Kelet-Magyarország, 1975. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-14 / 38. szám
4 «ttCT-MAOTAÄORSZlW $975. íéSfulr f| ft Újdonságok tudományos kutatások tapasztalatcsere a mezőgazdaságban Első a Szatmárkert Gyümölcstermesztést rendszerek alakulnak Az érdeklődés is jelezte, hogy érik valami Szabolcs- Szatmárban. Érik a szükséges továbblépés, a gyümölcstermesztés halaszthatatlan korszerűsítése. Kétszáznál több gyümölcstermesztési szak-, ember és más gazdasági vezető hallgatta meg "előbb Pe- kó József, a MÉM kertészeti osztályvezetőjének előadását, amely összefoglalt és tájékoztatott, majd Hegymegi István, a Mátészalkai Állami Tangazdaság igazgatójának ismertetőjét a Szatmárkert almatermesztési rendszer alakulásáról, közelebbi és távolabbi lehetőségeiről. Elérkezett az idő Péké József elmondta, hogy a gyümölcstermesztés korszerűsítése jócskán elmaradt a többi növénytermesztésének korszerűsítésétől, aminek elsődleges oka, hogy a korszerűsítés költségei általában nagyok, a speciális gépek — amelyek elengedhetetlenül szükségesek — meglehetősen drágák. Másik ok, hogy a kertészeti termesztési rendszerek szervezése, kialakítása eltér a többi növényétől, ez nehezebb, bonyolultabb és hosszabb időt kíván, hiszen az ültetvények kicserélése, jobb fajtával történő felújítása csak telepítéssel biztosítható. Mindezek ellenére elérkezett a korszerű gyümölcstermesztési rendszerek kialakításának ideje. A gyakorlatban is hozzákezdtek ehhez a munkához, az országban több zárt, iparszerű gyümölcstermesztési rendszer szerveződik, alakul. Ezek közt is legkecsegtetőbb — és legelfogadhatóbb — a Szatmárkert néven alakuló rendszer, amelynek <gazdája a .Mátéé szálkái, Állami Tangazdaság lesz. A "másik rendszer Nyír- kert néven Vaja központtal Szerveződik. Általában a kertészeti, de azon belül a gyümölcskertészeti rendszereket úgy kell megszervezni, hogy azok mindent maguk csináljanak, a fajták előállításától, a csemeteneveléstől kezdve a végtermékek készítéséig és értékesítéséig. A gyümölcsök többsége piacérzékeny, az értékesítési lehetőségek nem egyenlőek. A gyümölcsöket általában frissen és jő minőségben kell értékesíteni, mert csak ez biztosítja a nagy jövedelmet. Éppen ezért ajánlatos a gyümölcsfelvásárló vállalatokat is bevonni a rendszerbe, a társulásba. A Szatmárkertnek például tagja lesz a HUNGAROFRUCT Külkereskedelmi Vállalat is. így a termelők és a kereskedelmi vállalat érdeke azonosai: minél jobb minőségű gyümölcsöt minél magasabb áron értékesíteni. He csak almát Az alma olyan gyümölcs, amely korszerű tárolással és hűtéssel viszonylag sokéig eltartható. Ez lehetővé teszi, hogy a termelők — a rendszerek is — kivárják a legjobb értékesítési időszakot. Éppen ezért a legtöbb gazdaság elsősorban almát akar termelni. Ezt azonban nem lehet megengedni, mert ha mindenki csak almát termeszt — bekövetkezik a túlkínálat, ami törvényszerűen az árak csökkenéséhez, sőt ráfizetéshez vezet- Ugyanakkor más gyümölcsökből — elsősorban bogyósokból és csonthéjasokból — az ország minimális szükséglete se lenne kielégítve Ezért az almát a zárt rendszerekben is társítani kell más gyümölcsökkel, Sza_ bolcs-Szatmárban elsősorban bogyósokkal. A korszerű gyümölcstermesztés! rendszerek legfontosabb követelményei; a fajok jó kiválasztása a helyi lehetőségekhez igazodva. (Talaj, éghajlat, munkaerő, gépi kapacitás, feldolgozó és értékesítési lehetőségék. stb.) Teljesín zárt rendszereket *fair gépekkel betakarítható gyümölcsökkel lehet kialakítani. A teljes gépesítés 30— 40 százalékkal csökkenti a termelési költségeket. Az érzékeny és frissen értékesítendő gyümölcsöket továbbra is kézzel kell leszedni. Részben vonatkozik ez az almára is. A rakodási, szállítási, osztályozási, tárolási és egyéb munkák azonban az almánál gépesíthetők. Sövény rendszerű telepítésben a metszés is gépesíthető. Nagyon fontos követelmény a zárt rendszerekben az egységes termesztési technológia alkalmazása a telepítéstől a tárolásig. Ezért nagy a bázisgazdaságok szerepe és jelentősége. A bázisgazdaságok — Ilyen a mátészalkai tangazdaság is — feladata a légkor, szerűbb módszerek kialakítása és a szakemberek kiképzése, továbbképzése. Természetesen: alapvető feltétel a pénz, a beruházási források biztosítása, mert a költségek nagvok. Az állam azonban a rendszereknek nagy fokú anyagi támogatást biztosít Korszerű termesztési tech. nológiával biztonságosan magas termést lehet elérni a rendszerekben — hangsúlyozta Pekó József. — Rendszerben a meglévő ültetvények terméshozama két-há- rom év múltán 30 százalékkal növelhető. De nagyon fontos a gépesítés és a munkák magas színvonalú szervezése. Különösen fontos a növényvédelem tökéletesítése. Ezek a tényezők a termelési költségeket jelentősen le- csökkentik és növelik a jövedelmet A gyümölcstermesztő rendszerek kialakítását akkor is el kell kezdeni, ha a társuló gazdaságok ültetvényei és módszerei nem egyenlőek. Elsődleges cél: a meglévő ültetvények művelésének, növényvédelmének egységesítése az alkalmazható legkorszerűbb technológia szerint. Az egységes ültetvények kialakítása csak távlati cél, hiszen ahhoz a jelenlegi ültetvényeket ki kell cserélni. 30 százalékos fermésnö?e!és Lényeg, hogy a munka elkezdődjön, mert a feladat sürgető. Jelenleg még egyet- J len működő rendszer sincs az j országban. Viszont elsők közt j alakulhat ki, valósulhat meg | a Szatmárkert almatermasz- tési rendszer, mert a Máté- í szálkái Állami Tangazdaság szakemberei által készített tervjavaslat egyike a legjobbaknak és kevés változtatással elfogadható. Nagy előnye, hogy a gépek többségét a KGST-n belül, szocialista piacról kívánja beszerezni. Hegymegi István a Szat- márkertről szóló ismertetőjében elmondotta, hogy azt egyelőre 4000 hektár területen tervezik. A régi ültetvényeket, ha legalább 50 hektár nagyságúak — be lehet vonni a rendszerbe. Az új, korszerűen telepített ültetvényeknek viszont legalább 200 hektár nagyságúaknak kell lenniük. Ezeken a terv — ha az új liltevényrendszer kialakul •— évente 400 mázsa alma hektáronként. Az al- matennesztési lehetőségek — és hagyományok — Szatmár. ban a legjobbak. Ezért mernek a jövendő rendszerben hektáronként 400 mázsa almára számítani. De egyelőre az a feladat, hogy a meglévő ültetvények rendszerbe kerüljenek és azokon egységes technológiával, különösen jó növényvédelemmel 30 százalékkal növelni a terméshozamokat. Hegymegi István azt javasolta a rendszer leendő tagjainak, hogy Szatmárban az almát elsősorban bogyósokkal társítsák, de számításba Jöhet a szilva ís. Szeníre! József A fóliasátor építése, hasznosítása A rakamazi Győzelem Tsz kertésze! megkezdték a fóliasátrak felállítását. Képünkön: Szloboda József, Balogh László és Szloboda Frigyes a magágyat készíti elő. (Hammel József felvétele) Az elmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyítják a fólia alkalmazásának előnyeit a zöldséghajta- tásban. A korai primőr zöldségfélék a kulturált táplálkozásban nagy szerepet játszanak, ezért a kormány a termelés további bővítését több intézkedéssel segíti. Azok a termelők, akik 2 éves értékesítési szerződést- kötnek a helyi ÁFÉSZ-szel, Kertbarátok tanácsadója Jermti jonatánfák szabolcsi metszése (I.) 30 százalékkal olcsóbban kapják a fóliát és az ahhoz szükséges vázszerkezetet. A kisüzemi fóliás zöldségtermesztésnek más megyékben több éves hagyománya van, e tapasztalatokat felhasználva ismertetem a hasznosítás módjait: a háztáji gazdaságokban is a legcélszerűbb az olyan méretű fóliasátor megépítése, amely alatt közlekedni tudunk és a különböző munkafolyamatokat el tudjuk végezni anélkül, hogy a fóliát a vázszerkezetről le kellene venni, A vázszerkezetet készíthetjük fából, vasból, vagy megvásárolhatjuk a kereskedelemben kapható műanyag bordákat. A fóliasátorra jellemző, hogy 4—5 méter széles, magassága 2—3 méter. A tar tó bordákat 1—1,5 méter távolságra helyezzük el egymástól A függőlegesen álló bordákat vízszintes bordákkal összekötjük. Ha fából készítünk vázszerkezetet, arra ügyeljünk, . hogy a fa ne legyen nedves, ebben az esetben kiszáradás után meghajlik. Bármilyen vázszerkezetet Is alkalmazunk, alapkövetelmény, hogy a fólia kifeszíthető legyen rajta és a szél nyomásának ellenálljon. Építése fagymentes napokon célszerű, amikor a talaj könnyen mozgatható. A bordák mellett kívülről a sátor két oldalánál 30—40 centiméter mély árkot készítünk és a vázra elterített takaró alsó szélét az árok alján visszahajtjuk. Ezután az árokba kevés földet helyezünk és a fóliát két szélénél fogva néhányszor felemeljük a földdel együtt. A mozdulatot megismételjük, amíg a fólia feszes nem lesz. A föld rázogatását a fóliasátor teljes hosszában elvégezzük. A kellően megfeszített fóliából» a bordák kiemelkednek. A fólia fénves üvegesszínű lesz, Ütődésíe dobhangot ad. A ielek észlelése után a fóliasátor mindkét oldalán az árkot földdel megtöltjük. A bordák között a fólia talajjal érintkező uborkapalántára. E növényeken. addig hagyjuk a fóliát, amíg a többletmeleget meghálálják. Hasznosíthatjuk a fóliát fűtéssel is. Ebben az esetben a hajtatott növények korábban értékesíthetők, mint fűtés nélküli hasznosítás esetén. A fóliasátor fűtéséhez legjobban bevált az olajkályha, amelyet a lakóházak fűtésére alkalmaznak. A fűtőcsövet hosszan vezetjük a fóliasátor alatt, hogy a meleget minél nagyobb felület- alatt adja le a kályha. Egyszerű megoldás, ha a fóliasátor talajába fekvő kéményt építünk, amelynek kemence részébe hulladékanyaggal tüzelünk. Fűtéssel történő hasznosítás esetén a hónaposretket január végén vetjük a fólia alá. vagy feb. ruár elején salátát, káposztát, karalábét, vagy karfiolt ültetünk. E növények értékesítése után ültetjük a sátor alá a paradicsomot, paprikát, vágy uborkát. A fűtött fólia alatt nevelhetünk a szabad földi korai termesztéshez palántát. A káposztát, karalábét, karfiolt paradicsomot február első felében vetiük és április eleién ültetjük kJ. a szabad földbe. A palánták kiültetése után a fóliát hasznosíthatjuk meleg igényes paprika és uborka haj tatására. A paprikát, uborkát, <J5ny- nyét márciusban vetjük fólia alá palántanevelés céljából, ezeket a növényeket június elején ültetjük a szabadba. Ebben az esetben a fóliát előnövénnyel hasznosíthatjuk saláta, vagy hónaposretek haj tatására. A leírtakból Láthatjuk, hogy lényeges a növények megfelelő időben történő elvetése, mert az alapja a többszöri hasznosításnak. Az előállított, illetve megtermelt zöldségféléket a helyi ÁFÉSZ-ek leszerződik, amely jó értékesítési biztonságot jelent a termelőknek. Karád! István Nagy Sándor, megyénk nagy pomológusa a 30-as évek végén került Szabolcsba. Először mint egyesületi, majd állami kertészeti felügyelő működött. Három évtizedes fáradhatatlan munkája nagyban hozzájárult a nyírségi almatermesztés felfejlődéséhez. Nagy r=sze volt abban Is, hogy az almatermesztés területén Szabolcs nemcsak mennyiségben, hanem minőségben is kiemelkedett a többi megyék közül. Nagy Sándor a jonatán sajátos metszési módját nem feltalálta, hanem megtalálta Szabolcsban. Felismerte, hogy a Szabolcsban végzett jonatán metszési mód teszi lehetővé a jonatán lisztharmat elleni védelmét, a gyenge, lecsüngő gallyazatú fa erősebb növekedését, a termés egyenletes nagyságát — és megfelelő koronaritkítás mellett — a gyönyörű, utánozhatatlan jonatán piros- ságát. Nagy Sándor nevéhez fűződik a metszési mód me- gyeszerte való elterjedése, általános alkalmazása. Megyénk almafa-állomá- nyának nagyobbik fele ma is idősebb, már korábban termőre fordult egyedekből áll. Ezeknek 70—80%-a jonatán, amelyeken még 10— 15 évig termelhető e metszési móddal egészséges alma. Ezekből az idősebb fákból igen sok van kiskertekbe házikertekben. Az állal gazdaságok és tsz-ek sok felszámoltak belőlük, me már nem tartották rental lisnak. A házikert tulajdoni sai másképpen ítélik meg fa hasznát; a fa árnyékolás díszítő volta, térkialakító ki pessége stb. és nem utolsi sorban, hogy nagy termőfeli létével és ebből következőé évenkénti nagy termésévi el tudja-e látni az egész csí Iád téli alma-szükségletét, hs tározza meg, hogy meddi marad meg az öreg, korsze rűtlen koronájű fa. Ezz< számolva a szabolcsi mei szésnek még sok évig Jövőj lesz a házikertekbe.L A szabolcsi metszés amel lett, hogy sok munkaórát ige nyel az, hogy a fa koroná ja nehezen megközelítheti magasba törő, igen sok előny nyel is jár. E metszési mod dal a fa vezérágainak évre évre történő alakítását, nő vekedésirányítását, — a fa löslegesen keletkező vessző eltávolításával — ritkító mei szését és — a meghagyó! vesszők gyenge visszavágd sával — termőre metszést vé gezzük el. Tehát minden ta vasszal, illetve iombtalai állapotban, minden jonatán fa — legyen az bármilyei korú termőfa is — e met szési móddal alakítható, rífc kító, és termőre metszésbe? részesíthető. Inántey Fecent--- --------Tavaszi faültetés kiskertekben A megvásárolt egészséges oltványokat lehetőleg azonnal ültessük el. Ültetés előtt a talajt legalább 60—70 cm mélyen forgassuk ís ba lehetséges trágyázzuk meg. Gyakoribb azonban, hogy gödreikbe ültetünk. A gyümölcsbokroknak (ribiszke, málna, szeder, köszméte) legalább 60X60 cm alapú és 40 cm mély gödröt ássunk a telepítés előtt l*-2 héttel. A gyümölcsfák már nagyobb 120X120 cm alapterületű és 70—80 cm mély — gödröt igényelnek. A kiásott földet, a talaj felső részét, s az altalajt, két oldalra halmozzuk fel. Hagyjuk, högy az ások jól átnedvesítsék. A két földkupacot a növények" későbbi jó fejlődése érdekében keverjük össze kb. 5—6 kg érett istállótrágyával vagy komposzttal. Egy-fegy gödör aljába pedig úgy szóx-junk 30—40 dkg szuperfoszfátot és 20—30 dkg 405/o-os kálisót, hogy a gyökerek közvetlenül ne érintkezzenek vele. A gödörbe a földet ültetés, előtt rakjuk vissza, hogy kissé megülepedjen. Ültetéskor csak annyi flKfc det emeljünk ki, hogy a csemete gyökérzete jól elférje* a kis gödörben. A gyökérzsa metszésékor csak a roncsol: és sérült gyökérágakat vágjuk vissza és mártsuk sűrf agyagpépbe. A koronát májé csak tavasszal kell metszeni Amennyiben a gödör ásásakor több pajort taiáltuni volna a gyökerek pépezésev kor keverjünk a masszába kevés Hungária L 2 rovarölő szert. Az agyagpépbe mártofj oltványt úgy helyezzük a gödör közepére, hogy a szemzés helye (az ülepedésre számítva) kb. 5—6 cm-rel magasabban legyen mint. a talaj felszíne. A gyökerek közét a visszahagyott beltalajjal jól kitöltjük és óvatosan betapossuk. A gyümölcsbokrokaf eredeti helyzetüknél mintegy 5—10 cm-rel mélyebbre ültessünk, mert úgy erősebb gyökérzetet fejlesztenek majd. A jobb eredés érdekében hasznos beontözni a növényeket, hogy a talaj a gyökerekhez iszapolódjék. ITj könyvek Szilágyi Kálmán; SZAMÓCA Timor Béla? ŐSZIBARACK Túri István—Fódór Béla: KERTESZET A FOLIA ALATT A GÉPI FEJES TECHNOLÓGIÁJA 3. átdolgozott kiadás. Szerkesztette; Katona Ferenc r\ TECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A NAGYÜZEMI JUHASZATOKBAN Szerkesztette: Udvari László TECHNOLÓGIAI VÁLTOZATOK A NAGYÜZEMI SERTÉSTARTÁSBAN Szerkesztette: Udvari László kisÁllattenyésztők ZSEBKÖNYVE Szerkesztette: Gonda Irén Molnár László: TYOKTARTAS A HAjBTAJOH Horváth Zoltán: BEVEZETÉS az állatorvosi belgyógyászatba Kovács Ferenéi ALLATHIGIÉNIA Balázs Ferenc— Dimitrevits György: A N ö VÉNY VEDELEM GSFS3 Bánházi János— Fülöp Gábor: A MINIMÁLIS TALAJMÜVELES részére kevés földet rakjunk, hogy a fólia feszességét megtartsa. A fóliasátor hasznosítási módja több féle lehet. A fűtés nélküli fólia alá február végén, március elején vethetünk hónaposretket, vagy ültethetünk karalábéi, karfiolt korai káposztát, salátát. Ezek a növények április elejéig maradnak a fólia alatt, az időjárás melegre fordulása után a fóliát áthelyezzük paradicsom-', paprika-, vaav
