Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-08 / 6. szám
2 feRJ*-MA<r?AftORSZAa SITS. JanoK* TE KOMMENTÁR Hadihajók és dzsungelek Az UPI amerikai hírügynökség jelentése szerint Dél- Vietnam partjai felé tart egy tizenegy hajóból álló amerikai flottaegység, nem is akármilyen. A kolosszusok között van az Egyesült Államok legnagyobb hadihajója, az Enterprise nevű repülőgép-anyahajó, amely a többiekkel együtt — az UPI szerint — szerdán délben éri el Dél-Vietnam partszegélyét. A hivatalos Washington hallgatásba burkolózik, katonai középszinten egy bágyadt cáfolat felröppent. Bármi lesz is a hajók konkrét úticélja maga az irány eleve erődemonstráció, ráadásul olyan pillanatban, amely semmiképpen nem lehet véletlen. A világsajtó ugyanis, amelynek hasábjairól az utóbbi időkben legalábbis. megfogytak az indokínai jelentések újra tele van vietnami nevekkel. Közülük a legfontosabb alighanem Phuoc Binh. Az európai fogalmak szerint alig város, de fontos közoktatási centrum — Phuoc Bong tartomány székhelye. A dél-vietnami szabadságharcosok a legutóbbi órákban elfoglalták ezt a várost Pontosabban: visszafoglalták és éppen ez a dolog lényege. A Phuoc Binh körül vívott harcokban nagyjából fellelhető az egész jelenlegi dél-vietnami dilemma. Ennek lényege az, hogy a saigoni rezsim — a saját óriási méretű belpolitikai problémái ellenére — továbbra is áradó nagy amerikai segítséggel és minden eszközzel egy célra összpontosítja erőfeszítéseit: megakadályozni, hogy a szabadságharcosak közigazgatása kikristályosodjék, hogy valóban szárba szökkenjen a béke a felszabadított területeken. Mindenütt ez Thieu taktikája és ez volt a helyzet Phuoc Long tartományban is. Ennek székhelye, Phuoc Binh a párizsi egyezmények aláírása idején a szabadság- harcosok kezén volt. Az egyezmény alapvető pontja, hogy a fennhatósági sávoknak ott kell megszilárdulniok, ahol az aláírás pillanatában voltak. Saigonban mégis úgy gondolták, ha rajtaütéssel elfoglalják a tartományi székhelyet, megnehezítik a békés közigazgatás kialakítását. Pontosan ez történt. A DIFK sokáig hangoztatta, nem tűrheti tétlenül ezeket a nyilvánvalóan hosszú távú politikai célok jegyében fogant területrablásokat. Most újra bebizonyította, hogy ereje is van igaza érvényesítéséhez — Phuoc Binhnél visszaállt a Párizsban elfogadott állapot. Ez a lényeg és ezen akkor sem változtat az amerikai flottamozdulat, ha annak nem csak iránya, de útiéélja is a dzsungelborította dél-vietnami part. Fe'ére csökkent a lakásépítés az USA-ban A Parade című amerikai folyóirat „a nemzet szégyenének” nevezi az Egyesült^ Államokban folyó lakásépít-' kezés helyzetét. Mint írja, a múlt évben a gazdasági pangás következtében több mini 50 százalékkal csökkent „az építkezések----vfelunrrehe ' ésugyanakkor a lakások. 90 százaléka a, nggy-. jövedelmiek számára épül. A szegények kénytelenek olyan nyomortanyákon tengődni, amelyek az emberi lakóhely elemi követelményeinek sem felelnek meg. ** Az amerikaiak többségének véleménye szerint — folytatja a Parade — a legrosszabb lakásviszonyok a városi gettókban uralkodnak. Valójában azonban a lakás- helyzet a mezőgazdasági körzetekben látszik a legkilátás- talanabbnak, ahol pedig a legkisebb jövedelmű amerikai családoknak csaknem 45 százaléka él. „Amerika mezőgazdasági körzeteiben olyan borzalmasak a lakás- vis.zpjiypk, • hogy azt egyszerűen ei sem lehet képzelni. A szomorú igazság az, hogy 11,5 millió amerikai — a szegények, a négerek, az indiánok, a mezőgazdasági munkások és az idős emberek — ilyen viszonyok között kénytelenek élni” — írja a Parade. Izrael Jogot formál Libanon területére Izrael újabb agresszióra készül Libanon ellen éa ennek lélektani előkészítése céljából azzal vádolja Libanont, hogy területére idegen állam katonáit engedi be — mondotta Rasid Szolh libanoni kbrmányfŐ hétfő esti sajtónyilatkozatában. A mi- nisziterelnök Simon Oeresz izraeli hadügyminiszter legutóbbi kijelentéseit kommentálva cáfolta azt az állítást, hogy az elmúlt napokban Szíriából fegyveres egységek léptek volna Libanen területére. „Libanon területén — mbit ahogy azt a kormány eddig js többször hangsúlyozta — nem tartózkodnak nem libanoni állampolgárságú katonák” — hangsúlyozta Szolh, majd kijelentette: >,egyetlen hatalom van, amely jogot formál Libanon területére és felségvizeire — és ez Izrael”. A miniszterelnök a továbbiakban cáfolta azt az izraeli állítást is, hogy a Dél-Liba- nonban lévő palesztin gerillák tankelhárító és légvédelmi rakétákkal rendelkeznek. Ecuador nem vési rész! a latin- amerikai külügyminiszteri értekezleten Ecuador nem vesz részt A latin-amerikai külügyminiszterek márciusban, Buenos Airesben megtartandó csúcsértekezletén, tiltakozásul az Egyesült Államok kereskedelmi törvényében, az olaj- exportáló országokkal szemben kilátásba helyezett szankciók miatt. Mint ismeretes, az argentin tanácskozást az Amerikai Államok Szervezetének keretein kívül szándékoznak megtartani, az úgynevezett .,új dialógus” jegyében. Ezt a formulát még a múlt év februárjában, Kissinger amerikai külügyminiszter javasolta, hogy „a partnerségi viszony alapján egyeztessék az Egyesült Államok és déli szomszédai érdekeit”. Ecuador döntése egy olyan folyamat elindítója lehet, amely a tanácskozás kudarcát eredményezheti. Különösen ha figyelembe vesszük, hogy Ecuador álláspontjához rendkívül közel áll Venezuela véleménye is. Andres Perez venezuelai elnök „gazdasági agressziónak és politikai fenyegetésnek” nevezte az USA új kereskedelmi törvényét Tanácskozik a Közös Piac pénziigyminiszeri értekezlete Az olajból szerzett tCblv letjövedelem visszaáramolta- tásával kapcsolatos nézetek és az arany, mint tartálékva- luta szerepének megvitatására kedden délután Londonban összeült a kilenc közös piaci ország pénzügyminisztere. A pénzügyminisztereken kívül a delegációkban részt vettek a kilencek központi bankjainak kormányzói is, akik előző nap Londonba»- reggeltől- estig -- apénzügyi bizottság jelentésének .jelkészítésével voltak elfoglalva. Ez a jelentés is a pénzügyminiszterek elé kerül. A konferencián Denis Healey angol pénzügyminiszter elnököl. A tervek szerint a tanácskozás kétnapos lesz, és szérdán a kora délutáni órákban ér véget FEKETE GYULAs A $i(í‘ httty REGÉNY 1. Repülő zúgott el a fenyők fölött. Egészen alacsonyan. A fiú utánabámult, s azt gondolta: „Ha felkéredzked- nék egy repülőre, az lenne a legjobb. Az, bizony Isten. Hazarepíténe egy-kettő, nem kellene itt koncsorog- nom, ki tudja meddig. És le is tudng szállni minálunk a vásártéren...” „Nem, a vásártér, az nem jó, még aztán nekirepülne a karámnak, de a gulyalegelőn le tudna szállni. Megmutatnám én a levegőből a pilótának, merre- van a gulyalegelő. A szőlőhegyet biztosan meglátni odafentről, messziről meglátni, s ott a legelő, rögtön a hegy lábánál ..” „Meg a patakot is látni odafentről, meg az akácost Is, volna ott hely a legelőn a leszállásra. Ilyen kora tavaszai a gulyát még ki se igen hajtották. Csak a csor- i dát”. ! „ ..Bár nem is tudom, lehetséges, a gulyát hamarább kihajtják. Mindegy, volna ott hely akkor is.” Figyelt, de nem hallotta már a repülőzúgást. »Azóta otthon is lennék... Nem, még otthon nemigen lennék, de ha számolok húszig, már biztosan otthon lennék”. „Persze, nem mernének ezek elvinni hazáig. Félnek az oroszoktól ezek... De megmondanám a pilótának, hogy éh tudok a nyelvükön, és csak lekiabálok: Nyisztrijáty! .. És akkor nem lőnek”. Felizzott a kelő nap a fenyőlombok között. Vörös hasú felhőcskék világítottak a keleti égen. Nem igazi nagy felhők, de nem is bárányfelhők; semmi sem olyan, mint otthon. Tegnap is, amikor elment a nap, vörös volt az ég alja, mégsem fúj a szél. Otthon meg fúj a szél, ha napnyugtakor vörös volt az ég alja. Neszeket hallott. Az erdei ösvényre figyelt, amely lefelé kanyarodott a a lejtőn. De másik irányban, a faház mögött roppant megint az avar. Ösztönösen az ajónyíláshoz húzódott, de azonnal felfogta, hogy a faházban nem menekülhet. Se ajtaja, se padlása. És sehol egy bútordarab odabent. Csak a földre behányt falevél. Pedig farkas is lehet, Vagy medve. Vagy tigris — az még • legrosszabb Az még — lehetséges — a fára ts felmászik. Otthon at erdőben sosem találkozott vadállatokkal. De otthon nincsenek is. Épp ez az, hogy idegen országban élnek a tigrisek meg t medvék. Megint roppant Ét avar. A bozótosban, a ház (bőgött roppant, egészen közel mo6t már. A ház túlsó sarka mögé bújt, s nézte a közeli fákat. Semmi kapaszkodó rajtuk, öreg, vastag fenyők. Csupasz a törzsük a ház magasságáig. Mozdulatlanul figyelt Megszűnt a neszezés. Csak messze, lent a völgyben, a kövesúton dongtak a motorok. óvatosan kflesett a ház sarkától. Egy tarka kutya nézett vissza rá a bozót széléről, menekülésre is, barátko- zásra is készen. — Takarodsz! — kiáltott rá olyan hangosan, ahogy a torkán kifért. Üres konzervdobozt kapott fel, és a kutya felé vágta. Nem szaladt messze a kutya. Biztosabb távolságban megállt, és miközben figyelte a fiú mozdulatait, körbesziraagjihrullé. — Éhes vagy, hűi? — kérdezte hangosan a fiú. Aztán csak magában: „Majd bolond leszek...” Mostantól kezdve egyedül kell gazdálkodnia. Hagytak ugyan Gábor bá- esiók valami kevés ennivalót. De nagy kérdés, kitart-e hazáig? Mert ezek itt, errefelé barátságtalan népek. Még szállást se igen adnan, nemhogy ennivalót. Egy idősebb házaspárral jött el idáig A győri vasútállomáson, a lebombázott váróteremben találkozott velük először; azok lócán aludtak, lábasost, ő meg a sarokban, a betonpadlón, mert nem jutott már neki lóca. Reggel az ember azt kér-’ dezte tőle: — Hát te, őcskös? Te hová igyekszel? — Én-e?... Én sehova. — Hogyhogy sehová? Idevalósi vagy? — Nem olyan messzire innen — megmondta a falu nevét. — Miskolctól tudpm az utat, megjártam én azt már többször is. De úgyse mehetnék most a front miatt. — Hogyhogy Miskolctól tudód az utat?... Hát hol van ide Miskolc? — Itt kell annak lenni. Győr mellett, valahol. Nevetett az ember, csóvál- gatta a fejét. Az asszony meg csak nézett, nézett rá az aranykeretes szemüveggel. Magyarázták aztán, hogy ez nem az a Győr, és nagyon messze van innen Miskolc. Még sokkal messzebb, mint Budapest Sókáig súgdalózíak. Közben 6t is megvallatták, kifé- Mk a szülei, hogyan kevereINFLÁCIÓ 4. Ki fizesse a válság árát ? Az ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államokban mindig a gépkocsikereskedők nagy ideje. A posta 'ilyenkor szállítja házhoz a színes prospektusokat az új — soha ilyen kényelmes még nem volt, soha ilyen biztonságos még nem volt, soha ilyen csodálatos nem volt — gépkocsikról. És megtelnek az új márkákkal az autószalonok kirakatai, új reklámtáblákat t állítanak fel az országutak mentén. 1974- ben ez a nagy autós fesztivál nem így zajlott le. Az idei kampánynak két fő sajátossága volt. Az egyik: a tavalyi esztendőhöz képest 38 százalékkal csökkent az új kocsik eladása. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvényeivel annyira szembenálló jelenség megmutatta a szándékot: fizessék meg az új kocsit vásárlók — ha kevesebben is vannak — a tavalyi profitot. Ha a teljesség igénye nélkül végigszaladunk néhány tőkésországon, megnézzünk néhány árucikket, kiderül: az árak emelkedését szinte semmi sem korlátozza. Az Egyesült Államokban például a cukor négyszer annyiba kerül, mint 1973- ban. Az alapvető élelmiszerek — a tejtől a húsig — átlagosan 40 százalékkal kerülnek többe. Egy nemrég végzett "RözvéleményKU tatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy vélekedett: nem érdemes takarékoskodni, mert a pénz a közeljövőben nagy mértékben elértéktelenedik. Angliában két év alatt a hagyományos népélelmezési cikk, a marhahús ára 98 százalékkal nőtt. A London University közgazdászai szerint egy év alatt- 17,1 százalékkal rom-. -lőtt -a pénz: (Nágy-Bri tanaiéban csak becsülik az iiif-lScíŐtv hivatalos-'- ~ árstatisztikája nincs az országnak.) Olaszországban a . téli ruhanemű, a hús és a fűtőanyag ára úgy felszaladt, hogy a lakosság jelentős rétegei kénytelenek lemonda ni a rendszeres húsevésről, az új télikabátról, az egész napi fűtésről. Visszaesett a könyvet vásárlók, a moziba dett Ilyen messzire hazulról. S a végén azi mondta a szemüveges asszony: — Gyere velünk, kisfiam. Ne félj csak, majd mi gondodat viseljük. — No? Eljössz velünk Németországba? — kérdezte a férje is, Gábor bácsi. Megvonta a vállát. Hiszen nem volna rossz. Volt már úgy az őszön, hogy őt is kiviszi Magda nénje Németországba. Deákkor nem lett a dologból semmi, mert a német katonaság őt nem vállalta, csak a nén- jét. Pedig nem való volna az egy asszonynak, elcsavarogni egyedül a katonasággal. Ahogy kiment később félre dolgát végezni — csak a fal mellé, mert csupa rom volt az állomásépület, s nem tudott eligazodni, a klozet merre van — az ember utánament. Megsimogatta az arcát. — Egyszóval elviszünk magunkkal, Péter, Németországba. De ne is haragudj, fiam, azt tudnom kell, nincs-e valamilyen betegséged... Ki kellett nyújtania a nyelvét, és az ember megnézte, mint az orvosok szokták. Majd kigomboltatta vele a nadrágot. Tudta ő már akkor, hogy nem a betegség miatt. •— Jól van, fiam. Jöhetsz velünk, nincs semmi bajod. Gábor bácsinak kellett szólítania ezentúl. Az asszonyt meg Rebus néninek. (Folytatjuk) járók, az újságelőfizetők S2&> ma. A líra 1974-ben háromnegyedét éri csak 1973-a* vásárlóértékének \|ár szó esett az orszá* 1 * gonként előidézett inflációról, meg az importált inflációról, s e kettő együttes hatásáról. Hogyan jelentkezik ez Olaszországban? Az állami költségvetés hiánya 9 ezer milliárd líra. A rossz és költséges köz- igazgatás, a felesleges intézmények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erőforrásokat, a termelő beruházások, a fejlesztés előL Ugyanakkor az ország nagy mértékben rá van utalva a nemzetközi piacra, szinte minden nyersanyagból behozatalra szorul. Az importárak szintje az utolsó évben 82 százalékkal nőtt, míg az olasz exportáruk ára alig emelkedett. Elsősorban ez okozza a már említett óriási méretű költségvetési hiányt. Ki fizesse meg e válság árát? A baloldal a gazdaság- szerkezet átalakítását követeli, hogy lehetővé váljék a termelés növelése. A kormány azonban más úton, a fogyasztáskorlátozás útján indult el. A hiteleket befagyasztja, (s ezzel a termeléscsökkenés, a munkanélküliség növekedése azonnal jelentkezik, az áremelkedés — állami beavatkozás híján — olyan méretűvé válik, hogy az életszínvonal zuhanásával kell számolni.) A folyamat ördögi kör. Hiszen Olaszország hatalmas mérleghiánya, önerőből megoldhatatlan gazdasági bajai még szorosabban kapcsolják az Egyesült Államokhoz, a Közös Piac többi tagállamához — az importált infláció forrásaihoz. És ráadásul ennek a kapcsolódásnak még politikai ára is van, amelyet az olasz kormány buzgón meg is fizet: ■távol tartja a baloldalt a gazdasági, politikai gyeplőktől. papjainkban a tőkés ^ kormányok magatartása lényegében azonos. (Talán csak a nyugatnémet kormány próbálkozik más megoldással.) Céljuk: korlátlanul áthárítani az infláció hatásait a széles néptömegekre, miközben a monopóliumok profitja egyre magasabb lesz. A munkanélküliek számának növekedése és a szabadjára engedett áremelkedés mellett a bérek befagyasztása — az a két legfontosabb módszer, amely- lyel a Heath-kormány — a korábbi konzervatív' kabinet — mondta ki a tételt: „Azért súlyosbodik az infláció, mert a telhetetlen munkások újra és újra a bérek emelkedését kényszerítik ki. Minden penny béremelés áremelést hoz magával”. Heath ebbe az elméletbe bele is bukott. Most pedig az októberi választásokon abszolút többséget kapott munkáspárt „önkéntes” bérstopja nagyon is hasonló koncepcióról árulkodik. Pedig az infláció okai — mint azt már korábban megvilágítottuk — nem a munka oldalán keresendők. A tőke megfékezése nélkül — márpedig a kapitalista tár- sarsadalom hogyan is fékezné meg a tőkét — minden inflációellenes kampány csak a felszínen mozoghat, hatástalan. Az Egyesült Államokban Ford elnök maga indított nagy kampányt az infláció megállítására. S hogy a küzdelem harcosai megismerhessék egymást, jelvényeket készítettek. ^Darabját egy dollárért. A kampány eddig semmi eredményt nem hozott. A mozgalom részvevő! egy hónap múltán csak any- nyit tapasztaltak, hogy jelvényük most már három dollárba kerül K. A. (Következik: 5. Az -níSái» űiás hullám és a gázakJ
