Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
ICET.ET-MACYARORSZAG $ WT?> -fe&röär fii HÁROM ÉS FÉL MILLIÁRD ipari export megyénkből Tuzséri kommunisták Munkában az új pártvezetőség A Nyíregyházi Vas- és Fémipari Szövetkezetben ebben az évben is nagy mennyiségben készítenek transzformátorházakat NDK-megrendelésre Cipő 400 millióért TuzSéron az ÉRDÉRT Vállalat 14-es számú telepén a kommunisták a pártcsoport- értekezleteken, a taggyűléseken és a pártértekezleteken behatóan tanulmányozták az irányelveket. A dokumentum -vitáján a telep kommunistái ,egyértelműen kifejezték, helyeslik a párt politikájának a tő irányvonalát. Az irányel- -vekben megfogalmazott reális célok alapján az alapszer- ,,vezetek és a csúcsvezetőség '■’kidolgozták az első fél év 'munkatervét. Tevékenységüket már ennek alapján vág- ,-zik. Légrádí József csúcstitkár: — Az irányelvek és a szervezeti szabályzat vitájában a telep ötven kommunistája kért szót, és mondta el véleményét. Azt tapasztaljuk, hogy a százharminckét kommunista véleményével egyet ért a telep mind a kétezer dolgozója. Segítségükkel tudjuk megvalósítani az üzemi demokrácia szélesítését, a fizikai dolgozók bevonását a vezető testületekbe. Ezzel vi. szont az is együtt jár, hogy a pártszervezetek, a gazdasági vezetés, a tömegszervezetek a jövőben jobban segítsék a dolgozók politikai és szakmai felkészítését. Az újraválasztott vezetőségek feladata: mozgósítani a munka- fegyelem további erősítésére, a termelőberendezések — a hatalmas daruk, hosztoló és kéregelőgépek, targoncák, munkagépek — jobb kihasználására az üzem- és munkaszervezés további korszerűsítésére, az ésszerű takarékosságra, Balogh József, a kettes Mapszervezet titkára: — Nálunk a női dolgozók száma százötven. A munka szinte minden területen nehéz. a balesetveszély miatt nagy és állandó figyelmet igén -el Ennek ellenére a 600 ezer köbméteres évi tervünket a múlt esztendőben is túlteljesítettük. Aki ismeri ezt a szakmát, tudja, hogy itt a technika állandó változásban van. A mi famunkásaink már Bem veszik kezükbe a fejszét, kézi erővel • alig emelgetik a hatalmas farönköket. Helyettük elektromos fűrészek, emelődaruk és Dieseltargoncák végzik a munkát. Viázont ezeket az okos masinákat tudni kell kezelni. Ehhez viszont emelni kell az általános és szakmai műveltségüket. Ennek segítése is a kommunisták feladata. Virga István csúcsvezetőségi szervező titkár: — A munkahely számos teendője közül a legfontosabbakra irányítja a figyelmünket A termelési feladatok megoldása mellett itt van hazánk felszabadulása 30. évfordulójának a megünneplése, mellyel kifejezésre szeretnénk juttatni őszinte barátságunkat felszabadítónk, a szovjet nép iránt. Az ünnepség előkészítésében és lebonyolításában különösen sokat tehet vállalatunk MSZBT- tagcsoportja. A kongresszusra és a felszabadítás! évfordulóra a munkaversenyben már eddig is sokat tettek szocialista brigádjaink. Az újjáválasztott vezetőség feladata a verseny további szélesítése, az eredmények propagálása, elismerése. Majoros János vagonrakót most először megválasztották alapszervezeti vezetőségi taggá: — Kezdem érezni, mekkora felelősség az alapszervezeti vezetőségben dolgozni. Én a Lenin szocialista brigád tagja vagyok. Eddig az volt a legfőbb gondom, hogy sem az én, sem a társaim ujját le ne csípje a fa. Most meg hétszáz, ember termelési és egyéb ügyes-bajos dolgára is kell figyelnem. A mi munkánk abból áll, hogy faragott fákat rakunk vagonba hazai és külföldi megrendelők igénye szerint. Ha nincs vagon, akkor meg hosztolunk. végezzük azt a munkát, ami éppen adódik. Most, hogy vezetőségi tag lettem, ez ellen az „ami jön munka” ellen kell többet tennem. Meg kell értetni a vasúttal, hogy több százezer köbméteres gömbfa manipulálása és vagonba rakása csak nagyon fegyelmezett munkaszervezéssel valósítható meg. Azt is látni kell, hogy itt is emberek, vidékről bejáró családapák dolgoznak, akiknek a „túlóráztatása, nem hoz senkinek semmiféle hasznot. Szocialista szerződésre gondolok köztünk és a záhonyi vasutasok között. így tervszerűbbé tehetjük a munkát, energiát, időt nyerhetünk. Beszélnek erről a XI. kongresszus irányelvei is, amelyeket mi a magunkénak tartunk. SIgér Imre Szabolcs-Szatmár megyében 1974-ben 36 ipari üzem dolgozott exportmunkán. A húsz minisztériumi, a három tanácsi és a tizenhárom ipari szövetkezeti üzem — az előzetes mérlegadatok szerint — összesen 3 milliárd 101 millió forint értékű terméket állított elő, illetve végzett bérmunkát külföldi megrendelésre. Ebben az évben, annak ellenére, hogy az exporttevékenységében részt vevő üzemek száma eggyel csökkent — kisvárdai Vulkán — tovább növekszik a megye exporttevékenysége. A már elkészült, vagy még véglegesen jóvá nem hagyott tervek alapján Szabolcs- Szatmár megye ipari exportja — a bérmunkát is beleszámítva — megközelíti majd a három és fél milliárd forintot. Feltehetően ez még tovább növekszik. Gyógyszer, konveyor, konzenr Az év legnagyobb exporttálója ezúttal is a tiszavas- vári Alkaloida Vegyészeti Gyár, ahonnan az elmúlt évi 551 millióval szemben az idei tervben 578 millió forint értékű terméket értékesítenek külföldön. Ebből 437 millió forint értéket képvisel a tőkés piac. A következő „nagy” — 409 milliós export iával — a Ha jtóművek és Festőberendezések Gyára nyíregyházi gyáregysége. Az elmúlt évi eredményéhez viszonyítva itt közel 60 milliós növekedést terveznek. Partnerük továbbra is a Szovjetunió, ahova KX típusú nehéz-, és DCP típusú könnyű kon- veyorokat, elektroforetíkús festőberendezéseket szállítanak. A Nyíregyházi Konzervgyár éves tervében az export értéke 443 millió forint. A növekedés itt is majdnem hatvanmillió. A tavaly elszállított termék 3640 vagon volt. Az idén 4200 vagon nyíregyházi konzervkészítmény hagyja majd el az országot. Mintegy nyolcvankét millió forinttal növeli az idén exportját a Taurus nyíregyházi Gumigyára. A 361 millió forintot jelentő export nagy részét ezúttal is a tőkés piac jelenti. Többek között, több, mint 200 millió forint értékben szállítanak a kapitalista államokba különböző kemningcikkeket. A Papíripari Vállalat nyíregyházi gyára ez évben is mintegy 15 százalékos növekedést tervez exportra. Nagyságrendben következik a Növényolaj- és Mosószergyártó Vállalat nyírbátori növényolajgyára. A gyár elmúlt évi exportja — főleg növényolajból — 190 millió forint volt. Idei exportjuk a megrendelésektől függ. Az NDK-ba például a napokban szállítottak el 160 tonna nyers étkezési napraforgóolajat. A Nyíregyházi Dohányfermentáló Vállalat az elmúlt évben 200 vagon dohányt szállított külföldre francia, szovjet, NDK, csehszlovák, lengyel és osztrák megrendelésre. Az idén — itt is a diszpozícióktól függően — hasonló igényekkel számolnak. A tavalyi szállítmány értéke — jelenlegi, világpiaci árakat véve alapul — mintegy 150—- 160 millió forint. Százmillión felül tervez exportot a Vörös Október Férfiruhagyár nyíregyházi gyáregysége. Hasonló nagyságrendben exportál az Elektroakusztikai Gyár UNIVERSIL gyáregysége. Az EAG kisvárdai üzemének exportja továbbra is a képkeretléc. A MEZŐGÉP exportja a tavalyi 56 millióról az idén már 80 millióra növekszik. Vasszerkezeteket szállítanak Csehszlovákiába, az NDK-ba és konzervipari gépeket, gépsorokat a Szovjetunióba. Peruba gyümölcszúzőkat, dörzshámozókat rendeltek, az NDK-ba hat darab parajés babmosó készül. Uj piac Nigéria és Vietnam, ahova D—30-as és D—24-es darálókat küldenek — egyelőre — bemutatásra. Növekedik az export a Magyar Optikai Művek mátészalkai szemüveglencse gyárában. Különösen nő az igény műanyag szemüveg- lencsék iránt, amelyeket Amerikába, Olaszországba és Svédországba szállítanak. A Szovjetunió az üvegtermékekből vásárol nagy mennyiséget. Tavaly a gyár mintegy 37 millió forint értékben exportált, az idén már 68—70 millióra számítanak. Fékbetét Zsigulikhoz A Felső-tiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság termékei — parkettfriz, szőlőoszlop, rakodólap és karó — iránt az elmúlt évben nőtt az igény külföldön, s több mint ötvenmillió forint érték1 talált vevőre. Idei szállításra eddig 40 millió forint értékben kaptak megrendelést. A termékek nagy része ezúttal is Svédországba, Ausztriába, Olaszországba és az NSZK-ba „utazik”. Kisebb volumenű exportot „bonyolít” le az Ipari Szerelvény és Gépgyár mátészalkai, az Elektromechanikai Vállalat beregi gyára, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat, a METRl- POND fehérgyarmati gyáregysége. Az' elmúlt évben a METRIPOND gyáregységének termékei Kubába, Vietnamba, a közel-keleti államokba és a már fejlődő országokba irányultak. Az idén a Szovjetunióba is szállítanak mérlegeket. A Villamosszigetelő és Műanyaggyár az idén az NDK* val kooperálva — a Wartburg, Trabant és Moszkvics fékbetéteken kívül — megkezdi a Zsigulikhoz szükséges tárcsafékbetétek gyártását is. Tervezett exportértékesítésük az idén mintegy 26 millió forint A tanácsi ipar három vállalata — a Szabolcs és az Auróra, valamint a Tiszalö- ki Faipari Vállalat — az idén 114 milliós értéket termel exportra. Az ipari szövetkezetek — a bérmunkával együtt — 430 milliót terveztek. A nyugati államokban például egyre keresettebbek a népművészeti termékek. Nagy mennyiségben szállítanak már belőle / a nyugatnémeteknek, angoloknak, olaszoknak, a dánoknak, de eljut a termék« japánokhoz U. Továbbra is jelentős érté-í két képvisel Szabolcs-Szatmár megye exportja. Az elmúlt évben a két tanácsi vállalat — Szabolcs, Auróra — és a négy szövetkezeti —» RACITA, KALLUX, Viktő^ ria, valamint a nyíregyházi cipész — összesen 348 millió forint, értékű, . lábbelit készített exportra.’''Idei tervük már megközelíti a 400 milliót. A nyíregyházi vasipari szövetkezet NDK-kooperá- cióban készít olajradiátorokat, a Kisvárdai Vas- és Fémipari Szövetkezet a Ganz Darugyár, valamint a MEDICOR exportmegrendeléseiben kooperációs partner. A Nyíregyházi Kárpitos és Üveges Szövetkezet és a nagykállói vasipari szövetkezet közös vállalkozása az export motorvonatok üléseinek gyártása. Jelentős export megrendelésen és bérmunkán dolgozik a Nyírség Ruházati, a Fehérgyarmati Ruházati és Szolgáltatóipari# a Nagykállói Textilruházati# a Nyírbátori Ruhaipari, a Kisvárdai Ruházati és a Baktalórántházi Építő- és Szakipari Szövetkezet. A nyugati bérmunkák az idei tervekben is jelentős szerepet játszanak a szövetkezeti textiliparban. Tóth Árpád Tizenegyen K ilenc gyerek. Emberöi- tőnyi a korkülönbség a legidősebb és a legkisebb között — huszonöt év. Család Csengerben, az ország legkeletibb csücskében. Nyomorúságból, robotból indultak a szülők. Sok testvér, napszám, marokszedés ami volt. • A házasság után csak magukra számíthattak. A fia- talaszony hét testvérét hagyta otthon. S az első évben, 1937-ben már jött is a gyerek. — Tanyára költöztünk. Elvállaltunk mi minden munkát. ami csak akadt. Muszáj volt .. Hátrasimítja hófehér haját. egy Fecskét dug niko- tinszítta bajsza alá. Márián József 59 éves.- Felesége kilenc gyermeket szült: hat fiút és három lányt. Négy évvel ifjabb az uránál. Öagadt lábai a magasszárú cipőben is fájnak — nem sokáig bírja az állást, a jár- kálást. — Tavaly leszázalékoltak. Rokkantsági nyugdíjat kapok egy éve, takarítónő voltam a rendelőintézetben. A lányom vette át a munkámat, most ő dolgozik a helyemen. 0 Kilencgyermekes család. Nem sok ilyen van manapság. Háromszorosa a mai családmodellnek. .. Amikor a nagyfiú szakmát szerzett, már öt testvére volt. Mire a 46-ban született harmadik fiú elvégezte Nyíregyházán a mezőgazdasági technikumot, kétéves volt a kilencedik gyerek. Sok szájnak kellett enni adni. — Hát, volt részünk elég nyomorúságban. Ezt a házat a telekkel 46-ban kaptuk, juthatott telekként. Valami két és fél ezer pengőt kellett fizetni érte. Régi, tán százévesnél is öregebb, szalmatetős, földes szoba-konyha volt. Amit most lát, az már mind a mi munkánk. Pedig de nehezen ment néha... O A Jókai utca kerítései között nem szégyenkezhet a Máriánéké. Az alacsony házacska is csinos, tévéantenna nyúlánkozik a tetején. A valahai szoba-konyhából háromszobás házat varázsolt a szorgalom. Az elölről ragasztott apró, üveges előszoba után a volt konyha fiatalságot, vidámságot áraszt. A falakon színes fotók, kivágott képek, cigarettásdobozok, mütyürkék — fiatalok ízlésvilága. — Magdi lányom most fog érettségizni a gimnáziumban, Ibolya is itthon van még, huszonhárom éves. ö dolgozik a helyemen. öt gyerek van otthon a Márián-háznál — a négy legidősebb már házas. Jóska öntőmunkás Csepelen. Bandi katonatiszt, Jászberényben élnek. Péter itthon maradt, Csengerben, gépszerelő a tsz-ben. Kati, a legidősebb lány Szálkán lakik. Budapesten, a telefongyárban szerzett szakmát. Pár hónapja költöztek le, most a MEZÖGÉP-nél dolgozik. — Eddig még minden évben felhizlaltunk két disznót. Karácsony táján levágtuk, volt aki megegye. Tavaly már nem akarózott kettőt . Mi már nem bírjuk enni. De tudja, ha a gyerekek hazajönnek... A három legfiatalabb még tanul. Az érettségi előtt álló lány egészségügyi szakiskolára készül, Zoli másodikos a nyíregyházi pénzügyi szakközépiskolában. Lacika hetedik osztályos. O Az otthon lévő legidősebb fiú betanított munkás — festő a tanács költségvetési üzeménél. Ebben az évben megszerzi a szakmunkásbizonyítványt. Rendszerint 1600—1800 forintot keres. Most éppen semmit: fagyszabadságon van. Ibolya hatórás munkájával 820 forintot hoz haza. A mama nyugdíja 800. A családfő ■— fűtőmindenes a gimnáziumban — körülbelül 3000 forintot kap a családi pótlékkal együtt. A házikassza közös: heten osztoznak rajta. — Ha Zolika hazajön, megkapja a kollégiumi díjat, meg a zsebpénzét, ötven forintot. Nem is kell neki mondani, hogy fiam, ennyi van... Csak akkor nyel nagyokat szegénykém, amikor — ahogy mondja — az osztálytársai ötszázasokat lobogtatnak egy-egy hazautazás után. Részletre vásárolunk, ha nagyobb kiadás van, az almából fizetjük. De mostanában az sem hoz olyan jóL Kiöregedett, akárcsak ml. Három éve nem vállalok már munkát másnál. Azelőtt permeteztem, metszettem# kaptam százforintokat. Már nem bírom, az az igazság.., O A mama ritkán szólt bele férje beszédébe, inkább csak helyeselve bólintga- tott. Nem nagyon tudott volna nála többet mondani — közel negyvenéves házasságuk alatt közös gondok verték őket, közösen örültek. — A legbüszkébbek arra vagyunk, hogy a gyerekeink miatt soha meg nem pirult az arcunk. Soha nem bántuk, hogy sok a gyerek. lataav&sgi Győr®
