalósulását, a közrend, közbiztonság szilárdítását, a szocialista törvényesség érvé­nyesülését, a szocialista javak védelmét az egyre nagyobb számot képviselő önkéntes tár­sadalmi erők; a munkásőrség, az önkéntes rendőrök és tűzoltók, az igazságszolgáltatás­ban és más területeken tevékenykedő akti­visták. A tanácsok összességében eredményesen * oldják meg a jelentősen megváltozott és meg­növekedett feladataikat. Munkájuk jól szolgáL A párt gazdaságpolitikái a, gazdaságirányí­tási rendszerünk beváltotta a hozzá fűzött re­ményeket, nagy' eredményeket hozott me­gyénkben is. A X. pártkongresszus, a megyei pártértekezlet határozatai alapján kitűzött gaz­daságpolitikai feladataink alapvetően megvaló­sultak. Az iijari, az építőipari és a mezőgazda- sági termelés dinamikusan fejlődött, a kultu­rális, egyészségügyi ellátás javult A szolgál­tatások, a közmű-, a lakás- és a kommunális fejlesztés területén is jelentős lépést tettünk előre. Fejlődött a lakosság életszínvonala, ja­vultak élet- és munkakörülményei. A párt területfejlesztési politikájának ér­vényesítése jelentősen meggyorsította az urba­nizációs folyamatot. A megye legfontosabb te­lepülései erőteljesen fejlődnek. Megkezdődött az infrastruktúra kiépítése. A kijelölt települé­sek gyorsan iparosodnak. Területfejlesztési céljaink megvalósítása eredményeképpen 1975 végéig a tervezett 21 800 lakásnál több épül feL A háztartási villamos fogyasztók száma 129,5 ezerről 149,3 ezerre növekszik. A veze. tékesgáz.fogyasztó háztartások száma 2364- ről 6179-re, a prop4n-bután gázfogyasztóké 60 513-ról 79 731-re emelkedett. A távfűtési há­lózat hossza 2,3-szerese a négy évvel ezelőtti­nek. A megye területei közötti kiegyenlítődés folyamatában a kezdeti lépéseket megtettük. A nagyarányú fejlődés ellenére sok még a megoldásra váró feladat, különösen a lakosság ellátását biztosító különböző szolgáltatások fejlesztése terén. A beszámolási időszak során jelentős ipar- telepítés és -fejlesztés valósult meg. Az ipar szerepe a megye társadalmi, gazdasági életé­ben meghatározó lett. Az ipari termelés volumene 1970-hez ké­pest 1974 első fél éve végéig 45,5 százalékkal nőtt. Az ipari termelés értéke 7,2 milliárd fo­rintról 1974 végére 11 milliárd forintra emel­kedett. A 10 ezer lakosra jutó ipar; foglalkoz­tatottak száma megyénkben 784 fő, amely az országos átlag 47 százaléka’ Felépült Nyíregy­házán a hullámdoboz, és zsákgyár, a tejpor, gyár, a Hajtóművek- és Festőberendezések Gyára, Kisvárdán a Villamosszigetelő és Mű. anyaggyár, a BEAG üzeme, Vásárosnamény- ban a VOR új telepe, Mátészalkán a MOM gyára, a Szatmár Bútorgyár, Nyírbátorban a-» Auróra Cipőgyár, Fehérgyarmaton és Tiszp’„ kön a HÓDIKÖT telepe, Nagyhalászban a ker.- der-juta gyár telepe. ' A termékösszetétel is változott, az ipari termelés korszerűsítése előtérbe került; több a korszerű gép, a jól képzett szakmunkás, a közép- és felső vezető. Az ipari munkások szakképzettsége javult; 1970-hez viszonyítva például 1973 végén a szakmunkások száma 12 009.re (41,4 százalékkal), a betanított mun kások száma 10 882-re (37,5 százalékkal) nőve kedett, míg a segédmunkások aránya mintegy 1 százalékkal csökkent. A vállalati üzem- és munkaszervezésbe) s történt előrelépés A munkafegyelem javult A termelésben azonban sok kiesést okoz rné a szervezetlenség. Az üzemek nagyobb részé, nél csak egyműszakos termelés folyik. A terv­időszak végére felépül Fehérgyarmaton és Nyírbátorban a MÉK és a tsz-ek társulásával ja a lakosság érdekeit, a kitűzött társadalmi politikai célok rpegyalógitákút­Mindjobban érvényesül a tanácsok nép- képviseleti, önkormányzati és államigazgatás funkciója. A tanácsi testületekben javult a fi­zikai dolgozók, a nők és a fiatalok, az egyete-^ mi, főiskolai Ife középiskolai végzettséggel ren-* delkezőik aránya. A tanácsok egyre inkább területük gardáivá válnak. A társadalmi igényeket jól rangsorol­ják, rendelkezésre álló anyagi eszközeiket a település lakossága szükségleteinek megfelelő­en a lakosság bevonásával, más szervekkel szorosan együttműködve hasznosítják. Megkü­lönböztetett gondot fordítottak a lakosság egészségügyi, szociális, kulturális, kommunális szükségleteinek kielégítésére. Az államigazgató' korszerűsítésének, a hatás, körök rendezésének tapasztalatai kedvezőek. A tanácsok államigazgatási tevékenysége ered­ményes és hatósági ügyintéző munkája meg­felel a törvényesség követelményeinek. Jelentősen korszerűsödött megyénk tanács" hálózata. Jelenleg 7 járási hivatal, 4 városi és 121 községi tanács működik, ebből 34 nagyköz­ségi, 61 közös tanács, amelyekhez 166 köáség tartozik. Az elért eredmények ellenére a tanács! munkában az eljárás gyakran hosszadalmas, nem elég kulturált, esetenként jogszabálysértő. Megyénkben következetesen érvényesül a szo­cialista törvényesség, szilárd a közrend, a köz. biztonság. Javult a felderítő munka, a társa, dalmi erők aktivitása, növekedett a törvény, tisztelő lakosság segítőkészsége, az igazságügyi szervek megelőző munkája, az ügyek időben történő intézése, szigorúbb a felelősségre vo. nás. Az igazságszolgáltatás szerveiben dolgozó bírák, ügyészek, rendőrök és ügyvédek becsü­lettel helytállnak. 1020 vagon tároló- és hűtőházi kapacitás, fo tatódik a mátészalkai húsfeldolgozó és a k, várdai baromfifeldolgozó üzemek építése. A felvásárlás 1974-ben mintegy 50—52 százalékkal magasabb, mint a III. ötéves terv­időszak végén volt. A fogyasztói igények jobb kielégítését szolgálta, hogy az ipari üzemek mellett a mezőgazdasági üzemek is bekapcso­lódtak a közvetlen értékesítésbe. A termelés szervezettségétől azonban elrparad a termék, forgalmazás színvonala. A X. kongresszus, a megyei pártértekezlet határozatainak végrehajtása során a megye mezőgazdaságának fejlődése gyors ütemű volt A termelés fejlődésének üteme az országos átlagot meghaladta. Kiemelkedő termésered­ményeket értünk el kenyér- és takarmáhyga. hónából, burgonyából, téli almából és dohány­ból. Megkezdődött a gyümölcsültetvények re. konstrukciója. A növénytermelésben kezd meghonosodni a zárt rendszerű termelés. Ez évben már mintegy 37 ezer hektáron terme­lünk kukoricát, burgonyát, cukorrépát és nap­raforgót zárt rendszerű termeléssel. A megye szarvasmarha-állománya 150 706. ról 164 ezerre, sertésállománya 376 601-ről 537 ezerre nőtt. A nagyüzemi gazdaságokban je­lentős mértékben fejlődött a baromfitenyész. tés színvonala. A IV. ötéves terv időszakában felépült 30 szakosított tehenészeti és 15 sertéstelep. A szakosított állattenyésztési telepek építése, be­telepítése és üzemeltetése sok gonddal jár, de mégis ez a jövő útja. Az állami gazdaságok a szocialista mező- gazdasági nagyüzemek élenjáró gazdasága' a* átlagosnál gyorsabb ütemben növekedtek nö. yénytérmesztési, állattenyésztési eredmény tik. A tsz-ek teljes termelése a III. ötéves terv át­lagához képest 1973 végén 63,2 százalékkal a tiszta eredmény évente 7,3 százalékkal gyara, podott. A tsz-ek közös vagyona 65,9 százalék­kal, a beruházott vagyon 76.4 százalékkal, a forgó vagyon 55,6 százalékkal, a tiszta va" oa 69,3 százalékkal növekedett három év alatt. Fejlődött — bár nem kielégítő mértékben -r a termelőszövetkezetek me’lék- és kisegítő üzemági tevékenysége is. Továbbra is gondot jelent a szakszövetkezetek helyzete. A me?vei pártbizottság elemezte a szakszövetkezetek helyzetét és célként a szervezeti. pazJ-'oégi fejlesztést, a nagyüzemi keretek és a . közös 'evékenység bővítését, termelőszövetkezetek­ké történő átszervezésüket jelölje meg. A tsz-ek területi szövetjeinek létreho­zása helyes volt. Tevékenységük alapvetően eredményes. A szakember-ellátottság fejlődése a ts" ék­ben a legszembetűnőbb: míg 1970-ben 1971, addig 1974-ben 3116 szakembert alkalmaztak. A IV. ötéves tervben tervezett 20—22 mii. 'iárd forint beruházás megvalósul. Rövidült a beruházások kivitelezésének átfutási ideje. A beruházásoknál az arány a gépi beruházá­sok javára tolódott el. Az építőipari szerveze­tek a IV. ötéves térv első három évében 33 százalékkal nevelték termelésüket. A foglal, koztatottak száma 1974 első fél év végéig 15 III. I A gazdasági építőmunka «Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents