Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-04 / 3. szám

* kfLET-MAGYÄRORSZJW IST#. Jahulr I Sromiko és Soarez folytatta tanácskozásait Pénteken Moszkvában And­rej Gromiko szovjet és Ma­rio Soarez portugál külüav- tn'r.iszber folytatta» tárgyalá­sait. Á tárgyilagos és hatékony légkörben lefolyt tárgyaláso­kon a felek megvizsgálták a kétoldalú baráti kapcsolatok további fejlesztésének lehe­tőségeit és véleményt cserél­A lengyel minisztertanács Piotf JaroszeWicz elnökleté­vel ülést tartott. Az ország elmúlt 4 éves fejlődését ér­tékelve megállapította, hogy minden területen, túlszár­nyalták az 5 éves térv ere­deti előirányzatait. 1971—74 között a lengyel nemzeti jövedelem elvi át­lagban 10,2 százalékkal nö­vekedett, vagyis 3,4 száza­lékkal meghaladta a terve­zettet. 1971—75 között az összes Ipari termelés évi átlagban a beütemezett 8,3 százalék helyett 11,3 százalékkal lett nagyobb. így 5 év alatt az eredetileg elgondolt 48—50 százalékos helyett kb 70 szá­zalékos növekedéssel lehet számolni. A mezőgazdaság 4 eszten­dő alatt 25 százalékkal nö­velte termelését. Henry Kissinger amerikai külügyminiszter interjút adott a Éusiness Week című hetilapnak. Ebben elsősor­ban a közel-keléti helyzet­tel. a kőolaj- és energla- problémákted,valamiritsoáz ■Egyesült gat-Eufópa viszonyával fog­lalkozott. Mint mondotta, rendkívül Veszélyes irányvonal lenne, ha az Egyesült Államok ka­tonai akciót tervezne az olajárak emelkedésének megállítására. „Meg kellett tanulnunk Vietnam példájá­ból, hogy sókkal könnyebb belépni egy háborúba, mint kilépni belőle. Nem mon­dom, hogy semmilyen körül­mények között nem használ­nánk erőt, de más dolog az erő eszközéhez nyúlni egv árvitában és megint más, olyan esetben, amikor az iparilag fejlett világ meg­fojtása fenyeget” — jelentet­te ki Kissinger. Az amerikai álláspont szerint az energia­tek több fontos nemzetközi problémáról, így például az európai biztonsági értekez­let mielőbbi befejezéséről, a leszerelésről, a gyarmatosí­tás megszüntetésével kap­csolatos kérdésekről, vala­mennyi más kölcsönös ér­deklődésre számottartó orob- lémákról. A külkereskedelmi forga­lom 1971—74 között évi át- lagban 21 százalékkal emel­kedett, vagyis még egyszer olyan gyorsan, mint az elő­ző 5 éves időszakban. • A kezdeti célkitűzések szerint 1971—75 között 1 millió 80 ezer új lakást akartak felépíteni, Vagyis közel mégegyszer annyit, mint 1966—70 között. Az eddigi eredmények lehető­vé teszik, hogy ebben az 5 éves tervben 1 millió 120 ezer új lakást adjanak át a rendeltetésének. 1971—74 között a dolgozók reálbére évente 7,7 száza­lékkal növekedett, a terv­ben rögzített évi 3,5—3,9 százalékkal szemben. 1975 végéig a népgazdaság szo­cialista szektorának minden dolgozója kap fizetést, il­letve béremelést. válság nem oldható meg az olajárak jelentős mértékű csökkentése nélkül. Erre azonban a közvetlen jövő­ben kevés a kilátás. Nem .lenne ért-elme jelentős poli- -tik-ai-- akciók- indítani Szaud- Jtorát>iav:i é® *• Irá« v: a Rét nagy olajexportáló ország — ellen, mert ez komoly politi­kai akciókat vonna maga után. Washington tanulmá­nyozza Viszont egy olyan bi­zottság felállításának lehető­ségét, amely felülvizsgálná a fontos amerikai iparágakban a külföldi tőkebefektetése­ket. A közel-keleti válsággal kapcsolatban az amerikai diplomácia vezetője utalt ar­ra, hogy az érintett felek készsége az újabb háborúra az utóbbi időben túlzott hangsúlyt kapott, jóllehet kényes tárgyalások folynak és megvan a lehetősége an­nak, hogy tavasszal ájabb haladást érjenek eL mm TOKIÓ A Mainlcsi Simbun című Japán lap közVélernénykutá- tása szerint a japánok nagy többsége a „nehézségek és a türelem” évének minősíti 1975-öt. A megkérdezettek ötvenkilenc százaléka véle­kedik úgy, hogy tovább fo­kozódnak a társadalmi kü­lönbségek. Jellemző, hogy arra a kérdésre, mire gon­dol, ha a „magas” kifejezést halljd, a japánok nyolcvan­nyolc Százaléka azt felelte, az árakra, s mindössze égy elenyésző kisebbség gondol a Fudzsijama hegyre. Több mint ötven százalék jut ar­ra a következtetésre, hogy a második világháborút követő japán politikában több volt a negatív, mint a pozitív elem. PRÄGA Ezekben a napokban meg­kezdődik a prágai Julius Fp- cik-parkban lévő kongreSz- szusi palota korszerűsítése. Az épület acélkonstrukcn- ját 1891-be*n emelték, ami­kor jubileumi kiállítást tar­tottak a városban. Ebben a palotában volt 1948-ban a csehszlovák üzemi tanácsok kongresszusa, majd később itt tartották meg Csehszlo­vákia Kommunista Pártjá­nak X. és XI. kongresszu­sát, Ezért nevezték el az épületet kongresszusi palo­tának. WASHINGTON A délkínai tengeren gya­kori órepülés közben lezu­hant az amerikai légierő F—14-es repülőgépe. Két bír. lótájának Sikerült katapul­tálnia. A húszmillió dollár értékű gép az egyik legkor­szerűbb modell, amelyet szeptemberben rehdszerééí- ■ tettek a ha-Jserngbcn és.; a kormányprogram. szerint 334- et rendelnek' belőle. A csü­törtöki szerencsétlenség volt az első a géptípus rövid tör­ténetében. PÁRIZS Georges Marcbais, a Fran­cia Kommunista Párt főt;t- Itára a francia Nouvelle új­évi számában közölt interjú­jában rámutat: a közel­keleti konfliktust csak poli­tikai eszközökkel lehet me/ oldani, az izraeli csapatok­nak az 1967-ben megszállt arab területekről történő ki­vonása, a térség valamennyi" állama létezési jogának tisz­teletben tartása és a nalesz tinal nén nemzeti jogainak elismerése alapján. A Jengye! nép sikeresen teljesíti ötéves tervét Kissinger a közel- keleti helyzetről (Folytatás az 1. oldalról) ségvetésre. Ezért az energia- termelő és fogyasztói kör­ben átfogó és széles körű energiagazdálkodási és taka­rékossági intézkedésekre van szükség. Ezek az intéz­kedések — amelveknek vég­rehajtása 1975-ben egyik legfontosabb feladatunk — a következőkben foglalhatók össze: — Erőfeszítéseket kell tenni a hazai energiaterme­lési lehetőségek maximális kihasználására. — A maximális olajtaka- rékosság érdekében — a biztonságos üzemeltetés ke­retén belül — el kell érni, hógv a széntüzelésű erőmű­vekét a műszakilag lehetsé­ges felső határig terheljük. — A benzin, gázolaj és tüzelőolaj közületi fogyasz­tásának szabályozására vo­natkozó intézkedéseket kö­vetkezetesen végre kell hajtani. — Az ipari és mezőgazda- sági ágazatokban működő gázolaj- és tüzeloolaj- fpgvasztók körét ismételten fel’"'! kell vizsgálni. Ahol azt lehet*cZgek meg­engedik. át kell térni a fű- tő-űai vagv az egyéb ren- delke^esre álló energiahor- dozóv fe’használásóra. — Valamennyi vállalatnál felül kell vizsgálni a fajla­gos energia-felhasználást és fel kell tárni a 'csökkentés lehetőségeit. — Jórészt energia-ellátá­sunkkal függnek össze idei kiemelt beruházási felada­taink is. Az idén hat nagy­beruházást kell befejezni: — A szovjet—magyar földgázvezeték első szaka­szának befejezésével évi 1 milliárd köbméter földgáz szállítása válik lehetővé a Szovjetunióból. — A Thorez-külfejtés be­ruházásának teljes befejezé­sével, illetve a biztonságos termeléshez szükséges ka­pacitástartalékok létesítésé­vel biztosítanunk kell évi 7.5 millió tonna lignit folya­matos termelését a Gagarin Hőerőmű részére. — Az újabb évi félmillió tonna kapacitásé rákhegyi bauxitbánya termelése lehe­tővé teszi, hogy a hazai tim­földgyártás nyersanyagellá­tása mellett exoortkötelezétt- ségeinket Is folyamatosan és zökkenőmentesen teljesítsük. — Be kell fejezni az ino- tai gázturbinás Csúcserőmű építését, hogv tovább növel­jük a villamoseoergia- rendszér biztonsági tártaié­— üzembe kell helyezni az évi több mint 400 ezer tonna hatóanvag kapacitású péti műtrágvagvárat. a me­zőgazdaság fokozott Realizá­lásának elősegítése érdeké ben. ___ — Kiemelkedő fontosság-' a Tiszai Vegyi Kombira' olefingyárának üzembe he­lyezése, hisz nemcsak gazda­sági, hanem politikai fel­adat is a Szovjet testvér- üzem folyamatos etilén­ellátásának biztosítása. — A népgazdasági terv a tárca területén 1975-ben egv nagyberuházás — a nemzet­közi Villamosenergia-koo- peráció részeként megvaló­suló 75Ó kW-os távvezeték — megkezdését írja elő. — A nehézipar idei terme­lése — összehasonlítható áron — kb. 8 százalékkal lesz magasabb a megelőz* évinél, á munka termelé­kenységét pedig 7 százalékot meghaladó mértékben kí­vánjuk növelni. Kiemelkedő feladatunk lesz a tőkés ex­port további fokozása és az anyagokkal, főként a tőkés importanyagokkal való taka­rékos gazdálkodás. Minden eszközzel elő kí­vánjuk segíteni a szocialista munkaverseny továbbfejlesz­tését, s ennek elsősorban nem a termelés mennvíségí növelésére, hanem az ener­gia- és anyagtakarékosság­ra, a hatékonyabb gazdál­kodásra kell irányulnia — fejezte be nyilatkozatát dr. sáekéy Gyula miniszter INFLÁCIÓ 2. Kimerül-e a iöldürhaló? K orunkban a világ gaz­dasága sokszorosan gyorsabban növekszik, mint a korábbi évszázadokban, va"v akár századunk előző évtizedeiben, Az ipari terme­lés 15 évenként megduplázó­dik. Ez azt jeleníti — egye­bek közt — hogy egy 15 éves ifjú kétszer annyi új gyártmánnyal találkozik, mint amennyit szülei cse­csemő korában ismertek, és mire 30 éves lesz — vagy tán mág előbb — még egy­szer megkétszereződik körü­lötte a ■ tárgyak száma. Het­venéves átlagos életkort fi­gyelembe véve, ez a meg­kétszereződés ötször megy végbe életében, és hazájának ipara halálakor 30-szor any- nylt termel, mint születése­kor. Természetesen a termelés Ilyen méretű növekedése ha­talmas nyersanyagigénnyel jár. Elég sokan teszik fél a kérdést: kimerül-e a föld- űrhajó, felhaználjuk-e rö­vid távon tartalékait, ter­mészeti kincseit? A válasz rendszerint megnyugtató, hi­szen a Föld lehetséges ener­giaforrásainak még eső": tö­redékét vesszük . igénybe. (Alig használjuk például a napenergiát, és még csak el sem kezdődött annak az energiamennyiségnek feltá­rása, amelyet- a tengerek óriási hidrogén- és oxigén­készlete nyújt.) Az azonban mindenképpen figyelmezte­tő, hogy az ismert nyers* anyag- és erőforrásokkal pil­lanatnyilag óriási pazarlás folyik. Elsősorban az Egye­sült ' Államokban. Ez az or­szág — ahol a Fold' lakói­nak 6 százaléka él «*■ a Föl­dön termelt psr-.es nyers­anyagok 49 százalékát dol­gozza feL Ä Z olajválság az T973-as ___iJtözäL^K'cleti . ..háború-3$3Pr'..okai. ■ TéfiyPgíSéh körábBi id őszgk- ban keresendők.. .Miközben a kőolajszükséglet és -keres­let Világszerte meghaladta a kínálatot —1 részben a gyar­mati korszak hatásaként — a kitermelt kőolaj ára ala­csony Volt, s ez áz olajjal rendelkező államokat sújtot­ta. . Lassanként azonban a kőolajexportáló országok szervezeté, az OPEC egyre erősebb lett. Első sikere az volt, amikor a dollár leérté­kelése és a tőkés valuták árfolyamának változása miatt bekövetkező vesztesé­KöZvetlertül az új év kezdete efőtt a chicagói tőzsde meg­kezdi© magánszemélyeknek az aranyrúdeíadást. A csupán 15 porcig nyitva tartott tőzsdét óriási tömeg rohamozta meg: az inflációtól való félelmükben rengetegen akarják aranyba fektetni a pénzüket. (Telefoio — AP — MTI — KS) gek fejében a szervezet el­érte a kőolaj árának emelé­sét. Az igazi erő akkor mu­tatkozott még, amikor poli­tikai okokból az arab ára­mok . néhány héten át boj- kottálták a közel-keleti konfliktusban arabellehes politikát folytató államokat. Az olajkutak csapjainak el­zárása felhívta a figyelmet: lényegesen megváltozott a termelő és a vásárló orszá­gok Viszonya. A magnövske- dett olr.jjövedelemből ugvan- is az arab államok — mivel megfelelő ipari háttérrel ftem rendelkeznek és emiatt a beáramló pénzösszegeket csak lassan és fokozatosan tudják nemzetgazdaságuk szolgálatába állítani —hosz- szú ideig képesek a bojkot­tot fenntartani. R endkívüli következmé­nyei voltak a nem­zetközi gazdasági helyzetre az olajválságnak; Ebben - az^nbajv/. nzár igem:-a kőolfth: ..-tprj^lő^.gllEgrvok t■árgrnelSs%. a ludas. -A -hagy mesnzetközi 7 monopóliumok hatalmas üzletnek tekintették az ár­emelkedést és a bojkottot, amelynek nyomán hallatlan mértékben meghőtt a ké­résiét és a hasznot teljes egészében e társaságok fö­löztek lé. És nem is akárho­gyan! Amikor például In­dia közölté, hogy nem tudja kifizetni a nemzetközi mono­póliumok által követelt új áf egészét, csak annak 80 százalékát, az indiai kikö­tőkben álló és e kikötők felé tartó tankhajók teljes rakományát máshová irá­nyították, Az energiára szo­ruló szubkontinens ki volt szolgáltatva a társaságok ké- nyének-kedvének, újabb ár­emelésének. A nyugat-eu­rópai olaj- és benzinhiány amelynek nyomán kénytele­nek voltak üzemeket leál­lítani, autók mozgását kor­látozni, házak fűtését kikap­csolni — nem az arab orszá­gok embargójának következ­ménye volt, (a Le Monde ki­számította, hogy átlagosan 5 százalékkal kevesebb kőola­jat kaptak ezek az orszá­gok) hanem annak, hogy az Északi tengeren nagy szá­mú tartályhajó gyűlt össze. Rakományaikat nem akar­ták addig partra tenni, árhíg az ár tovább nem emelke­dik. És ez be is következett. Rotterdamban például 1973 augusztusa és decembere között égy tonna nyersolaj ára 170 márkáról 613 már­kára, egy tonna benzin ára pedig 170 márkáról 460 . márkára emelkedett. Nem .csoda, hogy a nagy olajtár­saságok profitja 8Ö—300 százalékkal növekedett, Az olajválság azonban po-^ litikailag nagy tanulsággal járt. Ha anyagi előnyeit a nemzetközi monopóliurriok fölözték is le, felhívta a fi­gyelmet a nyersanyagter­melő országok erejére és a tőkés Világ bizonyos, ko­rábban fel nem Ismert gyen­geségeire. K. M (Következik: 3. Eleresztett gyeplő) Varga Domokos: SOMkif@kké$taltató 16. A mi mondókáink közül sdt volt a házi rögtönzés is. Például: Nagyot — ásít — az ap-ja! Bubus-káját — bekap-ja! Ham, ham, ham, ham! Vagy az idősebbeknek szó­ló intelmek közül egy, há mindent tárva-nyitva hagy­tak: Ajtót, ablakot, vagy a pofont megkapod! Ha megtelt a szemetesvö­dör: Eszem a szemedet, Vidd lé a szemétet! ®s így tovább, de nehogy az ilyesmiket valaki versek­nek tekintse. Mindebben a játék az igazán fontos, és a tréfaszót termő hangulat amely nyitva tartja a Szive­két, egymástól el ne zárkóz­zanak. De fontos az iS, hogy éz a játék, ez a hangulat a2 álig cseperedő kicsikét foly­tonos esácsogásra, a már is­mert mondókák, dalok és egyebek ismétlésére készte­ti: olyan aktív nyelvkészsé­get bontakoztat ki bennük, mely maradandó öröksége lesz további éveiknek. ERDÖK-MEZÖK VIGASZA (X.) Nekünk jó, a mi csalá­dunknak. Szűkén lakunk, dé szép helyen, kint a „faluszé- ten”! Budán, a Széchenyi- hegyi tévétorony mellett, ahonnan már csak egy ugrás a rét, az erdő. Ezt az ugrást gyakran megtette minden gyerekem. Kicsi koruktól arra kapottam őket, hogy ne csak nézzék a fákat, bokrokat, virágokat, madárakat, csillagokat, ha­nem lehetőleg ismerjék. Nő­jenek belé a természetbe, le­gyének társai mindén élő­nek, mindert létezőnek, még áz elúszó felhőkre is búcsú­zó barátként nézzenek, még á holt kövekben, sziklákba is szépséget keressenek. Ahöl én nőttem hajdanán, ott nem zúgtak-zöldelltek erdei fák, csak az Öregteme­tőbén meg az' Epreskértben néhány szál akác. Vadvirá­gok is alig nyíltak, még leg­inkább a vetések közt virító pipacs és búzavirág. Szikes pusztaság környékezte az alföldi kisvárost, a régi kis­kun fészket, ahol fehérlett a föld a gyér fűcsomók között, de meg is repedezett: száraz időben ujjnyi rések nyíltak rajta. Mégis szerettem itt csatangolni néhanaoján, vágytam én is egy térrsebb, szabadabb, világra, ahol nera fognak körül házak, falak, és csorbítatlan kerekségében borul főiem az ég. Ez a gyerekkori élmény annyira bennem maradt, hogy erdős-hegyes vidéken jártomban-keltemben ma is a csúcsok csábítanak legin­kább. ahonnan akadálytala­nul nézhetek köröskörül. De szeretem azért a lejtőket, kaptátokat, még az eldugott völgyzúgokat is, s minél bo­zótosabbak, annál jobban. Ennek is megvan a maga gyönyörűsége: törtetni, búj- kálni a fiatal fák. a sűrű bokrok között, majd egv-egy tisztáson lepihenve, némán fülelni bele az erdő nészei- be. Vagy hanyatt vágni ma­gam, ahogv Arany János tat- te Valaha, kisdiák korában,1 a debreceni Nagyerdőn, mikor ...élboesátá lelkét rirtgatődznij Szellők fuvalmán, bólintó galvón. Felhők futásával versenyt hajózni, Hanyatt terülve egy partoldalon, — Engedte Önmagából, kilonóűzoi: Hang, szín, sugár lett. té- és rrr—»ai im, ö a természet, a nagy és örök — Mi ott henyél, csak hitvány földi rög. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents