Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-28 / 23. szám
KELOT-MAGYARÖRSZÄÖ / TT«SttiooSka SKh ir&T&* jarrasr sue Nagyobb biztonság A világon évente mintegy hárommilió embert érintenek súlyosan a közúti gépkocsibalesetek: életüket vesztik, megsérülnek, ,vagy anyagilag károsodnak. Ezt a megdöbbentően magas számot sokféle módon igyekeznek csökkenteni a konstruktőrök. Például a gépkocsiknak mindazon belső részeit, amelyeknek összeütközés esetén ne- . ki vágódhat a vezető vagy az utas, lekerekített élűre, kipárnázottra készítik el, amint ez a képen látható Mercedes £SF—13-as típusú, úgynevezett biztonsági autón is felfedezhető. Egyébként ezen az autótípuson 80 féle olyan biztonsági berendezés és felszerelés található, amely mind az összeütközések könnyebb átvészelése érdekében készült. Ezek egyike az a megoldás, hogy a motor csak akkor indítható, ha a biztonsági övék az előírásnak megfelelően be vannak kapcsolva. A biztonsági övék használata ugvanis rendkívüli fontosságú a balesetek túlélési esélye szempontjából. • *! Ötvenéves a magyar keresztrejtvény ötven esztendővel ezelőtt, 1925-ben új és szellemes elmejátékkal találkozhatott ftlőször kora magyar újságolvasója. Világot hódító útja során hozzánk is elérkezett a kor nagy szenzációt kiváltó ötletessége, a keresztrejtvény. Ilyen még népi volt eddig a rejtvény- történetben: üres kockás táblának vízszintes és az azokat keresztező függőleges soraiba kellett a 'megadott meghatározás alapján kitalált szavakat beírni. Az ábrák eleinte állatokat, virágokat, házakat stb. ábrázoltak, azután kialakult a ma is rendkívül népszerű négyzet alakú keresztrejtvény. Köztudomású, hogy a rejtvény szellemes játéka éppoly nagy múlttal rendelkezik, mint maga az emberiség. Őseit már az ókori világban is megtaláljuK.' Rejtvénnyel az Oidipusz-mondá- ban is találkozunk, s a világ legismertebb, legszebb népmeséinek csodálatos birodalmában egyik találós kérdést követi a másik. Mint a fentiekből kitűnik, a keresztrejtvény modern korunk egyik ötletes szülötte. Világszerte milliókra tehető azoknak a száma, akik hétről hétre izgatottan játsszák az igényes intelligenciát, éles elmét, elmélyült gondolkodást megkövetelő játékot. Ki gondolná, ki találná el megszületésének helyét? Ugyanis a keresztrejtvény egy sötét cellában született meg. Ha szabad így fogalmaznunk, „feltalálója” Victor Ofeville, éppen öt évre szabott büntetését töltötte egy dél-afrikai börtönben. A vád az volt ellene, hogy gépkocsiját ittasan vezette, súlyos közlekedési balesetet okozott, melynek során felesége is életét vesztette. A hosszú és keserves, börtönben töltött éjszakák és nappalok idegfeszítő, kétségbeejtő légkörében szüIA nőkről Qlvassunk el néhány igei. bölcs gondolatot, hogyan vélekednek a gyengébb nemről korunk és az eltelt évszázadok kiválóságai. A szerelem a nő éke, de szemérem nélkül nincs rajta semmi báj. (Euripidész) A nők addig nem tudnak m^gnv'igodni. mis fé’-'ük és gyermekük nincs, kikben n szeretetek melyet addig úgyszólván aprópénzen adtak ki, összpontosítaniuk lehessen. (Thackeray) A nők úz emberi nem első nevelői. (Hippel) k nő a férfiakat bája által vonzza magához, és rossz tulajdonságai által tartja meg őket. (Maugham) Sokan úgy látják, hogy a ma asszonya nagyon különbözik a múlt század nőjétől, a romantikus asszonytól. Ez nem áll! A nő ugyanaz maradt, csak az asszonya divat lett más. (Chaplin) Ne tartozzál nőnek sohasem. de kölcsönt se adj neki. Tudniillik a nőnek kiváló memóriája van a követeléseiben, de teljesen feledékeny kötelezettségei tekintetében (Schnabl) A nő. akinek gyermeke van ős unatkozik, nem érdemes áz életre. (Jean Paul) Ne mondd a nőnek, hogy csinos, Csak azt mondd neki, hogy más. mint a többiek, és minden út megnyílik előtted. (Jules Renard) Kétféle nő van a világon... olyanok, kiknek szivük van, s azok egyet szeretnek — s olyanok, kiknek nincs, s azok szeretnek százat. (Eötvös Jó~ zsef) A lányok sohasem mennek férjhez azokhoz a férfiakhoz, akikkel flörtölnek. Ezt illet-: len dolognak tartanák. Ez a magyarázata annak, miArt találkozik az ember lépten- nyomon annyi agglegénnyel. (Wilde) Móra Ferenc pedig így vélekedik az asszonyokról: „Az asszonyok általában csak az ostoba embereket szeretik. Miért nem szeretik hát a fér- ] jüket?” Intelem önökhöz uraim: Barátaid előtt sose beszélj feleségedről, de leleséged előtt se nyilatkozz barátaidról! (Rostand) Vannak férfiak akik mintha csak azért házasodlak volna meg. mert feleségüket meg akarták gátolni abban, hogy máshoz mentenek férjhez. (Jules Renard) És mire tanít a Talmud: „Ahol a férj nem becsüli az asszonyt, ott a férj a hibás, ahol az asszony nem becsüli a férjet — ott is a férj a hibás.” Végül pedig egy örök érvényű igazság a házasságról: „Nincs rossz házasság, csak rossz házastársak vannak. (Rachilde), íLengváryí letett meg a nagy ötlet Victor Oreville agyában. Érdekes megemlítenünk azt a tényt is, hogy különös bogarászásával kapcsolatban őrültnek tartották Victor Oreville-t a börtön őrei. A derék feltaláló ugyanis hosszú éveken át éjjelnappal telerajzolta cellár jának falát a börtönőrök által értelmetlennek vélt különös négyszögekkel. Végül elszállították a börtönorvos rendelőjébe, aki alaposan megvizsgálta az elítéltet, s miután semmiféle kóros elváltozást nem talált Oreville-n, végül leült vele beszélgetni. Nem egyszer, sem kétszer! Hetekig tartó, éjszakába nyúló beszélgetések után a börtönorvos felfedezte, hogy nem őrülttel, hanem egy zseniális ötlctu emberrel áll szemben. Az újdonságról tudósította a nagyvilágot, a sajtó rövidesen szárnyra kapta a szenzációs újítás hírét, s Ore- ville kiszabadulásakor már messze földön híres ember volt. Hadd írjam ide a legfontosabbat: mindez, a kereszt- rejtvény megjelenése a világsajtóban, 1921-ben történt, s a keresztrejtvény egy esztendővel később, 1925- ben már a magyar újságokban is napvilágot látott. Oreville nagyszerű ötlete a keresztrejtvény, azóta is sok millió ember kedvenc időtöltése és játéka a világ minden táján. Révész Tibor Szobrászkodó szél Különös formájú kőtömbre bukkantak Felsőgalla határában. A mázsás „lelet” félig a talajba süppedve hevert egy bokor tövében. A gömb alakú kő simára csiszolt felületén figurális kompozíciót sejtető, domborműszerű vésetek látszottak. A kő felületét díszítő „emberalakok’’ erősen megkoptak az évszázadok, illetve^évezredek folyamán. Római, vagy ennél is régebbi korból származó szobortöredéknek, esetleg sírkőmaradványnak tűnt a lelet. A domborműves kő „életrajzát” végül is nem a régészek, hanem a geológusok derítették fel. Megállapították, hogy a szobrászkodó kedvű szél alkotta az antik kőemlékekhez valóban kísértetiesen hasonlító kompozíciót. A terület földtani felépítése a „kőfaragó mester” műhelytitkait is leleplezte. A légmozgás hajtotta vándorló homok vojt a szél szobrászvésője és csiszolókorongja, amellyel előbb legömbölyítette, majd „domborművel” díszítette e sajátos geológiai emlékmű felületét. Ahol puhábbnak bizonyult az anyakőzet, ott bemélyedések keletkeztek, a keményebb részek viszont lassabban koptak el. Ilyen módon születtek a domborműszerű kiemelkedések. A földtörténet sok millió éven át zajló folyamata nyomán sok hasonló „alkotás” született és születik. Szemléletes „szobrászműhelyt” rendezett be a szél például az M—1-es autóút tatabánya—újvárosi szakasza mellett. Itt az út készítésekor homokkőpadokat vágtak át a munkagépek. A szél alig egy évtizede munkálkodik a meredek homokkőfalon, s máris mélyen belemart a rétegekbe. Helyenként kővé dermedt hullámokat imitálnak a szélfaragványok, másutt tekintélyes méretű féldomborművek alkotják a természet rendezte tárlat anyagát. Ehhez hasonló „műalkotásokat” látni a Dorog felé vezető műúton is. Itt az útbevágással feltárt márványpadokat munkálgatja finom mívű, de acélnál keményebb szerszámával a szél, akárcsak Lábatlan környékén a műút hegy felőli partoldalán. Bizarr formák, emberi alakot utánzó „szobrok” keletkeznek így és tűnnek el nyomtalanul, a pusztulás és születés kőbe vésett szimbólumaként. ftáb Erzsébet Bélyeggyűjtőknek Veszélyben az olimpia Montrealban nincs elég péna az előkészületekre. A kanadai postg k nagy verseny bélyegeinek külföldi terjesztésével vezérképviselőket bízott meg az USA-ban, Bel giumban, Angliában és Olaszországban. A négy tekintélyes bélyegkereskedővel kötött szerződésből jelentős bevételt várnak, noha a rendező bizottság már eddig tízmillió dollárt kapott a postától. Február 5-én újabb, három értékből álló sorozat jelenik meg. A feláras bélyegek az úszás, az evezés és a vitorlázó sport népszerűsítését szolgálják. — „Válassza kJ az 1974-ben megjelent legszebb bélyeget” — kéri a svéd posta és a Mladá Fronts című cseh lap. Panska 8, Praha 1 címre küldött levélben külön kell szavazni az eredeti, alkotásokra és a rep- rodulaciókat ábrázoló bélyegekre. Két válaszdíjszélvényi és megcímzett válaszborítékot is kérnek, ennek fejében O- latelista emléket (korábban egy rézkarcot) küldenek. A svédek bélyegjutalmat sorsolnak ki a szavazók között A véleményeket február végéig Cirkulär Filateli, 105 04 Stockholm címre várják. Exkavátor A képen látható új szovjet exkavátor azáltal hívta fel magara a szakvilág figyelmét, hogy mintegy 30 százalékban nagy szilárdságú acélfajták felhasználásával készül, ami — teljesítményéhez és „erejéhez’* képest — valószínűtlenül „karcsúvá” teszi. A 80 lóerős Diesel-motorral ellátott lánctalpas exkavátorral 5,5 méteres ásási mélység érhető el. Kotróout- tonyának űrtartalma 0,65 köbméter. A 11,5 tonna súlyú sokcélú gép motorja többféle olajszivattyút, illetve olaj haj tóművet tart üzemben. A munkaműveletekhez a szabályozható telie- sítményű, kettős búvárdugattyús szivattyú szó1 váltatja az energiát. A zsámolyt forgódugattyús hidraulikus motoí forgatja. Hidraulikus (magasnyomású) motor gondoskodik a menethajtásról is. A hő- és zajszigeteléssel, jó kitekintési lehetőséggel, kényelmes, rugózott üléssel, légkondicionáló és fűtőrendszerrel rendelkező herme- tikus kabin ideális munka- feltételeket biztosít a gépkezelő számára. Mag Ányos, Szem Eszter... A Nyelvi Játékok Klubja pályázatot írt ki tagjai részére. A Grétsy László és Vargha Balázs klubvezetők által megfogalmazott feladat úgynevezett beszélő nevek kiötlásáre buzdította a tagságot. Be is érkezett egy sor fantázianév, amely ab- ,'>an különbözik a szokásos nevektől, hogy egyben jellemzi is a nevezetteket. A könyvjutalomban és dicséretben részesítettek közül mutatunk most be néhányat. Császár Zoltán matematikus pályázatából: Mag Ányos — agglegény; Szem Eszter — bölcsészhallgató: Vay Ákos — lágyszívű kuruzsló: Kvaterka Tódorné, sz. Rabsz Olga — segéd-házf elügyel őnő; Franz Werfel — lusta telefon ébresztő. Jámbor J. Géza nyugdíjas pályamunkájából: Fekete Áron — anyagbeszerző; Csin Csilla — maneken: Nagy-Java Dalma — lángossütő; Cirkum Dolóres — siratóasszony; Posvadi Lőrinc— dinnyeárus. F. Szabó Sarolta, Báes megyei pedagógus jól sikerült névötlete: Almási Bogyó — gyümölcsárus. Hajósi Melinda diáklány ötleteiből: Aba Sári — borkereskedő, Dro Medárd — ál- latszelidítő. Elem Elek — zsebmetsző. További szellemes megoldások: Dobó Katalin — diszkoszvető és Hima Laja-— alpesi szoknyavadász (Juhász Lajos leleményei), Bak Terka — váltóőr. Kálim Pál — zongorista, Merev Izor — könyvszakértő és Trom Pete- — fűvószenész (Kőszeghy Dezső pályázatából), s végül: Vizslay Hektor magánnyomozó, s Fara Muci — has- és csábtáncosnő (Béky Lászlóné beszédes nevei). CsEszközt használó madár Erdeink közismert lakója e rikácsoló hangú, élénk, l zetős színezetű szajkó. E nyugtalan, élénk, sőt ravasz madár elsősorban mulatságos hangutánzó ' képességéről ismert. Amerikai biológusok laboratóriumaiban felnevelt fiatal szajkóknál eszközkészítő és használó készséget figyeltek meg. A ketrec dróthálóján kívül úgy helyezték el kedvenc táplálékukat, hogy azt csőrükkel nem érhették el. Egy alkalommal a véletlenül ketrecben hagyott új ságlapból a madarak papírszletkfiket tépdestek le és megpróbálták azokat úgy formálni, hogy csőrükbe fogva a ketrecen kívüli táplálék megszerzésére alkalmas legyen. Megfigyelték azt is, hogy ketrecben lévő madara egyike a letépett papírszelei két az ivóvizes edányb mártogatta és a beneives; tett papírt szivacsként a' kalmazta por alakú táolí lék elfogvasztása érdekt ben. Más tárgyakat: szalma szálat, tollat,. gémkaccs- szintén eszközként próbá tak a madarak hasznosít; ni. A sorozatos megfigyelt sek arra engednek köve keztetni, hogy a madara egyike sajátos képessé? révén, próbálgatások és ti védések sorozatán kereszt' megtanulja a tárgy haszn; latát, fajtestvérei pedig im táciQ révén átveszik, megt; nulják ezt tőle. Ily módon s játos állat-viselkedésformá jöhetnek létre. MAGAÍ!SSoMAGAz!NoMSGÍlS!loMtÍAÍ!NoMAGAZiHoMAGA2lNoMAGAÍ!N 4
