Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
'S feELET-MAG Y ARORSZÄG — NYÍREGYHÁZI MELLÉKLET S973. február f# Hetedszer Mintabolt jövőre A pedagógia hónapja Tanítónő a 2. A z idén hetedik alkalommal került sor a pedagógiai hetek megrendezésére, amelynek két újdonsága is van. Az egyik az, hogy 1975 februárjától a rendezvénysorozat kilépett a nyíregyházi keretekből és megyei jelleget öltött. Kisvárdán, Mátészalkán és Nyírbátorban is igénnyé vált a pedagógiai hetek lebonyolítása. A másik új vonás az idén: a sok témát és megközelítést kívánó rendezvénysorozat elindult azon az úton, hogy kialakítsa jellegét. Az idei program összefoglaló és a célt r Jelölő gondolata: a közoktatás és a közműve lődés egysége, amely nélkül elképzelhetett: a párt művelődéspolitikájának hatékony meg valósítása. így ültek közös asztalhoz a peda gjgusok és a népművelők — könyvtárosok művelődési ház- és klubvezetők, honismereti gyűjtők, művészeti szakemberek, — hogy véleményt cseréljenek a további munkáról, a? összehangoltabb művelődési tevékenységről. Kinőtt a város köntöséből a szép múlttal gazdag tapasztalatokkal, nagy fáradtsággá' szervezett rendezvénysorozat, s ez önmagá ban is az eddig megtett út elismerését jelzi. De tény, hogy a pedagógiai hetek centruma továbbra is -Nyíregyháza maradt. Egy hónap alatt tizenhárom központi — nagyobb és általánosabb nevelési témát tartalmazó — előadás hangzott és hangzik el a megyeszékhelyen. Ezek sorában éppúgy helyet kapnak az egységes művelődéspolitika megvalósításának főbb kérdései, mint a nevelőtestületi egység, vagy az oktatás korszerűsítésének pszichológiai feladatai, a pálya- érdeklődés elősegítése, a tanulási motivációk kutatásaiban elért legújabb eredmények, időszerű nevelés- és oktatás módszertani kérdések, a felnőttképzés problémái, az iskolai kulturális nevelés módszerei, az úttörőszakkörök munkája. Az óvodától a középiskoláig terjed a pe- Öagígiai hetek programja, s mint említettük nem hiányoznak a közművelődési intézmények nevelési szerepkörét tisztázó és a jobb munkához segítréget adó rendezvények sem. így kapott helyet többek között a városi művel ölési központ programjában, az úgynevezett bemutató kulturális foglalkozás, a „játsz- sz”uk zenét”, „Énekes játékok”, „A játszókör” foglalkozásainak bemutatása pedagógusok és népművelők részére. H arminc szakmai előadás hangzik el Nyíregyházán a pedagógiai hetek során. A debreceni egyetemen és az Országos Pedagógiai Intézeten kívül bz előadások zömét a nyíregyházi tanárképző főiskola adja különböző tanszékei révén, A magyar, az orosz, a földrajz, a biológia, a fizika, a matematika, a kémia a műszaki és a te tnevelési tanszék előadógárdája tart előadásokat, vezet vitákat időszerű szaktárgyi feladatokról, problémákról. Verídégelőadó érkezik a Képzőművészeti Főiskoláról, a Fővárosi Pedagógiai Intézetből, előadást tart a Pedagógiai Társaság főtitkára, a Pécsi Tanárképző Főiskola tanára. Részt vesz a rendezvényeken mint egyik házigazda a oedagógus továbbképző kabinet. Ankét a „Köznevelés” című szaklapról Szülők fóruma a népfront szülői munkaközösségi kollektívájának részvételével, bemutató tanítások, hangversenyek színesítik a négy hétig tartó rend ezvénysorozatot. Február az intenzív pedagógiai rendezvények hónapjává lépett elő, amely a tapasztalatok szerint változatos témakörével jól egészíti ki a nevelők továbbképzését, s ad ösztönzést az önképzésre, a kulturáltabb korszerűbb nevelői szemlélet és gyakorsa. megvalósítására. A hetek elindítói és városi gazdái ■ _ a városi tanács művelődési osztálya — azonban tovább szeretné növelni a programok hatásfokát, s a részvevők körét is. Eddig ugyanis az a gyakorlat, hogy a heteken az általános iskolai tanítók és tanárok vesznek részt. A jövőben el kívánják érni, hogv a szakmunkásképző intézetek, a szakközépiskolák és gimnáziumok nevelői