Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-24 / 20. szám

»TS. Jantsär 5ML ätfiteT-MAGVÄRORSZÄÖ 9 Aktívan, felelősséggel HASZNOS ÉS A TOVÁBBI POLITIKAI MUNKA során Jól kamatoztatható tapasztalatokkal. gazdagították a pártéle­tet a vezetőségválasztó taggyűlések. Most készülnek a szám­vetések, gyűlnek a tapasztalatok. A nyírbátori járásban is ezekben a napokban Összegezték a legfontosabbakat. Az értékeié^ szerint a vezetőségválasztó taggyűlések elő­készítése, megszervezése jó volt. Olyan élénkséget eredmé­nyezett, amely kedvezni fog a további munkának. A taggyű­lésen a párttagság 89,1 százaléka megjelent. Elenyésző, mind­össze 0,6 százalékra tehető az igazolatlanul távolmaradtak száma. Harminchat pártalapszervezetnél került sor a veze­tőségválasztásra, s mindössze öt párttag nem tudott elfogad­ható indokot .'felhozni a távolmaradásra. Ez a politikai ak­tivitás volt a jellemző a tartalomra is: jó légkörben, aktívan és felelősségérzettel vettek részt a kommunisták a viták­ban, alkottak véleményt a napirendre került kérdésekről. Lényegretörő, közvetlen párbeszéd alakult ki már a tag­gyűlést megelőzően a pártvezetőségek és a párttagság között. Egyrészt a jelölőbizottságok tagjai, a párttagsággal találkoz­va számos fontos kérdést továbbítottak a vezetőségnek. Hasznos észrevételek, javaslatok hangzottak el a taggyű­léseket megelőző pártcsoport-megbeszéléseken is. Az alapos mérlegelések, a párttagság megnövekedett felelősségének tulajdonítható, hogy a javasolt vezetőségi tagok döntő több­ségét a taggyűléseken — a demokratizmus betartásával, tit­kos szavazással — megválasztották. Jellemző volt azonban a légkörre, hogy a párttagság több helyen tett újabb javaslatot — a jelölőbizottság által j"”'” '‘ vezetőségi tagokon kívül is — melyek közül többen ' ib-1 " 'lek a szavazólapra. Két alapszervezetnél viszont me 'c .ett ismételni a szavazást mert a szavazatok több mi"t 20 százaléka érvénytelen volt. Tanulság, hogy több gon­dot kell fordítani a tagság tájékoztatására. A JÁRÁS 36 ALAPSZERVEZETÉBEN 161 vezetőségi ta­got választottak. A 36 titkár4 közül nyolc az új, a pártve- ze .ségekbe pedig 80 párttagot választottak meg. A frissítés m lenképpen pozitívnak értékelhető; a régi, sok gyakor­lat. tapasztalattal rendelkező vezetőségi tagok mellett olyan újait is csatasorba álltak, akik nagy igyekezettel és akarás­sal látnak munkához. Javult a fizikai dolgozók aránya a pártvezetőség so­raiban. A titkárok 27,7 százaléka fizikai munkás, a ve­zetőségek tagjai között 36 százalékban foglalnak helyet fi­zikai dolgozók. Lényeges fiatalítást is hozott a járás pártszervezeteiben a vezetőségválasztás. Míg 1970-ben a 30 éven aluli titkárok aránya 8,5 százalék volt, jelenleg ez csaknem 20 százalék­ra növekedett. A pártvezetőség tagjai között 8,1 százalékról 16,1 százalékra „ugrott” a harminc éven aluli párttagok aránya, önmagában is örvendetes a fiatalítás, hisz re­mélhetőleg jó munkabírású és teljesítményű párttagok ke­rültek a vezetőségbe, akik különösen az első időszakban rá­szorulnak az idősebb, tapasztaltabb vezetőségi tagok sokirá­nyú támogatására. Á mind nagyobb feladatokat ellátó üzemi, tsz, és köz­ségi pártalapszervezetek vezetőségei csak nagyobb politikai ■ képzettséggel, általános műveltséggel tudnak megfelelni a követelményeknek. A járási pártbizottság első titkárának tá­jékoztatása. szeripí ebben, is sikerült ,,előbbre lépni. A párt­tagság .elsősorban a politikai tisztánilátást,i érettséget, a, rá­termettséget és a kommunista erkölcs írott és íratlan nor­máinak betartását, s rrtás fontos követelményeket tett mér­legre, amikor megválasztotta a vezetőségi tagokat, titká­rokat. Ma már nem lehet hézagos, biztos alapokkal nem ren­delkező politikai ismeretekkel irányítani a pártmunkát. Ezért tartották igen lényegesnek a politikai képzettséget. A tit­károk 55,5 százaléka, a vezetőségi tagok 46 százaléka ren­delkezik oártiskolai végzettséggel. Az általános képzettségről is hallottunk néhány sokat mondó adatot: mindössze egy alapszervezeti titkárnak nincs nyolc általánosa. 19-en rendelkeznek az alapképzettség­gel. négyen középiskolai, tizenketten főiskolai-egyetemi vég- settséggel. A NYÍRBÁTORI JÁRÁSBAN is, akárcsak másutt, a po­litikai munka pezsdülését eredményezték a vezetőségválasz­tó taggyűlések. Életképes, rátermett vezetőséget választottak a pártszervezetek kommunistái, akik képesek az irányítás­ra és arra, hogy még aktívabb munkára serkentsék a párt­tagságot. Különösen sokat fejlődtek ebben az időszakban a pártcsoportok. Növekedett a pártmunka, általában a társa- dalami munka rangja, rendszeressé vált a számbavételük. Erősödött a tagok pártfegyelme. E jelentős események élénkebbé tették a pártonkívüliek körében is a politikai érdeklődést és aktivitást. Ennek egyik példája, hogy a járásban szinte nem tudnak eleget tenni a kihelyezett marxista egyetem iránti jelentkezéseknek, olyan nagy az érdeklődés. A politikai aktivitás és cselekvőkész­ség j.ó alapot nyújt a járásban a további feladatok sikeres megoldásához. Páll Géza Próba­üzemelés Az elmúlt napokban a kisvárdai öntöde Dl- SAMÁTIC tizemében megkezdték a pró­baüzemelést. Képün­kön Verba Gyula és Hutás Pál a serleges felvonó villanyszerelési munkálatainak befeje­zésén dolgozik. (Hammel József felv.) Készülnek a takarékossági intézkedési tervek A vállalati gazdálkodás eredményessége minden eset­ben elengedhetetlen feltéte­le a takarékosságnak. Az anyaggal, energiával, idővel folytatott takarékos gaz­dálkodás nem csak az előál­lított termék árát befolyá­solja, hanem a nyereség mértékét, a jövedelmet is meghatározza. Napjainkban különösen nagy jelentősége van a takarékosságnak, mert ellensúlyozhatjuk, mérsé­kelhetjük vele a világgazda­ságban végbemenő válság és infláció kellemetlen hatásait. A megye vállalatainál is ké­szülnek már azok a takaré­kossági intézkedési . tervek, amelyek ez évre, de távla­tokban is meghatározzák az ‘‘ézitef’ kapcsolatos tennivaló­kat. . „ , v , A MEZŐGÉP gyáregysé­geiben már az elmúlt év végére elkészültek a takaré­kossági intézkedési tervek. Azok központi feldolgozása, összesítése is megkezdődött. Miután a gyáregységek a takarékosságra vonatkozó terveket százalékos arány- Dan határozták meg, a vár­ható megtakarítások értékét a most készülő mérleg alap­ján számíthatják ki. Az úgynevezett forintosítás után állítják össze a vállalati ta­karékossági intézkedési ter­vet. Ami már biztos: ener­gia-felhasználásban ez évben a tavalyihoz képest két szá­zalékkal kevesebbet tervez­nek. Csak ez, egymaga, mintegy negyedmillió fo­rint megtakarítást jelenthet. Még ennél is nagyobb mér­tékű lesz azonban a válla­latnál felhasználásra kerülő, különböző anyagok megta­karításából eredő haszon. « ® Energia a MEZOGEP-nél Az EPSZER öreg kazánja Ghjregenerálé a Volánná/ Energiagazdálkodási osztály a tejiparnál Készül a takarékossági terv az ÉPSZER-nél is. Né­hány elgondolás azonban máris papíron, sőt a meg­valósítás útján van. Igazga­tói utasítást adtak ki pél­dául az olajkályhákra vo­natkozó fűtőolaj-felhasználá­si normákról: csak az időjá­rás függvényében is meg­határozott mennyiséget sza­bad eltüzelni a hőlégfuvók- ban és természetesen a ki­sebb olajkályhákban is. A normák megtartását segítik elő a kiadott fűtési tábláza­tok és a rendszeres ellenőr­zések. A tervben szerepel a köz­pont épülete alatt lévő régi, széntüzeléses kazán nyári üzemeltetése is. Az öreg be­rendezéssel ugyanis jelentős mennyiségű, drágább és egyébként is értékesebb fű­tőolajat takaríthatnak meg, Nyáron pedig ez a kazán is el tudja látni meleg vízzel a konyhát és a munkásfürdőt. Az üzemanyag-felhasználás csökkentése érdekében meg­gyorsítják az elhasználódott, gazdaságtalanul üzemeltet­hető gépjárművek cseréjét. Jobb szervezéssel csökkentik a gépkocsik üresjáratát. Komplex takarékossági in­tézkedési tervet készít a Vo­lán 5-ös számú Vállalata. Ebben nem csak az ener­gia- és anyagtakarékosság szerepel. Ide tartozik az élő- és holt munka termelékeny­ségének növelése, a szállí- tásszervezés és a kapacitást fokozó intézkedések is. Az energiatakarékosság fontos lésze az üzemanyag-felhasz­nálás területe, hiszen a vál­lalat gépjárművei az elmúlt évben 5,3 millió liter benzint és 6,3 millió liter gázolajat „emésztettek” meg. Annak ellenére, hogy az országos versenyben, a 24 vállalat kö­zött elért ötödik helyezéssel, 5—6 százalékos megtakarí­tást értek el. Ezt ínegtoldva, D rucza Sándor, a Nyír­ségi Agrotechnikai Ku­tató Intézet dolgozója, levelet kapott a közelmúlt­ban „Értesítjük, hogy a Ma­gyar Partizán Szövetség Or­szágos Bizottsága legutóbbi ülésén felvette az elvtársat tagjai sorába. A Magyar Par­tizán Emlékérem átadásáról később intézkedünk. Tehát él közöttünk egy idő; harcos, aki most, harminc év_ vei harcai után kapja meg az egyik legfényesebb elismerést. Miért kapja? Erről érdeklőd­tünk a munkahelyén és nyír. egyház}, Bocskai úti lakásán. Az első benyomások kelle­mesek. Lakásán felesége fo­gad, meg egy kisfiú — a hete­dik osztály, egyik nagy re­ménysége — újjongva: „Apu partizán lett!” A kutató inté. :et raktárfőnökének beosztot. ;ainál — minden fontos kuta- ,ási anyag az ő kezükön megy it — már nem kell bemutaí- li Drucza Sándort. Szeretik, szót fogadnak neki. Nem itt született, de három ivtized köti Szabolcshoz, ő [olt az István malom egyik Elő múlt: A névtelen katona — életben első munkásigazgatója, ő szervezte meg a Szabolcs- Szatmár megyei Tervező Iro­dát, ő volt — egyebek között — a megyei Vöröskereszt ti­kira is. Mezőzomboron született, egy uradalmi gépész-kovács fia­ként. ’ Tizenhármán voltak testvérek, hat még él közülük. Elvégezte a malomipari szak. iskolát. Először Hajdúdoro- gon lett segéd, aztán a nánási Csiha malomban. Megnősült, megjött az első /erek. Valami baj lett a s ívével — ennek már 35 éve —, az orvos más munkára ta­nácsolta. Elment munkásnak Pestre 1939 őszén. A kakas- tóllak visszaüzéntek: már de­cemberben behívták katoná­nak. Hahó, Terfebesfehérpa- tak, Kőrösmező. Ruszinok, huculok között katonáskodott. Leszerelt. Újpest, Kollerik- üzem. Még jobb iskola. Ismét behívják. A frontra először 1944 márciusában viszik ki. Már áprilisban „hadifogoly”, tanul az antifasiszta iskolán, találkozik Vass Zoltánnal. Az első partizánbevetés mindjárt rosszul sikerül. Va­lami baj van a géppel, Ér- mihályfalva és Nyírábrány között érnek földet ejtőer­nyővel. öt partizán. Három század veszi körül őket, SS- ek, csendőrök, tüzérek. Ket­ten maradnak életben. A ta­nya, ahol menedéket remél­nek, elárulja őket. Soha sem fogja elfelejteni: a Bernát­akácfasorban fogták el őket. Két napi kínzás, aztán Érmi- hályfalva. Innen kezdődik az igazi re­gény. Ahányszor ki akarták végezni, amíg közeledett a front. Két másik halálraítélt, tel, Lőrincz Bálával és Dózsi Endrével Nagyváradra vitték őket, vesztőhelyre. De köze­ledtek a felszabadítók, gyor­san felszállították őket a bu­dapesti Hadik-laktanyába. Ok­tóber 16-ra volt kitűzve a ki­végzésük, de közbejött Horthy emlékezetes nyilatkozata. Gyorsan átvitték őket a Mar­git körútra. Onnan a komá- 'romi Csillag-börtönbe. Már odahallatszott a felszabadítók ágyuzaja. Tehát Dunaszer- dahely. Drucza Sándor megszervezte a börtön­lázadást. Egy SS-tisztet meg­öltek ugyan, de a túlerő le­győzte őket. A következő ál­lomás a dachaui koncentrá­ciós tábor volt. És még itt sem volt vége. Az erősebbeket, köztük hő« sünket átvitték Lembergbe egy földalatti repülőgépgyár­ba. A kápók mindennap vé­gigverték őket gumibottal. A sok táborból még emlékezik a mühldorfi vasútépítésre. Itt is olyan bombázást kaptak, hogy a kevés életben maradt az erdőbe menekült. A koncentrációs táborok zsidó orvosai segítettek raj­ta. Látták teljes legyengülé- sét, ismerték társaitól törté­netét. Szereztek injekciókat, tablettákat, amivel most már kibírta a felszabadulásig. Azonnal hazajött és párt­munkát kért. Szabolcsba küldték. A kisvárdai malom igazgatója. Megbünteti a fe­ketézőket. Mátészalkán fő­molnár, Szamosszegen malom­igazgató. Csendes, de jó humorú erő­ben. Viszi magával halott baj- társai emlékét, akaratát, el. szánásait. És ezt a keze alatt dolgozó kótaji, buji, balkányi, nyíregyházi emberek értik. Ügy engedelmeskednek neki, mint egykor bajtársai. Gesztelyi Nagy Zoltán az idén újabb két százaié® kot, azaz a normához ké- pest 7 százalék megtakarítás elérését tervezik, melynek egyik serkentője lesz a fo­kozottabb anyagi érdekelte ség bevezetése. Motorolajból a vállalat évente mintegy negyedmillió liternyit használ fel. Tekin­télyes mennyiség, értéke is megközelíti a négymillió fo­rintot. Ilyen felhasználás mellett már érdemes vásá­rolni egy olajregeneráló be­rendezést, hiszen ennek több, mint fele fáradtolajként még megmarad. A kenőanyag-tisz­títóval ennek háromnegyed - részét alapolajként vissza lehet nyerni, s ezt megfelelő regeneráló anyagok hozzá­adásával újra -felhasználni,; A felújított olaj költsége csak feleannyi, mint az ugyanolyan minőségű AFOR- olajoké. Hozzávetőleges szá­mítások szerint a készülék megvásárlásával — amelyet Nagykállóban fognak üzem­behelyezni — évente több; mint félmillió forint értékű motorolajat takarítanak meg; } A szigorú' takarékosság ér- ; vényesítésére készült intéz- , kedési terv a Szabolcs me-4 , gyei Tejipari Vállalatnál. Ennek valóraváltására hoz- ' ták létre január elsejével az energiagazdálkodási osztályt is. A terv egyes tételei már4? ) is a megvalósítás stádiuma- 4 ba értek. Például évkezdet- - tői a közel száz gépkocsinál — az üzemanyag és kenő- ; olajok norma szerinti fel- i használása érdekében —> •? új anyagi érdekeltség lé- 1 pett életbe. Az épü- ’ lő mátészalkai tejpor­gyárnál —• az eredeti tech­nológiai tervekkel szemben! — nem tüzelő, hanem fűtő­olaj-felhasználás lesz. A kő­olaj-feldolgozásnál keletkező fűtőolaj — vagyis pakura f — ugyanis maradék és aa ára is ezer forinttal kevesebb tonnánként. A vállalat takarékossági intézkedési terve ezen kívül még több, konkrét intézke­dést is tartalmaz, amelyek elősegítik az ésszerűbb gaz­dálkodást. Intézkedés törté­nik például a hulladék ener­giák hasznosítására, A ta­karékosság érdekében még januárban felszámolnak mindennemű tevékenysé­get a nyíregyházi, Moszkva utcai telepen. A dolgozók vállalásaira is épülő takaré­kossági intézkedési terv vég­rehajtása ez évben a költsé­geknek mintegy három­három és fél százalékos csökkentését ered-n ényezi* amely másfélmillió forinft megtakarítást jelent. 1

Next

/
Thumbnails
Contents