Kelet-Magyarország, 1975. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-23 / 19. szám
* KELET-MAGYARORSXAef ftw. Jantslr A 1 Közel-Kelet, Indokína Ford sajtóértekezlete Ford elnököt jórészt gazdasági és energiaproblémáknak szentelt sajtóértekezlete során megkérdezték, miért szállít az USA nagytömegű fegyverzetet számos közel- keleti országnak, jóllehet az amerikai elnök több alkalommal hangsúlyozta, milyen súlyosnak tekinti a háború veszélyét ebben a térségben. „Az amerikai kormány változatlanul úgy érzi, hogy igen komoly a háború veszélye a Közel-Keleten, de hogy ezt elkerüljék, az USA maximális diplomáciai erőfeszítéseket tesz Izrael és több arab ország vonatkozásában. A különböző országok belső biztonsága, illetve a katonai erőegyensúly fenntartása érdekében szállítunk fegyvereket a térség különböző ' országainak” — válaszolta az elnök. Kissinger külügyminiszternek azzal a fenyegető hangú nyilatkozatával kapcsolatban, amelyben kijelentette, hogy az USA bizonyos körülmények között nem zárja ki fegyveres erő igénybevételét a közel-keleti olajtermelő országik ellen, megkérdezték: vajon ilyen „feltevésszerű” esetben az elnök felhatalmazást kérne-e a katonai akcióra a kongresszustól, avagy megkerülné-e a törvényhozást, amint azt több elődje tette. „Biztosíthatom önöket, hogy ha bármilyen esetben felmerülne amerikai katonai erő elkötelezése bármilyen hadműveletben .teljes mértékben alkotmányos módon fogunk eljárni” — mondotta Ford. Több kérdés hangzott el a dél-vietnami és a kambodzsai helyzetre vonatkozólag. Ford elnök az „észak-vietnami beszivárgásról” hangoztatott szokásos amerikai vádakat ismételte meg. Kijelentette, hogy 300 millió dollár póthitelt szándékozik kérni a kongresszustól a saigoni rezsim „megsegítésére” de „ezen túlmenően jelenleg nem terveznek lépéseket”. El tud-e képzelni olyan körülményeket, amelyek között az USA ismét belépne a vietnami háborúba? — kérdezték Fordot. „Pillanatnyilag nem tudok elképzelni ilyen körülményeket” — mondotta az elnök. Kizárja-e amerikai bombázás, vagy haditengerészeti hadműveletek felújításának eshetőségét? — hangzott a következő kérdés. „Nem hiszem, hogy helyes lenne részemről bármiféle specifikus akció lehetőségét megjósolni. Egyszerűen csak ennyit mondok: bármilyen katonai lépésre csakis az alkotmányosan előírt törvényhozási eljárást követően kerülhetne sor”. NDK, mongol, román és kubai verető nyilatkozata A KGST'tagóllamok együttműködéséről Heinrich Slatosch, a Német Demokratikus Köztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese az Ekonomicsesz- kaja Gazeta című lapnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy „az NDK stabil gazdasági és társadalmi fejlődésének döntő előfeltétele a baráti szocialista országokkal való széleskörű együttműködés a KGST keretei között”. A Német Demokratikus Köztársaság az erre az évre vonatkozó tudományos és műszaki feladatainak több, mint 80 százalékát a Szovjetunióval és a KGST-hez tartozó más országokkal létesült kétoldalú és sokoldalú együttműködés alapján valósítja meg — mutatott rá Heinrich Slatosch. Cedevszuren Davaadorzs, a Mongol Népköztársaság állandó KGST-képviselőjének helyettese a szocialista gazdagé integráció egyik leghatékonyabb formájának nevezte a nemzetközi gazdasági egyesülések létrehozását. Mongóliában most épül egy mongol—szovjet közös vállalat — a réz- és molib- déndúsító kombinát. Megkezdte, tevékenységét az a közös mongol—szovjet gazdasági egyesülés amely a hasznos ásványi anyagok felkutatásával, kitermelésével és dúsításával foglalkozik. Elhatározták azt is, hogy nemzetközi geológiai expedíciót indítanak Mongóliába. G. Stoica, Románia állandó KGST-képviselőjének helyettese kifejezte azt a meggyőződését, hogy még jelentős tartalékai vannak a termelés szakosításának és a koope- rálásnak a Szovjetunióval és más szocialista országokkal. Kuba, amely 1972-ben csatlakozott a KGST-hez és még csupán az első lépéseket teszi a sokoldalú együttműködés útján, máris sok eredményt ért el. Francisco Garda Valis, Kuba állandó KGST-képviselőjének helyettese kiemelte annak az együttesen kidolgozott egyezménytervezetnek a jelentőségét, amelynek értelmében kapacitásokat hoznak létre Kubában a nikkel és kobaltérc kitermelésére és feldolgozására. Mint Valis rámutatott, az 1975-ös év különösen jelentős lesz Kubára nézve. • Ekkor tartják a Kubai Kommunista Párt első kongresszusát, és ez a kubai ötéves terv első esztendeje. A KGST keretei között a kubai ötéves tervet összehangolják más szocialista ors.zágok terveivel. Szaljut—4t Tudományos kísérletek Alekszej Gubarev és Ge- orgij Grecsko, szovjet űrhajósok a kijelölt program szerint folytatják tudományos kísérleteiket a világűrben a Föld körül keringő Szál jut—4 űrállomáson. A kozmonauták tizedik és tizenegyedik munkanapjuk során az űrállömáson elhelyezett tudományos berendezésekkel folytatták méréseiket a földi légkör felső rétegeinek fizikai jellemzőire vonatkozóan, és további kutatásokat végeztek a nap ibolyántúli sugárzásával kapcsolatban. A műszaki kísérletek programja alapján ismét sor került a kozmikus tájolási eszközök kipróbálására, Gubarev és Grecsko újból értékelték a műszerek különböző tulajdonságait és alkalmazásuk módszereit Az űrhajósok a súlytalanság állapotában vizsgálták, hogy milyen hatást gyakorol ez az állapot a vér eloszlására a szervezetben és értékelték azoknak az eszközöknek hatékonyságát, amelyek az esetleges rendellenességek megelőzésére szolgálnak. A Szál jut—4 űrállomáson szerdán magyar idő szerint 11 óra 30 perckor megkezdődött az űrhajósok 12. munkanapja. Az orvosi ellenőrzés adatai szerint mindkét űrhajós pulzusa percenként hatvanat ver. Gubarev vérnyomása 115/ 75, Grecsko fedélzeti mérnöké pedig 120/75. Az űrállomás fedélzeti rendszerei kifogástalanul működnek. Gubarev és Grecsko jól érzi magát. ETIÓPIA ÉBREN Reggeli tanácskozás a honvédelmi minisztérium udvarán. KOMMENTAR f Uj szelek Ausztráliában A történelemben először járt — európai kőrútján —■ a Szovjetunióban ausztráliai miniszterelnök. Whitlam kormányfő és Koszigin szovjet miniszterelnök szerződést írt alá a műszaki, tudományos és kulturális együttműködésről. Whitlam reményét fejezte ki, hogy látogatása hozzájárul a két ország kapcsolatainak fejlesztéséhez. Whitlam moszkvai tanácskozásainak nyomatékot adott Ausztráliának a térségijén elfoglalt helye és szerepe. A Szovjetszkaja Rosszija cikkében kifejtette, „Ausztrália véleménye döntő a délkeletázsiai kormányok előtt”. Az előzményekhez tartozik, hogy Whitlam miniszterelnök korábban délkelet-ázsiai körúton volt. Ellátogatott Burmába, SingaDore-ba, Malaysiába, Thaiföldre, Laoszba és a Fülöp-szigetekre. Az ausztráliai miniszter- elnök délkelet-ázsiai körútja során felvetette, hogy létre kellene hozni valamilyen egységszervezetet Ázsia és a Csendes-óceán térségében. Whitlam egy ilyen szervezetbe az Egyesült Államokat, Kínát, Japánt és a Szovjetuniót is be szeretné kapcsolni. Nem érdektelen, hogy Ausztrália miniszterelnöke Ilyen gondolatokat vetett fel. Ilymódon a szovjet—ausztráliai együttműködés komoly szerepet játszhat az érintett ázsiai térség békéjének stabilizálásánál. Amikor aláírták a két ország közötti együttműködési szerződést, talán már nem is protokolláris hangzatú volt Whitlam kijelentése a moszkvai televízióban: „nagyon hasznos kormányaink számára, hogy koncentrálhatunk a békés kibontakozás előmozdítása érdekében,.." Whitlam legutóbbi nyiJatt, kozatában elítélőleg szólt az amerikai kongresszus ún. kereskedelmi törvényéről, amely beavatkozási kísérlet a Szovjetunió belügyeibe. Ez is bizonyítja, hogy új szelek fújnak Ausztráliában és a szovjet—ausztráliai párbeszéd folytatása kedvezően befolyásolhatja egész Délke- let-Ázsia légkörét. XL Katonák beszélnek 17 tiópiában most a kato- nák kezében van a hatalom. Tisztekből, tábornokokból, közlegényekből áll az a százhúsz tagú, magát ideiglenesnek mondott tanács, amely kormányozza az országot. A császár detronizálása után hivatalosan is katonai junta lépett a trónt „istentől származó jogán” bitorló né- gus nyomába. Afrikai országról lévén szó, egyáltalán nem meglepő, hisz földünknek ezen a részén, az úgynevezett harmadik világ tizenhat államában vannak uralmon a katonák. A katonák diktatúrája szükségszerű is ebben a változásokat tekintve mindenképp forradalmi helyzetben. Az már kevésbé szükségszerű, és ezt sokan hangoztatják, fővárosban, vidéken egyaránt, hogy az elnök személyén kívül a tanács többi tagjáról jóformán semmit sem tudni, hogy kik ezek a katonák és miiéle emberek. Úgyszólván teljesen árnyékban mozognak. — Pedig egyáltalán nem fantomok — válaszolja az újságírók kérdésére egyik alkalommal a rehabilitációs bizottság helyettes vezetője. Tessema ezredes. Reális hatalmat képeznek. S ami a fő, hatalmukat csupán arra kívánják felhasználni, hogy a feudális autokrata rezsim után Etiópiában megszülessék a demokratikus rendszer amelyben majd a nép is elfoglalhatja méltó helyét a hatalomban Árra a kérdésre pedig, hogy a katonák képesek lesznek-e egyedül végrehajtani az ország életének demokratizálását, újjászervezését, Tessema félreérthetetlen nemmel válaszolt, ' — Éppen ezért hirdettük' meg most a „Cselekvő rész- 1 vételiéi' az új Etiópiáért” nemzeti mozgalmat. Szeretnénk, ha diákok, tanárok ezrei indulnának vidékre, hogy az új eszmék befogadására feltörtjék a parlagot. Rájuk vár, hogy tanítsák, neveljék a rendkívül elmaradott falusi lakosságot. Néhány kiragadott mondat csupán egy sajtónyilatkozatból. |7 gyik estén hosszúra nyú- ló vitában etióp ismerősöm, az erdőgazdaság főosztályvezetője, tömören így jellemezte a hatalom jelenlegi dilemmáit: — A katonák valóban mesteri módon vonták ki a forgalomból „isten kiválasztottját”, a négust. De sikerül-e vajon a forgalmat is új irányba terelni? Hogy a régi, szűk utak helyett, amelyeken jóformán csak az arisztokrácia közlekedhetett, tudnak-e most oly széles sztrádákat építeni, amelyen a nép is él- férhét. Találkoztam parasztokkal jártamban, keltemben az etióp felföldön. Nyomorukat l4tvgn; kérdettem: .Mit ^szeretnének? Mire vágynak? Az egyik:.^bérelt,föld helyett_£3- j át birtokot, ä másik: kevesebbet kelljen fizetni a földesúrnak. (Előfordul, sőt igen gyakori, hogy a bérlő paraszt a termés 75 százalékát is oda kell. hogy adja a föld tulajdonosának.) A fővárosban beszélgettem munkanélküliekkel : ők mit szeretnének. Munkát, munkát — ismételgették. A diákok polgári kormányt, alkotmányos demokráciát emlegettek. Föld, munka, népi hatalom — ezt várják a katonáktól. A z idén szeptemberben, ** néhány héttel újév után —, itt az új esztendő szeptember 11-én kezdődik — azután, hogy a császártól épp csak megszabadult az ország, Addis Abebában soha nem tapasztalt lelkesedéssel köszöntötték a tavasz érkezését, Maszkái ünnepét. Uj tavasz kezdetét ünnepeltük — mondja /az etióp, napilap egyik szerkesztője. A Maszkái az idén igazi nemzeti ünnepünkké vált. Néhány héttel az emlékezetes ünnep után nekem úgy tűnik, mintha kissé elszállt volna a büszkén említett kezdeti mámon. Mintha egy-t re több arcon lehetne felfe-' dezni a nvugtaíanság kérdőjeleit, a türelmetlen várakozás feszültségét. Fs most hová, merre? Előre. Etiópia! — és az emberek ismételgetik is: Etiópia takdem! De hát mit takar a tömör jelszó?. Valkó Mihály (Kin wíkiv o-: E.rv félbe maradt interjú) 14. — Melegítjük egymást, nem igaz? — mondta a kutyának. Csendesen, hogy meg ne hallja odalent a géppiszto- lyos. — Csak arra vagyok kíváncsi, melyikünk bolházza el inkább a másikat. Megpróbálta behúzni magához. De a kutya nem ment bele a lyukba. Kis híján tnegmarta a kezét — Kiskutyám... Kiskutyám... Ej, hát gyere már, az ég szakadjon rád csakugyan... Kenyérdarabokkal csalogatta, az utolsó darab kenyérrel, de a kutya arra sem jött közelebb. Ki sem dugta a fejét a szénából a fiú, s észrevette a mozgást odalent: a géppisz- tolyos ember futni kezdett, fel a töltés oldalán, egyenesen feléjük. Mélyebbre húzódott a boglyába, úgy leste, a szíve kalimpált El sem szaladhat, mert lelövi. Csak az útig futott a gép- pisztolyos civil. Egy teherautót állított le. Magyarázott a sofőrnek, majd bebújt hátul a ponyva alá. Amikor a kanyarban eltűnt a ponyvás teherautó, a fiú megfeledkezve az akaratos kutyáról, a boglya tövébe fektetett oldalzsákról, futva indult lefelé a parton. Elhatároznia sem kellett semmit; vitte a lába. Két-három hajításnyira lehetett tőle az út, és nem messze onnan a fejreállt autó. Sötétedett már, és szinte ijesztő volt így a döglött gépszörnyeteg, égnek meredő kerekeivel. Óvatosan közelítette meg, s az útra is figyelt közben. Előbb-utóbb csak visszajönnek az őrzői. Az egymásra rámolt, el- nyomorodott papírdobozokon idegen felirat volt: „Koestlin”, de alatta magyarul a város neve: „Győr”. A partoldalban sárba taposva a tömérdek keksz és a hosszú szelet nápolyik. Szedegetni kezdte a nápolyit. mohón tömte magába, és köpködött a sártól. Csak akkor jutott eszébe, hogy az lehet a papírdobozokban is. Bontogatnia sem kellett a felszakadt dobozokat. Kapkodva tömte a szájába, s ha éppen oda nem fért, az inge alá a kekszet, meg a nápolyit: meg sem igen rágta, fuldokolva nyelte, nagy darabokban. Csak amikor végképp eltelt már, s kitömte magát mindenütt a ruhája alatt, akkor csillapodott. Még mindig nem jöttek az őrzők. Viszont a kutya is ott volt már, s közelebb _ merészkedett. — Zabálj, nesze!.« — Dobott eléje a földbe taposott kekszből. — Most zabálj, az istent a hasadba! Ne azt zabáid el, amit én cipelek. De a kutyának nem ízlett a keksz, sem a nápolyi. Csak immel-ámmal vett a szájába egy darab kekszet, azt is csak elnyálazta. És hiába szórt eléje tisztát. Igaz, már a kenyér sem kellett neki az előbb, nem ment be érte a lyukba. „Teleehette ez magát pocokkal. Vagy ürgével.”1 Jó kutya lenne ez otthon, pusztítaná a mezei pockot. Itt meg, amit pusztít, azt is csak a németeknek pusztítja. Autók jöttek a front felől. Katonai menetoszlopban. Pisla fényszemük szabályos időközökben bukkant ki a domb mögül; a fényszórójuk éppen ide világított volna, ha bekapcsolják. Nagyobb katonai egység lehetett; nem akart a vonulásnak vége szakadni. Unta már őket, s inkább a másik irányba figyelt. Nem láthatott messzire a sötétben; egy széles kanyar után eltűntek a pirosán égő macskaszemek is. Bár azt észre lehet venni, a tompított fényt is, ha arról jönne autó. Csak most vette jobban szemügyre a sofőrfülkét. Az üvegek betörve, az ajtó leszakadva. A felfordult ülések bele kilóg. Nincs benne halott ember. Óvatosán betapog'atott a legsötétebb sarokba, s visz- szakapta a kezét, mert valami puhához ért. Szemét erőltetve figyelt. Nem mozdult semmi. Megtapogatta újra azt a valamit: jó bolyhos tapintása volt. Meleg takarót ciháit ki az egymásra borult üléspárnák alól. A pokróccal együtt valami egyéb puhaság is a kezébe akadt, nem merte megfogni. Aztán megnézte közelről: szőrös krampusz volt, rugós akasztóval a feje búbján. Tovább kutatott a sötét zugokban, de úgy látszik, kitakarították már a fülkét. Lehetséges, volt itten halott is meg sebesült; az nem létezik, hogy se halott, semmi, ekkora felfordulásnál. Már abba akarta hagyni & kutaszkodást, amikor feltűnt neki egy lapos, szögletes tárgy, melyet a széthullt ülés tartozékának nézett az előbb. Fatáska, de gyanúsan nehéz. Vagy golyók vannak benne, vagy kincsek. Már az biztos. (Folytatjuk)) FEKETE GYULA: R E G E N Y
