Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
«MS. fmoir «l «BLBT-MAOTAHOIWiX« ='fKS/HÖMH Nagyhalász: a régi kendergyár helyén korszerű zsákgyár KIT PMÍRIEKEZIET KÖZÖTT Tiszadobió! — Bakiáig l" Akkora, mint egy kisebbfajta megye — ■zokták mondani a nyíregyházi járásra. Ha valaki Tiszadobnál lép be, és Baktánál hagyja a) a járást mintegy száz kilométer utat kellett megtennie. Negyvenöt községben 180 ezer ember él a jé Tisza menti öntéstalajokon, a Rétkéz lápjain és Nyíregyházától keletre az igazi «yírségi homokdombokon. A társadalmi változást, átrétegzödést Rt «- más járásokkal szemben három tényező te- •zi gyorsabbá: a megyeszékhely ég a járás iparosodása, valamint a borsodi iparvidék közelsége. A helyi iparfejlődést vizsgálva jelentős •lőrehaladásról számolhatnak majd be a járási pártértekezleten. Tovább folytatódott az új Ipari üzemek létesítése, a meglévők korszerűsítése. Az utóbbi években indult be a termelőmunka a HÓDIKÖT tiszalöki gyáregységében, a nyíregyházi gumigyár ibrányi részlegében, és • nagyhalászi zsákgyárban. Megkezdődött az Újpesti Gyapjúszövőgyár újfehértói gyárrész. legének építése. Az iparban dolgozók száma a járás területén meghaladja a 10 ezer főt. Jelentősen enyhültek a foglalkoztatási gondok. Négy év alatt az ipar termelésének értéke ZBbb, mint 40 százalékkal növekedett, eléri a S,5 milliárdot. Számottevően, mintegy 90 százalékkal növekedett az exporttermelés, ma már több, mint 800 millió forint értékű. Leggyorsabban fejlődött az állami ipar termelése, négy év alatt 600 millió forinttal emelkedett. Erőteljesen fejlődött a szövetkezeti ipar is, a járás területén több. mint 400 millió forint értéket állítanak elő évente. Jó eredmények születtek az üzem- és munkaszervezés javítása nyomán. Ezen a területen az átlagosnál jobb munkát végeztek az Alkaloida Vegyészeti Gyárban, a demecseri keményítőgyárban, és a Rakamazi Cipészipari Szövetkezetben. Javult a munkafegyelem, a gépek, eszközök kihasználtsága. Az eredmények még jobbak Is lehettek volna, hiszen a többlettermelésnek alig több, mint fele származik a termelékenység emelkedéséből. A fejlődés ellenére is lassúbb az «lőrehaladás az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésében, a fnűszaki, a technológiai és a gyártmányfejlesztésben Nagyobb gondot kell fordítani a gazdaságosság fokozására és a belső tartalékok feltárására is. A felgyorsult ipar- fejlesztést több területen nem követi a szakmunkás-ellátottság. Mivel sok még a belső tartalék az üzemekben, a termelésbővítést az Intenzív fejlesztéssel kívánják növelni. Egye? körzetekben, mint Baktalórántháza és Deme- eser környékén még mindig jelentős foglalkoztatási gondok vannak. Itt az iparfejlesztés lehetőségeit is ki kell használni. A X. kongresszus óta a járás mezőgazdasági nagyüzemei erőteljesen fejlődtek. Szervezetileg, gazdaságilag tovább erősödtek. Nőtt • termelés biztonsága, az anyagi, technikai, fnűszaki bázis. A mezőgazdaságban a termelőszövetkezetek a meghatározóak, a Járás összterületének 70 százalékán gazdálkodnak. Termelésük növekedése a legdinamikusabb. Az 1969-es kiemelkedő, jó esztendőben 14 milliárd forint volt a termelési értékük, ezt a szép eredményt 1973-ban 47,4 százalékkal teljesítették túl. A megyei éves termelésnövekedés a termelőszövetkezetekben 8 százalék, a nyíregyházi járásban több mint 11 százalékot értek sL A termelőszövetkezetek gazdasági erősödésének jó kifejezője a vagyoni helyzetűk is. Négy év alatt a közős vagyon közel 800 millió forinttal növekedett, ma több, mint S milliárd forint A gazdasági eredményekkel párhuzamosan növekedett a szövetkezett tagok jöve. delme is. Egy munkaképes tagra jutó jövedelem 1969-ben 16 600 forint veit, m 1878-bsa már 31 800 forintot tett kL A jó eredmények alapja a tsgrtg awpé mán túl a gazdaságok korszerűsödése, a termelés szerkezetének változása volt A sövénytermesztésben la utat tört az iparszerű termelési eljárás. Különösen kiemelkedőek a kukorica és cukorrépa terméshozamai. A búza termése négy év átlagában 29,6 mázsa volt hektáronként. A kukorica átlagtermése több, mint 5 mázsával nőtt A járási átlag 1973-ban 35,7 mázsa volt kukoricából. A 74-es eredményék még teljesen nem ismertek, de annyi bizonyos, hogy a rendszerben termelt kukorica, messze túlhaladja ezt az átlagot. Tiszadobon például — ők a CPS-rendszer tagjai — 70 mázsa körül alakúit a hektáronkénti terméa. Az állattenyésztésben legjelentősebb eredmény, hogy a szakosított állattenyésztési telepek megépítésével létrejöttek az iparszerű termelés alapvető feltételei. Négy év alatt tíz szarvasmarha- és négy sertéstelep épült a járás területén. A szarvasmarhaprogram végrehajtásában jelentős eredmények születtek. A közös gazdaságokban a tehénállomány 49 százalékkal növekedett. Meg kell jegyezni, a korszerű állattenyésztési létesítmények előnyös oldalainak kihasználásánál még csak a kezdeti eredményeknél tartanak. A létszámnövekedést nem követi megfelelő hozamjavulás. Alacsony a tejtermelés színvonala. Például az egy tehénre jutó éves tejtermelési átlag 2500 liter. Nem megfelelő a szakember-ellátottság sem. A telepek jelentős részében nem kielégítő a jövedelmezőség. Viszont van már olyan oozitív tapasztalat is, mint a tiszabereell, ahol t sertéstelep az elmúlt évben 2,5 millió forintot jövedelmezett. Kedvezőnek értékelhető az üzemi koncentrációban történt előrelépés. A termelőszövetkezetek száma négy év alatt 62-ről 37-re csökkent. Kialakulóban vannak a korszerűbb üzemnagyságok. A munkatermelékenység javulását, a munkafegyelem szilárdulását mutatja többek között az a tény, hogy 1973-ban 2600-zal kevesebb termelőszövetkezeti tag 50« mfllló forinttal termelt több értéket, mint 1969-ben. A jövőt tekintve a kedvező tapasztalatok alapján egyesülések végrehajtásával tovább fokozzák a szövetkezetek területi koncentrációját így meg lehet gyorsítani a növénytermesztés iparszerűvé válását, elsősorban a kukorica-, burgonya-, cukorrépa- és a napraforgó -termesztést A járás területén nagy lehetőséget ad a Tisza II. vízlépcső megépítése. Különösen a zöldségtermesztésben és a gyepgazdálkodásban szükséges az öntözési lehetőségeket jobban hasznosítani Az anyagi javak termelésében történt jelentős előrehaladás lehetővé tette, hogy a korábbinál nagyobb összeget fordítsanak kulturális, egészségügyi célokra is. Az előző négy évben 50 millió forintot fordítottak közoktatási beruházásokra, eszközökre, ezzel szemben as utóbbi négy esztendőben 90 millió forintot használtak fel erre a célra. Harmincnyolc új tanterem épült a járás területén, amely tovább csökkentette, de még nem oldotta meg ■ szükségtantermekből eredő gondokat. Négy évvel ezelőtt 2660 gyermek részére tudtak óvodai ellátást biztosítani, ma 4500 gyermek veheti igénybe ezt a szolgáltatást Nagycserkesz kivételével minden községben ven óvoda, sőt nagyobb tanyai településeké« is, mént például Nátháimon. Tlszalök-Kisfástsnyán, VlrányoAs stmrlR négy évben kflene nséw« srvná rendelő épült a járásban, többsége szolgálati lakással. Tlszalökön SZTK-rendelő, Ti- ssavasvárlban pedig nyolc munkahelyei kőa- pasitl körzeti orvosi rendelő létesült Az új ipari munkahelyek létesítése, a termelőszövetkezetek erősödése javította a lakosság jövedelmi viszonyait Ez Jól mérhető a kiskereskedelmi forgalom alakulásában is. A lakosság 1974-ben 38 százalékkal több árucikket vásárolt, mint 1970-ben. A fogyasztási szövetkezetek az alapvető áruellátást magasabb ‘szinten oldják meg a korábbinál. A választék azonban még több helyen nem kielégítő. Időnként áruhiány Is tapasztalható, különösen rap- szodikus a zöldség- és húsellátás. A magasabb Jövedelmek lehetővé tették a járás lakosságának a nagyobb mérvű takarékoskodását Is. A betétállomány négy év alatt 102 millió forintról 190 millió forintra növekedett. A járásban a lakásépítés üteme jónak mondható, 1973 végéig 2722 új lakás épült, ez a terv 117 százalékos teljesítését jelenti. Egyre több községben épülnek emeletes, komfortos lakások. A lakosság anyagi helyzetének javulása lényeges, alapvető, de a tudatváltozás, a szocialista vonások erősödése, egyenrangúan e mellé kívánkozik. Hosszú lenne csak vázlatosan jp leírni a szocialista brigádok, az üzemek, a termelőszövetkezetek által a kongresszusi versenyben elért eredményeket, a közügyek iránti érdeklődést. Befejezésül hadd említsünk egyetlen tényt: a járás lakossága az ellenszolgáltatás nélkül végzett társadalmi munkában a lobbi Járásokkal vetélkedve mindig az elsők között volt. A községek szépítésére, az óvodák, bölcsődék építésére 1971-ben 27 millió forint értékben végeztek társadalmi munkát, 1973- ban már 46 milliót teljesítettek. Az egy lakos, ra Jutó társadalmi munka értéke 299 forint. Tiszadobtól Baktalórántházáig nemcsak a termelést, a tájat, a lakhelyüket változtatják meg az itt élő emberek, hanem közben maguk 1a vál+oznak. Csikós Bálán ás Hammel József riportja Egymás mellett Gávevencsellön a fogász«; ti, az orvosi rendelő és az új 8 tantermes iskola A HŐD!KOT iiszulökí gyárában dolgozna!) a környékbeli lányok, asszonyok As újfehértói könyvtárba« A napokban költöznek Tiszavasváriban 'a 24 lakősos lakóépületbe Évi tízezer hízott sertést ad a tiszaberceli Bessenyei Tsz korszerű hizlaldái«
