Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-23 / 46. szám

1975. február 25. KELET-MAG V ARORSZ AO 3 Folytatás a Z, oldalról) >zer fő volt, a kivitelezői tevékenység minősé. íe is javult. Megkezdődött a korszerű építő, ipari eljárások bevezetése és alkalmazása. A záhonyi vasúti átrakókörzet népgazdasági je. lentőségének megfelelően fejlődött; itt a IV ötéves tervben mintegy 1,3 milliárd forint be­ruházás valósul meg. Az állami és tanácsi úthálózatot jelentő, sen fejlesztettük. A közúti közlekedés, szállí­tás és hírközlés is fejlődött. A megyei pártér. tekezlet által meghatározott elvek, célok segí­tették az aktívabb, következetesebb termelő- munkát, az élet- és munkakörülmények gyor­sabb javítását. A személyes jövedelmek job. ban kapcsolódtak a végzett munkához. A tár- sadalmi juttatások jelentős növekedése révén valamelyest közeledtek egymáshoz a családi jövedelmek is. A foglalkoztatottság növekedé­se is javította a megye lakosságának jövedel­mét. Lényegében kiegyenlítődtek a munkás­paraszt jövedelmi szintek. A tsz-tagok közös­ből származó jövedelme az 1969-es 15 992 fo­rintról 1974-ben 19 ezer forintra nőtt. A köz­vetett juttatások a tsz-tagok életszínvonalának növekedését is segítették. A IV. ötéves terv időszakában az összes aktív keresők száma mintegy 21—22 ezerrel bővül. Az átlagkereset évenként 6—-7 százalék­kal emelkedik. Az egy foglalkoztatottra jutó reálbér négy év alatt 14 százalékkal nőtt. A társadalombiztosításból származó jövedelem öt év alatt az 1970. évinek a duplájára nőtt. A lakosság pénzbevételének növekedése éven­Tanácskozik a megyei pártértekezlet. ként 13%-os volt. Megyénkben 14—15 ezer dolgozó nő veszi igénybe a gyermek- gondozási segélyt, ebből 8 ezer ipari, ezer tsz­dolgozó. A juttatások mértéke 1970-ben 53 mil­lió forint, 1974-ben 110 millió forint volt. A családi pótlék felemelése megyénkben 20 ezer családot érintett. A lakás, és kommunális ellátottság to­vább javult Négy év alatt 19 ezer lakás épült fél. A munkáslakás-építés és a nagycsaládo­sok lakásigényeinek térén elért eredményeink kezdetiek. Négy év alatt a szolgáltatások vo­lumene mintegy 33 százalékkal nőtt. A megye kiskereskedelmi hálózatának alapterülete mintegy 18 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi forgalom az 1970. évihez vi­szonyítva 1974 végére 33,9 százalékkal maga­sabb. Az egy lakosra jutó kiskereskedelmi áruforgalom négy év alatt 10 ezer 603 forint­ról 14 200 forintra emelkedett. IV. Ideológiai, politikai és kulturális nevelés ' A szocialista építőmunka részeként jelen­tős eredményeket értünk el a lakosság világ­nézeti, erkölcsi arculatának formálásában, a szocialista közgondolkodás fejlesztésében. A közgondolkodás kedvező változását alapvetően befolyásolta a megye dinamikus fejlődése. A munkáspolitika általános megvalósítása és konkrét helyi eredményei elősegítették, hogy a lakosság túlnyomó többsége helyesli és tá­mogatja a párt politikáját, erősödött egyetér­tése szocialista céljainkkal, nőtt munka- és alkotókedvé, Cselekvőén vesz részt céljaink megvalósításában. A munka és munkahely pozitív nevelő hatá­sára a dolgozók döntő többsége jól és tudatosan végzi munkáját. A pártszervezetek és a kom­munisták a szocialista tudat és magatartás fejlesztésében egyre inkább építenek a szocia­lista