Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-08 / 6. szám

mä ÉVFOLYAM, A SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR im JANUÁR 8, SZERDA LAPUNK TARTALMABÖI A munkásszakmáig rangja «S. oldaJJ Olvasóink írják (4. oida® Lehet nándent ? (5. o’daJJ Sport jelentéseink <7- oldat© Púja Frigyes Belgrádban Mint már jelentettük, Púja frigyes külügyminiszter, aki MiZos Minicsnek, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács alelnökének, külügyi titkár­nak meghívására hivatalos és baráti látogatásra Jugoszlá­viába érkezett, kedden koszo­rút helyezett el az ismeretlen katona belgrádi emlékmű­vén. Kedden délután megkez­dődtek a külügyminiszteri megbeszélések. Az első esz­mecserén a két fél értékelte a magyar—jugoszláv kapcso­latok fejlődését, és elégedet­ten állapította meg, hogy az együttműködés a Kádár Já­nos és Joszip Bróz Tito talál­kozóin meghatározott elvek szellemében, pozitívan fej­lődik. A tanácskozáson ezen­kívül szó volt még időszerű külpolitikai kérdésekről, min­denekelőtt az európai hely­zetről és más nemzetközi problémákról. A külügymi­niszteri megbeszélése^ szer­dán *olvtatódnak. Mfos Minies kedden este a a szövetségi végrehajtó ta­nács úibnim-áaí szA,'’'ózában díszvacsorát adott magyar vendége tiszteletére. Milos Minies külügyi titkár megóvására Belgrádbo érke­zett Púja Frigyes külügyminiszter. Képünkön; külügyminisz­terünk vendéglátója társaságában a belgrádi pályaudva­ron. (Telefoto — Tanjug - MTI — KS) Előnyben a nagyberuházások A vaskohászati termékeket legnagyobb mértékben fel" használó, továbbá értékesítő vállalatok vezetői és az érin­tett minisztériumok vezető munkatársai kedden a Ne­hézipari Minisztérium nagy­termében megvitatták a ta­karékos gazdálkodással járó feladatokat .Dr. Csikós-Nagy Béla ál­lamtitkár, az Országos Anyag- ér árhivatal elnöke rámutatott, hogy hazáikban az acélnyersvas- és a kész­termékgyártás ' nagyobb mint az acélgyártó kapacitás, vagyis a feldolgozóipar olvan kohászati termékeket is igényel amelvet a hazai ipar nem termel. Ez indo­kolta. hogy a Magyar Vas- és Acélipari Egve"ülés úgy­nevezett diszpozíciós jogkör­rel is rendelkezik, a ME- TáLTMPEX Pedig fontos feladatokat lát eh a többi között a nemzetközi válasz­tékcsere lebonyolításában Ez a mechanízm”s éveken áf jót működött, 1974-ben azon­ban rendellenességek mutat- k-'ct-k. A bazai hengereltén' iránti igénv ugrásszerűen megnőtt, 17 százalékkal vol* magasabb az '373. évi fel használásnál. Az ilven nagy­mérvű növekedést nem indo­kolhatták valóságos igénvek inkább feles’eges kész’ete zésről van szó. A jelentő' mérvű készletezés miatt 1973-hoz képest 255 ezer ton­nával csökkent a hengerelt­áru exportja, mégpedig olyan időszakban, amikor a világ­piacon magas árat kaphat tunk volna e termékünkért Hogv e tendencia folytatásá­nak elejét vegvük. szükséges­sé vált a kohászati terméke1- hazai felhasználásának köz­ponti ellenőrzése. Nem kí­vánjuk felújítani a kontin- geasrendszeri, mert az eset­ben számolnunk kellene a befejezetlen termékek és inkurrenciák növekedésével. Jobb megoldás a termelési, illetve értékesítési progra­mok felülvizsgálata. Három fő vonalon kerül sor felül­vizsgálatra. Egyrészt a szo­cialista exportban jelentős szerepet játszó vállalatoknál amelyeknek exportkapacitá­sa nagyobb ;mint amilyen mennyiségre exportszerző­dést sikerült kötniök. Itt azt vizsgálják, hogy milyen mér­tékben és milyen feltételek­kel lehetne a le nem kö­tött • exportkapacitásokra a KGST-n belül pótlólagos szerződést kötni az import egyidejű növelésével. Ahol erre nincs lehetőség, ott meg kell vizsgálni a konvertibilis relációjú export lehetőségét Ha erre sincs /vagy csak rész­ben nyílik lehetőség, azt kell vizsgálni, hogv milyen kö­vetkezményekkel jár a sza­„örizzük a lángot” elneve­zésű országos mozgalmat in­dít a Magyar Úttörők Szö­vetségének Országos Taná­csa. Alkalmat ad a pajtások­nak arra, hogy az 1975—76- os úttörő év nagy fontosságú eseményei, évfordulói, a szö­vetség 30. évének legértéke­sebb hagyományai méltóbb helyet kapjanak az úttörő Közösségek programjában. Ez a mozgalom — a korábbi ak­ciók folytatása, önálló, alkotó cselekvésre készteti a gyer­mekeket. A programban szerepel a gyermekek által kedvelt szá­mos hagyományos verseny úttörő-olimpia, kulturális szemle, tudományos-techni­kai úttörőszemle, a egy bad kapacitás befagyasztása Felül kell vizsgálni né­hány kohásza ti termék-igé­nyes fejlesztési programot is. E programok indokolt anyag­igényét természetesen ki kell elégíteni. Ezek az igények azonban mérsékelhetők a pa­zarló megoldások mellőzésé­vel, mindenekelőtt pedig a túlzott biztonságra törekvés megszüntetésével. A keme't nagy beruházások irányítói előnyt élveznek; mert a szállítókat szerződéskötés' kötelezettség terheli, ez azon ban nem lehet jogcím a kész lethalmozásra. Végül felülvizsgálatra ke­rül néhány olyan vállalat amely kohászati termékekre 1975-ben kiugróan napT rendelést adott. Azt vizsgá1 ják ezeken a helyeken, ho- a nagymérvű anyagrendel' mennyiben függ össze a kí­vánatos szerkezeti átalaku lássaL nagy, országos játék, »melynek megszervezé­sénél nem a versenyzés, ha­nem a tömeges részvétel lesz a fontos. A szövetség fő célja a következő esztendőben; ha­tékonyabbá tenni a kisdobo­sok világnézeti, politikai, er­kölcsi nevelését, gazdagítani az úttörő-tevékenység tartal­mát, a játékos, vidám eleme­ket A sokrétűbb, tartalmasabb tevékenység megnövekedetí követelményeket, fokozott igényt támaszt a vezető tes­tületekkel szemben. Az or­szágos tanács úgy határozott, hogy időszerűvé1 vált a kép­zés korszerűsítése, a mai kö­vetelményekhez igazítása, Uj országos program Az ú' úttörő év programja SzálWák a cukorrépát Ezer hektárra! stiveik megyénkben a termőterületet Ismeretes, hogy a cukor világpiaci árának rohamos emelkedése ellenére hazánk­ban nem emelkedett a cukor ára. Viszont mezőgazdasá­gunkra az a feladat vár, hogy a jelenlegi cukorimportot csökkentse és két év alatt el­érjük, hogy hazai termésű cukorrépából biztosítsuk a lakosság fogyasztását. Éppen ezért különös érdeklődés kí­séri a cukorgyárak tevékeny­ségét, a sok helyen még min­dig nem biztosított termés sorsát és a jövő évi szerző­déskötéseket, A Szerencs! Cukorgyár, mely megyénk cukorrépa termelő üzemeinek nyers­anyagát feldolgozza, a beta­karítási kampány elején megbízható becslések szerint 19 200 vagon cukorrépát várt Ez év január ötödikéi« át­vettek a termelőktől 17 700 vagonnal. Átadásra vár még tehát mintegy másfélezer vagon cukorrépa. Ebből ve­szélyeztetett az átvétele, (sárban áll, megközelíthetet­len táblákon várja sorsát) mintegy ezer vagonnak. Ha a továbbra is enyhe időjárás nem változik és a fagv nem segít a szállítókon, elképzel­hető, hogy a cukorgyár leáll és a fenti mennyiségű cukor­répa kint marad a táblákon, trágyának, takarmánynak. Vagyis: a Szerencsi Cukor­gyár idén ez esetben nem befejezné a cukorgyártási évadot, hanem abbahagyná. Ami a szállított áru minő­ségét illeti, sok baj volt a '■árral, a répára tapadt föld­del A beszállított répa szennyezettség» foka legalább hat százalékos volt, de elő­fordult gyakran 29 százalé­kos sártartalom is a beszál­lított mennyiségben, vagyis több, mint a negyede. A sza­bolcsi répa idei cukortartal­ma átlagosan 13 százalék volt, szemben a tavalyi 16 százalékkal. Ez utóbbi ter­mészetesen ismét a túl csa­padékos időjárás terhére ír­ható. Az említett nehézségek el­lenére a gyár már megkezdte az idei termelési szerződések kötését és az eredmények azt mutatják, hogy mezőgazda­ságunk, megyei üzemeink megértették a cukortermesz- íés növelésére irányuló nép- gazdasági elhatározás fontos­ságát. Például a fehérgyar­mati Győzhetetlen Brigád Termelőszövetkezet, mely évek óta nem termeszt cu­korrépát, most ötven hektár­ra kötött szerződést. Ugyan­így a tyukodi Kossuth, mely szintén az árvíz óta nem foglalkozott répával, száz hektáros szerződést kö­tött a gyár felvásárlási osz­tályával. A Szerencsi Cukorgyárve­zetői tájért kezdeteken be­szélték meg az üzemek kép­viselőivel a részfeladatokat. Arról van szó, hogy Sza­bolcsban az elmúlt évi 7016 hektár helyett nyolcezer hek­tár cukorrépa terület beveté­sét várja el a népgazdaság Január másodikén Mátészal­kán, harmadikán1 a Tisza menü területi szövetségnél. majd a Nyírségi TESZÖV» nél jártak a cukorgyár veze­tői, egyeztetni a szerződéses területeket. A Szatmár-bere- gi TESZÖV tagszövetkezetei az elmúlt évi 2700 hektáron felül 456 hektár pluszvetést vállaltak. A kisebb kerületű Nyírségi TESZÖV végered­ménye: tavaly 661 .hektár, idén: 720. A cukorgyár veze­tői e héten összeültek a me­gyei tanács mezőgazdasági vezetőivel és a területi szö­vetségek képviselőivel és egyeztették a szerződéses adatokat. A nyolcezer hektár meglesz. ★ A Bábolnai Kukoricater­melő (CPS) Közös Vállalat — mint ismeretes — tavaly más növényeket is bevont iparszerű rendszerébe. Bebizonyosodott ugyanig, hogy gépsorai jelentős sza­bad kapacitással rendelkez­nek. Az új növényekhez spe­ciális kiegészítő gépeket sze­reztek be és akárcsak a ku­koricánál, ezeknél is gondos­kodtak a technológia adap­tálásáról, a vetőmagtól kezd­ve a termény átadásáig 3 termelés minden feltételéről. így került a rendszerbe 25© hektáros alapterülettel tt cukorrépa. Termeléséhez a világon jelenleg legjobbnak ismert francia gyártmányú Herriau-gépsoít szerezték be. A kedvezőtlen időjárás, a száraz tavasz, a rendkívül csapadékos ősz ellenére — 391,5 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el a 10*5 ezer hektáros területen. Az Szem leg*5'dalibb munlcabrígádja a 24 tagú, nagyrészt nőkből álló forgácsolók, akik a szocialista cím elnyeréséért küzdenek. (El ek Emil felvétele) különböző helyéről szerzik be, nagy nehézségek árán. Ez megnehezíti a folyamatos termelést. Ennek ellenére az idei 131 milliós tervet teljesí­teni szeretnék. Gyártmánya­ik fő része továbbra is a kondenzedények — amelyet hazánkban csak itt készíte­nek —, az acélszelepek és a csapok több százezres nagy­ságrendje teszi ki A gyár­egység gépállománya az idén ötmillió értékű modem géppel bővül Korszerűsítésre kerül a ?°stő- üzem is. a tervek szerint itt alagútrendszerű berende .1st helyeznek üzembe. Az új év­ben már a felújított kazán­ház biztosítja az üzem kő- és naalegvíz-ellátását Tanácskozás a vaskohászati termékek gazdaságos felhasználásáról I. Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár mátészalkai gyárá­nak munkáskollektívája az elmúlt gazdasági évet sike­resen fejezte be, tervüket több, mint 127 millió forintra teljesítették Az új évet ne- ,iéz helyzetben, anyaghiány­nyal kezdték, a közel 3 ezer tonna vasöntvényt — amit fölhasználnak — az ország II

Next

/
Thumbnails
Contents