is megtalálják a szakmai érdeklődésüknek legjobban megfelelő előadásokat, ankétokat. s váljanak rendszeres látogatóivá, aktív részvevőivé a programoknak. Ez ma még nem csudán szervezési kérdés, kicsit a szemléleten is sí. iskolában változtatni kell, hisz mint ahogyan nem lehet „felparcellázni” a pedagógia egészét ugyanígy nem lehet csak az általános iskolai pedagógusok számára szűkíteni a hetek gazdag programját. Már az idei rendezvények között találunk néhányat, amely a középiskolák nevelőit is gyekszik érdeklődési körébe vonni, de még az szükséges, hogy a pedagógiai hetek hasznával, programjával jobban megismerkedjelek a középiskolák, szakmunkásképző intézetek, s az iskolavezetés tegye lehetővé szálúikra, hogy egy-egy előadáson részt tudjanak venni. Kedvező jelenség, hogy különösen az idei nrogramban az előadások zömét a nyíregyházi tanárképző főiskola vállalta magára. Ezzel is bizonyítva a főiskola aktív részvételét a megye pedagógiai életében, az éleniáró nevelési tapasztalatok, tudományos jellegű megfigyelések, munkák gyakorlati élettel való szembesítését, egyben a gyakorlat számára való átplántálását. ✓ A pedagógiai hetek rendező bizottságát viszont komolyan foglalkoztatja, hogyan lehetne a holnap pedagógusait — a főiskola hallgatóit is — közelebb hozni a rendezvényeken való részvételhez. Ennek februárban, zömében objektív okai vannak, ugyanis ekkor kezdődnek a gyakorló tanítások, s éppen azok nem tudnak részt venni a kötetlen ismeretszerzést jelentő előadásokon, ankétokon, akik rövidesen elfoglalják helyüket az iskolákban. Ezért töprengenek a rendező szervek, hogvan lehetne zökkenők nélkül áttenni — esetleg már jövőre — a pedagógiai hetek időpontját februárról márciusra. T artalmi szempontok is foglalkoztatják a hetek rendezőit. Az továbbra is követendőnek látszik, hogy a nevelés minden fontos területéről szó essék, hisz ez adja a rendezvény tematikai szélességét és mélységét, egyben a választási lehetőségek egész sorát a részvevők számára. De kétségtelenül jó lenne a pedagógia nagy egészén belül egy olyan központi probléma megragadása, amely egy profilt adna a pedagógiai heteknek, s országos tapasztalatok, kísérletek, eszmecserék széles nyilvánosságát is jelentené a sok ezer részvevő pedagógusnak. A tartalmai továbblépésnél azonban számolnak az előadó gárdával, egy kicsit az ő témájuk, érdeklődési és kutatási területül: is megszabja, milyen tematikából áll össze a program. A gondok ellenére lehetőség kínálkozik arra, hogy az idén megkezdett profil' mélyítsék tovább, nevezetesen a közoktatár és a közművelődés kölcsönhatását, találkozási pontjait, a sajátosságok mellett az azonosságok kutatását, a gyakorlati tapasztalatok ismertetését. A rendezők szeretnék elkerülni az ismétlődéseket, a minden évben szinte azonos, vagy újat alig mondó előadásokat. Ez nagy tapintatot kíván, hisz az előadók témáinak, mondandóinak határt szab a saját kutatási területük, ahol tapasztalataikat szerzik. Mégis célszerű úgy irányítani az előadások témakörét, hogy azok még jobban feleljenek meg a pedagógusok és közművelődési dolgozók gyakorlati érdeklődésének. Szükséges továbbá a külsőségekre is több gondot fordítani, hisz az idei megyei meg- nvitó, melyet a megyei művelődési központ nagytermében tartottak és a részvevők télikabátban ülték végig az előadást, — nem a legjobb vonzerőnek bizonyult. Kár kísérletezni a művelődési ház nagytermével, amikor kiváló és reprezentatív színhelye lehetne a megnyitó ünnepségnek a Móricz Zsigmond Színház. T öbb ..pihentető” program is elkelne. Esetleg a pedagógusok számára kiírt pályázatok díjkiosztása, pedagógus írók, költők estje, a tankönyvkiadó kiállítása. Megoldható lenne a rajzpedagógusok tárlatát is erre az időszakra időzi teni. Érdemes töprengeni, hogyan lehetne vonzóbbá tenni a programokat, s a szaktárgyak témakörén túl több olyan nevelési témát is feldolgozni, amely valamennyi peda gógus számára jól kamatozna. Páll Géza Ilona-tanya és társai A második kanyar, ha a 4-es főúton Nyíregyházáról Záhony felé megyünk. A bejárat feletti táblán a név: Nyíregyházi Mező- gazdasági Főiskolai Tangazdaság. Előtte, utána szőlő, majd gyümölcsös következik, aztán égy olyan rész, ahol a gyümölcsfák töve ágaskodik az égnek: elöregedett, már-már a költségeket is alig megtérítő almafák maradványa. A központban — ahogy a nyíregyháziak ismerik, Ilona-tanyán — a szőlő egy része járt így, a reggel öt órakor még termést Ígérő szőlőtőkéket estére sik, üres terület váltotta fel, hogy még az idén felépüljön helyén egy korszerű minden igényt kielégítő szociális létesítmény. Egyesülés után A gazdaság elődje, a nyíregyházi állami gazdaság több, mint 25 éve, 1949-ben alakult és egyik legfontosabb feladata az volt, hogy lehetőséget adjon a gyakorlati munka elsajátítására az akkori mezőgazdasági technikum tanulóinak. Azóta sok idő telt el, fejlődött, korszerűsödött a mezőgazdaság és a termelés iparszerűvé válása, a koncentráció nagyobb teret, nagyobb lehetőséget követelt magának. A döntés ezért született: Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola Tangazdaság néven egyesüljön az újfehértói, az apagyi, a nyírteleki állami gazdaság, a nyíregyházi tangazdaság és a gyógynövénytermelő gazdaság. Az egyesülés óta még két év sem telt el, az eredmények azonban máris igazolták, hogy a döntés helyes volt. A 6400 hektáros területen kialakított termelési szerkezet jól szolgálja a népgazdaság, a gazdaság dolgozóinak érdekeit és a mezőgazdasági főiskola is megtalálja a gyakorlati oktatáshoz szükséges feltételek túlnyomó többségét. A profil — miután a korábbi hat gazdaságnak más-más volt — vegyes maradt, de nem elaprózott: olyan célokat szolgál, amelyek az érdekeken túl nagy segítséget nyújtanak a termelőszövetkezeteknek is az ipari rendszerű termelési eljárások kialakításában, elterjesztésében. A fő profil a gyümölcstermelés maradt. Ezt igazolja, hogy 817 hektáros termőterület adja a gazdaság halmozott termelési értékének 35—40 százalékát. Ä szántóterület 4300 hektár, amelynek legnagyobb részén takar- nájnynövényeket termelnek. 820 hektáron kukoricát, 850 hektáron egyéb takarmánynövényeket, amelyek teljes egészészében kielégítik az állattenyésztés igényeit. A sorban a kenyérgabona következik: 1225 hektár búzával és 200 hektár rozzsal, majd a 250 hektáros burgonyaterület, amelyen kizárólag a nagy termőképesságű holland fajtákat termelik. \z ipari növények közül 150 hektáron konzervipari borsót, 70 hektáron dohányt és 65 hektáron repcét termelnek. Ennyi a profil, - illetve még két nagyon jelentős dolog. Egyik, amiért a takarmánynövényekre szükség van: az állattenyésztés, a másik pedig — ami a megyében egyedüli — a gyümölcsfaiskola, amelvnek fejlesztésére 1977- ig a gazdaság 54 millió forintot irányozott elő. Miért van erre szükség? A megye gyümölcstermő területének jelentős részét az ötvenes években telepítették és ez annyit jelent, hogy a gyümölcsfák nagy része elöregedett, új telepítésekre, a régi gyümölcsösök rekonstrukciójára van szükség, ha azt akarjuk, hogy ne csökkenjen a megye téli alma termése. . . Mi lesz a szőlővel ? A gazdaság gyümölcsös területéből a legnagyobb rész — 729 hektár — a téli alma. A neggy, a cseresznye, a őszibarack, a szilva tancélokat szolgál, ezek területének növelése nem szerepel a gazdaság tervei között. Sze- -aoel viszont az almáé, amelyből már a múlt évben 50, idén pedig 115 hektáron cserélik ki a fákat sűrű térállású, intenzív sövény és karcsú orsós gyümölcsökre. A terv, hogy 1978- ig évente száz hektáron végzik el a gyümölcsfák cseréjét Ehhez a korszerűsítéshez szorosan hozzátartozik egy 800 vagonnyi termés feldolgozására alkalmas gyümölcsfeldolgozó, amelyet ebben az évben építenek fel, benne a ma ismert legkorszerűbb, óránként 10 tonna teljesítményű manipuláló gépsorr Mi lesz a szőlő sorsa? Ez nem csak gazdaság szerkezetét érintő kérdés, hiszen ílona-tanyai bornak jó neve van nemes: Nyíregyházán, hanem országszerte. Jeleni 122 hektáron terem a szőlő, a tervek szeri azonban ez csökkeni fog: 60—70 hektár rn rád meg belőle és kizárólag a főiskola ta céljait fogja majd szolgálni. Komoly változásokat igér ez az év a ga daság állattenyésztésében. 450 Holstein fi tenyészüszőt vásároltak az Egyesült Államo tói és ez a genetikailag igen értékes, szele tált fajta év végétől, jövő év elejétől lény gesen megnöveli a tejhozamot. Ezt elsőse ban a város tejellátásának javítására, a te porgyár szükségleteinek kielégítésére állítc ták be és a múlt évi, a megyei átlagnál 1 nyegesen jobb 3326 literes tejhozamot is 1 nyegesen meg kívánják haladni. Év végé 850 lesz a gazdaság tehénáll ománya, ame megfelelő nagyságrendnek látszik a jö évekre is. Faiskolabáris A múlt évben helyezték üzembe a 4 anyakoca és szaporulata tartására alkalm korszerű sertéstelepet és már az elmúlt é ben 11 500 mázsa sertéshúst értékesítette Ezek a számok indokolják, hogy a gazda- szántóterületének legnagyobb részét a t karmánynövények foglalják el. A terül nagysága persze önmagában nem jelenti teljes ellátottságot, azok a termésátlag' azonban, amelyeket a gazdaság például elmúlt évben elért, kellő biztosítékot nyújt nak. Kukoricából 58 mázsa, búzából 34 m zsa, burgonyából 320 mázsa termett hekt ronként. Az eredményekhez természetesen hozz járult, hogy a gazdaság komoly lépéseket ti az iparszerű termelés kifejlesztésére: a kuk ricát évek óta a CPS-rendszerben termel és a gazdaság lett a Szolánum termek rendszer gesztora a holland burgonya term lésének. Jelenleg 3 állami gazdasággal és termelőszövetkezettel együtt 2300 hektár* termelnek burgonyát, de kompletten gépes tették — a kukoricán és a burgonyán kív — a gabona, a zöldborsó termelését és jele leg van folyamatban a téli alma zárt ren szerének kialakítása. A MÉM a Nyíregyh." Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaságot j lölte ki bázisgazdaságnak a téli almában faiskolában, ez pedig szigorú termelési f ’gyeimét, korszerű munkaszervezést, megtel lő személyi, tárgyi és közgazdasági feltétel két igényel. A jó eredmények ellenére is véges a 1 hetőség ami a beruházásokat illeti. A korá bi évekről áthúzódó fizetési kötelezettségek teljesíteni kell, ami már önmagában vesz lyezteti azt, hogy 1977-ig 54 milliót tudjam beruházni a faiskola létesítésére. Nem fel lőtlenül vállalt kötelezettségek teljesítésér van itt szó, hanem arról, hogy az egyesüli? kor bizony volt olyan gazdaság, amelyik k rábban erején felül vállalt beruházásokat most azokat is vissza kell fizetni. Ez a körülmény minden bizonnyal a fai kolaprogram csúszását fogja okozni, hacs; valamilyen támogatást nem kap a gazdasí vagy társulásos alapon, teremthetnék meg telepítés feltételeit. Nyíregyházán számtalan elhelyezkedi lehetőséget kínál az ipar. Ez egyelőre csak munkacsúcsok idején okoz gondot: az álla dó dolgozók megszerették és kitartanak gazdaság mellett. Ezt igazolja, hogy az álla dó dolgozóknak csaknem fele törzsgárdati akiknek az elmúlt évben közel 600 ezer í rint jutalmat fizettek ki és akik közül cs az elmúlt évben 103-an kaptak vállalati, n| niszteri vagy kormánykitüntetést. A főiskolai tangazdaság eddig elsősorb szőlő és gyümölcsfélék szállításával jári hozzá a város ellátásának javításához és t lajdonképpen azzal is, hogy saját dolgo; ott vásárolhatják meg egész évi zöldséggy mölcs-szükségletüket. A tervek azonban e nél többet ígérnek: 1976-ban nyílik meg város központjában az állami gazdaság mintaboltja, ahol fűszer-csemege árukon i vül húst és töltelékárukat lehet majd kap lesz finomfalatozó és borkóstoló is. Balogh Jozs A John Deere munkában