brigádok és kollektívák közösségi erejé­re és tapasztalataira. Növekedett a marxizmus—leninizmus, a politikai műveltség és hozzáértés iránti igény, fejlődött a marxista természet- és társadalom­szemlélet. Mélyült a szocialista hazafiság, az internacionalizmus érzése és tudata. Egyre inkább szocialista építőmunkánk nélkülözhe­tetlen feltételének tartják a Szovjetunió és a szocialista országok politikai, gazdasági és ideológiai kapcsolatainak folyamatos fejlesz­tését, s nagyra értékelik pártunk ebben vál­lalt szerepét. Erősödik az a felismerés, hogy hazánk nemzeti érdekei csak a szocialista nem­zetköziség alapelveinék következetes megtar. tásával, a szocialista országok közösségében válhatnak valóra. A szocialista hazafiság és internacionaliz­mus eszméjének gyakorlati megvalósulását ta­pasztalja lakosságunk a Szovjetunió Kárpáton- túli területe és megyénk egyre bővülő és fej­lődő kapcsolataiban. Megyénkben a propagan­damunka közelebb került a politikai, társadal­mi gyakorlathoz. A lakosság jobban érti össz­társadalmi fejlődésünk gazdasági összefüggé­seit, a termelés és fogyasztás viszonyában az előbbi meghatározó szerepét. Egyértelműbb lett. hogy az egyéni és csoportérdek csak a társadalmi érdek elsődlegessége alapján érvé­nyesülhet. Társadalmi törekvéseinkkel összhangban fontos helyet kapott a propagandában a köz­élet és az üzemi demokrácia fejlesztése. Ez hozzájárult a közéleti aktivitás erősödéséhez. a szocialista demokrácia hatékonyabb érvé­nyesüléséhez, amit jól segítettek a munkahe­lyi, lakóhelyi vitafórumok, az üzemi, termelési tanácskozások, a tanácsi és népfrontbizottság! beszámolók. Fokozódott az érdeklődés a párt kultúrpolitikája iránt. A párttagság jobban ér­ti az oktatás- és közművelődéspolitikai hatá­rozatokat, s látja tennivalóit azok helyi vég­rehajtásában. Tartalmában és formájában gaz­dagodott a párt-, állami, tömeg- és társadalmi szervezetek honvédelmi nevelőmunkája., ja­vultak ennek személyi és tárgyi feltételei. Szín­vonalasabb a sorkötelesek felkészítése, a tar­talékosok továbbképzése, az alapvető honvé­delmi ismeretek terjesztése az ifjúság köré­ben. A propagandamunka fejlődéséhez jelen­tős mértékben járult hozzá a káder- és pro­pagandista képzés. 1970—1974 között a marxiz mus—leninizmus este egyeteme általános ta gozatán 987, a szakosítón 194, továbbképz tanfolyamain 370, az öthónapos pártiskolá1 230-an végeztek. 3750-en különböző rövidebi pártiskolai tanfolyamokat végeztek. A tanár képző és a mezőgazdasági főiskolákon évente közel 2000 hallgató tanul marxizmus—leniniz- tnust A tömegpolitikai oktatásban évente ezer tanfolyamon közel húszezer hallgató vesz részt. A résztvevők több, mint 60 százaléka párttag. Lényegesen növekedett a munkások, . a nők, a fiatalok részvétele, a mezőgazdaság­ban dolgozóké viszont még nincs arányban létszámukkal. Növekedett a propagandisták el­méleti és módszertani felkészültsége. Az agitációs munka tartalmában reáli­sabb, formáiban korszerűbb" fétt.^Határozot-, tabban mutatta be a szocialista építőmunka országos és megyei eredményeit-álgondjait. Je­lentős szerepe van abban, hogy a dolgozók többsége pozitívan értékeli a gazdaságirányí­tási rendszer továbbfejlesztésére hozott párt­ós kormányintézkedéseket. Hozzájárult az üzem- és munkaszervezés javításához, a szo­cialista murikaverserty- és brigádmozgalom ki- szélesítéséhez. 1970-ben 1376 brigád, 1973-ban pedig 2125 kollektíva nyerte el a szocialis­ta címet. Korszerűsödtek az agitáció módszerei. Hat­száz politikai vitakört szerveztünk. A pártna­pok száma megkétszereződött, egy-egy alka­lommal 30—40 ezer dolgozót mozgósítanak. Bevezettük a munkás, és ifjúsági fórumokat. A politikai vitaköri kiadványok jól segítették a párttagság politizáló, érvelő, meggyőző kész­ségét. Megyei kiadványaink többsége gazdag tény- és érvanyaggal mutatja be megyénk fej­lődését és terveinket. Az agitáciöban és a tájékoztatásban fon­tos szerepe van a Kelet-Magyarországnak, az üzemi lapoknak és a helyi rádiónak. A megyei lap példányszáma 40 ezerről 52 ezerre, az üze­mi lapoké 28 ezerről 32 ezerre emelkedett és bővült a helyi rádió műsorideje. Kétszeresére emelkedett a pártkiadványok forgalma. A központi lapok, a. rádió és a televízió gyak­rabban, s mind reálisabban mutatják be me­gyénk életét. Számottevő eredményt értünk el a szo­cialista kulturális forradalom feladatainak megvalósításában. Javultak az ifjúság szocialista nevelésé­nek személyi-tárgyi feltételei. Az óvodákban a IV. ötéves terv időszakának 3575 tervszámá­val szemben a férőhelynövekedés 4449. Ebben jelentős szerepe volt a társadalmi összefogás­nak, az üzemek segítségének. A közoktatáspolitikai feladatok végrehaj­tása nyomán kiemelt feladatként kezeljük az általános Iskolai és szakmunkásképzés fejlesz­tését Az általános iskolák körzetesítésével megkezdődött az oktató-nevelő munka színvo. nalbeli különbségeinek csökkenése. Bővült a szakmunkás- és középiskolai képzés és job. ban igazodik a megye szakember-szükségleté- hez. A két főiskola újabb objektumainak megépülésével korszerűsödtek a felsőfok, szakemberképzés feltételei. Minden szinten tudatosabb lett a szocialista nevelőmunka. A megye pedagógus-ellátottsága is to­vább javult Emelkedett a nevelők politikai szakmai képzettsége, az iskolák szakosellátott, sága, a szakrendszerű oktatásba bevont ta­nulók aránya Fokozódott a pedagógusok közéleti aktivi­tása, aminek eredményeképpen sokrétűbb az iskola kisugárzó hatása. Növekedett a peda­gógusok társadalmi megbecsülése, munkájuk anyagi elismerése, javultak élet- és munkakö- •üiményeik. Az iskolai pártszervezetek, a tantestüie. tek, társadalmi szervezetek és az üzemek je­lentős erőfeszítéseket tettek a fizikai dolgozók gyermekeinek tanulmányi gondozásáért így csökkent a lemorzsolódás, javult a szakrend­szerű oktatásba bevontak száma, a továbbta­nulásra való előkészítés. Nőtt a szociális támo­gatás mértéke, amire megyénkben évente mintegy 2 millió forintot fordítanak. ( Tudatosabbá válik a pártszervek és a kommunisták számára a közművelődésnek a szocialista építőmunkában és a szocialista életmódra való nevelésben betöltött szerepe. Javultak a közművelődés lakóhelyi feltételei, több kerületi pártház a művelődési tevékeny­ség számára is otthont ad. Nőtt a könyvtárral ellátott munkahelyek száma, ahol a dolgozók 25 százaléka rendszeresen olvas. Évente közel 200 ezer munkás vesz részt TIT-előadásokon, munkásakadémiákon és különböző szakmai és általános műveltséget adó tanfolyamokon. Négy év alatt 40 százalékkal nőtt a lakosság könyvvásárlásra fordított kiadása Uj lendületet kapott a felnőttoktatás. Egyre több üzemben segítik a dolgozók műve­lődését, tanulását, öt év alatt közel nyolcezer felnőtt — köztük igen sok munkás — sajátí­totta el az alap- és középfokú ismereteket A munkásszállásokon bővültek a művelődés fel­tételei. Néhány helyen javult a bejáró munká­sok kulturális gondozása. A munkásakadémi­ák jobban kapcsolódnak a termelés és tudat- formálás feladataihoz. Megélénkült a mun. kásfaagyományok kutatása és az üzemtörté­net feldolgozása, ami sok segítséget ad a törzs­gárda- és szocialista brigádmozgalomhoz. Gazdagabb lett a megye irodalmi és kép­zőművészeti élete, amit a könyvtárhálózat író-olvasó találkozókkal, a fizikai dolgozók gyermekei számára szervezett olvasótáboro­zással segít. A képzőművészet a korábbinál jobban kapcsolódik a megye szellemi életéhez, a szocialista építőmunka témáihoz. Nőtt a színházi rendezvények látogatói­nak száma. A bérletek közel felét munkások, parasztok vásárolják. A tájoló színházak mű­sorpolitikájának befolyásolása nem elég haté­kony. Falvainkban is javult a közművelődési munka. A helyi tanácsok megnövekedett fe­lelősséggel segítik ennek feltételeit, a tanyák és külterületek gondozását. Nagy tömegeket mozgósít a népi hagyományok ápolása A KISZ-szervezetek hatékonyabb munkája ré­vén tudatosabban építenek a falusi fiatalság­ra. A falusi ismeretterjesztés, a szakmai tan­folyamok, filmbemutatók jól kapcsolódnak a termelés új eljárásaihoz. Fejlődött a honisme­reti mozgalom, amit jól segítenek tájmúzeu­maink. Javult a művészeti közízlést befolyá­soló nevelömunka a számban is gyarapodó ltí. állításokkal, irodalmi és zenei rendezvények­kel, a megye egyes tájaihoz kapcsolódó prog­ramokkal. A megyei pártbizottság a tudománypoli­tikai irányelvek végrehajtása során gondot fordított arra, hogy a tudomány eredményei, a megyében folyó alapkutatások a termelő­üzemek tevékenységében hasznosuljanak. A megyei kutatóműhelyek segítették a fejlet­tebb technikai és technológiai eljárások be­vezetését, a korszerűbb üzem- és munkaszer­vezést, a munka hatékonyságának javítását Megélénkült a MTESZ, a Közgazdasági Társaság és a TIT megyei szervezete egyes szakosztályai, a főiskolák tudományos és propagandamunkája. A társadalomtudományi kutatások eredményeinek felhasználását jól segítette a Szabolcs-Szatmári Szemle a megyei kutatások közlésével. Fokozódott a terület szakembereinek társadalmi megbecsülése. Le­telepedésüket a tanácsi szervek ösztöndíjjal, pályázattal segítik. Eredményeket értünk el a lakosság egész­ségügyi és szociális ellátásának fejlesztésében. Hatékonyabbá vált gyógyító és széles körűbb lett az egészségügyi megelőző és felvilágosító munka. Nőtt az orvosi körzetek száma, kisebQ mértékben javult a szakrendelés és a kórházi ellátás. Négy év alatt 1727-ről 1928-ra emel­kedett a bölcsődében elhelyezett gyermekek száma, 920-ről 1310-re emeltük a szociális ott­honokban ellátottakét, az öregek napközi ott­honaiban 880 főt gondoznak. Elkezdődött a megyei kórház rekonstrukciója, megépült a KÖJÁL megyei központja, hatékonyabb a mentőszolgálat Az egészségügyi dolgozók többsége hivatástudattal és nagy felelősséggel látja él feladatát. Hagyományossá váltak megyénkben ea egészségnevelési napok és más, az egészség- ügyi kultúra fejlesztését szolgáló rendezvé­nyek. Eredményes felvilágosító munkát végez több tízezer dolgozó bevonásával a Vöröske­reszt 462 helyi szervezete. A párt• és tömegsservezetek munkája A megyei pártbizottság eredményesen dol­gozott annak érdekében, hogy a párt politiká­ja az élet minden területén megvalósuljon, hogy a pártmunka mindenütt tartalmasabb, színvonalasabb legyen. A párt vezető szerepé­nek erősítésében meghatározó, hogy a párt po­litikája következetes, töretlen és jól fejezi ki a dolgozó nép érdekeit. A megyei pártbizott­ság arra törekedett, hogy gyorsítsa a megye fejlődését, s léküzdje a meglévő és a fejlődés­sel keletkező ellentmondásokat. Az alapszervezeti munka fejlesztésében jelentős eredményt értünk eí A pártszerve­zetek többsége a követelményeknek megfele­lően fejlődik- Javult az alapszervezetek poli­tikai tevékenysége, a szervezeti élet. Erősö­dött megyénk pártszervezeteiben az ideológiai, politikai, szervezeti és cselekvési egység. A párttagság egységes az alapvető kérdések meg­ítélésében, a határozatok végrehajtásában. Szélesedett és erősödött a pártdemokrácia, növekedett a párttagság aktivitása és felelős, sége A kommunisták élenjárnak a termelő­munka és a társadalmi munka végzésében. A megye párttagsága mintegy 80 százalékának rendszeres pártmegbízatása van. Megyénk pártszervezeteiben a 2333 párt- csoport nagy többsége rendszeresen tevékeny kedik. A párttagság nagy része őszintén és bátran mond véleményt, bírálatot és tesz ja­vaslatot. A két kongresszus között a párt szervezeti fejlődése kielégítő volt. A párttagság összeté tele megfelel a párt élcsapat- és munkásjelle­gének. Származás szerint a párttagok három negyed része munkás és paraszt.-Az aktív fi­zikai dolgozók aránya 41,8 százalék. A fizikai dolgozók létszámán belül növekedett a szak­munkások, a nők és a fiatalok aránya. Fejlő­dött a párttagság eszmei, politikai félkészült­sége, általános műveltsége. A párttagok 20,7 százaléka végzett különböző szintű pártisko­lát, 8,2 százalékkal csökkent a 8 általános is­kolát el nem végzettek aránya. Négy év alatt a pártszervek 5269 felvételi kérelmet erősített tek meg. A pártszervek és pártszervezetekké, vetkezetesebben léptek fel a párt tisztasága és a párttagok védelme érdekében. Többségük nagy gondot fordít a megelőző munkára. Job­ban reagálnak a hibákra, időben lépnek fel a fegyelemsértőkkel szemben. A megyében dolgozó káderek döntő több­sége megfelel a követelményeknek. Erősödött a káderek marxista világnézete, eszmei szi­lárdsága. A vezetők többsége rendelkezik a beosztásához szükséges szakismerettel és gya­korlattal. A pártszervek következetesen szór. galmazták a káderek vezető} készségének és szakmai műveltségének fejlesztését. A párt-, állami, társadalmi szervek választott testüle. teiben növekedett a fizikai dolgozók, nők és fiatalok aránya. A kádermunkában erősödött a demokra­tizmus, jobban érvényesül a helyi szervek, a munkahelyi kollektívák véleménye. Alapjá­ban véve — különösen gazdasági területen — nelyesen érvényesül az az elv, hogy a párt­funkció kivételével minden más tisztséget pár- tonkívüli is betölthet. A párt tömegkapcsolatának erősödésében, i tömegek politika} nevelésében, mozgósításé, ban egyre nagyobb részt vállalnak és ered­ményes tevékenységet folytatnak a tömegszer­vezetek és mozgalmak. Megyénk szakszerve. * t oldalon! V.

Next

/
Thumbnails
Contents