Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-19 / 42. szám
f&W. feSnilr ff). r «Bf.W-»AietAn6Rg2Ä« Á TE] PAR TÁVI ATAI —----- ^-----4>-----.-T0 Uj tejporgyár, jobb ellátás _ I Interjú dr. Sinks Istvánnal a Tejipari Tröszt vezérigazgatójával _ öt-hat évvel ezelőtt még régi, korszerűtlen tejüzemek működtek a megyében. Nem sok volt belőlük, mindössze kettő. A lakosság fogyasztását nem tudták ellátni, különösen a falvakban nem, a tejtermékek választéka sem volt megfelelő. 1972 októberében megkezdte termelését a nyíregyházi tejporgyár — és tejüzem — melyben naponta 150 ezer liter tejet dolgoznak fel és 100 ezer liter tejből készítenek étkezési zsíros és sovány tejport — s ezek után megszűnt az ellátási gondok nagv része, nőtt a választék az egvre több új termék megjelenésével. Ettől az időponttól már a túlzott lo- • kálpatriotizmus vádja nélkül beszélhetünk szabolcsi tejiparról. Tovább fejlődik a megve tejipara 1976-ban, amikoris új tejporgyár kezdi meg termelését Mátészalkán. A jelenlegi termelés, a korszerűsítések, a távlati elképzelések számos kérdést vetnek fel. ezért ké-tünk néhányra választ dr. Sinka Istvántól, a Tejipari Tröszt vezérigazgatójától egy nyíregyházi gyárlátogatás után. |> — A nyíregyházi teipori gvár és te’üzem korszerű '■ létesítmény. Az elkövet- 1 kezű 2—3 évben lesz-e itt fejlesztés? — A Jelenlegi tecfino'őgía alkalmas- 1 e a választék bővítésére? J ■— Az üzem a hagyományos termékeket állítja elő magas minőségi szinten. Harminc éves lemaradást hozott be ez az üzem az í972-es bővítéssel, s most azon a fokon áll, amikor az Igazi fejlesztésre rátérhet, hiszen a kívánt követelményekhez már felzárkózott. Olyan technológiát álkalma— Hülyéit népgazdasági és helyi, vállalati okok Indokolják a mátészalkai tejporgyár létesítését? — Népgazdasági szempontból legjelentősebb, hogy a szarvasmarhaprogram keretében a megyében begyűjtött tejet helyileg dolgozzák fel. A Pesttől legmesz- szebb levő területek a tejpor-, a közelebb lévők az úgynevezett sajtövezetet alkotják. Ezek lényege, hogy a lakossági ellátást teljes mértékben kielégítik a helyszínen, s a többi tejből tartós tejport, illetve sajtféleségeket készítenek. Nagy megtakarítás származik, ezen kívül a szállítások csökkentéséből és így megakadályozzuk a tej keresztül-kasul utaztatását az országban. — A szálkái tejporsryár st te-vek szerint 1976-tól termel, s nagy gondot fordítanak arra. hogy a beruházást időben fejezzék be és ne léniék túl a 135 milliós költséget. — A tejipar történetében először a nyíregyházi üzem végezte egvmaga a beruházás intézését. Az, hogy ők irányították a munkát, személyesen tárgyaltak partnereikkel, kihasználták a szocialista együttműködésben rejlő óriási lehetőségeket, megerősítette az emberekben, hogy ők a gazdái az új gvárnak. A tröszt a pénzt biztosítja és csak akkor segít, ha nagyon fontos. A konzultációs lehetőségek azonban mindig megvoltak. Hasonló módon készül majd el .atig égy év alatt a mátészalkai' tejporgyár, mely 207 ezér literes kapacitású Fesz. A durva tereprendezési munkákat befejezték és az alapozás is a végéhez közeledik. A beruházás tervezője az ÉLTERV, generálkivitelezője a KEMÉV. ki a hatékonyság fokozására. Az egyik a szállítás, a második a melléktermékek — savó, irófelhasználása, a harmadik az ügyvitelszervezés, ahol még sok a rejtett tartalék. Ezeket kiegészítették a helyi tervek. Nyíregyházán a hulladékenergia hasznosítására konkrét intézkedések történtek. Mátészalkán eredetileg tüzelőolaj-technológiára tervezték az üzemet. A fűtőolaj és a tüzelőolaj közötti kalóriaérték lényegtelen, viszont a fűtőolajjal — 1000 forintos megtakarítást érhetünk el tonnánként a tüzelőolajjal szemben. A tejporgyártás nagy energiaigényű, ezért fűtőolajtechnológiára állunk át, bár ez a technológia többe kerül, mégis megéri. — Melyek s szabolcsi iejipar fejlesztésének távlati elképzelései? — Fő feladat a mezőgazdasági üzemekre támaszkodva a falusi kis tejcsarnokok rendbehozása. A tej- átvételt az V. ötéves terv során mindenhol megoldjuk. Javítjuk a belső technológiát és Mátészalkán a tejporgyár mellett fejlesztjük a tejüzemet is még az ötéves terv első felében. Szabolcsban forgalmaznák a tejipari készítmények zömét, csak azok maradnak ki, amelyeknek rövid a szavatossági idejük és nem itt készülnek. Ezért nem jut valamennyi településre ízesített joghurt, krémtúró, tejszínhab. A jövő - törekvő., hogy a termékek szavatossági idejét növeljük, mely főleg a falvak ellátásában hoz észrevehető javulást - fejezte be dr. Sinka István. Balogh Júlia Molnár Erzsébet a feldolgozó ilzembea k&SMeeü gépsor mellett almacsomagolást véges. ALMAEXPORT A Balkányi és Nyír- Sugosi Állami Gazdaság közös, ezervagonos hűtőházában és az almafé üzemben ezekben a napokban érték el a téli csúcsforgalmat. A hűtőház feldolgozó üzemében naponta átlagban 12 vagon alma válogatását, csomagolását végzik el. Ebből tíz vagonnal exportra készítenek. A szállítást a HuN- GAROCAMION gépkocsijaival végzik az európai országokban. A léüzemben januárig ötezer tonna almasűrítményt készítettek, s a meglévő ipari alma feldolgozása még körülbelül a hónap végéig tart. Elek Emi! képriportja \ VI 2G 14 es camion Rózsa **fi!a cs Borbély László vezetőkkel NSZK ba írtadul 140 mázsás almarakománnyal. zunk itt, amely egy-egy gép pótlásával újabb és újabb termékek ki hozatalára alkalmas. ezen kívül tág lehetőséget ad a gyártmány- fejlesztésre. A profilbővítésben már szó van arról, hogy a nyíregyházi üzem egy iégkrémgyártó résszel bővül a következő években. — A trösztnél elkészültek a takarékossági tervek. A teMpar területén hogyan és mível lehet takarékoskodni? — A takarékosság nálunk nem jelent mást, mint növelni a hatékonyságot. A tröszt három területet emel* SZATMARBEREG Napraforgó 12 ezer hektárt n Iraki exporfmegrendelésen dolgoznak a MEZÖGÉ1 tiszas/alkai üzemében. Képen: Horváth Sándor és Ilerczeg József lendkerék hegesztésén szorgoskodik. tüituMuci József felvétele) Szatmárban és Seregben a napraforgót mindig szívesen termesztették a tsz-ek, mert fizetett. Jelzi a termelési kedvet az is, hogy Szat.nár-Be- regben 1974-ben 9500 hektáron vetettek a tsz-ek napraforgót, ezer hektárral nagyobb területen, mint közös kukoricát. Tavaly azonban nem sikerült a napraforgó. Részben a belvíz ölte ki, részben elpusztult, mert nem lehetett batakarítani. Emiatt átmenet'leg csökkent a termelési kedv, de most már mindenütt gondolkoznak a vezetők és javasolják a tsz- tagoknak a napraforgó termőterületének növelését. Marad 5 ezer Ezt elsősorban a korábbi jó tapasztalatokkal Indokolják, de jelenleg más tényező is van, ami szükségessé teszi a napraforgó termőterületének növelését Szatmár-Bereg tér. melőszövetkezeteiben. A tájegységen 12 000 hektár olyan terület van. amit bújával terveztek bevetni, de a tervet a rossz időjárás miatt oem tudták teljesíteni. Nyilvánvaló, hogy tavasszal a búza helyett valamit vetni kell. S mi jöhet számításba? Elsősorban — és természetesen — tavaszi kalászosok: tavaszi búza. tavaszi árpa és zab. Szükséges ez a takarmányházis biztosítása m’att is. h'szen az őszi vetésű búzák eev részét üakasmányiaak szánták és tervezték. Am bármennyire szorgalmaznák — négyezer hektárnál többet nem tudnak tavaszi kalászosokkal bevetni. A többi marad kukoricának — az is nagyon kell —, cukorrépának, szójababnak és napraforgónak. A cukorró. pa vetésterületét 500 -600 hektárral növelik, ez már bizonyos, mert a szerződéseket megkötötték. Szójabab se :esz több ötszáz hektárnál, mert ettől még félnek is, hiszen csak néhány helyen van termelési tapasztalat. A közös kukorica területét se tudják a végtelenig növelni, legfeljebb kétezer hektárral. Még mindig marad ötezer hektárnyi terület. A termelő- szövetkezetek vezetői úgy számolnak, hogy két-három- ezer hektár olyan, terület van a tájegységen, ahol 1975-ben a víz miatt termelni nem lehet, mert legfeljebb nyáron szárad ki. ha egyáltalán olyan időjárás lesz, hogy kiszáradhasson. Kétezer hektár tehát még mindig marad nap. raforgónak Ez azt jelenti, hogy Szatmár-Bereg termelő- szövetkezetei 1975-ben 11-12 ezer hektáron vetnek napraforgót. Ha csak közepesen is beválik — jobban járnak, mintha búzát vetettek volna. A búzavetések ugyanis minősíthetetlenül gyengék. Nem keltek ki, vagy éppenséggel víz — néha jég — alatt vannak. Számolni kell azzal is, hogy ott se lesz mindenütt búza. ahol elvetették. Mi jöhet helyette számításba? Megint csak kukorica, vagy napraforgó, mert ezeket legköny- nyebb termelni, ha kedvez az időjárás. Több Tervszer kell r A vegyszerekre számítanak. Igaz, hogy az elmúlt évben a vegyszerezés se vált be mindenütt és egyértelműen, mert a vegyszerezett táblák is elgyomosodtak. Ennek elsődleges oka azonban inkább a rossz időjárás, mint a vegyszerek minősége. A szakemberek bíznak a vegyszerekben. Ám az is bizonyos, hogy a kapásnövények területének ilyen nagyarányú növeléséhez minden eddiginél több vegyszer szükséges. A tavalyi ellátás nem megnyugtató. A hazai vegyipar se győzte ellátni a mezőgazdasá. got vegyszerekkel — és a Külkereskedelem se, elsősorban az irdatlanul magas világpiaci árak miatt. De a világpiacon nemcsak drága, hanem kevés is a vegyszer. Ezek gondot és bizonytalanságot okozó problémák Szatmár-Beregben különösen hiszen 1975-ben legalább 5000 hektárral növekszik a kapás, növények területe. Az összest nem győzik kézi érővel gyom. talanítani. Különösen vonatkozik ez a napraforgóra, mert a kukoricát részművelésben talán még el is vállalják a tsz-tagok A napraforgót azonban nem győzik. Azt vegyszerezni kell. Országos tapasztalatok alap. ján több termelőszövetkezet vezetősége úgy határozott Szatmár-Beregben, hogy a kukorica- és a napraforgókombinát termesztését 'árt rendszerben, korszerű gépekkel és technológiával biztosítják. Ez a legjobb út. Kombinált módszerrel csak a tyukodi, csengerúj falui, győr- ; teleki és gacsályi termelőszö. vetkezetek 1500 hektár napraforgót vonnak be a zárt rendszerű termesztésbe. A táj. egységen összesen a KITE és a CPS- rendszerekben tíz olyan gépsor lesz, amely kukoricát és napraforgót kom«, bináltan művek Jobb gépliihaszná'ást Emberek, mégpedig jól képzett és fegyelmezett s :ak- emberek nélkül azonban a korszerű gépsorok se tud '"'te termelni. Szükséges a gépek maximális kihasználása és a munkák magas színvonalú szervezése. Természetesem szükséges a nem gépekkel dől. gozó tsz-tagok fegyelme és vállalkozása is. Egy bizonyus: 1975-ben Szatmár-Beregben sokkal többet kell dolgozni —.. kapálni is —, mint az elűző ; esztendőben, mert csak így biztosítható az összes terület megművelése és maximális hasznosítása tavaszi vetésű — elsősorban kapás — növényekkel. Köztük különösem nagy gondot kell fordítani a napraforgóra és a cukorrépára. Ha ezek „besikerülnek"' jövedelmükből pótolni leheli a tavalyi veszteségeket. Saeadreí
