Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

2 feRJ*-MA<r?AftORSZAa SITS. JanoK* TE KOMMENTÁR Hadihajók és dzsungelek Az UPI amerikai hírügy­nökség jelentése szerint Dél- Vietnam partjai felé tart egy tizenegy hajóból álló ame­rikai flottaegység, nem is akármilyen. A kolosszusok között van az Egyesült Álla­mok legnagyobb hadihajója, az Enterprise nevű repülő­gép-anyahajó, amely a többi­ekkel együtt — az UPI sze­rint — szerdán délben éri el Dél-Vietnam partszegélyét. A hivatalos Washington hallgatásba burkolózik, kato­nai középszinten egy bá­gyadt cáfolat felröppent. Bármi lesz is a hajók konk­rét úticélja maga az irány eleve erődemonstráció, rá­adásul olyan pillanatban, amely semmiképpen nem lehet véletlen. A világsajtó ugyanis, amelynek hasábjairól az utóbbi időkben legalábbis. megfogytak az indokínai je­lentések újra tele van vietna­mi nevekkel. Közülük a leg­fontosabb alighanem Phuoc Binh. Az európai fogalmak szerint alig város, de fontos közoktatási centrum — Phuoc Bong tartomány szék­helye. A dél-vietnami sza­badságharcosok a legutóbbi órákban elfoglalták ezt a vá­rost Pontosabban: visszafog­lalták és éppen ez a dolog lé­nyege. A Phuoc Binh körül vívott harcokban nagyjából fellelhető az egész jelenlegi dél-vietnami dilemma. Ennek lényege az, hogy a saigoni re­zsim — a saját óriási méretű belpolitikai problémái elle­nére — továbbra is áradó nagy amerikai segítséggel és minden eszközzel egy célra összpontosítja erőfeszítéseit: megakadályozni, hogy a sza­badságharcosak közigazgatá­sa kikristályosodjék, hogy valóban szárba szökkenjen a béke a felszabadított terüle­teken. Mindenütt ez Thieu takti­kája és ez volt a helyzet Phuoc Long tartományban is. Ennek székhelye, Phuoc Binh a párizsi egyezmények aláírása idején a szabadság- harcosok kezén volt. Az egyezmény alapvető pontja, hogy a fennhatósági sávoknak ott kell megszilárdulniok, ahol az aláírás pillanatában voltak. Saigonban mégis úgy gon­dolták, ha rajtaütéssel elfog­lalják a tartományi székhe­lyet, megnehezítik a békés közigazgatás kialakítását. Pontosan ez történt. A DIFK sokáig hangoztatta, nem tűr­heti tétlenül ezeket a nyil­vánvalóan hosszú távú poli­tikai célok jegyében fogant területrablásokat. Most újra bebizonyította, hogy ereje is van igaza érvényesítéséhez — Phuoc Binhnél visszaállt a Párizsban elfogadott állapot. Ez a lényeg és ezen akkor sem változtat az amerikai flottamozdulat, ha annak nem csak iránya, de útiéélja is a dzsungelborította dél-vi­etnami part. Fe'ére csökkent a lakásépítés az USA-ban A Parade című amerikai folyóirat „a nemzet szégye­nének” nevezi az Egyesült^ Államokban folyó lakásépít-' kezés helyzetét. Mint írja, a múlt évben a gazdasági pan­gás következtében több mini 50 százalékkal csökkent „az építkezések----vfelunrrehe ' és­ugyanakkor a lakások. 90 szá­zaléka a, nggy-. jövedelmiek számára épül. A szegények kénytelenek olyan nyomorta­nyákon tengődni, amelyek az emberi lakóhely elemi köve­telményeinek sem felelnek meg. ** Az amerikaiak többségé­nek véleménye szerint — folytatja a Parade — a leg­rosszabb lakásviszonyok a városi gettókban uralkodnak. Valójában azonban a lakás- helyzet a mezőgazdasági kör­zetekben látszik a legkilátás- talanabbnak, ahol pedig a legkisebb jövedelmű ameri­kai családoknak csaknem 45 százaléka él. „Amerika me­zőgazdasági körzeteiben olyan borzalmasak a lakás- vis.zpjiypk, • hogy azt egysze­rűen ei sem lehet képzelni. A szomorú igazság az, hogy 11,5 millió amerikai — a sze­gények, a négerek, az indiá­nok, a mezőgazdasági mun­kások és az idős emberek — ilyen viszonyok között kény­telenek élni” — írja a Para­de. Izrael Jogot formál Libanon területére Izrael újabb agresszióra készül Libanon ellen éa en­nek lélektani előkészítése céljából azzal vádolja Liba­nont, hogy területére idegen állam katonáit engedi be — mondotta Rasid Szolh liba­noni kbrmányfŐ hétfő esti sajtónyilatkozatában. A mi- nisziterelnök Simon Oeresz izraeli hadügyminiszter leg­utóbbi kijelentéseit kommen­tálva cáfolta azt az állítást, hogy az elmúlt napokban Szíriából fegyveres egységek léptek volna Libanen terüle­tére. „Libanon területén — mbit ahogy azt a kormány eddig js többször hangsú­lyozta — nem tartózkodnak nem libanoni állampolgársá­gú katonák” — hangsúlyozta Szolh, majd kijelentette: >,egyetlen hatalom van, amely jogot formál Libanon terüle­tére és felségvizeire — és ez Izrael”. A miniszterelnök a továb­biakban cáfolta azt az izraeli állítást is, hogy a Dél-Liba- nonban lévő palesztin geril­lák tankelhárító és légvédel­mi rakétákkal rendelkeznek. Ecuador nem vési rész! a latin- amerikai külügyminiszteri értekezleten Ecuador nem vesz részt A latin-amerikai külügyminisz­terek márciusban, Buenos Airesben megtartandó csúcs­értekezletén, tiltakozásul az Egyesült Államok kereske­delmi törvényében, az olaj- exportáló országokkal szem­ben kilátásba helyezett szankciók miatt. Mint isme­retes, az argentin tanácsko­zást az Amerikai Államok Szervezetének keretein kívül szándékoznak megtartani, az úgynevezett .,új dialógus” je­gyében. Ezt a formulát még a múlt év februárjában, Kis­singer amerikai külügymi­niszter javasolta, hogy „a partnerségi viszony alapján egyeztessék az Egyesült Ál­lamok és déli szomszédai ér­dekeit”. Ecuador döntése egy olyan folyamat elindítója lehet, amely a tanácskozás kudar­cát eredményezheti. Különö­sen ha figyelembe vesszük, hogy Ecuador álláspontjához rendkívül közel áll Venezue­la véleménye is. Andres Pe­rez venezuelai elnök „gazda­sági agressziónak és politikai fenyegetésnek” nevezte az USA új kereskedelmi törvé­nyét Tanácskozik a Közös Piac pénziigyminiszeri értekezlete Az olajból szerzett tCblv letjövedelem visszaáramolta- tásával kapcsolatos nézetek és az arany, mint tartálékva- luta szerepének megvitatásá­ra kedden délután London­ban összeült a kilenc közös piaci ország pénzügyminisz­tere. A pénzügyminisztere­ken kívül a delegációkban részt vettek a kilencek köz­ponti bankjainak kormány­zói is, akik előző nap Lon­donba»- reggeltől- estig -- a­pénzügyi bizottság jelentésé­nek .jelkészítésével voltak el­foglalva. Ez a jelentés is a pénzügyminiszterek elé ke­rül. A konferencián Denis He­aley angol pénzügyminiszter elnököl. A tervek szerint a tanácskozás kétnapos lesz, és szérdán a kora délutáni órákban ér véget FEKETE GYULAs A $i(í‘ httty REGÉNY 1. Repülő zúgott el a fenyők fölött. Egészen alacsonyan. A fiú utánabámult, s azt gondolta: „Ha felkéredzked- nék egy repülőre, az lenne a legjobb. Az, bizony Isten. Hazarepíténe egy-kettő, nem kellene itt koncsorog- nom, ki tudja meddig. És le is tudng szállni minálunk a vásártéren...” „Nem, a vásártér, az nem jó, még aztán nekirepülne a karámnak, de a gulyalege­lőn le tudna szállni. Megmu­tatnám én a levegőből a pi­lótának, merre- van a gulya­legelő. A szőlőhegyet bizto­san meglátni odafentről, messziről meglátni, s ott a legelő, rögtön a hegy lábá­nál ..” „Meg a patakot is látni odafentről, meg az akácost Is, volna ott hely a legelőn a leszállásra. Ilyen kora ta­vaszai a gulyát még ki se igen hajtották. Csak a csor- i dát”. ! „ ..Bár nem is tudom, le­hetséges, a gulyát hamarább kihajtják. Mindegy, volna ott hely akkor is.” Figyelt, de nem hallotta már a repülőzúgást. »Azóta otthon is lennék... Nem, még otthon nemigen lennék, de ha számolok hú­szig, már biztosan otthon lennék”. „Persze, nem mernének ezek elvinni hazáig. Félnek az oroszoktól ezek... De meg­mondanám a pilótának, hogy éh tudok a nyelvükön, és csak lekiabálok: Nyisztri­játy! .. És akkor nem lőnek”. Felizzott a kelő nap a fe­nyőlombok között. Vörös ha­sú felhőcskék világítottak a keleti égen. Nem igazi nagy felhők, de nem is bárányfelhők; sem­mi sem olyan, mint otthon. Tegnap is, amikor elment a nap, vörös volt az ég alja, mégsem fúj a szél. Otthon meg fúj a szél, ha napnyug­takor vörös volt az ég alja. Neszeket hallott. Az erdei ösvényre figyelt, amely lefelé kanyarodott a a lejtőn. De másik irányban, a faház mögött roppant megint az avar. Ösztönösen az ajónyíláshoz húzódott, de azonnal felfog­ta, hogy a faházban nem menekülhet. Se ajtaja, se padlása. És sehol egy bútor­darab odabent. Csak a föld­re behányt falevél. Pedig farkas is lehet, Vagy medve. Vagy tigris — az még • legrosszabb Az még — le­hetséges — a fára ts felmá­szik. Otthon at erdőben sosem találkozott vadállatokkal. De otthon nincsenek is. Épp ez az, hogy idegen országban él­nek a tigrisek meg t med­vék. Megint roppant Ét avar. A bozótosban, a ház (bőgött roppant, egészen közel mo6t már. A ház túlsó sarka mögé bújt, s nézte a közeli fákat. Semmi kapaszkodó rajtuk, öreg, vastag fenyők. Csu­pasz a törzsük a ház magas­ságáig. Mozdulatlanul figyelt Megszűnt a neszezés. Csak messze, lent a völgy­ben, a kövesúton dongtak a motorok. óvatosan kflesett a ház sarkától. Egy tarka kutya né­zett vissza rá a bozót szélé­ről, menekülésre is, barátko- zásra is készen. — Takarodsz! — kiáltott rá olyan hangosan, ahogy a torkán kifért. Üres konzerv­dobozt kapott fel, és a kutya felé vágta. Nem szaladt messze a ku­tya. Biztosabb távolságban megállt, és miközben figyelte a fiú mozdulatait, körbeszi­raagjihrullé. — Éhes vagy, hűi? — kér­dezte hangosan a fiú. Aztán csak magában: „Majd bo­lond leszek...” Mostantól kezdve egyedül kell gazdálkodnia. Hagytak ugyan Gábor bá- esiók valami kevés enniva­lót. De nagy kérdés, kitart-e hazáig? Mert ezek itt, erre­felé barátságtalan népek. Még szállást se igen adnan, nemhogy ennivalót. Egy idősebb házaspárral jött el idáig A győri vasút­állomáson, a lebombázott vá­róteremben találkozott velük először; azok lócán aludtak, lábasost, ő meg a sarokban, a betonpadlón, mert nem ju­tott már neki lóca. Reggel az ember azt kér-’ dezte tőle: — Hát te, őcskös? Te hová igyekszel? — Én-e?... Én sehova. — Hogyhogy sehová? Ide­valósi vagy? — Nem olyan messzire in­nen — megmondta a falu ne­vét. — Miskolctól tudpm az utat, megjártam én azt már többször is. De úgyse mehet­nék most a front miatt. — Hogyhogy Miskolctól tudód az utat?... Hát hol van ide Miskolc? — Itt kell annak lenni. Győr mellett, valahol. Nevetett az ember, csóvál- gatta a fejét. Az asszony meg csak nézett, nézett rá az aranykeretes szemüveggel. Magyarázták aztán, hogy ez nem az a Győr, és nagyon messze van innen Miskolc. Még sokkal messzebb, mint Budapest Sókáig súgdalózíak. Köz­ben 6t is megvallatták, kifé- Mk a szülei, hogyan kevere­INFLÁCIÓ 4. Ki fizesse a válság árát ? Az ősz vége, a tél eleje az Egyesült Államok­ban mindig a gépkocsikeres­kedők nagy ideje. A posta 'ilyenkor szállítja házhoz a színes prospektusokat az új — soha ilyen kényelmes még nem volt, soha ilyen biztonságos még nem volt, soha ilyen csodálatos nem volt — gépkocsikról. És megtelnek az új márkákkal az autószalonok kirakatai, új reklámtáblákat t állítanak fel az országutak mentén. 1974- ben ez a nagy autós feszti­vál nem így zajlott le. Az idei kampánynak két fő sa­játossága volt. Az egyik: a tavalyi esztendőhöz képest 38 százalékkal csökkent az új kocsik eladása. A másik — nem kevésbé lényeges — vonás: az eladási nehézségek ellenére az autók ára nem csökkent, hanem emelkedett. Ez a piac törvényeivel annyi­ra szembenálló jelenség meg­mutatta a szándékot: fizes­sék meg az új kocsit vásár­lók — ha kevesebben is vannak — a tavalyi profitot. Ha a teljesség igénye nél­kül végigszaladunk néhány tőkésországon, megnézzünk néhány árucikket, kide­rül: az árak emelkedését szinte semmi sem korlátoz­za. Az Egyesült Államokban például a cukor négyszer annyiba kerül, mint 1973- ban. Az alapvető élelmisze­rek — a tejtől a húsig — átlagosan 40 százalékkal ke­rülnek többe. Egy nemrég végzett "RözvéleményKU tatás szerint a megkérdezettek 80 százaléka úgy vélekedett: nem érdemes takarékoskod­ni, mert a pénz a közeljö­vőben nagy mértékben el­értéktelenedik. Angliában két év alatt a hagyományos népélelmezési cikk, a mar­hahús ára 98 százalékkal nőtt. A London University közgazdászai szerint egy év alatt- 17,1 százalékkal rom-. -lőtt -a pénz: (Nágy-Bri tan­aiéban csak becsülik az iiif-lScíŐtv hivatalos-'- ~ ársta­tisztikája nincs az ország­nak.) Olaszországban a . téli ruhanemű, a hús és a fűtő­anyag ára úgy felszaladt, hogy a lakosság jelentős ré­tegei kénytelenek lemonda ni a rendszeres húsevésről, az új télikabátról, az egész napi fűtésről. Visszaesett a könyvet vásárlók, a moziba dett Ilyen messzire hazulról. S a végén azi mondta a szemüveges asszony: — Gyere velünk, kisfiam. Ne félj csak, majd mi gon­dodat viseljük. — No? Eljössz velünk Né­metországba? — kérdezte a férje is, Gábor bácsi. Megvonta a vállát. Hiszen nem volna rossz. Volt már úgy az őszön, hogy őt is kiviszi Magda nénje Németországba. Deák­kor nem lett a dologból sem­mi, mert a német katonaság őt nem vállalta, csak a nén- jét. Pedig nem való volna az egy asszonynak, elcsavarogni egyedül a katonasággal. Ahogy kiment később fél­re dolgát végezni — csak a fal mellé, mert csupa rom volt az állomásépület, s nem tudott eligazodni, a klozet merre van — az ember utá­nament. Megsimogatta az ar­cát. — Egyszóval elviszünk ma­gunkkal, Péter, Németor­szágba. De ne is haragudj, fiam, azt tudnom kell, nincs-e valamilyen betegsé­ged... Ki kellett nyújtania a nyel­vét, és az ember megnézte, mint az orvosok szokták. Majd kigomboltatta vele a nadrágot. Tudta ő már ak­kor, hogy nem a betegség mi­att. •— Jól van, fiam. Jöhetsz velünk, nincs semmi bajod. Gábor bácsinak kellett szó­lítania ezentúl. Az asszonyt meg Rebus néninek. (Folytatjuk) járók, az újságelőfizetők S2&> ma. A líra 1974-ben három­negyedét éri csak 1973-a* vásárlóértékének \|ár szó esett az orszá* 1 * gonként előidézett inflációról, meg az impor­tált inflációról, s e kettő együttes hatásáról. Hogyan jelentkezik ez Olaszország­ban? Az állami költségvetés hiánya 9 ezer milliárd líra. A rossz és költséges köz- igazgatás, a felesleges intéz­mények százainak kiadása, a pazarló ipar felemészti az erőforrásokat, a termelő be­ruházások, a fejlesztés előL Ugyanakkor az ország nagy mértékben rá van utalva a nemzetközi piacra, szinte minden nyersanyagból beho­zatalra szorul. Az import­árak szintje az utolsó évben 82 százalékkal nőtt, míg az olasz exportáruk ára alig emelkedett. Elsősorban ez okozza a már említett óriási méretű költségvetési hi­ányt. Ki fizesse meg e válság árát? A baloldal a gazdaság- szerkezet átalakítását köve­teli, hogy lehetővé váljék a termelés növelése. A kor­mány azonban más úton, a fogyasztáskorlátozás útján indult el. A hiteleket befa­gyasztja, (s ezzel a termelés­csökkenés, a munkanélküli­ség növekedése azonnal je­lentkezik, az áremelkedés — állami beavatkozás híján — olyan méretűvé válik, hogy az életszínvonal zuhanásával kell számolni.) A folyamat ördögi kör. Hiszen Olaszország hatal­mas mérleghiánya, önerő­ből megoldhatatlan gazda­sági bajai még szorosabban kapcsolják az Egyesült Ál­lamokhoz, a Közös Piac töb­bi tagállamához — az im­portált infláció forrásaihoz. És ráadásul ennek a kapcso­lódásnak még politikai ára is van, amelyet az olasz kor­mány buzgón meg is fizet: ■távol tartja a baloldalt a gazdasági, politikai gyeplők­től. papjainkban a tőkés ^ kormányok magatar­tása lényegében azonos. (Talán csak a nyugatnémet kormány próbálkozik más megoldással.) Céljuk: korlát­lanul áthárítani az infláció hatásait a széles néptöme­gekre, miközben a monopó­liumok profitja egyre ma­gasabb lesz. A munkanél­küliek számának növekedé­se és a szabadjára engedett áremelkedés mellett a bérek befagyasztása — az a két legfontosabb módszer, amely- lyel a Heath-kormány — a korábbi konzervatív' kabi­net — mondta ki a tételt: „Azért súlyosbodik az inflá­ció, mert a telhetetlen mun­kások újra és újra a bérek emelkedését kényszerítik ki. Minden penny béremelés ár­emelést hoz magával”. Heath ebbe az elméletbe bele is bukott. Most pedig az októ­beri választásokon abszolút többséget kapott munkás­párt „önkéntes” bérstopja nagyon is hasonló koncep­cióról árulkodik. Pedig az infláció okai — mint azt már korábban meg­világítottuk — nem a mun­ka oldalán keresendők. A tő­ke megfékezése nélkül — márpedig a kapitalista tár- sarsadalom hogyan is fékez­né meg a tőkét — minden inflációellenes kampány csak a felszínen mozoghat, hatástalan. Az Egyesült Államokban Ford elnök maga indított nagy kampányt az infláció megállítására. S hogy a küz­delem harcosai megismer­hessék egymást, jelvénye­ket készítettek. ^Darabját egy dollárért. A kampány eddig semmi eredményt nem ho­zott. A mozgalom részvevő! egy hónap múltán csak any- nyit tapasztaltak, hogy jel­vényük most már három dollárba kerül K. A. (Következik: 5. Az -níSái» űiás hullám és a gázakJ

Next

/
Thumbnails
Contents