Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-15 / 39. szám

2 fcW.1iT-MAGYAftOnS7ÄO WTS. fcGwir ft, flz etiópjai ideiglenes * katonai kormány nyilatkozata Pintér István« KOMMENTAR Dublini döntések figyelemre méltó ered­ménnyel zárult a Közös Piac tagállamai külügyminiszte­réinek egynapos tanácskozá­sa; az esztendő első konzul­tációját Dublinban tartották. Már önmagában az is fel­tűnő, hogy a „kilencek” fi­gyelmüket elsősorban világ- politikai témáknak szentel­ték, nem kevésbé az, hogy a ftyugat-európai államok kép­viseletében „csalódásukat fe­jezték ki” az európai bizton­sági értekezlet, második Sza­kaszának szerintük lassú menete miatt. Ez csakugyan újdonságszámba megy, mert eddig a szocialista országok államférfiéi vélekedhettek ehhez hasonlóan, örvendetes tehát, hogy végre az EGK külügyminiszterei léptek fel sürgető szándékkal a genfi értekezlet menetének meg­gyorsítására. Hasonlóképpen csak üdvözölni lehet azt a kinyilvánított óhajukat, hogy valamennyi részvevő tegyen erőfeszítéseket az Európa- tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésére. Meglehetősen eltér vi­szont az eddigi gyakorlattól a közel-keleti térséggel és a ciprusi válsággal összefüg­gésben nyilvánosságra ho­zott közös piaci álláspont Ugv tűnik, hogy az EGK sze­retné mielőbb megkezdeni a párbeszédet az Arab Lien tagországaival és Szívesen közreműködnének — akár mint közvetítők — a ciprusi válság rendezésében. Ez mór valóban dicséretes fl.gvbuz- galom! Annál is inkább, mert JÓI emlékszünk azokra az időkre, amikor az olajter­melő arab államokkal kap­csolatban Nvugat-Euróna egászop más húrokat penge­tett. Lám-lám. ebben az energia'zogénv világban mi­ként változnak a oolitika* áltásoontok! Még akkor is. ha egves arab vezetők sze­rint nem érkozott el az idő­je annak, hogv Nvugat-Eurő- ■pa számottevő lénés-ket té- hoss»n a köz-l-keleti vólpó- békés rondozésére — a Duh- línhan kinvilvánftott készéé-, módónképpen meemvugtató N*m különben a heivzof valós értékeléséből takad a másik, a GiPmSSal kapcsola­tos közvetítési aiánlat. Kér­dés azonban, hogy a Közös Piac N ATO-tagállamaina’'' köl.figvrrnniszteréi miként lénnek fel az észak-atlant1 szorvezof színe előtt, ha maié ott terítékre kerül a török lépés miatt ismét kiéleződött Cinnisi helvzet. Az ugvaPir kétsáatelop hnspr az Asi—r ápol Rc^ta-watt nicosiai lé­pés a NTAdv") számára most mér halaszthatatlan döntése­ket sürget. Ciprus hivatalosan a Biz. tonsági Tanácshoz fordul az Önálló ciprusi török szövet­ségi állam egyoldalú kikiál­tása miatt. Az erről szóló be­jelentést Makariosz ciprusi államfő tette, miután kormá­nyának tagjaival több mint őt órán át tárgyalt a leg­újabb fejleményekről Makariosz leszögezte, hogy a török ciprióták döntése Sú­lyos csapást jelent a sziget jövőjéről és a konfliktus bé­kés rendezéséről folyó tár­gyalásokra. Á kanibodzsái népi fel­szabadító fegyveres erők csütörtökön a Mekong fólyón, a Neäft Luöng-i stratégiai fontosságú vasúti híd köze­lében elsüllyesztették a Lón Nol-rezsim további négy ha­dihajóját — közölték Phnom Penh-i forrásból A hajók gyalogsági alakulatokat szál­lítottak, amelyeknek az lett völna a feladatuk, hogy Az etíópia! Ideiglenes ka­tonai kormány csütörtökön este nyilatkozatot adott ki Erítreaval kapcsolatban. A nyilatkozat mindenek­előtt egyértelműen leszögezi, hogy a kormány álláspontja Szerint az ország területi In­tegritása sérthetetlen és te­rületi egységének megbon­tására semmilyen körülmé­nyek között sem kerülhet sor. Az ország északi tarto­mányában kialakult helyzet­ről szólva a nyilatkozat rá­mutat1 Eritrea emberemlé­kezet óta szerves része volt Etiópiának és nagymérték­ben járult hozzá az ország ősi kultúrájának kialakulásá­hoz. A kérdést földrajzi és etnikai szempontból nézve pedig kétségtelen, hogy Erit­rea és Etiópia elválasztha­tatlan egységet képez. A gyarmatosító szán­dékokkal érkezett külföldi hatalmak azonban Eritreát mindig ugródeszkának hasz­nálták Etiópia lerohanására. Az eritreai népnek a Vörös­tenger felől Etiópia ellen tá­madó ellenségekkel vívott harcai méltó helyen szere­pelnek a nemzeti történe­lemben. így volt ez a r~ar­JevgenyiJ Haradze, a Grúz Tudományos Akadémia alél- nöke a Pravda pénteki szá­mában a Szaljut—4 kéttagú személyzetének munkáját kommentálva megállapítot­ta, hogy Gubarev és Grecsko kozmikus megfigyelései új fejezetet nyitottak a szovjet csillagászati tudományban. A grúz akadémikus, aki egyben a Szovjetunió egyik legnagyobb csillagvizsgálóié­nak az igazgatója, a továb­biakban elmondotta, hogy a Szaljut—4 teljesítménye már azért Is rendkívül jelentős, mert az űrhajósok hosszú időn keresztül egyidejűleg és egymással Párhuzamosan fi­gyelték a Föld körüli kozmi­kus térséget, — Földet, a Napot és a csillagokat. Haradze szerint rendkívül hasznos dolog a tökéletes öp- tikájú hatalmas teleszkópok­kal rendelkező földi asztro­nómiai szolgálat kiegeszftésí. az atmoszféra torzításait«1 Az államfő bejelentette azt 1*. hogy Athénbe küldi kül­ügyminiszterét, Krisztoíi- deszt, valamint Klérideszt. aki a szigeten élő két kö­zösség vezetőinek eddigi tár­gyalásain a görög cipriétákat képviselte. A két politikus várhatóan hétfőn utazik to­vább New Yorkba az ÉNS/f székhelyére, hogv Görögor­szág képviselőivel közösen teriesszék elő panaszukat. Cipruson időközben riadó- készültségbe helyezték a gö­rög tisztek Irányítása alatt álló nemzeti gárda egységeit. folyónak a khmer hazafiak által ellenőrzött nyugati partvidékét & a főváros szá­mára létfontosságú utánoót- lás biztosításához újból, meg­nyissák” a folyami hajózást Egyes források szerint a ha­jók egyike lőszereket szállí­tott. A népi erők az elmúlt 24 órában rakétákkal lőtték Phnom Pénh egyik északi elővárosának katonai cél­matosftás Időszakában ég a fasiszta támadás idején is. A kormány nyilatkozata az Etiópai Felszabadítás! Front kötelékébe tartozó ele­mekre hárítja a felelősséget mindazokért a szenvedé­sekért, amelyeket Aszmara víz- és villanyvilágítás nél­kül maradt lakosságának el kell szenvednie. A kormány egyidejűleg elítéli azokat a külföldi hírközlő szervéket Is, amelyek az eritreai hely­zetet eltúlozzák, és felszólít­ja ezekét, hogy hamis tudó­sítások helyett inkább a feu­dalizmus felszámolására megindult mozgalomról tájé­koztassák a világ közvéle­ményét. Végezetül a nyilatkozat megerősíti a katonai kor­mánynak az eritreai kérdés tárgyalások útján való ren­dezése iránti készségét, de ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a másik fél mindeddig elutasított mindennemű ilyen kísérletet, ehelyett nagyará­nyú fegyveres akciókba kez­dett és mindezzel arrakénv- szerítette a kormányt, hogy a személy- és vagyonbizton­ság érdekében nyíltan fel­lépjen frontba tömörült ele­mek ellen. mentés orbltális megfigyelé­sekkel. A grúz tudós teljésen elfo­gadhatónak tartja -,zt az el­képzelést, hogy a Holdon nagy méretű teleszkópot ál­lítsanak fel, mivel a Hold kö­rül nincs légburok Mint a csillagász mondotta, kétség­telen, hogy a XX. század utolsó negyedének tudomá­nyos és technikai felkészült­sége biztosítja ennek az el­képzelésnek a megvalósítá­sát. 33. Reggel azt mondta nsld a nyilas: — Gyere csak, te kis menekülj faszolunk va­lamit neked. Nagyon el vagy anyátlanodvá, megfagysz eb­ben a semmi kis rongyban, november az november. Elvitte a nyilasok házába, amelynek a falán nagy vö­rös betűkkel ki volt írva,- hogy „Halál Szálasira!” Fegyveres őrség állt a ka­puban, és magasra lódították az őrök a karjukat a pártfo­gója előtt. Gondolta már akkor, hogy főember. Várakoznia kellett a folyo­són. Jöttek-mentek közben az egyenruhás nyilasok; nem gondolta volna, hogy ezek ilyen sokan vannak. Végre egy nő lépett ki az ajtón, s összehajtogatott papírt nyomott a markába. — Itt a lépcsőn lemész, aztán jobbra fordulsz, aztán keresztül az udvaron... — ilyesmit hadarászott a nő. s mire végigmondta, ő már rég elfelejtette az elejét. Magasra festett szemöldökű nő volt, szépnek szép meg fiatal, de mégis az a nem- szeretemfajta. Az ilyenek­nek jut eszébe először az óvóhelyen Is, hogy „Ez a kölyök eltetvez”, meg „Ki tudja,, hol csavargóit, beteg­séget is hozhat” — amióta a városban rekedt, a leg­több rosszindulatot az ilyen 1944 végén Dél-Magyaror- szág felszabadításáért folyó harcokban, majd 1945 tava­szán súlyos Dráva menti csatákban a szovjet, bolgár hazafiak oldalán ott talál­juk a Jugoszláv Népfelsza­badító Hadsereg egységeit is. S ott találjuk ennek kö­telékében a XV. „Petőfi Sán­dor” népfelszabadító ro­hamdandárt azaz a vajdasá­gi, a szlavóniai és baranyai magyar partizánokat. Jugoszlávia népe kommu­nista pártja vezetésével szin­te egy emberként fogott fegyvert a náci betolakodók ellen még 1941-ben. 1941 vé­gén már létrejöttek az új jugoszláv néphadsereg első reguláris alakulatai. Később megalakult Tito marsall pa­rancsnoksága alatt a Ju­goszláv Népfelszabadító Hadsereg, amely a háború kellős közepén az ország mintegy felét kezében, illet­ve ellenőrzése alatt tartot­ta. 1914 őszén a 3. Ukrán Front támogatásával fel­szabadították Belgrádot és a Dunán átkelve a Szerém- ségben, majd a Vajdaságban folytatják a fasiszták üldö­zését. 1944 novemberében részt vették Baja felszabadí­tásában, majd átkelve a Dunán, Mohácsot és Mohács szigetét is megtisztították a fasisztáktól. 1944 decembe­rében délről, kelnék át a Dráván. A Jugoszláv Népfelszaba­dító Hadseregben már a háború során harcolnak ma­gyarok. Köztük találjuk Szalvai Mihályt, a „magyar Csapajevet”, aki e megtisz­telő címét még a spanyol szabadságharcban érdemel­te ki. A jugoszláv hadsereg R £ G E N Y pipiskenők részéről tapasz­talta. Mint ahogy a legtöbb jó­indulattal is nők voltak iránta, de azok az óvóhelyi asszonyságok, vendéglői konyhalányok, utcai járó­kelők — egyszer kalapos úr­hölgyek, másszor kendős nénik — valami okból egé­szen másfajta nők. Magára maradva a folyo­són többször is átböngészte a géppel írott szöveget: Kiskorecz Testvér! Ezt a gyereket, e levél át­adóját, amely egy menekült egyén, az átmenetileg meg­szállt országrészből, része­sítse a zsidóholmikból né­hány szükségesebb dolgok­ban. (Azaz ruhanemű). Kitartás! Éljen Szálas!! Pecsét, Valamilyen aláírás: körzetvezető h. Sokáig téblábolt a folyo­són, az egyenruhások rá sem hederítettek. Végtére egy takarítóasszony vette párt­fogásába, és elvezette ke­resztül az udvaron a hátsó épület alagsorába, a raktár­hoz. Vörös képű, tuskófejű em­ber volt Kískarecz testvér, s az orra olyan lyukacsos, mint a gumiszivacs. Ami­kor megtudta, hová való, felélénkült, — Nem ismered a bátyá­mat? Kiskorecz Imre. Kocsmáros... Az alvégeá xsidókocsmábaa. 16. hadosztályának kötelé­kében az 1944. december 3i-én Sellyén alakult meg a XV. „Petőfi Sándor” nép­felszabadító róhamdandáf. A dandár magját még 1943-ban Szlavónia terüle­tén szerveződött Pétőfi-zász- lóalj alkotta. 1944-ben már a Vajdaságban is egymás után alakultak az itt élő és ideszökött magyarokból partizáncsoportok. A „pető- fisek”, ahogy őket a jugo­szláv partizánok nevezték több felhívásban fordultak á magyar lakossághoz, csatla­kozásra szólítva fel őket. „...Magyar testvéreink! — hangzik egyik felhívásuk—, kövessetek bennünket ma­gyarokat, a Petőfi Sándor- zászlóalj harcosait, akik a fasizmus ellen, a magyarok és Magyarország szabadsá­gáért küzdünk.” A felhívás­ra százak csatlakoztak. S belőlük a szlavóniai, a vajda­sági zászlóaljakból és Ma­gyarországról főleg Bara­nyából és Pécsről érkezett magyarokból alakult meg a már említett Petőfí-roham- dandáí. A Petőfi-dandár négy zászlóaljból állt, létszáma kb. 1200 fő. Parancsnoka a mártírhalált halt Kiss Fe­renc kapitány. A Petofi-dandár legna­gyobb hadi tettét 1945 ja­nuárjában hajtotta végre. Azt a feladatot kapta, hogy a Dráva magyar szakaszán megakadályozza a németek átkelését és Kaposvár irá­nyában támadásuk kibon­takozását. A németek egy­mást követő támadásait — súlyos veszteségek árán sor­ra — rendre m^gakadályoz­■— Ismerem hát. Névről nem ismerte, de látni látta már. És beszélték a faluban, hogy „az a ma­tyó” kapta meg a Három Rózsa kocsmajogát, amikor Terikééket deportálták. Jobban megnézte a tuskó- fejűt, nemigen hasonlítottak egymásra. Legfeljebb, hogy annak is veres az orra. De nem ilyen lyukacsos. Rengeteg holmi egymásra zsúfolva a polcokon. Vala­mikor, még iskolás kora előtt látott ennyi drága hol­mit a szomszéd faluban égy országos vásáron, a kétol­dalt sorakozó csíkos Sát­rak polcain. A nyilas közelebb lépett a dróthálós ablakhoz, s né­mán mozgó szájjal még egy­szer átmorzsolgatta a foga közt a levelet. — Aztán mi leszel, ha megnősz? —Háát. Nem tudom én még. — Jójó. Dé mi szeretnél lenni ? —- Háát. Katona. — Fasza gyérek vagy te. Hungarista leszel, igaz? Megvonta a vállát. Az Va­lami újfaita katona lehet, "nem hallotta még. — Mi a fene. Tán még azt se tudod, mi az a hunga­rista. — Háát.. valami katona. —Több az öcskös, mint a katona. Mert a katona csak a háborúban katona. A ták á magyar és Jugoszláv partizánok. A magyar „petőfisek” leg­szebb hadi tettei közé sú­rolható az 1945. márcips fi­án induló némert támadás elhárításában és visszaveré­sében való részvételük. A Horvátország területéről tá­madó náci alakulatok a Drá­ván áttörve mindenáron be szerették Volna keríteni Tolbuchin csapatait Leg­főbb feladat tehát hídfőt lé­tesíteni a Dráva magyar pártján. A németek két sza­kaszon támadtak: Drávasza- bölcs térségében, ahol az L bolgár hadsereg és Bolmaft község térségében, ahol a ju­goszláv csapatok és a ma­gyar partizánegység véde­kezett. A bolmani német hídfő felszámolásáért folyó rendkívül súlyos harcokban igen sok jugoszláv hazafi és magyar partizán, köztük Kiss Ferenc kapitány is éle­tét áldozta, de végül sike­rült a németek támadását megtörni és a hídfőket fel­számolni. Tolbuchin a ju­goszláv harcosokhoz Inté­zett üdvözletében elismeré­sét és köszönetét fejeztfe ki bátor helytállásukért, „egyben azt kívánom — hangzik a távirat —, hogy 4 Dráva menti harcokban szerzett tapasztalataikat gyümölcsözően használjak fel a fasiszta megszállók vég­leges leverésében.” A Dráva bal partján á sú­lyos harcok során elesett tömegsírokban szovjet, bol­gár, jugoszláv és magyar ka­tonák és hazafiak áluSszáft örök álmukat. Közös ügyért, a fasizmus leveréséért, né­peink Szabadságáért, ä bol­dogabb, szebb Magyaror­szágért áldozták életüket hungarista meg a békében ii katona. És nemcsak a fron­ton, hanem a hátországban ik katona.. Hát a nyilasok hungaristák. Muti a lábad, hadd néni .. Mi vagyunk a hungaristák, te ezt néni tudtad?... Levett a polcról egy oá? bakancsot, de rögtön át­szőtt, hogy nem gyerek lá­bára Való. Visszatette. — Üttél már zsidót? — Én azt még nemigen» Idáig. — Majd ha nagy lészeü, mi? — Persze hogy. — Igyekezz öcskős, a nö­véssel, mert aztán nekem nem marad. Akkorra egyet se hagyunk .. Nézd ezt 4 sok szép holmit, ez mind 4 zsidóké volt. Csalták á né­pet, féketéztek, no látod, ezt érték el vele. Hogy most ez mind a miénk. Belőlük meg szappant főzünk, hogyt legyen valami hasznunk is... Kiválasztotta a legkisebb pár bakancsot. Ez jónak látszott. — Próbáld csak .. Aztán szeretőd van ínár? — Hááátl... — húzta « szót, mit lehet erre mon­dani. — Nono! Aha!... Hogy hívják? — Rózái. Póta Rozika. — Fasza gyerek vagy, mondom én .. Aztán megvan annak a Rozikának minde­ne? Ami kéll?... Kitapogat­tad már a tövén is?... — Hogyisne. — Ki kell azt a lányoknál tapogatni, hát még ezt Sé tu­dod? Hogy a helyén van-e mindén ott is. Ahol nem látni. — Hogyisne. Makariosz a ciprusi helyzetről Kambodzsai harcok Grúz tudós a Szaljut—4 eredményeiről (Folytatjuk! FEKETE GYULA: (FolyxaíJuli 13. Jugoszláv partizánok között

Next

/
Thumbnails
Contents