Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-29 / 24. szám

2 ítWt,TST MAGYAR0RS2AÖ W9. Jassir 0: Grecsko marsall bsszéde A szovjet hadsereg ideológiai munkásainak értekezlete Elhunyt dr. Háy László Mélységes fájdalommal tudatjuk, hogy hosszan tárté sú­lyos betegség után január 27-én elhunyt dr. Háy László elytárs, Állami díjas akadémikus, a párt», a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom régi, kiemelkedő * harcosa. E'hunvt elvtársink temetése február 4-én (kedden) du. 2 órakor lesz a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teon iában. Dr. Háy László elvtárs volt harcostársai, elvtársai, tu­dástársai, barátai és tisztelői délután fél 2 érától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. , MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT központi bizottsága MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA MARX KAROLY KÖZGAZDASÄGTUDOMANYI EGYETEM Gierek beszéde Felső-Sziléziában nek a kommunisták és a kom» szomolisták képezik a beton alapiát. A hadseregnél és a flottá­nál végzett ideológiai munka sajátosságairól szólva, Grecs- ko marsall rámutatott: az ideológiai munka fontos irá­nya a harc, a katonai fegye­lem további erősítéséért és a szervezettségért, valamint a katonáknak a szoviet hazafi- ság és a szocialista internacio­nalizmus szellemében való nevelése. Az értekezleten felszólalt Borisz Pqnomariov, az S7KP KB Politikai Bizottságának póttaeia, a Köznonti Bizott­ság titkára. Aleksze) Jepisev hadseregtábornok, a szovjet hadsereg és a haditengerésze­ti flotta politikai főcsoportfő­nöke. A szovjet hadsereg ideoló­giai értekezlete s»o»dári foly­tatja munkáját. (TASZSZ) Wilson amerikai ú»ja Harold Wilson brit minisz­terelnök és James Callaghan külügyminiszter kedden este elindult égzak-amerikai útjá­ra. Wilsop kát héttel azelőtt látogat Ford elnökhöz, hegy elutazna hivatalos moszkvai látogatásra, s ez a sorrendiség megszokott az angol diplomá. ciában. Az angol kormányfő azonban szerdán még csak Ottawába érkezik meg, ahol Pierre Trudeau miniszterel­nökkel folytat nem hivatalos megbeszéléseket, a várakozás szerint egyebek között a ta­vasszal esedékes kingstopi nemzetközösségi csúcskonfe­renciáról. Ezután utazik tovább Wil­son és Callaghan Washing­tonba, ahol január 30-án és 31-én tekinti át Forddal az időszerű nemzetközi ügyeket, a kát ország együttműködé­sének kérdéseit, mielőtt ame­rikai programját kiegészítené a Kurt Waldheim ENSZ-fő- titkárraj tervbevett New York-i megbeszélésekkel. Magdeburg! mozaik Volksstime munkatársai írják Moszkvában kedden meg­nyílt a szovjet hadsereg ideológiai munkásainak érte kezlete. Andrej Grecsko, a Szovjet-' unió marsallja, az SZKP KP Politikai Bizottságának tag­ja a Szovjetunió honvédéire minisztere „A szovjet fegyve­res erők ideológiai munkásai­nak feladatai az SZKP KB határozatainak fényében" címmel tartott beszámolót. Bevezetőben az SZKP Köz­ponti Bizottsága, a Politikai Bizottság és személy szerint Leonyid Brezsnvev nevében Üdvözölte az értekezlet részt­vevőit és sikereket kívánt nekik munkájukhoz. Grecsko marsall nyomaté­kosan kiemelte a XXIV. pártkongresszus határozatai­nak nagy jelentőségét az ide­ológiai munka további foko­zása szempontjából. Az SZKP Központi Bizottsága — mint Felső-Sziléziát 30 évvel ez­előtt szabadították fel a szov­jet csapatok és a velük váll­vetve harcoló lengyel egysé­gek a hitlerista megszállás alól. Az évforduló alkalmá­ból hétfőn este nagygyűlést rendeztek Katowicében. Az ünnepségen részt vett Do- nyeck, Miskolc, Ostrawa, va­lamint a francia bányászok küldöttsége is. Edward Gie­rek, a LEMP KB első titkára mondott beszédet. — A szovjet hadsereg és a vele együtt harcoló lengyel népi hadsereg harminc évvel ezelőtt győzelmes előretörés­sel fe’szabn'útotta Délnvugat- Lengyelországot —* mondot­ta E. Gierek. — Hazánk szá­mára véget ért a hitlerista megszállás borzalmas éjsza­kája. Valósággá vált a felső­sziléziai lakosságnak az a tö­rekvése, hogy lengyelül éljen, beszéljen és gondolkozzék. Valéry Giscard d’Estaing francia államfő hétfőn este az Elysée-palotában díszvacso­rát adott egyiptomi vendége Szadat elnök tiszteletére, aho. pohárköszöntők hangzottak el. Szadat elnök franciaország' látogatásának második nap­ján, kedden ismét négyszem közt találkozott vendéglátó jával, Qiscard d’Estaing-nel. (Folytatás az L oldalról) Üeén mutatják be. A mun- ' kánkat. eredményeinket rep­rezentáló tárlatot városokban községekben, üzemekben és téeszekben vándoroltatják, f külön érdekessége, hogy a Iá togatók tíz tablón saját sző­kébb hazájuk, városuk, táj­egységük négyéves fejlődéséi láthatják A gazdag anyagot 12 sorozatból álló diafilm­mondotta — az utóbbi évek­ben a hadseregépítésre vo­natkozóan számos fontos ha­tározatot fogadott el, köztük a fegyveres erőknél folyó pártpolitikai munka meg- i 'vitásáról szóló határozatot. Felsorolva azokat az intéz­'déseket, amelyeket meg­valósítottak a hadseregnél és i flottánál végzetj pártpoliti­kai munka javítasa érdeké­ben, megjegyezte: köszönjük a Központi Bizottságnak, a Politikai Bizottságnak és sze­mély szerint Leonyid Iljics Brezsnyevnek,. az államunk fegyveres erőiről való lanka­datlan gondoskodást. Az utóbbi tíz évben *- folytatta a honvédelmi mi- n'szter — jelentős mértékben megváltozott a szoviet fegy­veres eFŐk arculata. Műszaki ellátottságuk megnövekedett, minőségileg megváltozott . a személyi állomány is, amely­Az ősi nyugati földek végér­vényesen visszatérték az anyaországhoz. Ez népünk történelmi sorsfordulójú győ­zelme volt. — Hazánk szabadságáért a szoviet katonák száz zrei ál­dozták életüket. A lengyel nép soha sem fogja elfelejte­ni hősiességüket és véráldo­zatukat. Kötelességünk Örök­re megőrizni emlékezetüket. A lengyel—szovjet barátság, szövetség és testvériség a ■harcmezőn született, s a népi Lengyelország alapjává vált. A népünk történelmi tapasz­talataiból fakadó politikai bölcsesség arra tanít, hogy a Szovjetunióval megvalósított testvéri egység mindig olyan kiemelkedő jelentőségű lesz, mint hazánk újjászületésé­nek napjaiban volt. Edward Gierek végül bel­politikai kérdésekről szólott. Az anyja ráérősen csám­csogott fogatlan szájával. — Hiszen mag lehet enni!... — Csendesen tette hozzá ké­sőbb: — Tudod, azért egy kis fokhagymával más volna. Meg aztán... ó, te jóisten, pap- -ika nélkül... Tudják is ezek. Jókedvük volt a katonák­nak. Grisa harmonikázott, vizespohárból itták a vodkát, lurij, egy kopaszra nyírt, ci­gányképű fiú szerezte az italt i születésnapjára. Ö úgy teleette magát piroggal (a fiatalasszonynak volt igaza, nem hiányzott ab­ból semmi), hogy csak le­bújt a vackára, és nyomban elaludt Hajnalban felébredt ő Is a készülődésre, de Grisa meg­nyugtatta: aludjon csak. Ne­kik most indulniok kell a frontra, és amíg visszajöhet írté, gondját viselik a4dig a láziak. Akkor már ágyűztak rain- lenfelől. Alighogy elmentek Grisáék, az egyik ablakot be­törte a légnyomás. Reggelre a németek vissza­foglalták a falut, — Maradj csak, flans — mondták neki az asszonyok. Most tegezték először. — El­Tesívérlapunk, a Kerámia Haidens ebenböl 1948-ban négy kis magán­üzemből alakították ki azt a díszkerámia gyárat Haldens- lebenben, amely ma 32 or­szágba szállítja egyre nép­szerűbb termékeit. Afganisz­tánban, Kubában és szinte valamennyi európai ország­ban ismertek az itteni koa- linból, agyagból, földoádból, kvarcból és krétából készült magas művészi értékű ter­mékek. Jelenleg évente 11 millió márka a termelési ér­ték. A gyárban kétszáz— kétszázötven különböző vá­zát, korsót, csészét készíte­nek. Negyvenféle mintát használnak, de félévenként felújítják a díszítőelemeket, hogy változatossá tegyék ké­szítményeiket, A napi használatban szin­te minden NDK-beli lakos 'M találkozik innen származó kávéskannával, söröskor- sóval, rumospalackkal, vagy a .régi népi művészetet felelevenítő szervizekkel. A gyárban kétszázan dolgoz­nak — felük nő — többsé­gük a Magdeburg közelében lévő járási székhely lakosa. Elsajátították a korszerű technikát és a legmagasabb szintű technológiai ismerete­ket. A gyár továbbfejleszté­se jelenleg is folyamatban van. Számos magyar szak­ember, mérnökök és ‘szak­munkások dolgoznak itt. A haldenslebeni üzemet a leg­korszerűbb alagútkemeneék- kel és égetökályhákkál sze­relik fej. Ez lehetővé teszi, hogy a hagyományos dísz­tárgyakon kívül ipari kerá­miát is előállítsanak a híres üzemben. (entrum Áruhán Magdeburg ban Egyéves fennállása alatt 2 millió 750 ezer vásárló for­dult meg az-. NŐK egyik leg­nagyobb Centrum Áruházá­ban, a magdeburgiban. Jó hírnevét többek között azzal alapozta meg, hogy ötvenezer féle árut kínál vásárlóinak. A vásárlók véleménye sze­rint a kiválóan megszerve­zett vevőszolgálat igen naev segítséget nyúit az eligazo­dásban.'Működik az épület­ben takarékbetéj-szolgálat, t REGENY lehetsz itt minálunk vala­meddig. Majd azt mondjuk, rokon gyerek, a bombázások miatt... Az a baj, meg sem kérdez­te annak a hegyközi falunak a nevét. Pedig volt eszében, hogy megkérdezi, de csak az­után, hogy itt is rejtekhelyét készített. És akkor még nem volt rá alkalom. A németek után már más­nap nyilasok jöttek, és elő­vették a sapka miatt. ö volt a hibás. Kellett ne­ki orosz prémsapkában grasszálni az utcán, a nyila­sok orra előtt. Egy bilgeri csizmás, fekete egyenruhás nyilas leütötte a fejéről. — Te kölyök!... Honnan ez?! Tudta már ő akkor, hogy baj lesz. Elszaladhatott vol­na — nagy, tohonya ember volt a nyilas —, de csak a sapkát nézte, a bilgeri orrá­nál, a sáros flaszter»». A nyilas elkapta a karját, s úgy megszorította, félj aj- dúlt. — Gyere csak, te vakarák bolsi, a kurva anyád... — és csúnyán káromkodott. — Korén kezded a hazaáru­lást * o q információs központ, a vá­sárlók rendelkezésére áll­nak kiválóan képzett szak­emberek, akik az itt vásárolt gépeket, berendezéseket a lakásokban azonnal felszere­lik, foglalkoznak filmek elő­hívásával, kulcskészítéssé), óra- és játékjavítással, elekt­romos háztartási felszerelé­sek szervizével, valamint még esernyőbehúzással is. Különösen népszerű a fiata­lok között a lemezhallgató helyiség, valamint a számos divatbemutató, amelyet .az áruház saját helyiségeiben, de ezenkívül üzemekben, in­tézményeknél is megrendez. Lehetőségünk nyílt, hogy betekintsünk a Centrum Aruház kulisszái mögé. A 13 300 négyzetméteres eladó­területet állandóan friss áru­val kell ellátniok. Kétszáz- , nyolcvanhat méter hosszú kirakat új és ötletes beren­dezése jelent szintén vissza­térő munkát. A műszakiak­nak tíz mozgólépcsőt, a klí­maberendezést, valamint egv negyven kilométer hosszú szellőzőcsatornát kell ál­landóan működőképes álla­potban tartani. Ehhez jön az árumozgatás. Nanonta 25 —30 tonna legkülönbözőbb termék érkezik a magdebur- gi Centrum Áruházba. A pultok mögött a gondolákon és az elárusítóhelyeken ál­landó jelleggel egymillió márka éiltékű árunak kell lennie ahhoz, hogy a vásár­lók megelégedetten keres­hessék ki a legmegfelelőb­bet. Mint látjuk, igazi nagy­üzemről van szó, amit az is bizonyít, hogy 1200 eladó és 120 tanuló végzi itt napi munkáját. Az áruház igazga­tósága gondoskodott arról, hogy megfelelőek legyenek az élet- és munkakörülmé­nyek. Saját orvosuk és nő­vérszolgálatuk van, ezenkí­vül a nődolgozókat fodrász és kozmetika várja munka­idő után. Saját sportcsarno­kukba» a testedzéshez szük­séges felszerelések és játékos tornaszerek állnak rendelke­zésre. A magdeburgi uszo­dában a hét egy napján csak a Centrum-dolgozókat várja a kellemes víz. Folyamato­san gondoskodnak az itt dol­gozók képzéséről. Az elmúlt esztendőben huszonnyolcán szerezték meg a szakmun­kás-bizonyítványt. Nécv, úgynevezett eladótréner van Ö csak vinnyogott a mar­kában, talán nem is a fájda­lomtól, inkább a hirtelen ré­mülettől, amely úgy elfogta, a térde megroggyant. Ezek most felakasztják a sapka miatt. 10. A községi irodán egy kar- szalagos katonatiszt kewÄ» Vallatni. — Zsidó vagy? — Nem én. Református. — Hülye. Nem a vallásod­ra vagyok kíváncsi. Nézzétek csak meg a családfáját. Segítettek neki kigombolni a nadrágot. — Kinek a fia vagy? — Parázsó Imre. De nem idevalósi. — Hát?.,. Voltak még vagy hatan az irodán. Amikor a falu nevét megmondta, az egyik közbe­szólt: — Micsodaa?... Hogy ke­rülsz te idáig? — Miskolcon voltam, az­tán nem ment vonat. Aztán a néném, a Magda, éppen menekült, én meg eljöttem vele. Aztán... ő menekült tovább. — Hová menekült a Mé­rnéd? — Ezt megint & tiszt állandó munkában, akik ál­landóan tájékoztatják az el­árusítókat az új termékek használatáról, a legújabb di­vatirányzatokról, tehát mind­azokról a kérdésekről, ame­lyeket a vevők feltehetnek és amelyekre a jól képzett kereskedelmi dolgozónak pontos választ kell adnia. Esy városi könyvtár kincsei Négyszázötven évvel ez­előtt alakították a rnagde- burgi könyvtárat. Eredetileg egy kolostor tulajdonában voltak az értékes művek, de 1525-ben a város vette keze­lésbe az épületet és a benne található könyvtárat is. Hosz- szú időn keresztül alig volt valami jelentősége, A múlt században a gyors ipari fej­lődés, a polgárok érdeklődé­se a könyvtár élei ‘óin is új szakaszt nyitott. Ötven év­vel ezelőtt már százezer kö­tetjük volt, mára ez a szám 350 ezer könyvre nőtt. Bő­vült a skála is, a szakiroda- lom is helyet kap a szén- irodalmi és régi egyházi mű­vek között. A bibliofil ki­adások között találjuk Heyne 22 kötetből álló összes mű­veinek első kiadását. Gorkij német nyelvű műveinek el­ső példányai is a magdebur­gi könyvtárban vannak. Az utóbbi években specializál­ták magukat arra, hogy kü­lön gyűjteményt rendezze­nek be a történelmi gyer­mekirodalomból. Számtalan filozófiai és teológiai mű a XVI. és XVII. század reme­kei, valamint a lipcsei 84 kötetes általános lexikon rit­ka kiadása teszi érdekessé a könyvtár állományát. Negy­venezer magdeburgi a könyv­tár állandó kölcsönzője. Raj­tuk kívül azonban szinte az egész város megismerkedett az értékekkel. Az iskolák tantervében szerepel a könyvtárlátpgatás " és ilyen alkalmakkor az- ott dolgozó szakemberek "magyarázzák meg az egyes művek ielen- tőségét, történetét, vezetik be a legfiatalabbakat a könyv­tár rejtett, máshol nem lát­ható Világába is. Ezenkívül rendszeresen kiállításokat szerveznek üzemekben és is­kolákban, ahol a napi iro­dalom mellett a régiségeket is a széles nyilvánosság elé tárják. kérdezte. De már lohadó mé­reggel. — Hát Németországba. Né­metekkel szervezkedett oft össze. De engem aztán nem messzire vittek. Én ott ma­radtam. , — Hol? — Azt én nem tudóm, honnan tudjam én azt. — Fel már nemigen akasztják. De a sapkát még elvehetik. — Egy városban hagytak ott. AnnyitTudok, hogy a Duna is ott folyik. De nem Pest az még. —ü És ez a sapka? Megvonta a vállát. Nem válaszolt. — Egyszóval ruszkitój kaptad. Mert dörgölőztél hozzájuk, mi?... A nénéd menekült előlük, te meg dör­gölődzői? ... •— Nem dörgölődztem én. Egyáltalán. — Csak úgy a fejedre ha­jították ... — Nem hajították... — Nézte a sapkát. Olyat csak nem tesznek, hogy elveszik. — Rossz sapka ez, kilóg a bele. Nem kellett ez a hadse­regnek már .,. Van nekem leventesapkám, megvan az most is, de hiába, ha fázik a fülem benne ... Aztán ad­ták. Pesten meg el akarták venni,.. A társaság felfigyelt. — Pesten is voltál te? «*» kérdezte valaki. — Voltam, persze. Hogy» ne lettem volna Pesten. Mikor voltál Pesten? (FolytatjQkt Szadat folytatta tárgyalásait Párizsban Számvetés né«y év munkájáról kollekció egészíti ki, bemu­tatva a különböző népgazda­sági ágazatok dinamikus fej­ődését, hazánk társadalmi és politikai életének, a dolgozó lók, az ifjúság életkörülmé- lyeinek fejlődését. A közel- övőben sorra kerülő járási, ,’árosi, megyei ég fővárosi lártértekezletek színhelyén ugyancsak kiállítják a négy év munkájáról összeállított színes, képes számvetést Ezzel egyidőben az elnökkel Párizsba érkezett egyiptomi miniszterek francia kollégá­ikkal folytattak tárgyaláso­kat, majd a két küldöttség az államfők vezetésével plená­ris ülést tartott. Az egyipto­mi elnök és kísérete ked­den délelőtt a Párizs kör­nyéki Thomson CSF üzemüe látogatott. FEKETE GYULA: 19.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents