Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-05 / 4. szám

TO «^*T*MACYARORSZÄG — VASÄRWAPT MELLÉKBE? SJ975. ~JanuátMgr^ .............. ........ Nem a világ vége Három ifjúsági klub a Bercg .... ;* Többen mondták már, hogy Budán**«* 4 legdi valósabb, legelőkelőbb bárok se szebbek, mint a beregdaró« ifjúsági klub. Csak a be­rendezése 73 000 forintba kerüli. Faburkolat mindenütt és gyönyörű bútorok, faragottak. kisipariak. ' Aki ismerte a Barátság Tsz irodája alatti pincét, amely poros-piszkos lomtár volt min­dig — most, ha belép, el se akarja hinni, hol jár. Az átépítés, berendezés összesen 300 Ó00 forintba került. Ebből tízezer forint a fiatalok társadalmi munkájának értéke. A klubot Váci Mihályró! nevezték el, de nemcsak szórakozási célokat szolgál. Értekezleteket, szemináriumo­kat js tartanak benne. V ...... * Mert megérdemlik ■ ' A Barátság Tsz nagy és népek Három köz­ség — Beregdaróc, Bsregsurány és Márókpapí — határában gazdálkodik S az igazság az, hogy Beregsurányban és Márokpapiban már volt ifjúsági klub, de azokat nem a tsz épí­tette. Igaz, hogy az új, a beregdaróéi szebb a másik kettőnél, de ez közvetlen tsz-célokat is szolgál. Egy nagy tsz-ben illő, hogy legyen megfelelő tanácskozóhelyiség, hiszen egyre több a vendég, az üzletfél, s az új ifjúsági klubban a legigényesebb tárgyalópartnereket is le lehet ültetni. — De nem ezért építettük a klubot — mondotta Mester Endre, a tsz párttitkára —, hanem azért, mert a mi fiataljaink megér­demlik. Nagyon jól dolgoznak, ott vannak mindenütt: gépészetben, traktorokon, növény- termesztésben, gyümölcskertészétben és az ál­lattenyésztésben is. Azt akartuk és akarjuk, hogy jól érezzék magukat munka után is, ne vágyakozzanak a városba. A Barátság Tsz-ben 138 fiatal, Só éven aluli nő és férfi dolgozik- Elsősorban és lénye, gében övék a gyönyörű klub. A termelésben mindenütt élen j' nak. Csak egy példa: a 138 fiatal közül 112 dolgozik szocialista brigád­ban, keményen éj eredményese» versenyeznek most is a XI. pártkongresszus és a felszaba­dulás 30. évfordulója tiszteletére. A nehéz kö­rülmények, a pokolian rossz időjárás ellenére is teljesítik vállalásaikat És a 112 fiatal szo­cialista brigádtag közül 52 már elnyerte a kitüntető címet, sőt, 12 fiatal kétszer is. Szeretik őket — Nagyon szeretjük a fiatalokat :— mon­dotta a párttitkár. — Igazán mondom, :-hogy lényeges probléma soha sincs velük.' Bár' az idősebbekkel is csak annyi probléma lenne, mint a fiatalokkal A tsz KISZ-szervezete nem túlságosa» ré­gen, 1974. augusztus 12-én, új titkárt választott Tóth Margit személyében. — ö is a mi lányunk — mutatta be a párttitkár. — Édesapja tsz-tag, Margitnak a tsz adott ösztöndíjat, amíg tanult, s ma már üzem­gazdász. Barátság Tsz-ébeu Tóth Margti 1973 nyarán végezte a főis­kolát Egy évig gyakornokként dolgozott a tsz- ben,: de a KÍSZ-munkában nem volt gyakor­nok. Hasznosította a főiskolán szerzett ifjú­sági mozgalmi tapasztalatait is. — Váratlanul éri minden — mondta Mar. gitká. — Egyszerre két megtisztelő megbízatás. A tsz vezetősége részéről az, hogy egy év múl­tán .azonnal üzemgazdásznak nevezett ki, a nafalok, részéről meg az, hogy engem válasz­tották meg KlSZ-titkárnak. Részt a közéletből Kévét olyan tsz van a megyében — talán több sincs —, ahol három'ifjúsági klub mű­ködne. És az olyan tsz ís kevés — sajnos —, ahol a fiatal, az egyetemekről, főiskolákról ki­kerülő szakemberek azonnal bekapcsolódnának az aktív. politikai, ifjúsági mozgalmi életbe. Még. kevesébb az olyan fiatal, vagy kezdő szakember, akit rövid idő múltán, éppen a végzett munka, elismeréseként KISZ-titkárnak választanának. Pedig nagyon fontos lenne, -hogy a fiatal, kezdő szakemberek ne csak ke­nyérkereső helynek tekintsék a tsz-t, hanem társadalmi, politikai, közéleti tevékenységük legfontosabb területének is. És egy. fiatal szak­ember hol Végezhet legeredményesebben tár­sadalmi, politikai munkát? Elsősorban a KÍSZ-ben.Mi a véleménye erről Tóth Margit­nak? — Én ,e! se tudnám képzelni az életem társadalmi megbízatások és politikai munka nélkül — mondotta. — A szakmai munkához is sok jő véleményt, javaslatot lehet szerezni a társadalmi, vagy a politikai munka végzése közben. Kiváló színvonalon A termelés, a szakmai munka a beregőa- óc—beregsurány—márokp-ipi termelőszövet­kezetben eddig is jó volt, hiszen a magye át­lagában kiváló színvonalon gazdálkodik a há­rom község népét egyesítő gazdaság. Az utób­bi időben sokat javult az ifjúsági mozgalmi és az ifjúságpolitikai, munka is. Az új klub lé­tesítése ehnek csak a jobb. feltételeket biztosi. t<5 anyagi oldala — a tartalmat a fiatalok ter­melési eredményei és politikai aktivitása ad­ja. Részben az ifjúságpolitikai, de nem kevés­bé..» művelődésügyi párthatározatok jobb megvalósítását szolgálja az is, hogy 1975. ja­nuár. l-tŐl a termelőszövetkezet és a tanács közösen függetlenített népművelési előadót al­kalmaz,. akinek lakást, is biztosítanak. Szokás azt mondani, hogy Beregdaróc, Be. regsurány és Marokpapi a „világ vége”, mert igazán' a térkép legszélén találhatók, de éppen a fiatalok — s ez nagyon fontos — nem úgy érzjk magukat a tsz-ben és a községekben, mintha a „világ végén” élnének. Ehhez alap­vetően hozzájárul a színvonalas művelődés és szórakozás feltételeinek biztosítása is, amit a három ifjúsági klub jól szolgál. Szendreí József A MINISZTERTANÁCS 2026/1973. (VOT. 8.) sz. határozatának megfelelően az 1974/75. tanévben öt Szabolcs-Szatmár megyei vállalat (a TAURUS Gumigyár, a HAFE, a KEMÉV, a SZÁÉV és az 5. sz. Volán) 15 fiatal, érettsé­givel nem rendelkező szakmunkása nyert fel­vételt a szakmunkásokat előkészítő tanfolyam­ra. A tanfolyam célja, hogy a tanulmányi sza­bályzatban meghatározott módon a hallgató­kat az egyetemi tanulmányok elsajátítására előkészítse. Az előkészítés két szakaszból áll. Az első szakaszban (levelező oktatási szakasz) a hallgatókat hetenként egy teljes munkana­pon a Bessenyei György Tanárképző Főiskola oktatói marxizmus—leninizmus, matematika, fizika és magyar nyelv tantárgyakból tanítják, egy másik munkanapon pedig a vállalati inst­ruktorok foglalkoznak velük. Ezen túlmenően önállóan végzik el, illetve tanulják meg a ki­jelölt feladatokat Az iskolai téli szünet idő­szakában (január 3-tól 18-íg) két hétig minden munkanapon 8-tól 17 óráig (összesen 100 óra) a főiskolán hallgatják az előadásokat A má­sodik szakaszban — a nyári hónapokban — a Budapesti Műszaki Egyetem tanárainak az el5adását hallgatják, heti 50 órában. A tan­folyam elvégzése után vizsgát tesznek, s - az eredményes vizsga alapján iratkoznak be va­lamely műszaki főiskolára, illetve egyetemre, ahol a tanulmányok befejezése után megfele­lő diplomát kapnak. Munkaviszonyük az egyetemen eltöltött évek alatt sem szűnik meg, s a vállalat ösztöndíjat biztosít számukra. Az intézkedés hazánkban e tanévben 244 érettségivel nem rendelkező fiatal szakmun-. kás számára tette lehetővé, hogy képességé-^ nek megfelelően eászt vehessen az előkészítő tanfolyamon. A vállalatok vezetői körültekin­tően nagy felelősséggel válogatták ki dolgo­zóik közül azokat, akik a feltételeknek meg­feleltek. Néhány feltételt azzal a céllal emlí­tünk meg. hogy az intézkedés gazdasági, po­nti’-^ jelentőségét érzékeltessük. „A tanfolyamra olyan érettségi , vizsgát nem tett jelentkező vehető fel, aki hűséges éllamp^'gára a hazának; termelőmunkáját jó1 végzi' társadalmi tevékenységében példamu­tató' jza’-munkás-bizonyítványát legalább két év“ szerezte és azóta fizikai munkát végez; nem töltötte még be a 30 életévét; és akiről tehetsége, felkészültsége, magatartása alapján fe’1 “előzhető, hogy a tar.folyamot és az azt egyetemi, főiskolai tanulmányokat el Segítsük őket Szakmunkások—egyetem előtt tudja végezni, és a választott életpályán ered­ményesen képes majd dolgozni.” A hallgatóktól komoly munkát, nagy erő­feszítést, az eddigi szabad időről és még sok másról való lemondást kíván meg a vállalás. BIZONYOSAN SOKAN TESZIK FEL a kérdést: vajon a felvettek közül hányán állják meg a helyüket? A kétkedőket számadatokkal és az eltelt 14 hét alatt szerzett tapasztalataim­mal szeretném megnyugtatni A tanfolyam magyar nyelvtani anyaga a mai magyar nyelv leíró nyelvtana a középis­kolai követelményeknek megfelelő szinten, be­leértve a nyelvhelyességi és a helyesírási kér­déseket is. A tanév kezdetén, szeptember közepén fel­mérő dolgozatot írattam, hogy a magukkal ho. zott ismeretek, jártasságok és készségek szint­jét megállapíthassam. Bizony, ezek a dolgoza­tok gyengén sikerültek. Igen sokan indultak az általános iskolái követelményeknek megfe­lelő ismeretek, jártasságok és készségek alatti szintről. A dolgozattal elérhető 100 pont he­lyett az átlag csak 36 pont volt. Különösen a helyesírási készség hiányzott. A tollbamondás­sal elérhető 30 pontot még csak még sem kö­zelítették. ­■ Az első témánk a mai magyar nyelv leíró hangtana volt. A téma lezárása után írattam meg a hallgatók hangtani ismereteit jelző dol­gozatot Az elérhető 100 pontból 87 pontot szerzett a csoport. Mátyás 1. László (SZÁÉV) 93 pontot szerzett, tehát mindössze 7 ponttal maradt el a csúcsteljesítménytől! Az első dol­gozatában ő is csak 59 pontot ért el. Ezt a fej­lődési ütemet valamennyi hallgatóról elmond, hatom. .50 pont alatt mindössze 2 hallgató tel­jesített. A hangtan’ ismeretekből ezek ís szép eredményt értek el, azonban azok gyakorlati alkalmazása (elsősorban a helyésírás) volt a gyengébb. Megállapíthattam,, hogy a hangtani ismereteket valamennyien » követelményeknek megfelelő szinten sajátították eL _ Meghallgatni őjcct „Belevaló gyerek volt.,/" Két váró«, Mátészalka és Nyírbátor fia­taljai találkoztak Mátészalkán. Ez volt az el­ső. Fiatal szocialistabrigád-tagok tanácskozá­sára szólt a meghívó, de több is, kevesebb is volt annáL Több volt, mert jól tükrözte a két hasonló gondokkal, örömökkel- lüktető város közeledésének igényét, és kevesebb is, mert sok tekintetben magán hordta az elsőség hiá­nyait. Nyolcvanén jöttek eL Lakatosok, esz­tergályosok, beállítok, műszerészek — a máté­szalkai ISG, a MOM, a MEZŐGÉP, a nyírbá­tori Auróra, a Csepel, a Róni fiatal munkásai. Röviden szóltak. Párbeszéd Körmendi László, az ISG beállítója rövid, problémafeltáró mondókájávai megadta az alaphangot: — Budapestről jöttem. Eleinte furcsa volt az összehasonlítás, mert itt még nincs igazi munkásság. Szólni is ritkán mernek. Koráb­ban egy-egy termelési tanácskozáson, ahol öt­száz ember volt, négy-öt ha hozzá mert szólni. Javult azóta a helyzet, de én fontos feladatot látok abban, hogy a fiatal szocialista brigá­dok segítsék a szólást — hogy úgy mondjam. Példamutatással, jó felkészüléssel, bátorsággal. A másik gondom az elszigeteltség. Még Máté­szalkán is külön-külön marad mindegyik gyár a gondjaival. Nem tudunk egymásróL Leg­alább nekünk, fiataloknak kéne összetartani. Ennek a tanácskozásnak is azt tartom a leg­fontosabb részének, hogy egy kicsit bepillant­hatunk egy másik város fiataljainak hétköz­napjaiba. Úgy kellene folytatni, . hogy brigá­dok ülnének szemben egytnássaL Az lenne az igaz tanulás, barátság. Turbucz Ibolya, a Béniből (nyírbátori »<5- vényolajgyár) jött,. amit mondott mindenkit érdekelt, közös gond. — A brigádunk 1970-ben határozta el, hogy versenyez a szocialista címért 1972-beh sike­rült összekováesolódtunk a két 'év alatt Szé­pen hangzik, kimondom: szeretnénk túlnőni- a munkanapok kötelességén. -Formálni akarjuk egymást De ehhez nem csak a mi akaratunk' kelL Példa ís. Gyakoribb és hasznosabb le­gyen a vezetők és a munkások párbeszéde, de ehhez információ kell, hogy mindenki tudja mi megy a gyárban, csak így lehet ’ rászoktatni embereket a közösségi érdeklődésre. Még va­lamivel: komolyabban kell venni a’munkások' javaslatait én abban: látom a munkaverseny- mozgalom fejlesztésének lehetőségét „„.„Ka víz van* Hárman ís szóltak a nyírbátori Csepel Mo_ torkerékpárgyárbőL Papír nélkül, szabadon, őszintén. Mindhármukat érdemes idézni: Minek köszönhető ez? Annák, hogy hallat­lan szorgálommal, nagy erőfeszítéssel és rend­szeresen készülnek az órákra. Akarnak tanul­ni, akarnak tudni, s ezért ami tőlük telik, mindent megtesznek. Az év vége még messze van, hiszen számukra a tanév csak augusztus­ban ér véget, de ha addig ezzel a szorgalom­mal, lendülettel, akarással fognak tanulni, tö­rekvésüknek meglesz az eredménye. UGYANEZ A TANULÁSVÁGY, ismeret­szomjúság jellemzi a többi tárgyakhoz való viszonyukat is. Természetesen matematikából és fizikából több az óraszámuk is. Közvetlen tapasztalatom nincs ugyan, de az e tárgyakból írt dolgozatok pontszámait ismerem, s ezek is arról tanúskodnak, hogy ezek a szakmunká­sok, akik a munkapad mellett és a társadalmi életben is megállják a helyüket, meg fogják állni ezen a tanfolyamon is. Ha lelkesedésük, akaraterejük nem csökken, akkor ősszel vala­mennyien valamely műszaki felsőoktatási in­tézmény polgárai lesznek. Természetesen, aki Valamilyen ok miatt lemarad a tanulásban, nem éri el a kívánt szintet a tanfolyamot záró vizsgákon, az sem egyetemre, sem főiskolára nem nyerhet felvételt Ezek a hallgatók a gyakorlati munkából kerültek az iskolapadokba, ismerik az életet, s az elméleti ismeretekkel gazdagodva ide tér­nek vissza, itt kamatoztatják majd azokat a befektetéseket, amelyeket a vállalatuk, az ál­lamunk értük áldoz. Azt hiszem, nem rossz befektetés ez. S ha még többet tennének ér­tük a vállalatok vezetői, azt Is meghálálnák, az sem lenne elveszett pénz. Különösen kí­vánatos lenne, hogy a vállalatok megfelelő instruktorokat állítanának be a hallgatók ott­honi munkájának segítésére. Ezzel mintegy megké-Tzereződne az iskolai oktatás hatékony­sága. Néhány vállalat éppen a magyar nyelv­tani, nvelvhslvességi ismeretek elsaiátításához nem adott kellő segítséget, pedig ahhoz, hogy a hallgatók a gondolataikat helyesen fejezhes­sék ki, feltétlenül szükségük lenr.e a segítség­re. Ennek hiánya mind a fizikai, mind a ma­tematikai ismeretek elsajátításában is hátrá­nyos lehet S. ha a hallgatók eredményesen végzik munkáinkat, megérdemlik, hogy tá­mogassuk, segítsük őket De. Orosz Béla Bálámén János: — A termelési versenyek» ben sokszor az a bosszantó, hogy a brigád hi­báján kívül nem megy a munka, azért kap el­marasztalást Hiába vállalunk mi, ha esetleg az anyagbeszerző brigád nem teljesíti a fel­adatát. A brigádok munkájának nagyobb össz­hangjára lenne szükség ahhoz, hogy mindenki teljesíteni tudja a vállalását. Azt is el­mondom, hogy a gazdasági vezető' 'c is többet kellene adni ehhez a mozg hoz. Azzal nincs baj, ami a munkakör. .....jz tartozik, de többre ritkán hajlandók. Pedig néhány vállalás őket is több munkára kéne serkentsen. Gyulaház! László: — A mi brigádunkba* a legfiatalabb tizennyolc éves, a legidősebb két évvel a nyugdíj előtt áll. Nekünk így nin­csenek csak fiataloknak való akcióink. Sok te­kintetben jó is ez így. A mi brigádunk még nem ért el helyezést a brigádversenyben, ez abból is adódik, hogy nagy a kilépés-belépés, dolgozik két hetet,, nem tetszik — elmegy. Persze olyan is van, aki marad. Ot éve va­gyok a vállalatnáL Sok jót, de sok rosszat is megértem. Szívesen emlékszem vissza azokra a kommunista műszakokra, amikor a fürdő, óvodák, bölcsődék építése volt a céL Nem kényszerből csináltuk. De dühös vagyok akkor, amikor látóm, hogy ez az új letelepült gyár, mennyire elavult gépparkkal rendelkezik. Akadozik az anyagbeszerzés.. Sokszor úgy van ez nálunk, mint a viccben, amikor víz van — vödör nincs, amikor vödör van — víz ninca^ amikor mindkettő van — szabad szombat... Éa büszke vagyok, hogy ilyen körülmények között is jó a teljesítmény. Pintye István az újításokról mondott okos véleményt: — Csokorba fognám, hogy rővídebb le­gyen: az újításoknál valahogy össze kéne ko­vácsolni a fiatalok ötleteit az idősebbek ta­pasztalataival, az sem lenne utolsó, hogyha meg lenne ez a kapcsolat a tervezők és a ki­vitelezők között is. És nagyobb reklámot adnék az újítóknak. Az az igazság, hogy nálunk csak akkor népszerűsítenek valakit, ha kétmilliós megtakarítást ér az ötlete. De eiy fiatal öt­venéves lesz, mire egy ilyen újítása kialakul. Ezért kellene a kis újításokat is többre be­csülni, hadd tudjanak róluk. így lesz kedve belevágni egy nagyobb vállalkozásba.. A megbecsülésről Bálint Pál, a mátészalkai Egyesült Er€ Termelőszövetkezet küldötte a végén kért szót. A munkaversenyek értékeléséről mondott vé­leményt. Értékelik-e a fiatalok munkáját a számadásnál? — Úgy érzem, az ifjúsági brigádok a leg­lelkesebb tagjai a mozgalomnak — ez az én tapasztalatom. De az értékeléskor sokszor gond van. Gyakran kerülünk a sor végére. Pe­dig tulajdonképpen az értékelések adnak ké­sőbb erőt a brigádoknak a további versenyek­re. Nálunk a mezőgazdaságban van még egy másik gond is. Különböző adottságú területe­ken dolgozók teljesítményét hasonlítják. És ebből nagyon sok vita származik. A végére hagytam, mert úgy érzem, a szocialista mun­kaversenynek talán legfontosabb elvéről van szó: az, hogy ez a mozgalom kifejlessze az em­berekben a munkához, és nem utolsósorban & munkahelyhez való ragaszkodást De ez csak úgy megy, ha megbecsüljük a munkát és a munkást. Tizenkét órás műszakban, huzatos szárítóüzemben dolgozott egyik KtSZ-tagunk a betakarítás nagy munkája idején. Belevaló gyerek volt, nem szaladt a munka elől. Min­denki tudta, mégis amikor fizetésemelést kérí^ hogy 13 forintos órabére legyen — megtagad* ták. Elment. Most fölvettek egy újat, akinek még tapasztalata sincs a munkában — 15 fo­rintért... Ezt nem tudóm én megérteni Röviden szóltak. Sokat mondtak e). Fele­lősség, tenniakarás érződött szavaikból. A gyá­rakban is meg kell hallgatni őket. Érdemes. .■% KoBdth Air!cnn$

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents