Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-19 / 42. szám

Äfct'ST-'RiAGT ARORSZAts — imSEGTHAZI MELLÉKLET 2975. február vg. Igaz emberek Az ápolónő hivatása öl< négyen: Lévai Ilona. Tóth Károlyné, Babicz Erzsébet és Bokor Erzsébet. 7 ígérete E gy ősrégi legenda szerint harminchat igaz ember hord izza vállán a világ bajainak súlyát. Külsejükben nerr különböznek másoktól. Akad köztük olyan if aki nem tudja, hogy milyen fontos szolgála tot tesz. De ha csak egyetlen egy is hiányoz na közülük, akkor a világ jajkiáltásoktó’ visszhangzana. A nagy kórházkert utjain vacog a tört kavics. Az egyik épület sarkában feltűnik egy siető nő. Ruhája lobogva fehérük. Aztán aj­tó nyílik hosszan. Beteg férfi lép ki rajta Tétován megáll, aztán topa lábbal csesztet a kavicson, sétára indul. Amint elhalad, olyan­ná lesz a kertben a csend, mint a pecsét. Aki nem érti, abban névtelen szorongást, részvé­tet kelt, az értője a küzdő élet diadalmas neszozését hallja benne. E csend szorongásával lépem át az Egészségügyi Szakiskola küszöbét és a kí­váncsiság vonzása visz végig a halk folyosón. Egy- és kétéves tanfolyamokon halad itt a képzés. Most 580 növendék tanuk Egy ré­szüknek csak a tanulás a dolga, más részük munka mellett szerez elméleti és gyakorlati képzettséget. Az iskola eddig nem illeszke­dett szervesen az ország iskolarendszerébe, szeptembertől azonban „helyre talál”: tanul­mányi időszaka három évre bővül, 14 éves kortól vesz fel növendékeket és középfokú szakképzettséget ad. Aki a három év után ál­talános képesítéséhez szakápolói végzettséget akar, tíz hónapos tanfolyamon megsze­rezheti, aki érettségizni kíván, évbeszámítás- sai különbözetivel tovább tanulhat. Az else hároméves évfolyamra 35 növendéket vesz­nek fel. Az iskola képző munkája rendkívül fon­tos, jelentősége az embergyógyító munka célkitűzéseiből következik. S mégis: az elmúlt években az emberről való gondoskodás több új kórházat, sok kórházi férőhelyet terem­tett, ám az orvosok legközvetlenebb munka­társaiból hiány van, a gyógyintézetekben al­kalmazható beteggondozásra kiképzett beteg­ápolók száma a szükséges alatt van. Az első, altival a növendékek közül szót válthatok, Lévai Ilona. Nyírmeggyesre való. ügy ül le, mint a siető falusi nők: éppencsak a szék szélére, hogy bármikor felpattanhas­son és elsiethessen, ha kell. Másodéves. Nyűt tekintetű, mozgékony, jól tanul. — Hogyan, miért választotta ezt a fog­lalkozást? Felrebben egy könnyű mosoly, aztán átfut az arcán egy enyhe, de titkolha­tó tlan fintor. — Ezt a hivatást — kezdi — én már gyer­mek koromban választottam. Volt egy nővé­rem. ápolónő. Sokat beszélt nekem e hivatás szé[ Igéről... ■— És miben látja a szépségét? I Egy pillanatra eltűnődik. — \ beteg ember sápadt, gyenge, vezet­ni kell vagy hozzák... De egy idő múlva ió szrnben, egészségesen megy el... Jó utána nézni, amikor a megmenekült ember örömé­vel elindul a folyosón vissza az életbe... — mondja. — "ennivalói közül mit végez a leg­szívesebben ? — Mondhatom, mindent. — Mégis? — Injekciót adni. Kikérdezek: miért? — I átom, a beteg fél a szúrástól. „Nő­vérke, nem fog fájni?”, kérdezi. Nem, nem! /mikor megkapta, én kérdezem: fájt? „Nem, éppen csak megcsípett!” ... Ezért. Tizennyolc' éves. öten vannak testvérek. Ug’ tervezi hogv tovább tanul, leérettségizik és magasabb egészségügyi képesítést szerez. — Mit csinál szabad idejében? — Mosok, vasalok, olvasok, kézimunká­zok Van színházbérletem, moziba járok, té­vé* nézek... — 1 ezek közül mit csinál a legszíve­sebben? — Olvasok! — feleli. A következő pillanatban úgy rebben ki a szobából mint egy könnyű szárnyú ma­dárka. Siet. Az ápolónő mindig siet. A másik ápolónő, akivel szót válthatod Tóth Károlyné. Sietősen ül le ő is, és nevet i szeme, bár tekintetében van valami kis ■rzelmes árnyék. Édesanyjai is ápolónőit 'égzett, de élete sajátos alakulása miatt nem naradt meg a betegápolás mellett. A lánya íz ő álmát váltja valóra. — Mit szeret a tennivalói közül a leg­jobban? — Vért venni. — És mit szeret legkevésbé? — Az adminisztrálást. — Miért? — ügy érzem, hogy az távolabb esik az embertől, bár fontos. Én az emberekkel sze- etek bánni... — Csoportban dolgozik? — Igen.-r- Ha maga állítaná össze a csoportot, elhagyna valakit a mostaniak közül? — Nem. Szívesen dolgozom a csoportom­mal... Arra a vidélcre valók ahová én, nem veszekszünk, együtt lakunk a kollégiumban 'S mindegvik jól elvégzi a munkáját... — Mit szeret jobban, az elmélet tanulá­st vagy a gyakorlati munkát? — A gyakorlatit, mert az az emberekkel /aló ki -tlen törődést, bánást jelent... Köz­ien látom mit, hogyan csinálnál: és máris udom... A gyakorlat könnyebb tanulás. — Női vagy férfiosztályon dolgozik zívesebben? Egy kicsit gondolkozik. — Lényegében mindegy, mert magát a nunkát és az embereket szeretem. Ott va­gyok szívesen, ahol szükség van rám... De ha már kérdezte ... a férfiosztályon. — Miért? — A férfiak jobban elengedik ugyan ma­gukat — mondja, — de könnyebb velük szót érteni. Babicz és Bokor Erzsikét arról kérde­zem, hogy milyen a jó ápolónő. Egy pilla­natra gondba esnek. A fogalmi megközelí­tés túlságosan általános lenne, hiszen ki-ki a hivatáson belül „teremt világot” eszményei is hajlamai szerint. Bokor Erzsiké magára vonatkoztatja a kérdést és azt mondja: — Én arra vágyok, hogy soha se végez­zem tennivalóimat gépiesen, rutinból... — Mit tennének, ha ötös találatuk lenne a lottón? — kérdezem. Ennek az életben valóban létező, de a /életlen romantikus világába utalt lehetőség­nek a felemlítése meglepi őket. A tevékeny élethez szokott, mindenért megdolgozni sze­rető ember általában kihagyja terveiből a szeszélyes szerencsét. A két kislány megbo­csátó mosollyal néz rám, s csak biztatásra felelnek. — Nagycserkeszről mindjárt beköltöznék Nyíregyházára... Behoznám a szüléimét is, hogy velem legyenek és pihenjenek... Do! goznék tovább, mint ápolónő... Sportolnék, - Balatonra járnék, többet olvasnék... — fele! Babicz Erzsiké. — Én Mátészalkán vennék egy társashá­zat, mert az ottani kórházzal van szerződé­sem... Szamosszegi vagyok.... Mátészalkán dolgozik a vőlegényem is... A lakást nagyon szépen berendezném, bejárnám az ország legszebb vidékeit, városait... Több időt for­dítanék színházra, mozira és olvasásra... — mondja Bokor Erzsiké. Együtt nevetnek azon, hogy terveiket a képzelet játékosan könnyű és szokatlan vi­lágába helyezték, s nem kívántak semmi rendkívülit. Úgy tűnik, hogy céljaik elérésé­nek életkínálta hosszabb és nehezebb, de reálisabb útján otthonosabbak, és kicsit „hűtlenebbek” a romantikához, mint életko­rukból következne, Illetve amint köznapi el­képzeléseinkhez szokva várnánk. A mikor kilépek a kórház kertjébe, már szürkül, fénylenek az épületek nagy ablakszemei. Akaratlanul az ősrégi legenda folytatására gondolok: a harmincha­tok a világ megsokszorozott szívét jelentik, s edényként fogadják magukba az ember min­den fájdalmát... Számuk legyen mindig szük­ség szerint teljes. Szabó György Készül a „KOK® A korszerűbb Ahogy a megyeszékhelyen és a többi na­gyobb településen robbanásszerűen korszerű, södött, bővült a kereskedelmi hálózat, úgy de­rült ki: a jelenlegi képzés nem megfelelő. Nem csupán azért, mert kevés és nem kellően ma­gas szinten képzett az eladógárda, hanem azért is, mert a kereskedés ma már nem egy­szerűen csak beszerzés és eladás a pult mö­gött. Igaz, működött eddig is kereskedelmi szakközépiskola Nyíregyházán, szép csende­sen, mondhatnék a fal mellett. Hírét nem kel­tette, s a köztudatban is inkább úgy élt, mint egyféle boltosiskola. Igaz, a valóság más volt, de hát ha a közvélemény egyszer valamit ki­alakít magában, azon változtatni nem könnyű. Most, ettől az évtől valami változik, mégpedig gyökeresen. Lesz Nyíregyházán is KOK. Ez a három betű igaz nem varázsszó, de sokat ígér. Azt jelenti: Kereskedelmi Oktatási Központ. Tndulás. gondokkal A Krúdy és az Öszőlő utca sarkán 40—50 millióért épülő intézmény, a hozzátartozó 100 fős kollégium lesz a székhely. Tegyük hozzá: mielőtt kész lenne, máris kicsi. Be sem fejez, ték, de a bővítés terveit már készítik. Mind­ezt nem a bábáskodó Belkereskedelmi — és a szülő szerepét vállaló Oktatási Minisztérium számlájára kell írni. A gyors fejlődés és a hatalmas igény jelzi: ahhoz, hogy a KOK hosszú távon központ maradhasson, több tan­terem, műhely, helyiség szükséges. Ezek a gondok azonban alapvetően nem olyan tragi­kusak. azok, akik vállalják a beindítás gond­ját és felelősségét, azok máris tudják, hogy a következő tanévben hogyan hidalják át a ne­hézségeket. Mindenekelőtt tisztázzuk, mi is lesz a KOK. Nos. itt kap helyet a kereskedelmi szak­középiskola. Az az intézmény, amely képezi a vállalatok, szövetkezetek részére az olyan kö­zépvezetőket, akik a modern kereskedelem minden csinját-biniát ismerik majd. Piacku­tatás, marketing, cél- és okszerű reklám, ter­vezés. statisztika, kereskedelmi gazdaságtan, áruismeret, áruforgalom szerepel többek kö­zött a tárgyak között. Vagy;s akik itt végez­nek egy-egy kereskedelmi vállalat középirá­nyítói lesznek. A négyéves oktatás alatt, me­lyet tarkít a gyakorlati foglalkozás is, a bel­kereskedelem minden lényeges ismeretét el­sajátítják. Más városokhoz hasonlóan ebben az in­tézményben központosítják a kereskedelmi la. nulók oktatását, képzését is. Nem csapják össze a két szakmát, de a fő törekvés, hogy a mostaninál sokkal egységesebb elvek alapján nyerjenek ismeretet azok. akik az irotjékban terveznek, kalkulálnak, piacot mérnek fel, és azok, akik a pult mögött a vevővel találkozva értékesítik az árüt. Jelenleg Nyíregyházán 1000 kereskedelmi és vendéglátóipari tanuló kéozáse folyik, s bizony sok esetben tapasz­talhatjuk: nem a legmagasabb szinten. Az egységes központban, ahol a távlatok azt is ígérik, hogy magasan képzett, jól összeváloga­tott oktatók és nevelők tanítsák a szakmát és az általános műveltség ismereteit, kinőhet az a kereskedőnnmzedék. aro^lv ke-»--;? elletni az áruházakat, vállalatokat, új ABC-két, fogyasz­tási szövetkezeteket a korszerű kereskedés minden fortélyát ismerő fiatalokkal. Nem vé­letlen, hogy három nyelvet fognak tanítani, hiszen ma már, a növekvő idegenforgalom, az imnortáruk korában elengedhetetlen követel­mény ez is. Nem álmokat kergetnek A kereskedelmi szakközépiskola létjogo­sultságát, nívójának emelését mi sem bizonyít­ja jobban, mint az a tény: megyénkben a ke­reskedelem irányítói közül rengetegen nem rendelkeznek a szükséges képesítéssel. Igaz, sokan levelező úton, tanfolyamon pótolják mulasztásaikat, de ez a tempó is lassú. Pedig nézzünk szét egy kissé csupán a láthatatlan “’zleti világban. Nem megoldott a szervezett 'ruszállítás. Mint a tévé is mutatta, nincs ez pásként nálunk sem, megoldatlan például a löngyöleoek ide-oda áramlásának tudományos •szisztémája. Gyakori eset. hogy keresett cik­kek csupán azért tűnnek el. mert a piac isme­retlen a kereskedelem irányítói előtt. Kiak­názatlanok a több csatornás beszerzési lehető­ségek !s. Sok dőccenő van az áruismerettel is, seregnyi új terméket még a forgalomba hozó vállalat sem ismer, nem is beszélve a szeren­csétlen eladóról, aki csak tippel. De aki be­pillant egy-egy ÁFÉSZ vagy vállalat irodái ablakán, az is láthatja, sokszor csak a beideg­zés, a rutin, az új ismeretétől való tartózkodás lönt egy-egy fontos kereskedelempolitikai “erdősben. A verseny is serkent Jelenleg a nyíregyházi szakközépben 203 tanuló van. Közülük alig 30 fiú, a többi lány. letvenen bejárók, éppen a kollégium hiánya miatt. A tanulók 98 százaléka munkás és pa- - raszt szülők gyermeke, a maradék pedig már a kereskedelemben dolgozók lánya vagy éppen elvétve fia. Pedig jövős iskola ez, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy tavaly a hat továbbtanulásra jelentkezett közül ötöt fel is vettek felsőfokú iskolába. A vállalatok, szö­vetkezetek már a második, harmadk osztály­ban versengenek azért, hogy társadalmi ösz­töndíjjal megnyerjenek egy-egy végzőst. Ért­hető, hiszen a vállalatok közötti egésze !ts konkurrencia nemcsak az áruválaszték ver­senyét jelenti, hanem a belső élet magasabb szervezettségét, ötletességét, újszerűségét is. A 150 levelező hallgató is ezért hajlandó időt és energ* át áldozni, hiszen a kereskedelem si_ kerének egyik forrása éppen a korszerű ter­vezés. Mi lesz a tanulókkal? Amint látható, a nyíregyházi Kereskedel­mi Oktatási Központ elsősorban a középveze­tők, irányítók tanítását végzi, felkészíti a fő­iskolákra a tanulókat. De önmagában az a tény, hogy egy épületben lesznek a jövő ke­reskedelmének szervezői és azok. akik az áru„ házakban és boltokban árusítanak, eleve sej­teti a szakmunkásképzés magasabb színvona­lát is. Ma a nyíregyházi, de a vidéki üzletek­ben is az eladók nagy sokasága szakképzet- len. Ez nyilvánvalóan abszurd állapot. Nyelvet alig tud egy-kettő. Egy-egv reszort felületes ismeretén szakmai képzettségük alig terjed túl. Teljesen logikus, ha a központ olyan tanári és szakgárdát alakít ki, amely párhuzamosan képes arra, hogy a tanulóképzésben is felzár­kózzék az irányítók szintiére. Csak egy pél­da: a magdehurgi (NDKl áruházban külön árutréner működik, aki folyamatosan képzi az eladókat az új termékek ismeretére, a vevők lélektanának megismerésére. Vagyis a keres- kedötanuló-képzésnek is" olyan szintre kell emelkedni, hegy az utána megszerezhető érett­ségi valóban a középiskolai tudást, ismeretet biztosítsa. Épület, nevelői gárda, hivatástudattal ren_ delkező diákok, célszerű oktatási elképzelés a kereskedelmi vállalatok segítőkészságe. Ezek talán az a legfontosabb előfeltételei annak, hogy a KOK elnevezés valóban rangot jelent­sen Nyíregyházán, úgy. ahogy ezt már elérték Hódmezővásárhelyen, Győrött. De van még más Is. ami segíti a sikert. Az építkezés során gondoskodtak arról, hogy ebben az iskolában optimális feltételek legyenek ahhoz, hogy spor­tolhassanak, tornászhassanak a fiatalok. Klub­termek. gyakorlóhelyiségek teszik lehetővé, hogy kötetlenül is próbálgathassák tudásukat. A vendéglátós tanulóknak reprezentatív ét­termet és konyhát is építenek, hadd mutas­sák meg, mit tudnak. Vagyis egy sor olyan lehetőség, amely valóban modern iskolává avatja majd a Kereskedelmi Oktatási Közpon, tot Nem lesz könnyű! Mindez elmondva talán egyszerűbb, mini ahogy ez a gyakorlatban ígérkezik. Hogv ez ne így legyen, ahhoz elsősorban a szülök szem­léletének változása is kell Ne legyen elv: gyenge tanuló vagy, legyen belőled boltos. Ér­demes odafigyelni arra, hogy ma már a ke-es- kedelem is — elnézést a kifejezésért — mű­vészet, irányítása tudomány. Városunk tehát új intézménnyel lesz gaz- lagabb. De talán nem is a 40—50 milliós épü­letnek örülünk igazán, hanem annak, hogy eb­ien a létesítményben olyan fiatalok kap­nak képzést, akik a ma bizony ^sokszor bosszú „ j-.ágot okozó kereskodéi-cet t^'-'k kel* 1sá, korszerűvé. A növekvő vásárlókedv, vásárló­erő, áruellátás időszakában erre a növekvő színvonalra ugyancsak nagy szükségünk van. Bürget Lajos Szeptemberben már avatják a KOK-o|

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents