Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

fsm. JanuSr ft taK^SÄOTASORSZX» é : A miuikásszakmák rangja JELENTŐS PÁRTPOLITIKÁI , ESE­MÉNYSOROZAT kezdődött január 6-án a Hajtóművek, és Festőberendezések Gyára nyíregyházi, 4-es számú gyáregységében. Ek­kor alakult meg az 1-es pártalapszervezet, s választott vezetőséget első alkalommal. Ezt' a napokban még a 2-es és a 3-as pártalapszer- vezet megalakítása követi. így az új esztendő­ben a megye egyik jelentős üzemében a párt- munkát, pártéletet csúcsvezetőség irányítja majd. Megválasztására január 17-én kerül sor. Ezzel, a részben centralizálással és decent­ralizálással valójában korszerűbbé válik a pártirányítás, egy-egy párt-, gazdaságpolitikai kérdéssel behatóbban tudnak majd foglalkoz­ni a gyár kommunistái. Hogy ez valójában így van, — s mindinkább így lehet — jó bizo­nyíték volt rá az 1-es alapszervezet alakuló, vezetőséget választó taggyűlése is. Korábban ötös csoportok alakultak, s így beszélték meg a XI. kongresszus irányelveit, s a pártszerve­zeti szabályzat tervezetét. Bár azok is aktívak voltak, s attól tartottak, hogy a taggyűlés ép­pen ezért .jcsendes” lesz, nem így történt. És­pedig talán azért nem, mert — úgy tűnik be­válik e szervezeti forrná, — az üzemrészenként alakuló pártszervezetek' jobban, mélyebben és a sajátos gondjaikat tudják megvitatni. Ritkán hallottam olyan szenvedélyesség­gel beszélni a jövő munkás nemzedékéről, ta­nításukról, az ezzel járó gondokról, mint ezen a pártfórumon. Kommunista fizikai munká­sok; esztergályosok, lakatosok, szerszámkészí­tők stb. mondták el véleményüket, tapaszta­lataikat. írásban is, szóban is kérték, hogy a kongresszus kiemelten kezelje ezt a kérdést, mert mint hangsúlyozták: rendkívül sok probléma vetődött jel az utóbbi években az ijjú szakmunkások nevelésével, illetve az ipa- ritanuló-képzéssel. És ez egy olyan jelentős a KGST-kooperációban is fontos szerepet játszó üzemben mint a HAFE, különösen fontos. Az idei 'feladatok növekedtek, több mint 500 mil­liós tervfeladatot kell megvalósítaniok. Erre alaposan fel kell készíteni az ifjú munkás- nemzedéket is. I az rrt Anyel vekkel EGYETÉRTÉS­BEN különösen hangsúlyozták, hogy a gazda­sági életben jobban kell érvényesíteni a jövő­ben a pártszervezet, a kommunisták termelést segítő és elle-nörző szerepét. S ez vonatkozik a tanulóképzésre is. A HAEE-nek jelentős a bá­zisa. Több mint 300 ipari tanulója van. A vita­indító és a csoportok által megfogalmazott és ismertetett vélemények jó alapot nyújtottak a vitához. Kitűnt, hogy például egyetlen gya­korlati oktató sem tartozik a gyár állományá­ba azok közül, akik e 3ÖŐ fiatalt óktatják-ne- veük. Tapasztalt lakatosok, esztergályosok mondták el, hogy alacsony színtűnek tartják a gyakorlati képzést. Többen elmondták, ne csak azzal foglalkozzanak az illetékesek, hogyan csökkentsék a tananyagot, hanem főleg azzal, hogyan lehet jól képzett szakmunkás fiatalo­kat nevelni Figyelemre érdemes javaslatok hangzottak el. Esrvik. hogy a tanulók egy évig ’legyenek a tanműhelyben, s utána 2 esztendőt az üzemben, brigádokban, kiváló szakmunká­sok mellett töltsenek el. így megkapják a szükséges szakmai alapokat is, amelyekre épí­teni lehet Papp István üzemvezető ezt mondta:) „VB. munkások nagyon fontosnak tartjuk a szak­munkásképzést. az utánpótlás nevelését Érez­zük a felelősséget, ahogyan ezzel a kérdéssel a XI. kongresszus irányelve is foglalkozik.” El­mondta, 12 esztendeig volt vizsgabizottsági elnök, s van összehasonlítási alapja a fiatalok képzését tekintve. Szerinte esett a színvonal. sok fiatal szakmunkás alapvető munkafolya­matokat nem tud elvégezni; mert nerh készí­tették jel rá. Jelenleg alacsonyabb követelmé­nyű munkákat adnak ki 'a szakmai versenye­ken, vetélkedőket; is,. mint néhány évvel ez­előtt. Baj van az ifjú szakmunkások életre, a kötelességek teljesítésére való nevelésével is. Hernádi Petemé arról szólt, hogy elég fiatal az okíatógárda is. ő a hibák okait'ke­resve a szülői házig nyúlt vissza. Szóvá tette, hogy a szülők is hibásak, amikor elnézik a mulasztásokat a gyerekeiknek. És már csak akkor érdekli őket az ügy, amikor súlyos hi­bát, 40—50 órát is mulasztott gyerekük. Még mindig tapasztalni olyan szemléletet is, ami­kor azt mondják a rosszul tanuló fiatalnak: „Ha nem tanulsz fiam, odaadunk ipari,tanuló­nak.” A gyár most is 65 fiatallal kötött szer­ződést. Ez nekik havi 300 forint plusz támo­gatást jelent. Simon Mihály, elmondta', helyes lenne, ha az oktatók a gyárhoz tartoznának. Hepp Tibor lakatos arról szólt, hogy a pártszervezezeinek is több jelelősségez kell éreznie ezekért a jia- zalokéri, s helyesnek tartaná,' hogy a saját tanműhelyükben a gyár is biztosítana olyan képzett, nagy gyakorlattal rendelkező szak­munkásokat, akik felelősek lennének ezeknek a fiataloknak a neveléséért, képzéséért. Eze­ket a szakmunkásokat érdekelté kellene tenni ebben a munkában. Megérné, hiszen a mun­kásosztály utánpótlásáról van szó. BÜCZKÓ SÁNDOR GEPBEALLÍtO szak­munkás, aki érettségi előtt áll, s az egyik cso­port vezetője volt, amelyik megvitatta az irányelveket, a következőket mondta: „Ezt a kérdést több órár. át vitattuk. Reméljük, hogy figyelembe veszik észrevételeinket, s az ipari szakmunkásképzés rendszerében és módszeré­ben is változtatnak. Szi követeli meg a mun­kásosztály vezető szerepének biztosítása, a jejlődő technika, jeladataink teljesítése." Szalonkái Kálmán szerszámkészítő lakatos felszólalásában arról beszélt, hogy a vasas szakma becsületéi vissza kell szerezni, mert úgy érzi, ezzel van baj. ö is azt, a felelősséget hangsúlyozta, ami ma még nem tapasztalható teljesen a fiatalok nevelésében. Mint mondta, a lépcsőfokokon végig kell kísérni. a tanuló­kat.’Néha az a baj, hogy nem is tudnak ré­szükre megfelelő elméletcsiszoló, ügyességet fejlesztő, a gyárban is hasznosítható munkát adni a tanműhelyekben. Erre jobban oda kell figyelni a jövőben. A munkásszakmák meg- [ becsülésére visszatérve ezt mondta: „A ■ szer-’ számüzemben 1970-ben 5 érettségizett volt, most közülük csak egy van. Az üzemünknek a fele most is. tanuk Nyíltan megmondják, -hogy- nem akarnak ott maradni Én annak idején hat hónapig voltam előjegyezve, míg szerke­zeti lakatosnak felvettek a V.ACÉP-hez. Jó lenne, ha a XL kongresszus és utána az ille­tékesek olyan intézkedéseket tennének, ame­lyek a munkásszakmák nagyobb megbecsülé­sét eredményezné.” ENNEK A PÁRTSZERVEZETNEK a tag­jai valamennyien munkások, képzett szakem­berek, akiknek szívügye a jövő nemzedékének a sorsa, alakulása, ők így érzik azokat a ten­nivalókat, amelyekre a XI. kongresszus irány­elvei hívják fel a figyelmen Huszonegy, jórészt a derékhadhoz tartózó fizikai munkás. Párttagok, most már az i-es alapszervezet tagjai, akik sokat hallatnak majd magukról a munkapadok mellett is. Farkas Kálmán A MEZŐGÉP tíszavasvári gyáregységében Széki Júlia villanymotorok tekercselését tégzL (Elek Emi! felvétele) Gumicsizma, !ánetaípasf mifliék Küzdelmes év után Gacsdlyhan Stem panaszkodhat termelési sikereire a gacsályi Dózsa Termelőszövetkezei. Miközben körös-körül viaskodtak a sár­ral a hasonló időjárással küzdő közös gazdaságok, ők csak­nem minden tervezett területükön el tudták vetni a búzáju­kat Mind a négy kombájnosuk dobogóra került, jó helyezést éri el a szátmár-beregi gépvezetők versenyében, köztük Nagy .Lajos NDK-gépével elsődíjas lett. Saját elmúlt évi rekordju­kat döntötték m.eg cukorrépából az idei hektáronkénti 45$ mázsával. Búzából ugyan elmaradt a tíz mázsás hozamnöve­kedés, de a hektáronkénti 34 mázsa még mindig igen jó adat megyénkben. A kukoricatermés mintegy 58 mázsás 'hozama pedig másik rekord. F elállt a támlás székre, kezében a locsoló- kanná vaL Érezte szé­dül, de gondolta pillanatokig tart csak, aztán elmúlik, mint szokott. Felnyúlt, fel­emelte a karmát, s öntött a virágokra. A víz egy része azonban már a szekrényaj­tón csurgott lefelé. Semmit nem érzett, csak azt, hogy szédülés fogja el és zuhan, zuhan lefelé a nagy semmi­be. Zoli a nagyfia ebéd után érkezett haza. 'Lehetett egy óra. Csengetett. Hiába. Újra csengetett. Semmi. Nem jött az anyja ajtót nyitni. Kosz­osat sejtett Saját lakáskul­csával próbálta kinyomni a tárban lévő másikat. Nehe­zen sikerült. Berontott a szo­bába. Anyja ott feküdt sá­padtan, tehetetlenül a szek­rény előtt hanyatíekve. Égy hete nyomta már az ágyat Irma „néni”, amikor a felső emeletről az orvos felesége rányitotta az ajtót. Irma „néni” ott feküdt a íel- pámázott dunnás ágyban magatehetetlenül. Az orvös- né pillanatok'alatt átláttam) történhetett Irma „néni” el mondta neki és korholta saját magát,' hogy most kel­lett ennek a szerencsétlen­ségnek vele történnie, ami­kor1 annyi a munkája a szak- Sger.vezcíben. Most van a tag­Látogatók könyvcsere, s ő ágyba kény­szerül. Irma „néni” az inté­zet szb-titkára s már ne­gyedszázada van =z egészség­ügy szolgálatában. Vígkedá- iyű asszony, olyan pártmun­kás, akinek ami a szívén, az a száján, őszinte, nyílt szívű. Különösebb dolgot. nagy ügyet nem csinált ebből 1 a „kis” balesetből. Az orvosáé sejtett valamit Ráérzett a bajra, a veszélyre, s rábeszél­te az szb-íiíkárasszonyr, hogy röntgenezhesse meg ma­gát. Lassan lábadozott Telték a napok, .egyik látogató iött a másik ment. Irma „néni” már nem is vette komolyan a betegséget, a, fájdalmakról meg hallgatott, nem panasz­kodott Vendégeit frissen sült pogácsával, itallal kínálta, maga főzte málnaszörpöt ké­szített ez asztalra. Égyik es­te aztán kibuggyant belőle a panaszfolyam. És mondta, mondta, könnyes szemmel örüli ő. hogy annyira szere­tik munkatársai, az intézet szürke kis emberei, akikkel annyi jót tett évtizedek alatt Jöttek, segítettek, kitakarí­tották a szobát, porszívóztak, mostak, vasaltak mindent elvégeztek, amire Irma „né­ninek” szüksége volt Meglá­togatták a járási v&zev&k, a szakszervezetiek. ö mégis várt valakit Leste az ajtót, ha látogató érkezett, ki az. És kicsit mindig lehangoló­dott, amikor az nem jött, aki olyan sókat beszélt nek' is az emberségről, meg ar­ról, hogy nem. csak akkor és | addig kell tisztelni, becsülni egy embert, amíg dolgozni tud, amíg egészséges, ' hanem akkor is, amikor rászorul a segítségre. Visszacsengtek fülébe az igazgató szavai. Csak ő nem jött, nem nyitotta rá az ajtót Pedig tudta, hogy Irma „né­ni” fekszik, beteg. Irma „né­ni” az szb-titkár úgy árezte csalódott, összedőlt benne valami, ügy érezte, mintha megcsalták volna. Be amikor újra csengettek, reménykedett Tévedett. Nagyon bántot­ta. Bántotta, hogy tévednie, csalódnia kellett. Csengettek. Gyorsan nseg- íésülködőtt, kiszólt azonnal megy, pongyolát öltött ma­gára, s ajtót nyitott Az orvosné állt aZ aj tor ban. ő hozta a hírt. úgy hal­lotta, a vezető holnap készül meglátogatni Irmuskát Irma „néni” arca szomorú lett Már késő, kedvesem, mert bemegyek dolgozni. Sok munka vár rám. & sia ISZAPBIRKÓZÁS Érdemes lett volna filmet ké­szíteni az utolsó néhány hek­tárnyi még lábon álló kuko­rica letöréséért munkába in­duló munkások, szedők, gép­vezetők küzdelméről Gumi­csizmában dolgoztak, de né­ha azon is becsapott a latyak. Először letörték „suskásan”, mindenestől és: igyekeztek valami száraz 'szigetre rakná . Aztán jött az MTZ egy pót­kocsival. Húsz mázsánál töb­bet nem lehet rátenni. így is két lánctalpasnak kell kihúz­nia a lágy talajból az egészei. A három gép önköltsége egy órára 260 forint, egy forduló három óra Bizony a májusi morzsolt kukorica 250 forin­tos árából a fele elmegy a pluszra Tomkó István főkönyvelő már kiszámította: a gacsályi Dózsa idén is megadja azt a 24 millió értékű élelmiszert, amit tavaly. De a költségek sokkal többet emésztenek fel. Míg tavaly volt négymillió nyereség, idén jó ha egy lesz. MINDENKI A FÖLDEKEN Persze a költségek egy ré­sze munkadíj. Azt mondja erre Pálinkás Sándor elnök: valóban meglesz a tagjöve­delem, épp annyi, mint ta­valy. Csakhogy ezért a mun­kadíjért idén sokkal több munkanapot kellett dolgozni. Amíg minden cukorrépát ki nem szedtek a gacsályiak — ígéretükhöz híven — nem nyúltak a háztáji kuko­ricához sem. Akkor kaptak tíz napot rá. Letörték és de­cember elsején együtt kezd­ték a közöst A helybeliek hozzáteszik ehhez, hogy nagyon sokat se­gített a 25 szovjet és az 50 magyar katona. Ifjabb Józsa Endre viszont a vezetőségről beszél: „Közénk álltak ők lucskolódtak, fáradtak, izzad­tak, két kézzel, hogy sikerül­jön.” Egyébként Józsa Endre 21 éve tagja a termelőszövet­kezetnek és tavaly 39 000 fo­rintot keresett Dancsecs Lajos a siófoki gépjavító lakatosa volt, ami­kor idejött az árvízkor segí­teni. Beleszeretett egy gacsá­lyi kislányba, elvette felesé­gül és ittmaradt Növényter­mesztő munkás. Azt mondja, nem ári a változatosság, kü­lönben is, ezzel lehet itt ke­resni, lesz ő még lakatos is­mét Az irodában Veszprémi Dezsővel és Kecskés Kál­mánnal beszélgetve megtud­tuk, hogy minden „asztal melletti” dolgozó vállalt egy „nyilas”, azaz 200—250 négy­szögöl betakarítandó földda­rabot és amikor munkájuk engedte, becsülettel fejezték be. Ez alól az elnök sem volt kivétel MÉG NEM LÁTOTT KÉVÉT A gépműhelyből Szabó Bá­lint, a nyertes kombájnosok egyike megmutatja, hol ifi az a két gépsor, amely no­vember elején egy napig sem tudott megbirkózni a répá­val Majd ha ’befagy a föld. kivontatják. Petra András, a területi verseny harmadik helyezeti kombájnosa már 43 éves. Itt ő a legidősebb gépész, ilyen a bére is, de egy ipari üzem­ben még többet is kaphatna! Most már azonban ide köti hogy itt szárító épül istálló, raktárak. Azt is érti, hogy az ő jövedelméből is veszik az új gépeket, vegyszereket. Még szeretné megérni, hojy ezeknek a hasznát is élvezze, „így kell politizálni” — mondja. A Beke család történet* sem érdektelen. Amikor & kombájnok akadoztak, har­mincöt kaszás pár állt íeE kézzel vágni a kenyémekva- lót Közöttük idősb Bek® László, az ellenőrző bizottság elnöke Ügy volt, hogy fele­sége lesz a marokszedő és a fiúk kötöz utánuk. Igen ára, de a 19 éves ifjabb Bek® László még nem látott kévét, sem keresztet életében, hi­szen Gacsályban tizenöt év® arattak utoljára kézzel, ami­kor ő négyéves volt. Gúzsé fonni nem is tanult meg. Megoldották zsineggel fel is horzsolta a kezét, de végig-; csinálta szüleivel Még sok történetük van as nyár óta tartó küzdelemről a gacsályíaknak. De mindnek egy a lényege: itt nyár óta alig volt pihenő vasár­napja a közös gazdaság dol­gozóinak. Annál kellemesebbek mosó a januári pihenőnapok. Gesztelyí Nagy Zoltán Impozáns látvány a MEZŐGÉP nyírbátori gy árának forgácsoló özoracseraolcc!. (hSeusjacI Mzscí felvétele) Vezptoségrdlasstó taggyűlés a HAfE-ban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents