Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
• Sh%. fanulr 1 A megyei pártbizottság határozata Szab olcs-Szatmár 1975. évi gazdaságpolitikai feladatai Mint közöltük: az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1975. január 3-án ülést tartott, * amelyen a többi között megvitatta és határozattá / emelte a megye 1975. évi gazdaságpolitikai feladatairól szóló előterjesztést A megyei pártbizottság megállapította: megyénk 1974 évi legfontosabb gazdaságpolitikai céljai teljesültek! Az ipari termelés növekedése várhatóan 8—9 százalékos, eléri a 11 milliárd forintot. Az ipari termelés mintegy 20—22 százaléka kerül exportra. A munka termelékenysége tovább Javult. A termelési érték növekedésén belül a munkatermelékenység részaránya várhatóan eléri az 50 százalékot. Vállalataink készletei nem növekedtek, a megtermelt termékek értékesítésre kerültek. Az ipari foglalkoztatottak száma mintegy 1000 fővel növekedett. 1974-ben került többek között átadásra Kisvárdán a Villamosszigetelő és Műanyaggyár és a BEAG S áregysége, a VOR vásárosnaményi új telepe, Mátészalkán a OM új üzemcsarnoka és a Szatmár Bútorgyár. A megye mezőgazdaságának 1974 évi termelési eredményeit kedvezőtlenül befolyásolta az időjárás: az ár- és belvíz, a jégverés okozta kár egymilliárd forintot tesz ki. A kenyérgabona, a szálas takarmánynövények, a napraforgó hozamai a vártnál, s a tervezettnél rosszabbak. A betakarítási veszteség is jelentős. Az almatermelés volumene elérte ugyan ai 1973. évit, de a többszöri jégverés miatt az exportarány, s így az árbevétel is romlott. Jelentős eredmény, hogy a szarvas- marha- és sertésállomány tovább növekedett Tartós problémát okoz viszont a nyugati piacon bekövetkezett értekekf- tési nehézség. Az időjárási tényezők, a piaci gondok miatt mé- *őgazdaságunk termelési értéke 1973-hoz viszonyítva elsőkként Ez a mezőgazdasági üzemek pénzügyi tartalékainak asőkkenését, több üzem veszteséges gazdálkodását okozta. Megyénk építőipara túlteljesítette 1974 évi tervét Javult munkája termelékenysége, hatékonysága, szervezettsége és Í inősége. A beruházások volumene eléri a tervezett szintet beruházások anyagi-műszaki összetételében is kedvező változás következett be: nőtt a gépi, technológiai beruházások volumene. Továbbra is gond azonban a beruházási költségek növekedése. A gépek kihasználása sem megfelelő, sok az állásidő. A tervező, beruházó, bonyolító és kivitelező vállalatok köiötti koordináció és kooperáció is erősítésre szorul. A megye dolgozóinak átlagkeresete 1974-ben 8—7 százsaikkal emelkedett Lakosságunk pénzbevétele mintegy 10—12 Százalékkal lett magasabb. 1974-ben 4500 lakást, 119 kórházi ágyat 1195 óvodai férőhelyet 200 bölcsődei férőhelyet, 64 általános iskolai, 34 középiskolai osztálytermet, 672 diákotthoni (férőhelyet, 20 szakmunkásképző iskolai osztálytermet, 264 munkahelyes műhelytermet adtunk át és 300 fő* szakmunkásképző kollégiumi bővítést valósítottunk meg. Az orvosi körzetek száma hárommal emelkedett. A víztermelő kapacitás #500 köbméterrel bővült. A vízhálózat hossza 53 kilométerrel, a csatornahálózat 18 kilométerrel, az ivóvízellátásba bekapcsolt lakások száma 5564 lakással emelkedett ß A megye kiskereskedelmi hálózata is jelentősen bővült, a ruló kínálat mellett azonban továbbra is előfordulnak hi- kcikkek. A lakossági szolgáltatás is javult, de továbbra is tfbhdunk a kis települések áru- és szolgáltatási ellátása. 1975 célkitűzései Az 1974-ben elért eredmények Jó alapot nyújtanak ahhoz, ftójgy megfogalmazzuk megyénk 1975 évre vonatkozó főbb f zda&ágpolitikal feladatait. 1975 a IV. ötéves terv utolsó éve. megalapozásától és megfelelő végrehajtásától sokban függ ötéves tervünk indítása. 1975-ben — a Központi Bizottság határozata alapján — ®!yan fejlődést kell biztosítanunk, amely szerint a IV. ötéves éerv célkitűzéseit teljesítjük. Ehhez tovább kell erősíteni a megye gazdaságában kibontakozó kedvező folyamatokat, tendenciákat A megyei pártbizottság az alábbi feladatok megvalósításit tartja szükségesnek 1975-benu Ipar Az ipari termelés növelését 1973-ben — figyelembe véve k népgazdaság szükségleteit és azt, hogy új ipari beruházások nem, lépnek a termelésbe — mintegy 6—7 százalékban célszerű előirányozni. Az ipari termelési érték növelését az átlagot meghaladóan csak ott lehet folytatni, ahol a termelés wttúktúrája megfelel a bel- és külföldi piaci igényeknek. Azokban az üzemekben, vállalatokban, ipári szövetkezetekben, khól jelentős a tőkés viszonylatú anyagfelhasználás és nem biztosított a gazdaságos export, a népgazdasági tervben meg- Bátározott előirányzatokat túlteljesíteni nem szabad. A Vegyi és műanyagipar, a könnyűipar termelése mesénkben várhatóan az átlagot meghaladó lesz. Különösen a bútor- és forgácslapgyártásban, a kötszövő-ruházati iparban lesz a termékek növelésének nagyobb lehetősége. Vállalataink a termelési költségek csökkentésére, készlet- Bormativáik felülvizsgálatára, a fajlagos anyagfelhasználás mérséklésére, eszközeik forgási sebességének növelésére dol- gozzanak ki konkrét intézkedési terveket. Tegyenek következetesebb intézkedéseket a gazdaságtalan termékek gyártá ■ának visszaszorítására, illetve megszüntetésére. Élelmiszeriparunk termelése 5—6 százalékkal növekedhet Gyorsabban növekszik a hús, a baromfi, a tej és tejtermékek termelése. Élelmiszeripari üzemeink fontos feladata a tőké: Importot helyettesítő élelmiszeripari termékek, a növényi és állati fehérjék termelésének, fokozása. Az ipari termelés növekedésének egyik legfontosabb tar taíéka a termelőberendezések jobb kihasználása. Vállalata ink, üzemeink törekedjenek a több műszakos termelés beve- tetésére, a műszakszámok növelésére. Fordítsanak nagyobb gondot a gépek karbantartására, a szállítás és anyagmozgatás gépesítésére, a gépi állásidők csökkentésére, a vállalatok közötti ilyen irányú együttműködésre. Az ipari termelőhelyeken Javítani kell a munkaidő kihasználását A termelés és a technikai fejlődés függvényében tegyenek konkrét intézke- a tea munkanonnák nvgrriíntetéséra. Fordítsanak nagyobb gondot a munkafegyelemre, a munkaerő betanítására, a tervszerű munkaerő-átcsoportosításra, a termelés szervezettségére és ütemességére. A megyében működő vállalatok és üzemek gépbeszerzéseit az eddigitől jobban kell hazai, illetve szocialista termékből biztosítani. Az ipari beruházásoknál az átfutási időket csökkenteni kell. Minden üzemben, vállalatnál meg kell valósítani a belépő kapacitások gyors, hatékonyabb hasznosulását. Ésszerű takarékossági intézkedéseket kell bevezetni valamennyi vállalatunknál. Konkrét intézkedési terveket kell kidolgozni elsősorban a2 anyag, az energia és az élőmunka hatékonyabb hasznosítására, az ipari eredetű melléktermékek és hulladékanyagok felhasználására. A pazarlókat felelősségre kell vonni. A megye iparának anyagi és szellemi tartalékait a terme, lés szolgálatába szükséges állítani. Minden vállalat és termelőegység feladata a munka- és üzemszervezés javítása. Vállalataink alkalmazzák következetesebben a munka szerinti elosztás szocialista elvét Fejlesszék bérezési formáikat, bérpolitikájukat Mindenekelőtt a teljesítménykövetel- ményékeh alapuló bérezési formákat és tel ehhez kapcsolódó juttatásokat élkalmtaaáb hatékonyabba*. Beruházás, építőipar, szállítás A beruházásokra maflute dönMaeknéi — gazdasági ás termeléspolitikai céljaink alapján — ategórd rangsort kall felállítani. A folyamatba« lévé beruházások gyón, tervszerűbb megváló«!tálára kell koncentrálni. Ki kell jelölni inakat a létesítménytetet amelyek kivitelezésének gyorsítását a megyei irányító szerveknek külön intézkedésekkel is elő kell segíteniük. Ilyenek például a mátészalkai finomkötöttárugyár, a záhonyi fejlesztések, a kisvárd ai baromi if el dói gozó, a mátészalkai búsfeldolgozó, a hűtőtárolók, a lakások, a gyermekintézmények, a kórházi, a «arcán« 4a művelődési jellegű beruházások. A rekonstrukciós Jellegű beruházásokat tervszerűbbe«, koordináltabban kell megvalósítani Törekedni kell arra, hogy a korszerűbb technológiák a minőségileg jobb termékek gyártását biztosítsák. Javítani szükséges a beruházások szervezését, a-tervezők, beruházók, bonyolítók, kivitelezők óa a gépszállítók tervszerű együttműködését A gazdaságtalan, vagy pazarló jellegű beruházások esetében következetesebben kell érvényesíteni a felelósségrevo- nást Biztosítani kell, hogy csak olyan beruházások valósulhassanak meg, amelyek összhangban vannak a népgazdasági érdekekkel és amelyeknél már az indításkor rendelkezésre áll a teljes pénzügyi fedezet Az 1975 évre előirányzott lakásszámot meg kell építeni. Nagyobb figyelmet kell fordítani a munkáslakás-építés növelésére, a vállalatok Ilyen eszközeinek koncentráltabb félhasználására. Tervszerűbbé kell tenni a terület-előkészítési és az építésigazgatási munkát Megyénk építőipari kapacitását 1975-ben a beruházási igényeknek megfelelően 6—7 százalékkal célszerű növelni Szükséges egyes nem megyei székhelyű vállalatok megyénkben történő foglalkoztatása is. Építőipari vállalatainknak Jelentős feladataik vannak az üzem- és munkaszervezésben, a termelőeszközök, gépek jobb kihasználásában, a takarékosabb anyaggazdálkodás területén. Az építőipari szervezetek készítsenek konkrét intézkedési terveket a költségek csökkentésére, az anyagpazarlás megszüntetésére, a belső tartalékok feltárására, a munkafegyelem megszilárdítására. Az építési tevékenységet menet közben folyamatosan figyelemmel kell kísérni. A kivitelezés gyorsításához szükséges az építési hatóságok Jobb, összehangoltabb munkája. Minden építőipari szervezet törekedjen a kivitelezési határidő rövidítésére. Nagyon fontos feladatunk a záhonyi vasúti átrakók önét fejlesztése. Az 1975 évre előirányzott vasútkörzetesítéseket csak ezek megteremtésével lehet megvalósítani. A közúti személyszállítás, a városi tömegközlekedés és a munkásszállítás megoldására az Illetékes tanácsok és a közlekedési vállalatok dolgozzanak ki konkrét tervet. Nyíregyhá. tömegközlekedését a lehetőségekhez mérten 1975-ben meg Kell oldani. A teherszállítás területén gyorsítani szükséges a kocsifordulókat, a ld- és berakodást. A mulasztókkal érvényesíteni kell a felelősségrévooátet te Mezőgazdasás; A mezőgazdasági termelést 1973-hoz viszonyítva 5— 6 százalékkal, a vágóállat-termelést legalább 3 százalékkal cél szerű növelni. A mezőgazdasági Üzemekben konkrét Intéz fedéseket kell tenni a gazdaságosan és jó minőségben előál 1 ítható termékek fokozott termelésére. Továbbra is fontos feladat a háztáji és kisegítő gazdasí 'ok termelésének ösztönzése különösen a zöldség, gyümöle tojás, a tej- és a hústermelésben. A népgazdasági igényeknek megfelelően szükséges nf élni a cukorrépa, a burgonya, a zöldség, a dohány, a napr; argó vetésterületét Mezőgazdasági üzemeink hasznosíts' óbban adottságaikat, az iparszerű termelést rendszerbe -ejlő lehetőségeket Mezőgazdasági üzemeink törekedjenek a termelést te-syezők jobb összehangolására. A termelés növelésében biz ásítsanak döntő szerepet a dolgozók anyagi és erkölcsi meg Decsülésének. Az egyesült mezőgazdasági üzemek végleges szervezeti felépítését, vezetését már a gazdasági év elején ki kell alakítani. A táblásítással, az üzemági arányok javításával, a termőföld racionális hasznosításával kapcsolatos szervezőm un kát el kell végezni A hús- és tejtermelés növeléséhez a szakosított telepeken meg kell oldani a minőségi benépesítést, a veszteségmentes termelést hatékonyabba« rhlkségst alkalma rat a «takns st A Politikai Bizottság állásfoglalása és a Mlnisztertanác® határozata alapján 1975 közepéig el kell készíteni a kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek komplex fejlesztési terveit Ezzel egyidőben valamennyi mezőgazdasági üzemünk készítse el középtávú fejlesztési tervét Nagy figyelmet kell fordítani a szanált veszteséges és alaphiányos üzemek helyzetének javítására, a gazdaságosabb termelés feltételeinek megteremtésére, a szanálási határozatok ellenőrzésére és végrehajtására. Tovább kell folytatni a szakszövetkezetek politikai, szervezeti, gazdasági fejlesztését. A közös tevékenység növelése útján, tervszerű munkával kell segíteni az egyesülési és átszervezési folyamatot A kedvezőtlen természeti adottságok mérséklését szolgáló üzemgazdasági beruházásokat (talajjavítás, öntözés, vízrendezés, táblásftás, stb.) az anyagi eszközök koncentráltabb fel- használásával, szervezettebben és időben kell megvalósítar' Bővíteni szükséges a korszerű erő- és munkagépállomám Jobban ki kell használni a szállítási eszközöket: általános kell tenni a géppark több műszakos üzemelését Mezőgazdasági üzemeink elemezzék a tüzelő- és üzen anyag-fogyasztás szintjét a növényvédő szer és műtrágj használatát készítsenek intézkedési terveket ezek gazdaságo. ét takarékos felhasználására. Valamennyi mezőgazdasági üzemben tegyenek megfontolt Intézkedéseket á gazdasági hatékonyság, a termelékenység növelésére, a belső tartalékok feltárására, hasznosítására, a tfsrmélési költségek csökkentésére, a munkafegyelem szilár* űreféárt, á melléktermékek hasznosítására. Az 1Ö74 évi rendkívüli időjárás követkéíméhyeHiék csökkentését időbeni és jó minőségi munkával lehet elténSúlycfznt Mezőgazdasági üzemeink mérjék fel ezzel kapcsolatos feldöh- talÉáf ói tz elvégzendő munkák szakszerű rangsorolásával; a vesét#» színvonalának további emelésévél, a döntések megalapozottságával, A nagyobb tervszerűséggel biztosítsák télid tűzéseink teljesítését, túlteljesítését Az Illetékes állami szervek, vállalatok gondoskodjanak a mezőgazdaság jó minőségű vetőmagellátásáról, a szükséges műtrágya, növényvédő szerek, az erő- és munkagépek időbeni biztosításáról. A tsz-ek területi szövetségei segítsék és szervezzék a mezőgazdasági üzemek közötti jobb munkakap- adatokat Életszínvonal A megy* takofisáis életszínvonalának növelését, életkörülményeinek Javítását 1975-ben a Központi Bizottság, a megyei pártértekezlet határozatai alapján kell biztosítani. A lakosság egy főre jutó reáljövedelmét legalább 3,5 százalékkal, az egy keresőre jutó reálbért 2,5 százalékkal kell növelni, — az 1975 évi népgazdasági tervben foglaltak szerint Figyelembe kell venni az alacsony nyugdíjak emelését a bérpreferenciára vonatkozó központi juttatásokat, a munkaidő-csökkentésre vonatkozó kormányhatározat végrehajtását A kiskereskedelmi áruforgalmat folyó áron mintegy 8—9 százalékkal kell növelni. A forgalomhoz elegendő árualapot szükséges biztosítani. Politikai követelmény, hogy tovább javuljon a megye lakosságának ellátási színvonala. Nagyobi figyelmet kell ezért fordítani a lakossági igények körültekir tő felmérésére és jobb kielégítésére, a munkó,slakta telepü' sek jobb ellátására, a kereskedelmi szolgáltatások fokozás/ a fogyasztók kulturáltabb kiszolgálására. Fontos feladat az olcsó árfekvésű gyermekruházati termékek választékának bővítése. Javítani kell a dolgozó nőit munkájának könnyítését szolgáló áruk, kész- és félkésztermékek választékát Kereskedelmi szerveink törekedjenek újabb beszerzési források felkutatására, a helyi árualapokból történő beszer zés fokozására. Dolgozzanak ki konkrét intézkedési tervek« a forgalmi költségek csökkentésére, a termelékenység, a hi tékonyság fokozására. Javítsák a vezetés színvonalát, alakit sanak ki gazdaságpolitikánkkal összhangban lévő árpolitikát A vezetők munkájának megítélésénél vegyék figyelembe a népgazdasági érdekek maradéktalan érvényesítését A lakás-, szociális, egészségügyi, kulturális és kommunális fejlesztések, szolgáltatásé'- területén az 1975. évi népgazdasági terv alapján megfogalmazott feladatokat kell teljesíteni. Megyénkben meg kell építeni mintegy 4900 lakást A kórházi ágyak számát 332-vel, a bölcsődei férőhelyeket nyolcvannal, az óvodai férőhelyeket 883-mal, a szakmunkásképző iskolák tantermeinek számát hattal, az általános iskolai diákotthoni férőhelyek számát százhússzal kell növelni, ötven kilométeren fejlesztjük a vezetékes víz-, 5900 köbméterrel a szennyvízkapacitást Az üzlethálózatot 7000 négyzetméterrel, a körzeti orvosi rendelők számát hárommal lehet növelni A megye lakosságának élet- és munkakörülményére vonatkozó 1975 évi közvetlen és közvetett fejlesztések biztosítják a me- gyei pártértekezlet határozatának életszínvonal-politikánkra vonatkozó teljesítését A megyei pártbizottság hangsúlyozze: az 1975 évi népga*. dasági és megyei feladatterv sikeres teljesítése megköveteli a párt gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkájának ■rősítését, a kommunisták egységes cselekvését. Pártszerve- etelnk, állami szerveink, a tömegszervezetek és mozgalmak llítsák gazdaságszervező tevékenységük középpontjába a haté- nyság, a termelékenység fokozását, a tartalékok feltárását s hasznosítását Gondoskodjanak arról, hogy az ésszerű taka- kosság, a felesleges költekezések megakadályozása a gaa- aságl munka szerves részévé, normává váljon. Minden szin- •n erősíteni keö az állampolgári fegyelmet A gazdálkodó tervek tevékenysége legyen összhangban a népgazdasági élekkel. A párt-, állami és társadalmi szervek tudatosítsák, logy céljaink megvalósítása, a dolgozók életkörülményeinek javítása szorgalmas, fegyelmezett és odaadó munkát kíván mindenkitől. El kell érnünk, hogy a szocialista munkavei— seny megyénkből is jobban szolgálja a minőségi feladatok megoldását A megyei pártbizottság kéri a vállalati, üzemi, intézmény párt- és szakszervezeteket a KISZ-szervezeteket: indítsanak akciót a termelés, a beruházások és a táisadalmi kő»* éagyssstis teteUeté« a teksrternsnhfa gsidálltóriásra.
