Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-29 / 24. szám
1fT8. JamiSr 29. ÍCW,ÍT-MAGYABORSZÁCÍ 9 Ésszerű Máriapócs, Pőcsoetri, Kisléta takarékosság MI KÖZE A KORÁN £RÖ, rövid tenyészidejű kukoricának az energiatakarékossághoz? A választ a Mátészalkai Állami Tangazdaság 3. számú pártalapszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén a gazdaság főmérnöke adta meg: egy mázsa kukorica megtermelése kevesebb energiába kerül, mint a megszárítása, vagyis a jobb fajtamegválasztással nagyon sok energia megspórolható. Ilyen és ehhez hasonló kérdések foglalkoztatták a központ, a gépműhely, az építkezés, a műszaki és adminisztratív dolgozókból álló alapszervezet kommunistáit a Központi Bizottság irányelvéinek megvitatásakor, mert valamennyien egyetértettek azzal: „Legfontosabb feladatunk a népgazdaság belső tartalékainak jobb kihasználása, a munka termelékeny, ségének növelése, az önköltség csökkentése, a minőség javítása.”, továbbá, hogy „átfogó és ésszerű takarékosságot kell megvalósítani a népgazdaság minden területén”. A főmérnök például a gazdaság minden területéről hozott pé’ lkat a gépvásárlástól a vegyszeres gyomirtásig, hiszen a termelés minden ágában komoly belső tartalékok rejtőznek. Vizsgálni kell olyan gépek vásárlásának a lehetőségét, amely egy menetben több műveletet is elvégez, de legalább ilyen fontos az optimális táblaméretek kialakítása, a megelőző karbantartás kiterjesztése. Még az elmúlt évben is előfordult, hogy egész ebédidőben üzemelt a traktor, mert rossz volt az önindító, hogy a dolgozó a munkagépével ment haza, gyakoriak voltak az üresjáratok, de legalább ilyen nagy lehetőségek rejlenek a vegyszerekkel és növényvédő szerekkel való takarékosságban. Nem csak a tárolási és szállítási veszteségek csökkentése ró feladatot a dolgozókra, hanem a totális vegyszerezés megváltoztatása is, hiszen a vegyszernek csak elenyészte százaléka jut a levelekre, a többi^kárba vész. A GAZDASÁG IGAZGATÓJA azokról az eredményekről Is szólt, amelyeket a takarékosság terén eddig elértek. Arról például, hogy míg 1969-ben 21 millió forint volt a gazdaság általános költsége, addig ma 12—14 milliónál tartanak, ugyanakkor jelentős mértékben nőttek a termelési eredmények, nagyobb lett az árbevétel, többet keresnek a dolgozók. Ezt csak jobb szervezéssel érhették el, és azzal, hogy áttértek a zárt rendszerű termelésre, amely 70 százalékos élőmunka megtakarítást eredményezett Az új módszer bevezetése új helyzetet teremtett, megváltoztatta az emberek életritmusát, munkastílusát, ezért nem mindenki értett egyet vele. Ezzel szembe kell nézni, ennek a szemléletnek a megváltoztatásában a gazdaság kommunistáinak élenjáró szerepet kell vállalni. A másik nagy tartalék a gazdaság dolgozóiban rejlik: a nagyobb szakmai követelményeket csak nagyobb tudással lehet elvégezni. Ez pedig annyit jelent, hogy a szakmái és .politikai képzés nem ideiglenes, nem kampányszerű szemináriumi téma lehet, hanem hosszú időre szóló programmá kell, hogy váljék. Ez volt a vélemény az emberekben rejlő belső tartalékok feltárásáról is, mert nem holmi „izzadj meg jobban” mozga. lomról van szó, hanem a meglévő eszközök jobb, ésszerűbb kihasználásáról, a körültekintő, jól szervezett munkáról. NEM VOLT NEHfiZ DÓLGA Papp Ferenc párttitkárnak a vita összefoglalásánál, hiszen valamennyi felszólaló azt kutatta: miként lehet a munkát megjavítani, hogyan lehet eredményesebben dolgozni. Erre nem csak az irányelvekben leírt gazdasági építőmunka továbbfejlesztése kötelezi a dolgozókat, hanem, ahogy Pecsérj Balázs, a gazdaság nyugdíjas kommunistája mondta: az is, hogy „az állami gazdaságok dolgozói a munkásosztály részét alkotják”. , Balogh József Három község tanácsa Január elsejével egyesült Máriapócs, Pócspet- ri és Kisléta tanácsa. Az Elnöki Tanács egyben Máriapócsot nagyközségi rangra emelte. A Máriapócsi Nagyközségi Közös Tanács Végrehajtó Bizottságának első ülése. A T-alakú asztalsort vb-tagok ülik körül. A területet és a társadalmi rétegeket illetően az elosztás jónak mondható: arányosan képviselteti magát mindhárom község, értelmiségi és munkás egyaránt megtalálható az asztalnál. S tegyük még hozzá, hogy a nőket, illetve a nők érdekeit egy tapasztalt asszony: Gebri Györgyné képviseli. Ezen az ülésen a szervezeti szabályzatot és az ez évi költségvetési tervet kell elkészíteni, Ezt a két témát tárgyalja majd a január 30-i tanácsülés. De már most mindent formába kell önteni hogy 30-án gyors és megalapozott döntések születhessenek. „Civilben46 A terveket, az elképzeléseket Csapó Miklós tanácstitkár olvassa, s közben bárki megszakíthatja, a tervet bármelyik vb-tag megerősítheti vagy megvétózhatja. így élénk vita alakul ki, amelyből nyomban kiderül, hogy a rutin még hiányzik, de a lelkesedés. a tenni akarás nem. Itt kell meghatározni például a tanácsi vezetők feladatkörét. Az eredeti elképzelés az volt, hogy a kulturális ügyeket az általános elnökhe- lyettes intézi. Ett; most többen is megcáfolják, mondván: intézze a másik elnökhe. lyettes, aki ..civilben” az általános iskola igazgatója, s neki több köze van a kultúrához. Ezen az ülésen készítik elő a különböző bizottságok terveit, s meghatározzák fontosabb fél adataikat. A termelés és ellátási bizottság egyik feladata lesz például a lakossági szolgáltatás javítása és a kereskedelmi hálózat fejlesztése, bővítése. Valóságos hadrendet akarnak kialakítani, amely a három község gyorsabb fejlődéséért harcol majd. Az élet minden területére állítanak felelősöket, megalakítják az albizottságokat. A társadalmi rendezvényeket előkészítő albizottság ünnenélyesebbé, emlékezetesebbé teszi az esküvőiket. a névadókat, az ifjúságvédelmi albizottság a fiatalok érdekét lesz hiva+ott képviselni, a társadalmi munkát szervező albizottság a hiányzó anyagi fedezetet igyekszik majd pótolni. Ezzel nem bonyolultabb, inkább egyszerűbb lesz a tanácsi munka, mert mindennek lesz felelőse, aki időnként beszámol munkájukról a tanácsnak és a lakosságnak. Az asztalnál ülők most azon vitatkoznak, hogy a társadalmi munkát szervező albizottság a műszaki bizottsághoz tartozzon-e, vagy a kommunális bizottsághoz. Koczka Mihály azt mondja, hogy tartozzon inkább a műszakiakhoz, mert ők jobban értenek a beruházásokhoz, az építkezésekhez, meg a pénzügyekhez. Az érvekkel alátámasztott ja- jaslatot tetszés fogadja. Kireadeltség Ezen a napon is tartanaik fogadó órákat Pócspetriben és Kislétán is, de hivatalosan egyik helyen sincs még ki- rendeltsége a fiatal nagyközségi tanácsnak. A kirendeltségek munkájának tervét is elő kell most készíteni. A ki- rendeltségek — ahogy a tanácstitkár mondja — állami, államigazgatási feladatokat látnak majd el. Egyebek között hozzájuk tartozik majd a környezettanulmányok elkészítése a ki- és bejelentkezés, az adóügyek intézése. A kirendeltségvezetők az itt született megállapodás értelmében kétévenként számolnak be a vb-nek, de hetenként egy alkalommal fogadóórákat is tartanak. Tamás József szólásra emeli a kezét és nyomban javasolja, hogy ne csak pár óráig legyen ott a kirendeltségvezető, hanem hetente egyszer egész nap. Még hozzáteszi: „Főleg a kezdeti időben lesz erre szükség, míg a gépezet beindul, míg a lakosság megszokja az új rendet.” A járási hivatal képviselője válaszként azt mondja, hogy előbb még tapasztalatokat kell szerezni, később lehetnek módosítások, a kirendeltségek munkarendjét a lakosság dönti el. Gebri Györgyné így szól: „Persze a lakosságnak is alkalmazkodni kell az ügyrendhez, a menetrendhez.” Valóban úgy lesz jó, ha kölcsönösen alkalmazkodnak egymáshoz ügyfelek és ügyintézők. A fiatal tanácselnök, Orosz József szavai megnyugtatóan hangzanak: „Valamelyik tanácsi dolgozó mindennap kint lesz a ki- rendeltségeken és mi, vezetőik is állandó kapcsolatot tartunk a társközségekkel.” Ismét Tamás József kér szót: „Szombatokon az tartson fogadóórákat. aldnek több jogköre van. Mert'például az ingázók ilyenkor tudnak hatósági igazolást kérni. Az eredeti elképzelés szerint a tanácselnök-helyettesek csütörtöki napokon tartanának fogadónapot. Ezt most leszavazzák, mert csütörtökön piacra, vagy vásárra járnak az itteniek. Az elnökhelyettesek fogadónapját hétfőre javasolják —■ itt is a lakosság érdeke a döntő. Pénzügyek A költségvetést, a pénzügyeket illetően a tanácselnök óvatos. Csak annyit árúi el az újságírónak, hogy az idén 20—25 százalékkal több pénzből gazdálkodik a tanács., Pócson befejezik az ifjúsági ház építését és elkezdik a közművesítés előkészítését. Petriben megnyitják az öregek napközi otthonát és az iskola is napközi otthont kap. Kislétán a napokban kezdték el a közművesítési munkálatokat... A vb-ülés után Kislétára látogatunk, ahol ketten is fogadóórákat tartanak. Nagy János az itteni tanácson adóügyes volt, ő lesz majd a kirendeltség vezetője. Kitűnő ismerője Kislétának, s mint mondja, jó itt a hangulat, az emberek főleg az épülő vízműnek örülnek. Ma ta'-' melési engedélyért kopo tak nála, meg is kapták. Oro- szi Jánosné, a nagyközségi tanács igazgatási csoportvezetője. Máriapócsi, itt mégcsafc ismerkedik a környezettel^ délelőtt néhány ki- és beje* lentkezést intézett el. Örömmel közli, hogy a nagyközségi rang az ittenieknek mindjárt egy pár buszjáratot hozott, Elsejétől gyakrabban bejuthatnak Pócsra, vagy Nyírbátorba S ez főleg a tanácstagoknak. Vas Józseféknek köszönhető. Január 1-én egyébként nemcsak a tanácstagok, hanem a párttagok és a tsz- tagok is kezet ráztak a három községben — az egyesülés örömére. Azt mondják, a jövőben így kézenfogva, egymás mellett haladnak előre. Nábrádi Lajo» Ä MEZŐGÉP nyíregyházi műhelyeiben nagy gonddal nevelik a leendő szakmunkásokat Képünkön: Halász Miklós marós a másodéves Zajder András tanulónak segít egy alkatrész megmunkálásánál. I Egy üzemi könyvtáros A folyosón még azt hi- hetném, ez egy szanatórium, sehol egy porszem, minden ragyog a tisztaságtól, a plafonig érnek az örökzöldek. Az otthonosan berendezett szobákban, a hű. tőszekrényekkel, főzőlapokkal felszerelt konyhában pedig arra gondolhatnék, egy családi házba hívtak meg látogatóba. Filmvetítőgép berregése hallatszik a folyosó vé- fgéről, ez meg mozira emlékeztet. pedig csak a következő munkásakadémia-előadáshoz válogatnak a filmekből. S ha eddig még nem derült ki elárulom, nem szanatórium, nem mozi, még csak nem is lakóház ahol járunk. hanem az építő és szerelő vállalat munkásszállása a központi telepen. A betegszobának nevezett helyiségben még ott a régi berendezés, de ifjú László Miklós már azt magyarázza, hol keil majd .a falat „kiegyenesíteni”. hogy a három- eze- kötetes könyvtár elférjen két oldalon, mert a másik kettő mellett asztalok sorakoznak majd, szabályozható lámpákkal, vagyis itt lesz a könvvtár és az olvasóterem. Nem lesz szükség nagyobb átalakításokra, a jelenlegi, már kinőtt könyvtár is itt van a szomszédban, tehát a költözést is hamar lebonyolítják. Az új könyvtár terve az egyik ok, ami a vállalat függetlenített könyvtárosát marasztalja. — Amikor megtudtam, hogy nem vettek fel a tanárképzőre, szinte el sem tudtam képzelni, most mi lesz — magyarázza László Miklós. — Egyetlen dolog lett volna, amihez kedvet éreztem; valami módon könyvek közelébe lenni. Könyvtáraknál nem mertem érdeklődni, íróasztal melletti munkára nem vágytam. Egy kis szorongással jelentkeztem a vállalatnál, amikon hallottam, hogy fő állású könyvtárost keresnek. Végül megpróbáltam, s nem csak azért, mert tetszett. Azért is, mert valamit már akkor is tudtam a vállalatról, apám megbecsült munkásként itt dolgozik, villanyszerelő a szakmája. Azt hiszem, hazudnék, ha nem mondanám el, lídgy azzal a szándékkal jöttem; maradok a felvételiig, s ha sikerül, elmegyek nappali tagozatra. Azóta azonban sok minden közbejött, s már egészen másfélék a terveim. Az első élményekről beszél, amelyek itt érték a vállalatnál. Egy olyan könyvtárat vett át, amelyet azelőtt egy kismama vezetett, fő foglalkozása mellett, elég kevés olvasóval. Azzal kezdte, hogy plakátokon értesítette a munkásszállás lakóit, a vállalat dolgozóit, hogy újra rendszeresen kölcsönöz a könyvtár. Mgjd végigjárta a munkás- szállás szobáit, szinte egyenként ismerkedett valamennyi ott lakóval, megismerte egyéni gondjaikat, érdeklődési körüket, próbált tájékozódni olvasottságukról. — Kezdetben a saját kedvenceimet próbáltam ajánlani. Rájöttem; nem jó módszer. Már-már azt hittem, jól ismerem az igényeket, bátran ajánlhatok könvvet minden- Ipnek érdeklődése szerint, mégis értek meglepetések. Ilyen volt például az, amit egy szakmunkástanuló okozott. ’Beszélgetés közben ugyanis nem árulta el, menynyire szereti a verseket, pedig igen rendszeresen olvas, jelenleg Goethe-nél tart. A másik meglepetést két munkás okozta, rendszeresen olvasnak, de semmiképpen - nem engedik meg, hogy a könyvtáros segítsen. Félórákon,, órákon át ott guggolnak a polcok előtt, s már csak úgy osztályoznak: ezt olvastam, ezt még nem. A jelenlegi olvasói létszám még igen kevés, az alig fél éve itt dolgozó könyvtáros ötven-hatvan olyan olvasót tart nyilván, akik rendszeresen járnak a könyvtárba. Egyik oka az, hogy nagyon régiek a könyvek, nagy részüket ki kellene cserélni, a másik oka az, hogy a könyvtárat eddig a munkásszállás részének tekintették, a vállalat dolgozói közül kevesebben látogatják, mint a szállóról. A közeli tervekben mind a kettőre találnak megoldást. — Az egyik a könyvtár bővítése — folytatja László Miklós. — Beneveztünk egy pályázatra, 30 év — 30 könyvtár címmel, amelynek minden feltételét teljesíteni tudta a vállalat. Ha így sikerül „elnyerni” a leendő könyvtár új könyveit, több pénzünk maradna egyébre, de akkor sem esünk kétségbe, ha visz- szautasítanának bennünket. Akkor a vállalat vállalja ugyanazokat a költségeket. A másik megoldás pedig az lenne, hogy mind több munkáshoz próbáljuk közelebb vinni a könyveket. Mozgókönyvtárat szervezünk minden olyan telephelyre, ahol legalább ötvenen dolgoznak. A legelső feladatként azonban azt tervezem, hogy a szocialista brigádokban dolgozók érdeklődését próbáljuk jobban felkelteni az olvasás iránt. A szépirodalmi könyvtár mellett hat-hétszáz kötet a műszaki 'könyvtár készlete, ezek olyan könyvek, amelyek szinte napról napra szükségesek. Alig van olyan nép, hogy ne érkezne egy-egy új műszaki könyv, vagy folyóirat. Igen gazdag a folyóirat- gyűjtemény, csak a Szovjetunióból vagy tizenötféle lapot járatnak. A könyvtáros azt is bevallja, hogy kezdetben bizony érezte a kizárólag humán érdeklődés hátrányát, nem is tudta, hogyan szeres majd be olyan új műszaki könyveket, folyóiratokat, amelyek az új technológiai, építészeti eljárásokról értesítenek. — Itt volt például egy folyóirat, japán nyelven, csak néztem rá, ezzel most mit csináljak? Később megtudtam, hogy ez is rendszeresen jár, Budapestre kell küldeni, ahol angolra fordítják, majd visszaküldik. Majd hozzáteszi, mindezt azért mondta el, hogy érzékeltesse miért döntött a vállalatnál maradás mellett. így, közvetlen közelről sokkal színesebbnek, érdekesebbnek találta a munkát mint ahogy először elképzelte. Az egészből pedig az lesz a legvonzóbb, ha megkezdi a kölcsönzést a mozgókönyvtárral. Jelentkezik a főiskolára is, de munka melett, levelező tagozatra. ' Ö. Ki í
