Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-26 / 22. szám

ItíLET-MAGYARORSZAfl f }* M7S. Január 2§. Az irányelvek vitája i Érett bölcsességgel MÁSFÉL HÓNAP TELT EL a párt kong­resszusi irányelveinek megjelenése óta. E rö­vid idő alatt az egész párttagság tanulmá­nyozta ezt a fontos dokumentumot. Pártcso­portokban, alapszervezeti taggyűléseken és végrehajtó bizottsági üléseken vitatták, tár­gyalták eddig a XI. kongresszus elé kerülő irányelveket és a szervezeti szabályzatot. Ezek­ben a napokban pedig az üzemi, városi, járá­si pártbizottságok foglalnak állást, minősítik a különböző fórumon elhangzottakat. A párt­bizottsági minősítés után kerülnek a felsőbb szervekhez a vélemények, egyetértések, ja­vaslatok. Az irányelvek vitája során a párt minden alapszervezetében megélénkült a belső párt­élet. Tovább erősödött az egység, fokoz ' ’ott a bizalom az MSZMP 1957 óta folytatott tör­ténelmi politikája iránt. Ez domborodott ki Mátészalka város alapszervezeteinek taggyű­lésein is. Ügy fogalmaztak a kommunisták — a város lakossága nevében is — saját életük példáján tapasztalják a helyes politikát: új ipari munkahelyek ezrei létesültek, több a la­kás, fejlődött az üzlethálózat, fokozatosan emelkedett az életszínvonal. Hasonló vélemé­nyeket összesítettek a mátészalkai járás alap­szervezeteinek taggyűléseiről is. Elmondták, azt várják a XI. kongresszustól, hogy az eddig folytatott politikát a jövőben is követendőnek hagyja jóvá. A különböző összejöveteleken, vitákon abban is állást foglaltak, hogy ezzel a politikával — az irányelvekkel — nemcsak egyetértenek, hanem a megvalósításban is ak­tivan részt kívánnak venni. Ezt eddig is pél­dázták a kongresszusi versenyben elért ered­mények és az újabb vállalások. Valamennyi taggyűlésen szóltak a mun­kásosztály vezetőszerepének további erősíté­séről, a munkások politikai, szakmai művelt­ségének növeléséről, létviszonyainak — a ter­melés növelésével párhuzamosan — tovább- javításáról. Helyeselték a szocialista demok­rácia tovább szélesítését, ezen belül az üzemi demokrácia fejlesztését, a munkások még közvetlenebb bevonását a vezetésbe. A leg­több taggyűlésen szóba került rendszerünk legfőbb politikai alapja a munkás—paraszt szövetség erősítése. A termelőszövetkezeti alaoszervezetekben különösen helyesléssel fo­gadták, hogy a szövetkezeti parasztság szociá­lis ellátottsága fokozatosan eléri majd a mun­kásság színvonalát TÖBB HELYEN VITA TÁRGYA VOLT az állami és munkafegyelem tovább szilárdí­tása. Sokan foglalkoztak a nem muhkából származó jövedelmek visszaszorításával. He­lyeselték a kommunisták azt az álláspontot, hogy az egyes rétegek, csoportok, vagy egyé­nek érdekellentéte esetén az össztársadalmi érdek érvényesüljön jobban az eddiginél. Több mátészalkai üzemben javasolták, hogy a termelőberendezéseket legalább két műszakban, a nagyértékű, nagy teljesítményű géneket nedig három műszakban üzemeltes­sék. Az illetékes szervek dolgozzanak ki olyan Ösztönző rendszert, ami elősegíti a termelő- eszközök jobb kihasználását. Több gondot kell fordítani a gének, berendezések karbantartá­sára. megóvására. Ez is egvfajta takarékosság — hangsúlyozták az üzemekben és a terme­lőszövetkezetekben egyaránt. Az energiával, nyersanyaggal, a munkaidővel való takaré­kosság minden taggyűlésen téma volt. Az üzemekben több helyen elmondták, fordítsa­nak nagyobb gondot az újításokra, fejtsenek ki a pártszervezetek is hatékonyabb agitációt, propagandát az új módszerek elterjesztésé­ben. A nők helyzetének tovább javítása, meg­becsülésük fokozása, az egyenlő munkáért, egyenlő bér hangsúlyozása mellett felvetették több helyen a szolgáltatások javítását. A má­tészalkai munkásnők kérték, házi munkájuk megkönnyítésére a kereskedelem hozzon for­galomba több előre csomagolt kész-, vagy félkész ételt. Elismeréssel szóltak arról az intézkedéssorozatról, amit a párt és a kor­mány tett a népesedéspolitikai határozat megvalósításáért. Üjabb gyermekintézmények építésére több taggyűlésen felajánlások szü­lettek. Ugyancsak a nagycsaládosok érdeké­ben tették szóvá, hogy azok a három, vagy többgyermekes családok is kapjanak szociál­politikai kedvezményeket, akik saját erőből iparkodnak családi házat építeni. Javasolták, hogy az olcsóbb fogyasztási cikkek gyártását és kereskedelmi forgalmazását közgazdasági szabályozókkal is serkentsék és mindemellett fokozottabban ellenőrizzék e cikkek gyártásá­nak tervteljesítését. A TÁRSADALMI, GAZDASÄGI KÉR­DÉSEK mellett kevesebben, de foglalkoztak az ideológiai kérdésekkel is. Mátészalkán ja­vasolták, hogy a szocialista hazaflság elmé­lyítésével fokozottabban kell felléoni a nacio­nalista és kozmopolita nézetek ellen. Kérték, hogy a televízió, rádió és az újságok több po­zitív példával segítsék a közgondolkodás, a közízlés és közerkölcs formálását. A mátészalkai városi párt-végrehajtóbi­zottság javasolta a pártbizottságnak, hogy né­hány felvetett kérdésben helyileg máris in­tézkedjenek. Ilyen többek között a kétirányú tájékoztatás javítása. Az alapszervezetektől ér­kezett információkra időben adjanak vissza- tájékoztatást. A hozott határozatok végrehaj­tását minden szinten következetesebben el­lenőrizzék. Az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtása egyes üzemi középvezetőknél el­akad. Ezekre a jelenségekre a pártszerveze­tek figyeljenek fel és segítsék a határozat megvalósulását. A szervezeti szabályzat módosításával, il­letve pontosításával általában egyet értettek a taggyűléseken. Néhány helyen kisebb jelen­tőségű módosításokat javasoltak a jogok és kötelezettségek megfogalmazáséban, valamint a tagdíjfizetés kategorizálásában. TÖBB OLY^N FELVETÉS is elhangzott, ami helyi jellegű, vagy annyira részkérdés, amit ilyen fontos, az egész pártot érintő do­kumentumokban nem vehető fel. A most ülé­sező pártbizottságok hivatottak minősíteni az alapszervezetektől összeg’/ült javaslatokat, vé­leményeket. Az eddigi vitákból is me^llapft- ható: a párttagság érett bölcsességgel, hozzá­értéssel tárgyalta a fontos pártokmánvokat. és bizakodva váHa. üMve segíti az ezekben fog­laltak megvalósítását Csikós Balázs • Fogadalom p' gy szenvedélyem van ^ és ez a zene. A kó­rusok megszállottja vagyok. A napokban bekapcsoltam a rádiót, és a munkásőrség központi kórusa énekelt. Mennyi dallam, ritmus töl­tötte be a lakásomat! Bármennyire is furcsának hangzik, szinte újjászülettem. Észrevétlenül velük énekel­tem, de ugyanakkor el is szomorodtam. Hogy miért? Hadd meséljem d az egyik élményemet. 1944 decemberé­ben — Nyíregyháza felsza­badulása után két hónappal újra megalakítottuk a mun­kásdalárdát, hiszen a Horthy- rendszerben ezt is beszüntet­ték. A dalnak mindig is va­rázsa és mondanivalója volt a munkások körében, ötve- nen jöttünk össze Azokat az érzéseket sem elmondani sem leírni nem lehet. Kre- esák László karnagyunk a vezénylőpálca helvett egy kif ceruzát vett elő, és amikor elkezdtük énekelni .Fel vö­rösök. proletárok” elcsuklott a hangunk és szabályszerűen sírtunk. Következett az első május elseje A mi munkáskóru­sunk vonult az élen és éne­keltünk fáradhatatlanul. Ak­kor éreztem, hogy mennV erőt tud adni a dal. A há borútól megviselt rongyos emberek tapsoltak és az se tagú kórus ezer és ezer to rokkái gazdagodott. Velünk énekelt mindenki A harmincas években lét- tehozott kórus egyik szerve­zője és hósszű évtizedekig aktív tagja voltam. Ma csak azt látom, hogy mindössze tizenöten maradtunk. Hogy miért vigasztalódtam meg kissé? Mert arról érte­sültem, hogy a megye és vá­ros vezetői egy új munkás­kórust szerveznek és köztük ott lesznek a munkásőrök Is. Én hiszem, hogy ez megva­lósul. ígérem, 67 éves fejem­mel, ha igénybe veszik segít­ségem, mindent megteszek, ami tőlem telhető. Bár már most tapsolhatnék az első előadásokon! Engedje meg. hogy most különválasszam a mun­kásőröket a munkáskórustól. | Engem személy szerint, aki soha nem voltam munkásőr. de civilben mindig annak éreztem magam, más szálak is fűznek a testülethez. Amikor 1949-ben megala­kult városunkban a faipari vállalat, melynek igazgatója lettem, sokat dolgoztam nem­csak gazdasági vonalon, ha­nem számtalan pártmesbíza- tást teljesítettem. Erről ne 'rjon. hisz nem is olyan rég részletesen. megbecsülően emlékezett meg rólam a Ke- let-Magyarország. De egyel mégis el kell mondanom Amikor a párt határozatot hozott a munkásőrség meg­alakítására, én a megye minden járásába kimentem. Szerveztem, előadásokat tartottam, mert a munkásőr­ség aduig ismeretlen foga­lom volt. A nyolcvanas létszámú válllatunknál is létrejött egy munkásőr raj. Sokat segítettek nekem a munkásőrök az üzemben. Bármilyen problémánk volt, tervlemaradás, társadalmi munka, mindig hozzájuk fordultam legelőször. Sosem hagytak cserben és ma is ál­landó vendégeim a lakáso­mon, vagy én látogatom meg őket az üzemben. Min­den ünnepségre meghívnak, ezeken részt is vészek. Ha tehetem, ma is kimegyek egy-egy ' munkásőr gyakor­latra, vagy összejövetelre. Jól érzem magam közöttük. Ha az utcán menetelnek, én megállók egy kicsit. Büszke vagyok arra, hogy valamit én is tettem azért,hogy egy új egyenruha született, me­lyet olyan emberek öltöttek magukra, akik nappal az üzemekben, gyárakban, tsz- ekben, kórházakban, vagy ta­nári katedrán dolgoznak. Tu­dom, sokat beszéltem, lehet, hogy azt mondja, időmillio­mos vagyok. Részben így van, mert nyugdíjas vagyok, de a párt- és a társadalmi Mozgólépcsőn a Kelet Áruházban. (Gaál Béla felvé tele.) Phenjan és Nyíregyháza között Szokolov főmérnök mozgólépcsői A nyíregyházi és a megye­székhelyre utazó vásárlókö­zönség kellemes kényelem­ben részesül. A Nyírfa és a Kelet áruházakban nem kell gyalog felbaktatniuk az eme­letre. Mozgólépcsőn tehetik meg az emeletek közötti utat. A Kelet Áruház vásár­lóinak — az országban egye­dülállóan — január 21-től a lefeléjövethez is rendelke­zésükre áll a mozgólépcső. Az áruházak ezt a mindannyi­unk erejét óvó, idejét növelő okos masinát Leningrádból vásárolták. A szerelést Geor- gij lljics Szokolov, a lenin- grádi Kotljakov Mozgólépcső Gyár szerelő főmérnöke irá­nyította. Szerelés közben ki­sebb megszakításokkal hóna­pokat töltött Nyíregyházán. Mostani találkozásunkkor a gyár magyarországi megren­deléseiről, munkájáról be­szélgettünk. — Georgíj lljics! Milyen munkákat irányít ön Ma­gyarországon? — Engem a gyár és a MASINAEXPORT Vállalat küldött országukba. Én irá­nyítom a budapesti metró és munka ma is lefoglal, és ez az éltető erő. Most, amikor a munkásőri ünnepi egységgyűlések foly­nak, egy felejthetetlen él­ményemmel fejezem be mondanivalómat. Egy diszünnepségen vet­tem részt, nem is olyan rég, október 30-án. A város fel- szabadulásának 30. évfor­dulóját ünnepeltük. Melle­men 9 kormány és 6 minisz­teri kitüntetés. Akkor még gondolni sem mertem arra — a 67. évemet taposó egykori asztalos segéd, már négy éve nyugdíjban — hogy novem­ber 7-én újabb kitüntetést kapok. És éppen a munkás­őrségtől: „A Haza Szolgála­táért” érdemérem arany fo­kozatát. Most az ünnepi egységgyű­léseken sok új munkásőr emeli kezét esküre és tesz fogadalmat a csapatzászló előtt. Hadd tegyek én is fo­gadalmat, amíg élek, nem fogom elfelejteni a párt acél­kék egyenruhás katonáit. Mindig büszke leszek rá­juk. Erőmből telően fogom segíteni őket, tovább tartom azokat az előadásokat a fia­tal munkásőröknek, hogy felelevenítsem a munkás- mozgalom rég! erejét, mely alapot adott annak, hogy egy olyan társadalmi rendszer­ben élhetünk, amelynek ők jelen építői, és a jövő zász­lóvivői. Elmondta: Oláh László Feljegyezte: Keeskovszki József a magyar áruházakba tőlünk vásárolt mozgólépcsők szere­lési munkáit. A Deák, a Moszkva, a Batthyány, a Kos­suth téri metróállomások mozgólépcsőinek a szerelésé­nél éppen úgy ott voltam, mint a budapesti, az egri, a zalaegerszegi, kaposvári áru­házak mozgólépcsőinek a sze­relésénél. No és itt, az önök szép városában — ennél a két nagyon modem áruháznál, melyek nekem jobban tet­szenek, mint a budapestiek —, szintén irányítottam a szerelést. Még további harminc — Magyarországon kívül hol szerelt már mozgólépcső­ket? — A nagy tapasztalatot természetesen a hazai, a moszkvai, a leningrádi, a ki­jevi, a tbiliszi, harkovi met­rók és áruházak mozgólép­csőinek és a repülőtéri moz­gójárda szerelési munkái ad­ták. De szereltem már a Tá­vol-Keleten, például a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaságban, phenjanban is. A magyarországi szerelés ne­künk egy kicsit reklám is A prágai metró építkezéseit előkészítő kormánybizottság is itt, Budanesten tanulmá­nyozta az ottani kivitelezés lehetőségeit. Da jártak ..met­rónézőben” önöknél Bulgá­riából, Lengvelorszá<?ból, Nyugat-Németorszávból. Brezsnyev és Kádár elvtársak is megtekintették a budapesti metrót. — Sok munkáin van még Magyarországon? — Igen. Eddig mintegy üt­vén általam irányított, sze­relt mozgólépcső működik hazáiukban. Jelenlegi isme­reteim szerint még harmin­cat kelj Özembe heivezni. Mi énítiük meg a Ferihegyi re­pülőtér rekonstrukciós mun­kál során a kétszer 250 mé­teres mozgóiárdát. Váróte­remtől az induló génig és vissza egv lénést sem kell ke1! tenni az utasnnk. Az önök ren'ilö*ere lesz Buróna egvik legmodernebb légikikö­tője. ^•/Hvatosság 20 évig — Kérem, a mozgólépcsők megbízhatóságáról mondjon még néhány mondatot. — Aki a moszkvai, vagv más szovjet városok metróál lomásait ismeri, az meegv' ződhetett megbízhatóságuk ról Tartósságukról pedig: mi a gyártó cég szavatoljuk hogy szabályszerű használat esetén mozgólépcsőnk húsz évig főjavítás nélkül üzemel­nek. Pótalkatrészt a megren­delő igénye szerint szállítunk. Mivel termékeink iránt vi­lágszerte nagy a kereslet, így a megrendeléseknek a beér­kezés sorrendjében tudunk eleget tenni. Magyar partne­reink őszinte barátságunk és a nagy tételű megrendelések alapján természetesen előnyt élveznek. — A gyakorlatban hogyan álakul az ön munkája? — A gyárat én itt egyedül képviselem. Feladatom a mozgólépcsők szerelésének az irányítása. A szerelési mun­kákat magyar szakemberek végzik. Partnerünk a Gép- és Felvonószerelő Vállalat. Én a a Zsíros Gábor szocialista brigádvezető által irányított tizennyolc szakemberrel dol­gozom együtt. Valamennyien kiválóan értik a szakmát, összeszoktunk. — Milyen nyelven beszél­nek? — A műszaki rajzok nyel­vén. A műszaki rajz és a szerszámok nálunk is, önök­nél is egyformák. Olvasni is, szorítani is egyformán kell őket. Természetesen, ha szük­séges, akkor kapok tolmácsot De magam is tudok már szá­mos szakkifejezést. Általá­ban megértem amit monda­nak. Válaszolni tudok nehe­zebben. „Szivemhez nőit ez a város...“ — Ön negyven éves. Nős, És a család? — Budapesten, a Népszín­ház utcában lakom. Mivel a kiküldetésem huzamosabb időt vesz igénybe, a családom is itt él Budapesten. A fele­ségem könyvtáros, de nem dolgozik. Neveli a két fiún­kat. A nagyobbik hetedikes, a kisebb hatodikos, ök az orosz kolónia többi gyereké­vel együtt orosz iskolába jár­nak. Mindketten jól beszél­nek magyarul. Zeneiskolába magyar gyerekekkel járnak. Hobbynk a kirándulás, össze, jártuk Magyarországot. De főként a budai hegyeket cso­dáljuk. Van vasárnap, ami­kor 30 kilométert ’s gyalogo­lunk. — Most, hogy munkájának a zöme befejeződött Nyíregy­házán, hogyan válik meg ffi várostól? — Nagyon a szívemhez nőtt ez a város. Megszeret­tem az áruházi vezetőket, mindazokat, akik megkönnyí­tették az itteni munkámat. Különösen hálás vagyok a Krúdy-szálló dolgozódnak, akik feladatukon túl is tő- -ődtek velem. Egyszer beteg lettem. Féltő gondoskodással vettek körül. Ilyen előzmé­nyek után nem lehet elfelej­teni egy kedves várost.. Sigér Imre

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents